Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-29 / 177. szám

1935. július 29., péntek Érdemes 'volt a szakember v tanácsát megfogadni ________________________________ MiiVléf# 3 Jól készüljüuk fel a termelési értekezletekre Tavaly télen | ha valaki megkér­kérdezte a magyarbánhegyesi Dó­zsa TSZ bármelyik tagjától, hogy mennyi a szövetkezetben a fejési átlag, legtöbbször csak legyintet­tek. —Nem érdemes erről beszélni, csak csepegtetünk valamit, nincs takarmány — mondták. Valóban nem sokat jövedelmeztek a tehe­nek, hiszen 2,5—3 liter volt az is­tállóátlag. Ebben az időben került vissza a szövetkezetbe Pusztai Sándor agronómus. A tagság többsége arról beszélt ezekben az időkben, hogy helye­sebb lenne, ha eladnák a jószágo­kat, mert arra csak ráfizetnek, megeszik a sok takarmányt, s jö­vedelem nincs. — Hogy képzelik a gazdálkodást állattenyésztés nélkül? — kérdezte Pusztai elvtárs. —• Az állatok meg­fizetik a takarmányozást, a jó gon­dozást. — Sokan csak hitetlenked­ve csóválták fejüket. Olyanok is akadtak, akik megjegyezték: jó­jó, mondani sok mindent lehet. Vlástél év lelt el | azóta. Hosszú lenne leírni a más­fél év harcát. A tagság egyrésze Pusztai ellen fordult, még a veze­tőség is sokszor akadályozta. Ami­kor takarmányszűkiben voltak és számolgatott, milyen takarmányfé­leséget etessenek, még az idősebb állatgondozók is ellenezték. — Úgy sem lesz annak semmi haszna — mondották — és sok esetben nem az agronómus utasí- ; tása szerint takarmányozták az ál- í latokat. Az ilyen nehézségek Pusztai elv­társban nem oltották el a lelkese­dést. Hol nevelő szóval, hol jó pél­dával győzte meg az állattenyész­tőket s három hónap alatt a 2,5 literről 7,5-re emelkedett az istál­lóátlag. Ekkor már a tagság is más véleményen volt. |Ujabb nehézségek jöttek.| Javasolta az agronómus a vezető­ségnek, hogy építsenek istállót a teheneknek. A vezetőség több tag­ja ellenezte ezt a javaslatot. Pusz­tai elvtárs nem nyugodott meg. A vezetőség minden tagjával külön- külön beszélgetett, elmondta ter­veit, beszélt arról, hogyan lehetne 1 megvalósítani az egyedi takarmá­nyozást, a háromszori fejést, a mesterséges borjúnevelést, ha nem szétszórva, tanyákon lennének a tehenek. És győzött. A vezetők tá- J mosatásával a tagság is elfogadta ■ a javaslatát. Hozzákezdtek az itálló j építéséhez, s hamarosan befeje- | zik. De nem csak 40 férőhelyes te­hénistállót, hanem a borjúk részé- re külön ketreceket, tejházat is építenek. A tsz tagjai ma már büszkén be­szélnek a jól tejelő tehenekről. Az istállóátlag? 14 liter! | A nyári hónapokban | takarmánykeveréket, csalamádét, rétiszénát, tarlórépát etetnek, de télire is gondolnak. A tavaszon 10 hold vörösherét vetettek, zöld­takarmányból 207 köbméter sílót készítettek, a húsz hold lucerna termését veszteségmentesen taka­rították be kazlakba. Ezen kívül nyolc hold csalamádét, hat hold muhart, három hold kölest hatvan hold napraforgót vetettek másod­növényként. A szövetkezetben jelenleg 41 a- nyakoca van. A férőhellyel itt is baj volt, ezért javasolta, hogy a tagság építtessen fiaztatót. Ez meg is lesz év végére. Az anyakocák szakszerű takarmányozásával, és az egyivarzás alatti kétszeri pá- roztatással elérték, a 11,2-es fialási átlagot. t dől- I gozik Pusztai elvtárs, a tsz tagjai segí- | tik munkájában. Különösen Vola J Mihály a tehenészetben, Kovács Lajos, Pántya István a sertéste- j nyésztésben. A tagság ma már lát­ja, hogy érdemes megfogadni a szakember tanácsát, hiszen ez év- j ben már 40.000 forintot jövedel- j mezett az állatenyésztés. Lipcsei Már nen egyedül Újítás