Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-31 / 179. szám
r \ gyulavári Felszabadítók Hagyatéka TSZ tagjai se zárják be a kaput az új belépők előtt Gyorsabban kell haladni a vonatoknak! V _________________J A Z M DP B ÉK ÉS HEGYEI P Á R T B I Z O T T S Á G Á N A K L A P J A 1955. JULIUS 31., VASÁRNAP Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM II termelés az egész társadalmunk ügye A munkásnak és minden fizikai és szellemi dolgozóinak hazánkban is minden erejét meg kellett feszítenie 1945 előtt a puszta létért, hogy . fenntartsa magát, és éhen ne. vesszen csa.- ládja. Az éhség korbácsa űz lehajtotta, az élet örömeiből esetleg egy-egy morzsányi jutott neki. Eullasztó volt a nyomor, a nincstelenség,- nyomasztó volt a tőkések és földbirtokosok hatalma, amely csak egyet ismert — a profitot. Ennek volt alávetve minden ebben az országban, az ember is, aki tudásával, erejével létrehozza az emberi léthez szükséges javakat. A profit szolgálatában állt az ember, a gép. s ezt szentesítették a tőkés-földbirtokos államhatalom törvényei. Egy szóval: a termelés az egyes tőkések, földbirtokosok érdekeinek volt alávetve és mihelyt ezzel ellentétbe került, munkások ezrei az utcára kerültek, anyagi javakat semmisítettek meg, s vonták el az emberi fogyasztáslói. Emlékezzünk a HO-as évekre, amikor vagonszámra tették ,;£jyezhíkeLlenné a jó magyar búzát és olcsó áron a föld- birtokosok etették fel jószágaikkal. Jóllehet, hogy milliók nem tudták tóin dennap egy-egy karéj lt->m'»r»'t adni. «vermekeik- nek Az ilyen társadalomban szó sem lehet a népjóllétről, a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó emeléséről. A nép anyagi ellátottságáról, kultúrigé- nyeinek növeléséről és kielégítéséről csakis a szocialista és a szocializmust építő országokban lehet szó. Ilyen ország Magyar- ország is, amióta a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztályé a hatalom. És pedig a- zért, mert az anyagi javak terme-* lése a társadalom, az egész dolgozó nép érdekében van. Azért építettünk és építünk új gyárakat, korszerűsítettünk és korszerűsítünk üzemeket, hogy mind nagyobb bőségben gyártsunk ruhát, cipőt és más közszükségleti cikkeket, hogy mind több és több gépet kapjon a mezőgazdaság, növekedjen a terméshozam, legyen több gabona, hús, zsír tej Ezért szélesítjük az öntözéses gazdálkodást, ezért gyártunk műtrágyát, ezért képezzük a mező- gazdasági szakemberek ezreit is. Amikor arról beszélünk, hogyan vált a szocializmust építő országban a termelés köziigy- gyé, hogyan szolgálja minden, hogy minél nagyobb bőségben legyenek az anyagi javak, minél több jusson mindenből egy-egy dolgozónak, soha ne feledjük: a párt, az állam erőfeszítése nem minden, hiszen mindennek megvalósítója maga a nép. A munkások, parasztok ezreinek, millióinak esze, szíve, ereje az a kohó, amelyből mindez fakad. Amikor egy munkás a kalapácsot, a traktoros a kormánykereket, a paraszt a kapát fogja, nemcsak azért dolgozik, hogy hét végén, vagy hónap elején a fizetést tartalmazó borítékban több forint legyen, a paraszt pedig, hogy kamrájában több búzát, kukoricát vigyen, hanem a- zért is, hogy a társadalom töboi tagjának is jusson abból, amit ő termel. És nyilvánvaló, ha többet termel, több is jut. A Békési Téglagyárban, amikor elhatározták, hogy júliusban 103.000 nyerstéglával gyártanak többet, ez nemcsak a borítékokba kerülő forintokat szaporítja, hanem a társadalomnak is hasznos, hiszen ez a téglamennyiség négy családi ház építéséhez elegendő. Hasonlóan beszélhetnénk a tót- komlósi Viharsarok TSZ dolgozóiról, akik 140 holdon vetet-i tek, és műveltek négyzetesen kukoricát, ami azt jelenti, hogy 60—80 sertés nieghízlalásához szükséges kukoricával többet termelnek, mintha sorosan vetettek volna. Nyílván, a szövetkezet tagjainak gyarapodik a jövedelme, de ezen kívül az egész közösségnek is jót tettek, mert több zsír, szalonna, hús1 jut a bérből, fizetésből élő dolgozóknak. Vágj7 a Sarkadi Cukorgyár dolgozói, akik az 1955-ös esztendőre előirányzott hatszázalékos termelési értékemelkedést még hat százalékkal megtoldottak, mert a környezetükhöz tartozó mezőgazdasági dolgozók a cukorrépa-szerződéskötésnek eleget tetteit, s így a cukorgyáriak any>- nyival több cukrot gyárthatnak, bőgj7 a sarkadi járás lakosainak bőségesen elegendő lenne két esztendeig. Mindebből látható, a dolgozók mindinkább megértik a termelés közös ügyét, megértik: ha többet termelnek, nemcsak közvetlenül járnak jól, hanem közvetve is, hiszen az anyagi javak bősége a társadalom valamennyi tagjának a javát szolgálja. Érdeke a tégi agy ártó'knak, hogy növekedjen a kukoricatermés, érdeke a kukoricatermelőknek, hogy növekedjen a téglagyártás, és így tovább. De vakok lennénk, ha nem látnánk, hogy még nem minden dolgozó látja a termelésben a közös ügj’et. Jóllehet, ő maga szorgalmasan dolgozik, de keveset tesz, vagy alig valamit, hogy az egész kollektíva, amelyben dolgozik, hasonló eredményekre jusson. A Fős teleki Konzervgyár kiváló dolgozója, Z. Megyeri Hona, rendszeresen 150— 160 százalékos tervteljesítést ér el. De az új, meg gyakorlatlan munkásnőknek is kell segíteni elsajátítani azokat a munkafogásokat, melyeket ő hosszú időn át szerzett. