Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-26 / 174. szám
1955. július 26., kedd ViUcusawU Hé A ianács a begyűjtés vezérkara Köztudomású, hogy szocializmust építeni — egyéb tényezők mellett — csak tervgazdálkodás alapján lehet. Ahogyan a népgazdaság egyes ágai hiánytalanul megvalósítják, vagy túlteljesítik terveiket, olyan ütemben halad •előre országunk gazdasági fejlődése, népünk anyagi és kulturális színvonalának emelkedése. A tervgazdálkodás kiterjed' a mezőgazdaság területére is. Tudjuk, hogy országosan, megyénként községenként mekkora területen kell kenyérgabonát, takarmányt és más egyebet termelni, mennyi állatot kell tartani, hogy zavartalanul biztosíthassuk a dolgozó nép kenyér, hús, zsír, tej és egyéb élelmiszerrel való ellátását. Emellett természetesen eleget kell tennünk exportkötelezettségeinknek is, hiszen sokféle nyersanyagot, félkészárut, gépeket és egyéb félsz relést kapunk más országokból), a magyar mezőgazdaság termékeiért. Az is igaz, hogy a kormányzat csak akkor tudja a belső és az exportra irányuló szükségleteit tervszerűen kielégíteni, ha a kellő időben és mennyiségben rendelkezésre állnak a szükséges mezőgazdasági termékek. Ezt a tervszerűséget van hivatva szolgálni a begyűjtési rendszer, amely egyformán szolgálja a közösség és az egyén érdekeit. Biztosítja a népgazdasági tervek zavartalan megvalósítását — mert tudja, mivel rendelkezik, váratlan meglepetések nem érhetik — és egyben gátat vet a speku'áriéinak. amely egyébként mérhetetlen károkat okozna az országnak. A begyűjtés termelési kérdés. Ugyanis ahhoz, hogy például a terv szerinti gabonamennyiséget begyűjthessék az illetékes szervek, azt meg is kell termelni. Mondhatjuk: a begyűjtési tervek teljesítése már az őszi talajelőké- szítéssel (vagy akár a tarlólhán- tással), majd vetéssel kezdődik és folytatódik az ápolással, betakarítással és a begyűjtés utolsó aktusával, az átvevő helyre való szállítással. Nem is olyan egyszerű tehát a begyűjtés, igen bonyolult, sokoldalú és nem is csak a begyűjtési hivatalok feladata. A párt iránymutatása, segítése mellett a tanácsok — mint államhatalmi szervek — munkájától sokban függ, hogyan halad a begyűjtés. Az év első negyedében nem a legjobban ment a begyűjtés Békés megyében. A begyűjtési szervek és maguk a tanácsok is többségükben liberálisan kezelték a hátralékosokat, nem számoltatták el, és így gyűlt az állam iránti tartozás. Tudjuk, hogy Békés megye hosszú ideig hátul kullogott a megyék közötti begyűjtési versenyben, fordulatot a Központi Vezetőség márciusi határozata hozott, mely feltárta a hibákat és rámutatott a jobboldali elhajlások fcúlönféflie megnyilvánulásaira. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott, hogy milyen módon kell megjavítani a begyűjtési munkát, megszilárdítani a törvényességet és ezt a járási és községi tanácsok is magukévá téve, változás történt a begyűjtésben és a megye az élvonalba küzdötte fel magát. Most ismét első lehet Békés megye a begyűjtésben és elnyerheti a Minisztertanács begyűjtési vándorzászlaját. Ehhez minden előfeltétel megvan; a párt, a tanács és a begyűjtési szervek a legkörültekintőbben, tervszerűen harcolnak a begyűjtés sikeréért. A gabonabegyűjtésre a Megyei Tanács, majd annak alapján a járási tanácsok intézkedési tervet dolgoztak fai, amely pontokba foglalva meghatározza, hogy a megyei és járási tanács- szervek milyen intézkedésekkel biztosítják a begyűjtési munka zavartalanságát és hogyan működnek együtt a Begyűjtési Hivatal dolgozóival. A Megyei Tanács osztályvezetői közvetlenül segítik és ellenőrzik kint a területen