Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-19 / 143. szám

AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955 JUNIUS 19.. VASÁRNAP Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM A DISZ a mi édes gyermekünk, nem hagyjuk cserben, teljes erővel támogatjuk l A DISZ II. kongresszusának szombati ülése A DISZ II. kongresszusa negyedik napi ülését szombaton tartotta az Országház kongresszu­si termében. Az ülést Várhegyi György, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének tit­kára nyitotta meg, majd megkezdték a DISZ szervezeti szabályzatának módosításáról szóló ja­vaslat tárgyalását. E napirendi pontnak Molnár János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára volt az előadója. A kongresszus nagy lelkesedéssel egyhangúlag jóváhagyta Molnár Jánosnak a szervezeti szabályzat módosításáról szóló beszámolóját és határozatot hozott, hogy a kongresszus által jóvá­hagyott szervezeti szabályzat a Dolgozó Ifjúság Szövetsége új szervezeti szabályzata. Várhegyi György bejelentő ttte: a ktongresatms elnökségéhez ja vaslat érkezett, hogy a kongresz- sms intézzen levelet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségéhez. A kongresszus résztvevői helvükről felállva hallgatták meg az MDP Központi Vezetőségé­hez intézett levél szövegét és viharos lelkesedéssel, perceken át éltették országunk vezető ere- [jót, a Magyar Dolgozók Pártját és Központi \ ezetőségét. Ezután a kongresszus levelet intézett a Komszomol Központi Bizottságához. A levelező ve- get Szabó Margit ismertette. A levél szövegét hatalmas lelkesedéssel fogadták el a kongresszus részvevői és hosszan­tartó, ütemes, lelkes tapssal éltették a magyar ifjúság példaképét, a lenini-sztálini Komszo- molt. Véyjül a kongresszus felhírással fordult a (magy ar ifjúsághoz. A felhívás szövegét Molnár István vájár, Baranya megye k üldötte olvasta fel. A négy napos tanácskozást Szakali József, a DISZ Központi Vezetőség első titkára zárta be. Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása Kedves Elvtársak! Ifjú Bará­taim1 Engedjék meg. hogy mint a bu­dapesti DISZ egyik küldötte, én is igénybevegyem a hozzászólók- j nak engedélyezett időt. (Nagy j taps). Mindjárt elöljárójában fel j akarom hívni a DISZ-konaresszus figyelmét arra az általános ér­deklődésre. amelyet ez a kong­resszus nemcsak pártunk, a Ma- i gyár Dolgozók Pártja tagjai, ha­nem az egész dolgozó nép köré­ben keltett. Az egész ország fi­gyel most arra, amit itt. ebben a teremben a dolgozó ifjúság szí- ne-virága mond és tervez. Min­denki számára világos, hogy ez a kongresszus és határozatai új határkövet jelentenek a DISZ fejlődésében. Nagy figyelemmel kísértük kü­lönösen az utolsó hónapokban fej­lődését és igaz örömünkre szol­gált, hogy a tettek és a számok a DISZ további erősödéséről, új lendületéről adnak hírt. Itt első­sorban a termelésben elért nagy­szerű eredményekre gondolok, mert ezek a legjobb mutatói a jó DISZ-munkának. Ha szabad nagy forradalmi költőnk, Petőfi szavait egy kicsit variálni: a leg­szebb szónoklatnál is többet be­szél a tett — mondjuk, a jelen esetben az a 220.000 tonna szén, amit a diszisták terven felül jut­tattak a magyar dolgozó népnek, a szocializmus építéséhez, a béke megvédéséhez. Ugyanakkor nem lehet lebe- j csiilni az ifjúsági szövetség szám- ; szerű fejlődését sem. Tény, hogy közvetlenül a kongresszus előtti időben a DISZ taglétszáma száz­hatvanötezerrel növekedett. Ezen belül például Somogy megyében, ! amely sok tekintetben elmrra- j dottnak számított, az utolsó hó­napokban a taglétszám majdnem .