a szempsrgés csökkentésére Tavaly a szeghalmi járás több termelőszövetkezetében még ide­genkedtek a kombájnnal valló aratástól. A bizalmatlanságnak a kellő tapasztalat Híján nagyrész- ben az volt az oka, hogy több kombájn aratásánál igen magas volt a széni veszte ség. A körösiadányi gépállomás hét kombájnjának nyomában az icfén, amikor próbaképpen meg­kezdték az aratást és cséplést, még ötszázalékos volt a szem­veszteség. A gépállomás* dolgozói, köztük Vári István fümechanikus, sokat tanakodtak azon, hogyan hihetne ezt elkerülni ? Megfigyel­ték, hogy rengeteg szem hullott ki az utánzárúk és a kalászetető csatlakozásánál. Közös ötlet alap­ián ponyvát feszítettek ki a kom­bájnnak ezen a részón, az után- rázó> és a kalászé tetők között. A kísérlet sikerült, a ponyva el­tömítette a csatlakozót, így meg­szűnt a szemveszteség. Ezt a módszert a gépállomás valameny- nyi kombájnján alkalmazták. A gyakorlat alapján arra is rájöt­tek, hogy területükön, ahol sok helyen dőlt a gabona és hat- hétmázsás az átlagos búzatermés — négy -ötös sebességnél gyor­sabban nem tanácsos a kombáj­noknak haladni, mert az ezen túli sebesség már a szemveszte­séget növeli. A gépállomás kom­bájnjai egy hét alatt, szerdáig \ 851) holdnyi kalászost arattak és1 csépeltek el, így a szemvesztesé- get a megengedettnek a leiére, másfél százalékra csökkentették, több mint 8IT mázsa gabonasze­met mentettek meg, A kombáj­nok jó munkája következtében a gépállomás körzetiben lévő ter­mel ős zö vétke zetek gabona ler ü lé­tük 60 százalékán kombájnokkal aratnak. Hasznos módszerre jött rá idős Csete Antal, a nagyszénás! gépállomás kombájnvezetője is, ak ikissé dőlt gabonában aratott. Észrevette, hogy kombájnjának arató'részénél a ferde-felvonó ál­tal kiyert szemek a tarlóra hul­lanak. Azonnal egy ponyvát sze­relt a vágót észnél a ferde fel­vonó és az átmenő csiga közé, ezzel akadályozta meg, hogy a szemek a tartóba peregjenek ki. Holdanként mintegy 15 kiló bú­zaszemet ment meg ezzel az újí­tással. Módszerét két társa is alkal­mazta már ezen a héten, köztük Markovics József, aki 150 holdas tervét túlteljesítve 189 holdat aratott le kombájn­jával szerdáig. A három kombáj- nos ezzel a módszerrel egy hold termésének megfelelő búza el- pergését akadályozta meg eddig. Jövőre a Nagyszénási Gépál­lomás valamennyi kombájnján al­kalmazzák ezt az újítást. Időjárás Várható Időjárás ma estig: to­vábbra is felhős idő, többfelé zá­poresővel, zivatarral. Mérsékelt, a zivatar idején megélénkülő szél, a hőmérséklet nem változik lé­nyegesen. . Legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 13—16, legmagasabb nappali hőmérséklet 22—25 fok között. Az országos élelmiszeripari ta­nácskozás jelentős feladatokat tű­zött az élelmiszeripari dolgozók elé. A határozatok megvalósítá­sában a gazdasági vezetőknek és az üzemi bizottságoknak bátrab­ban kell támaszkodni a munká­sok kezdeményezéseire, javasla­taira, amit csak úgy lehet elérni, I ha megfelelően előkészítik a mű­szaki konferenciákat és a terme­lési értekezleteket. A tapasztalat azt mutatja, hogy a műszaki kon­ferenciák és a termelési értekez­letek beszámolói sok esetben ál­talánosak és nem tárják fel az üzemrész, vagy a műhely szűk keresztmetszetét, ezért szólnak hozzá kevesen a beszámolóhoz. Az Orosházi Bamevál-ban a terme­lési értekezlet előtt nem ren­deznek műszaki konferenciát, ez visszahat a termelési értekezlet­re, mert csak általánosan beszél­nek a hibákról. Az is baj, hogy nem üzemrészenként vitatják m.g a feladatokat. A termelési értekezlet beszá­molója tárja fel a végzett munka eredményeit