a begyűjtési munkát. A járási és községi tanácsok pedig tanácsi dolgozókkal erősítették meg a begyűjtési hivatalokat. A tanácsok végrehajtó bizottságai most hetenként foglalkoznak a begyűjtéssel és a tanács vezetői — egyéb más szervek vezetőivel —, a szükséghez képest, rövid megbeszélést tartanak és intézkedéseket tesznek, hogy a gabona begyűjtésében — de általában a begyűjtésben — zavarok ne legyenek, illetve a zavarokat minél gyorsabban megszüntessék. Mindezek és egyéb hasznos szervezeti intézkedések azonban még nem biztosítékai a begyűjtés sikerének, csak előfpltétc’ei. A sikert, a tanácsi és begyűjtési szervek jó munkája mellett elsősorban a tanácstagok, az állandó bizottságok aktív közreműködése, példamutatása biztosítja. Büszkén mondhatjuk, hogy tanácstagjaink többsége nemcsak viselője ennek a tisztségnek, hanem példamutató magatartásával élenjár az állam iránti kötelezettségek teljesítésében és ebben választói követendő példát látnak. Ilyen tanácstagok a sok közül, Ladnyik János kondorosi középparaszt, vagy Rábai János szintén kondorosi egyénileg dolgozó paraszt. Hasonlóan jó a tanácstagok példamutatása Szarvason, Örményküton, Csor- vásou és még sok-sok községben. A begyűjtési állandó bizottságok nagy aktivitása jellemző a mostani nagy munkában, hogy csak néhány példát említsünk: Kétsopronyon a begyűjtési állandó bizottság tagjai egész évi állat és állati termék beadásukat teljesítették és a gabonabeadásban is elsők lesznek, Csorváson Kovács János hatholdas dolgozó paraszt, pártvezetősógi tag, az állandó bizottságnak tagja, a fentiekhez hasonlóan, élenjáró a beadásban, éppúgy, mint Rozsos Ferenc nyolcholdas gyulajl tanácstag és mások. Vannak azonban gyengén dolgozó begyűjtési állandó bizottságok is, mint Bi- barugrán. Gyomán akad olyan tanácstag,’’ mint Oravecz János, nyolcholdas egyénileg dolgozó paraszt, aki mindenből hátralékos. Az ilyen tanácstagnak nincs tekintélye, nem hallgatnak a szavára. Már pedig a felvilágosító, meggyőző szó a begyűjtési munkának is elengedhetetlen része. A begyűjtés nemzetgazdasági és egyéni jelentőségének megértetése, a begyűjtési rendeletek megmagyarázása pillanatra sem hanyagolható el, ha sikerre akarjuk vinni a begyűjtést. A Központi Vezetőség márciusi határozata óta a politikai munka is megjavult a falun és ez nagyban érezteti hatását a begyűjtésben is. A tanácstagok kisgyűléseken. tanácsi beszámolókon ismertetik a begyűjtés állását és az idevonatA Viharsarok Népe felhívása nyomán eltávolítjuk foldművesszövethezeteinhhől az ellenséges elemeket A Viharsarok Népe július hó 19-i számában feltárta, hogy a mezőherényi f öldművesszövetke - zetnél több vezető beosztásba ellenséges elemek kerültek. A cikk nyomán a MÉSZÖV személyügyi osztálya és a földművesszövetkezetek békési járása központja személyügyi előadója vizsgál tot tartott és intézkedett az osztály- idegen elemek leváltására. Elboesájtják Csók Sándort, akit a bíróság társadalmi tulajdon elleni vétség miatt 20 hónapi börtönbüntetéssel sújtott. Eltávozik Kurucz János, a csárdaszállási bolt kezelője, akit a bíróság árúhalmozásért 4 évi börtönbüntetéssel sújtott. A fennálló rendelkezések szerint, büntetett előéletűeket a földműves szövetkez-tnél nem szabad alkalmazni, különösen olyan munkakörben, amely társadalmi tulajdon kezelésével függ össze. Ugyanakkor sem tagjai, sem dolgozói nem lehetnek a földművesszövetkezetnek azok, akik a múltban kizsákmány ol ók, vagy hű kiszolgálói voltak a horthysta rendszernek. Éppen ezért, augusztus 1-ig a mezőberényi földművess övetkezet eltávolítja Leszkó Pálnét, akinek férje