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a munkásnőnek kövérebb lesz a borítékja, hanem több üveg konzerv kerül köz- fogyasztásra. Íme, amikor valaki még nem látja, hogj7 milyen ösz- szefüggés van a termelés és a közösség ügj7e között. Pártunk, kormányunk a jólét útját, a szocializmus építését tűzte elénk. A jólét, a fokozódó igények kielégítésének feltété e, az anyagi javak termelésének állandó növelése. Ehhez pedig szükséges, hogj7 egyre inkább megértessük: a termelés közügy, az egész társadalom ügye. Ez az alapja, kiindulópontja, hogy a tömegekben rejlő alkotó erő kibontakozzék, hogy ez a jólétet teremtő kohó mind bőségesebben ontsa az anyagi javakat, hogy mind jobban elláthassuk szeretett hazánk minden dolgozóját. Versenyre hívják az ország valamennyi Bredjuk-cséplő munkacsapatát A Békéscsabai Gépállomás Bredjuk cséplő munkacsapatának tagjai nagy lendülettel kezdték meg az idei cséplést, Már az első nap 32 mázsa volt az 1700 mm dobszélességű gépek óránkénti teljesítménye a békéscsabai Petőfi Termelőszövetkezetbein. Az eredmény arra ösztönözte a nagyobbrészt fiatalokból álló munkacsapat tagjait, hogy versenyre hívják az ország termelőszövetkezeteiben Bredjuk módszerrel cséplő munkacsapatokat. Versenykihívásukat az alábbiakban közöljük: »Vállaljuk, hogy 1. 1700 mm dobszélességű cséplőgépünknek 350 mázsa lesz a napi átlagteljesítménye. Ezáltal a békéscsabai Petőfi Termelőszövetkezet. 410 holdas gabona- termését 14 nap alatt csépeljük el; 2. a szemveszteséget 0,4 százalékra csökkentjük. felajánlásunk teljesítését a következő feltételek megteremtésével tesszük lehetővé: aj a gépállomás naponként szakemberrel ellenőriztesse az erő- és cséplőgép műszaki karbantartását; bj a termelőszövetkezet elnöke és a kihelyezett agronómus biztosítsa a Bredjuk-módszer szerinti cséplésnek megfelelő asz- tagrakást és a munka folyamatosságát.; c) a munkacsapat tagjai kötelezettséget vállalnak a munka= jegyelem szigorú betartásává és ígérik, hogy állandóan beosztás szerint dolgoznak. Ezek alapján versenyre hívjuk az ország valamennyi Bredjuk c.séplő munkacsapatát, amelyek termelőszövetkezetekben dolgoznak. A munkacsapat tagjainak nevében: BARTÓLAK PÁL munkacsapatvezetd. BAL1 ISTVÁN csapatbizalmi. Szépítik az Országos Mezőgazdasági Kiállítás területét Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén két új bejárati és külön kijárati főkaput építenek, A múlt héten elicészült a többkilométeres mourva-út, valamint az egy kilométer hosszúságú kőzúzalékos makadám-út. A kiállítás vásári részében hatezer négyzetméternyi területen típug- pavillonokat építenek a SZÖVOSZ, a MEZÖSZÖV & a mezőgazdaság termékeit feldolgozó kisipari kiállítók számára. Az ország kenyeréért Búzaszállítmány érkezett az átvevőhelyre. A vontató a Békési Tangazdaság 100 mázsás tavaszibúza beadásának egv részét szállítja a békési Gabonatárházba. A vésztői Vörös Csillag TSZ július 26-án összes idei gabonabeadásának eleget tett. A képen: Fazekas Sándor, Nagy Sándor, Varga Sándor, Nagy Ferenc, Tóth Endre és Tölcsér Imre szövet* kezefj tagok lerakják a gépkocsiról a búzával telt zsákokat. A gyulai Erdőgazdaság búzaszállítmányának nedvesség tartalmát vizsgálja Lakatos Sándor, a békési Gabonatárház ve: elője és Tóth Imre, a Gyulai Érdé gazdaság dolgozója. Miniszteri dicséretet kaptak az aratási-cséplési verseny legjobbjai Az állami gazdaságok minisztere számos állami gazdasági igazgatót, agronómust és egyéb dolgozót, valamint több kiváló kombájn vezetőt részesített dicséretben kiváló munkájáért. Az ifjúsági cséplőbrigádok versenyében kiváló eredményt elért örménykúti Zalka Máté-bri- gád felelős gépésze, Kotnlovszki János és munkacsapatvezetője, Sovány György, valamint a belsőnyomási Állami Gazdaság brigádjának felelős gépésze, Csernus Ferenc és munkacsapatvezetője. Skaliczki Tamás ugyancsak ni! niszteri dicséretet kapott.