és hiányosságait, szabja meg a műhely vagy üzem­rész tárgyidő-szakára jutó fel­adatait, értékelje a munkaver­senyt és az éves vállalások telje­sítését. A termelési értekezlete­ken — amelyeket meet július 25- től augusztus 5-ig rendeznek meg — ismertetni kell a III. negyed­évi élüzem feltételeket és azok teljesítésére mozgósítani kell a dolgozókat. Ezek az értekezletek segítsék élő az újító és munka- módszer átadási mozgalmat isi Az üzemi bizottságok újjává- lasztása rövidesen megkezdődik az élelmiszeriparban. Ez is le­gyen egyik mozgósítója a szak- szervezeti tagoknak, az üzemi dolgozóknak, hogy alkotmányunk évfordulóját méltóan ünnepel­hessük. Olyan vállalásokat te­gyenek a munkások, amelyek elő­segítik az éves vállalások idő előtti teljesítését. Olt, ahol már az éves vállalások egyes pontjait teljesítették, helyes, ha kiegészítő vállalásokat tesznek. Fel kell használni mindazokat az eszközö­ket, amelyek a dolgozók népsze­rűsítését szolgálják: a hangos be­szélőt, a falitáblákat, faliújságo­kat stb. A Békéscsabai Barnévál- ban a felszabadulási verseny idején a legjobban teljesítők a? üzem ebédlőjében külön asztal­nál fogyasztották el ebédjüket — Ma ez a jó módszer szünetel. De másutt is gondoskodni kell arról, hogy a verseny nyilvános­ságát segítő módszereket felhasz­nálják és újakat kutassanak fel, a munkaverseny szélesítése ér­dekében. A termelési értekezletek beszá­molóinak jó előkészítése, az arra való mozgósítás, a dolgozók ja­vaslatainak figyelembevétele * tervek végrehajtásának fontos eszközévé válik. Miért kell megmosni a nyers gyümölcsöt? A gyümölcs, különösen nyers állapotban, közkedvelt. Közis­mert, hogy a nyers gyümölcsöt fogyasztás előtt meg kell mosni, mégis sokan a piacon vett cse­Segítsék MNDSZ-szervezeteink az úttörők táborozását Úttörőknek Nyári táborban , a pajtások A meleg nyári nap Jókedvet, vidámságot . különböző újdonsággal bővelkedik. A vá- teremt az úttörő táborban levő pajtások rosl úttörők találkoznak a tanyai pajtások- között. Van is vidámság, szórakozás egy- kai. Már előle készülnek a pajtások, ml- egy kiránduláskor. A következő heti terv lyen meglepetést szereznek egymásnak. A békéscsabai úttörőtábor ötödik heti terve: Augusztus 2-án délelőtt sportfoglalko­zás, asztalitenisz, sakkjáték, délután cél­lövészet, labdajátékok. Augusztus 3-án: szabadnap. Augusztus 4-én: délelőtt sportfoglalko­zás, asztalitenisz, sakkjáték, délután lab­dajátékok, céllövészet. Augusztus 5-én délelőtt filmelóadás, délután üzemlátogatás. Augusztus 3-án: Szabadnap. Augusztus 7-én: Találkozó tanyai paj­tásokkal, bábelőadás. Augusztus 8-án: délelőtt sportfoglalko­zás, asztalitenisz, sakkjáték, délután lab­dajátékok, céllövészet. Olvasd a Viharsarok Népét! Még a tél folyamán a megyei és járási DrSZ-bizottságok meg­szervezték az idei nyári táboro­zási bizottságokat. A bizottságok többsége segítségül hívta az MNDSZ-szervezeteket is. Az MNDSZ-szervezetek a szülői mun­kaközösséggel közösen a téli hóna­pokban műsoros délutánokat, tea­estéket, karneválokat szerveztek, melyeknek bevételét a nyári tábo­rozásra gyűjtötték. Az összegyűlt pénzt takarékbetétkönyvbe he­lyezték el. Ezt tette a kevermesi, battonyai, mezőhegyesi területi MNDSZ-szervezet szülői munka- közössége is. Nagy segítségei adott a békéscsabai I. és III. sz. isko­la szülői munkaközössége. Éppen a napokban utazott el 90 úttörő a Miskolc környéki Hollóstető tá­borozási helyre, ahová a szülők is elmentek, s gyermekeikkel töltik szabadságukat. Hat édesanya vál­lalta a tábor gyermekeinek a napi ebéd és vacsora megfőzését. Ma már a