E'e- krn malombérlő, a felszabadulás előtt pedig forgalmi ellenőr volt, aki bűnös lak ófáz vásárlási és bontási manipulációkkal k:t ízben félre akarta vezetni a községi tanácsot. Továbbá eltávolítkozó rendelkezéseket. A megyében többezer kisgyülést tartottak ilyen célból a dolgozó parasztok között. (Szarvason az elmúlt héten közel száz ilyen kisgyűlés volt.) Az agitációhoz tartozik a begyűjtési eredmények és a begyűjtésben élenjárók népszerűsítése, valamint a versenynyilvánosság. Ez különösen jól megy a szarvasi, mezőkovácsházi és orosházi járásokban, ahol hetenként községenként értékelik a begyűjtési versenyt. Mindent összevetve, ott, ahol megfelelően előkészítették a tanácsok — és más illetékes szervek — a begyűjtés szervezeti munkáját. ahol jól folyik az agitáció és ahol megvan a tanácstagok példamutatása, ott a begyűjtés jól, tervszerűen halad. Ahol azonban e sokrétű munka bármely szakaszában zavarok vannak, ott akaja a földmű vessző vetkezet Sárdi (Sipiczki) Sámuelt, a volt szálloda- és étterembérlőt és Lánczi Istvánt is. A MÉSZÖV személyügyi osztálya kötelezte a földművesszövetkezetek békési járási központjának igazgatóságát, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozatának semmibevételéért, az osz- tályidegenek el nem távolítása rt vonja felelősségre és részesítse dorgálásban Molnár Viktor ügyvezetőt. A mezőberéayi pél: á';ól a MÉSZÖV személyügyi osztálya levonta a tanulságokat. Éppen ezért intézkedéseket tesz, hogy megyénkben valamennyi földinű- vesszövetkezet távolítsa e a befurakodott osztályidegeneket s azokat az ügyvezetőket, ak'k ennek ellenére is halogatják a* osztályidegenck eltávolítását, felelősségre vonjuk. A MÉSZÖV személyügyi osztályának az a törekvése, hogy a földmíívesszövet- kezeteket megtisztítsa az osztály- idegenektől, csak úgy vezet rövidesen sikerhez, ha a ;á ási és községi pártbizottságok is hathatósan ellenőrzik területükön a márciusi határozat végrehajtását, sokkal jobban, mint ahogyan azt eddig a mezőberényi községi pá:'t- bizot'ság tette. MÉSZÖV, Békéscsaba Kovács Pál szem ü. o. vez. Kukk Imre szem. ü. előadó. dozik a begyűjtés és ezt sürgősen ki kell javítaniok az illetékeseknek. A begyűjtéssel kapcsolatosan a tanácsok legfontosabb felgda- ta, hogy szigorúan ügyeljenek a törvényesség betartására és kíméletlenül leplezzék le az ellenség mesterkedését, a spekulációt. Az agitáció fokozása, melyben különösen a begyűjtéssel kapcsolatos kedvezményeket kell részletesen ismertetni, elengedhetetlen része a begyűjtési munkának. Megyénk begyűjtési tervének teljesítése döntően azon múlik, hogy a begyűjtés vezérkara, a tanács hogyan használja fel a rendelkezésére álló erőt és lehetőségeket, és ha ezzel jól gazdálkodik, a megye ismét első lehet az országos begyűjtési versenyben. Ijr ul- v.t-yjt-wrwr ir.i- yjr- ír vrf-v.1- v.f* v.r- v KÖZÖS ÚTON — Elbeszélés — 1952 ősze volt. Az ifjabb Gacsó Ferenc, miután leszerelt a hadseregből, egyszer csak azzal állt oda az apja elé: — Nősülök! Az öreg Gacsó nagyot nézett a szóra. Váratlan volt a fia elhatározása, de mit tehetett. A gyerekből legény lett a hadseregben, azt csinál, amit akar, úgy rendelkezik magával, ahogyan a szíve diktája. — Aztán ki a leány, fiam? — kéldez.te az öreg. — Havas Mihály bátyám leánya, a Marika. — Micsodaaa? — Gacsó Ferenc azt hitte, nem jól hall. — Annak a téeszcsé-kanásznak a leánya? — Az öreg úgy érezte, menten szétpattan a feje a hirtelen támadt méregtől. Azt ő nem engedheti, hogy egyetlen fia így nősüljön. Vegyen el akárkit, csak a Havasleányt ne. Hát mije van annak az egy szál pendelyén kívül? És még nem is a maguk gazdái, hanem a közösben.,. A fiú félbeszakította apja gon■“ dolatait. — Igen, apám a Szabadság TSZ sertésgondozójának a leányát akarom elvenni és még ezen a szent napon be is lépek a szövetkezetbe. Erre az öreg olyat mondott, amit talán már az elhangzása után nyomban meg is bánt, csak az apai büszkeség, a rátartiság nem engedte, hogy visszavonja. — Hát akkor, fiam, ha oda belépsz, akkor ebből a házból meg kilépsz, de örökre. Amott az ajtó... Ifjabb Gacsó Ferenc pedig ösz- szeszedte, összepakolta holmiját, anyját homlokon csókolta és elment. Egyenesen a szövetkezet irodájába, Balló Ágoston elnökhöz. — Itt vagyok, Ágoston bátyám. Belépek, de mindjárt szállást is adjanak, mert most már itt az én otthonom a szövetkezetben. — Apád? — Elküldött. Megmutatta, merre van az ajtó... — Nem bánod? — Nem. Nem nagyon... Előbb- utóbb úgyis utánam jön. Nem egészen egy hónapra az események után megvolt ifjabb Gacsó Ferenc és Havas Marika lakodalma a szövetkezetben. Ott volt négy falu minden zenésze és két napig tartott a vigalom. Az öreg Gacsót is hívták, de nem jött. Hanem a felesége, Ferkó anyja átszaladt a fiatalokhoz egy fertályórára. — Tudjátok, milyen az apátok... Most egy kicsit megneszesedett, de majd megbékül. Az új ember, Ferkó, azt mondta erre— Béküljön meg, ezt kívánom én is. De itt nyújtsunk egymásnak kezet a szövetkezetben. 1 dős Gacsó Ferenc nem ment el a lakodalomba, de a muzsika, a vigalom ott csengett a fülében hosszú ideig. „Mulattok? Vigadoz- tok? — csikorgott benne a gúny. — No, jó, majd jönnétek ti még vissza, a keserveteket. — Rettenetesen haragudott a fiára. — Itt hagyott, itt hagyta apját-anyját, a földet, mindent, amit egy életen át összegürcöltem. Neki csináltam mindent. Tizennégy hold földet, meg a hozzávalót... Nem kell neki. Inkább a közösbe megy. Hát mi az övé ott? A gönc, ami rajta, meg a feleségén van...“ — Meg- rézta a fejét. Csak most kezdte felfogni igazán, hogy mi is történt valójában. Egyedül maradt. Egyedül, mert az asszony, a felesége is kerüli a lakodalom óta, beleesett abba is valami nyavalya. Talán csak nem a fia pártján áll? Egyszer a piacon megállította a Szabadság elnöke, Balló Ágoston. Az elnök nem sokat kertelt, hanem mindjárt ott kezdte: — Nagy bolond vagy te, Ferenc, hogy olyannyira tartod azt a fene nagy haragot. Pedig te vagy a hibás... — Én-e? — szakadt ki az öreg Gacsóból a szó. — Én, aki a javát akarom. Amikor érte küszködtem egész életemben, hogy neki legyen?... — S már kiabált: i— Elhagyott, ott hagyott, sohase lesz belőle ember nálatok, Hát mi lehet, mije lehet a közösben? A z elnök csendes nyugalommal “ szemlélte a másikat, csak a » szembogara villant meg. — A szövetkezés nagyon nagy dolog, Ferenc — szólalt meg aztán csendesen. — Munkája, békessége, boldogsága lesz ott a fiadnak. Te elzavartad a tanyádról, de mi építünk neki szebb házat a tavaszon. Gondoskodtunk a kiházasításáról is. Kapott előlegbe annyi pénzt, amivel megkezdheti a házaséletet. A fiatalasszonyt az apja úgy kistaférozta, mint valamikor az uraság a gröfkisasz- szonyt... Aztán kaptak ajándékba a szövetkezettől malacokat, aprójószágot, hozzásegítjük őket egy tehénhez is, meg mindenhez, ami a háztáji gazdaságban kell. Balló Ágoston szavai belemartak az öreg Gacsóba, tépték, szaggatták még a lelkét is. Nem is szólt, csak lehajtotta a fejét. Az elnök meg mondta tovább: — Elhagyott a fiad a haladásban .Ferenc, ö már azon az úton jár, ahol neked is járni kéne. A közös úton... Okos, jó gazda a fiad. A múltkor felállt a gyűlésen és azt mondta: miért nem hasznosítjuk a határban parlagon