szülők nyugodtan en­gedhetik gyermekeiket ilyen ki­rándulásokra, mert gondos kezek vigyáznak reájuk. Hasonló kirán­duló táborozáson vettek már részt a battonyai, szarvasi, kunágotai úttörők. Ma még ezeken az egy­két hetes kiránduló egyéni tábo­rozásokon nem minden úttörő ve­het részt, de minden évben több a résztvevők száma. Segítsék a szü­lők is gyermekeik nyári vakáció­ját széppé, élményesebbé tenni. Buzdítsák őket jobb tanulásra. Ha van is még némi hozzájárulás a szülők részéről a kirándulások­hoz, ez elenyésző összeg. Már nyolcadik éve ,hogy a köz­I ponti táborba, Csillebércre az or- 1 szág minden részéből elmennek a í legjobb úttörő gyermekek, ahol találkoznak a baráti, népi demok­ratikus országok ifjúságával. Ez j évben több mint ötezer úttörő tá­borozik. Csak Békéscsabáról 60 gyermek megy a központi táborba. Ez is bizonyítéka annak, hogy ál- j lamunk minden évben több ösz- szeget fordít a gyermekek üdülte­tésére. A párt Központi Vezetősé­gének júniusi határozata kimond­ja, hogy az egész társadalom ügyévé kell tenni ifjúságunk ne­velését. Ebben nagy szerepet kell vállalnio'k az MNDSZ-szerveze- I töknek és a szülöd munkaközős- j ségéknék. Különösen törődni kell a gyermekekkel a kéthónapos nyári szünidő alatt, amikor a szülők többsége az üzemekben, j a mezőn, vagy a hivataliban dol- ' gozik. Nem lehet mindegy egyet- I len szülőnek sem, hogy amíg J ő dolgozik, gyermeke hol van, és mivel foglalkozik. I Éppen ezért nagy szerepet kell, hogy betöltsenek a helyi úttörőtáborok, ahol a gyerme­kek reggel 8-tól délután 5—6 óWig pedagógusok, nevelők fel­ügyelete mellett, közös szórako­zásban vesznek részt. Például í Békéscsabán a helyi tábor július 1-től augusztus 30-ig áll a fia­talok rendelkezésére, ahol 400 úttörő töltheti el hasznosan ide­jét. Szívesen segítettek a szü­lők eddig is, de ezután is, a ki­rándulások előkészítésében. Ez nagy segítséget jelentett a neve­lőknek. I Az MNDSZ Megyei Elnöksége. resznyét mosatlanul fogyasztják. A fogyasztásra alkalmas gyü­mölcs a mindennapi életben szá­mos megbetegedést okozhat. A megbetegedések különösen ta­vasszal, ősszel, de még inkább nyáron jelentkeznek gyakrabban A fertőző kórokozó sokféle úton kerülhet a gyümölcsre. Itt legnagyobb kóros szerepe a le­gyeknek van, de nem szabad le­becsülni a gyümölcsfáktól a lé­gy asz tóiig jutott gyümölcs útjá­ban azt a sok kezet sem — nem utolsó sorban a fogyasztó kézéi — melyek akaratlanul is, kór­okozóikat vihetnek a gyümölcs­re. A mosatlan, nyers gyümölcs a vérhas terjesztője lehet, d* nem egyszer sokkal súlyosabb betegség: a tífusz, a kolera kór­okozóját juttatja a szervezetbe. Nem is olyan ritkán — külö­nösen gyermekéknél —, alak egyes gyümölcsök ízét még nem jól ismerik, mérgezések jöhetnek létre a mosatlan gyümölcs fo- gysaztása után. Például a szőlőt, de más gyümölcsfajtákat is szük­ségszerűen védenek a bogarak el­len különféle vegyszerek perme­tezésével. A rézgálic közismert méreg, de tudvalévő, hogy igen gyakran használnak a permete­zéshez dohánylevél szárából ké­szített oldatokat is. Ez az emberi szervezetre a legveszedelmesebb mérgek egyikét, a nikotint tar­talmazza. Mivel a permetező szereket vízben oldják, a vízzel valló gondos lemosás eltávolítja azokat. Ellenkező esetben mér­gezést okoz. Mindebből nyilvánvaló, hogy a nyers gyümölcs lemosása első­sorban egyéni érdek. Leghelye­sebb, ha csap alatt mossuk le a gyümölcsöt. Dr. Buga László érdemes orvos1. — A KUNÁGOTAI Bercsényi TSZ-ben fürdőszobát rendeznek be két káddal és három zuha­nyozóval. A vizet motorral szí­vatják.

Next

/
Thumbnails
Contents