ötven százalékkal nőtt. Tehát je­lentős fejlődésről van sző. Ez an­nál örvendetesebb, mert tudvalé­vő, hogy hat-nvolc hőnappal ez- í előtt a DISZ a jobbol- ] dal és a jobboldali elhaj- í lók pergőtűzében állott ős bizony j a pártnak teljes mellel kellett j kiállni a DISZ-ért, hogy megmu­tassa mindenkinek: a DISZ pedig a mi édes gyermekünk, nem hagy­juk cserben, elenkezöleg, teljes erővel támogatjuk. (Hosszantartó, ütemes taps; „Éljen a part! Hur­rá! DISZ-DISZ! Hurrá!“ felkiál­tások. Mindenki feláll.) Az azóta eltelt hónapok azt mutatják, hogy a DISZ ezektől a támadásoktól nem gyengült, el­lenkezőleg, szorosabDra zárta so­rait, új fejlődésnek indult és ez a legmegfelelőbb válasz minden hasonló támadásra. A beszámolóban és a hozzászó­lók szavaiban is megfelelő helyet kapott a szocialista építés, a ter­melés kérdése. Es itt nem gyoz- zük eléggé hangsúlyozni, hogy milyen óriási jelentősége van szá­munkra az ifjak példamutatásá­nak. Ez különösen azért fontos, mert hiszen az utolsó húsz hó­napban azoknak a jobboldali hi­báknak a következményei, ame­lyek pártunk és népi demokrá­ciánk életének különböző terüle­tein Jelentkeztek, bizony a ter­melésben is alaposan megmutat­koztak és e bajok kijavításában nagy szerep vár a mi lelkes di- szistáinkra. Nemcsak arról van sző, hogy vissza kell állítani a népgazdasági terv tekintélyét. A termelési ter­veket maradéktalanul teljesíteni, s ahol lehet, túl kell teljesíteni, méghozzá pontosan minden mu­tatójával együtt — úgy, hogy a termelékenység nőjön, az ön­költség csökkenjen, hogy javul­jon a minőség. Takarékoskodni kell minden téren, mert bizony ennek eddig elég gyakran az el­lenkezője történik. Vissza kell ál­lítani az állampolgári fegyelmet, a munka- és technológiai fegyel­met is, és ezen a téren különösen a fiatalokra, a diszistákra számí­tunk. Vonatkozik ez természete­sen az iskolákra, az egyetemekre is. Az utolsó húsz hónapban elég ikár esett ott is és a mi diszis­táink, akik az iskolákban és az egyetemeken dolgoznak, legyenek tudatában annak, hogy nekik Is meg kell feszíteni az erejüket ahhoz, hogy az elmúlt húsz hó­nap hibáit kijavítsák, az elmara­dást behozzák. Terveink teljesítésével kapcso­latban itt néhány talpraesett es helyes felszólalás mutatta, hogy milyen jelentősége van an­nak, ha a diszisták jól dolgoz- I nak. Én csak egyetlen felszóla­lásra hivatkozók, Pozsonyi Tibor elvtárséra, aki a Budapesti Fém­áru- és Szerszámgépgyár öntödei brigádjában dolgozott, aki elmon­dotta, hogy kezdetben mennyire lekezelték őket. De, amikor ne- kigyűrkőztek a munkának, tanul­mányozták a szovjet módszereket j és a végén 280 százalékot értek | el, akkor ugyanazok, akik kezdet- | ben felülről lefelé „kisöcsémez- j ték“ őket, jelentkeztek a brigád- jukban munkára. Meg vagyok győződve róla, hogy ez a példa nem egyedülálló. Különösen fontos most, az új ötéves terv küszöbén, hogy a dol­gozók elsajátítsák az új techni­kát, a fejlettebb műszaki tudást. Semmi kétség, hogy ebben a te­kintetben a mi diszistáink, a fia­talok előnyben vannak. Bennük még nincs úgy begyökerezve a régi, az ő fejük jobban fog, köny- nyebben tanulnak és ha megértik a fejlettebb technika, a fejlettebb termelés jelentőségét, meg vagyok győződve róla, hogy nagy lökést fognak adni az új ötéves tervünk­nek, melynek feladatai között ott van a szocializmus alapjainak le­rakása, a szocializmus építése nemcsak a városban, hanem a falun is. Itt áttérek a mezőgazdaság szo­cialista átépítésének néhány kér­désére. Helyes, hogy a DISZ kongresszus olyan széles teret szentelt a mezőgazdaság szocia­lista átépítésének. Egyre világo­sabb, hogy ez a parasztság fel- emelkedésének és ezzel együtt a szocializmus építésének egyik leg­fontosabb, soronkövetkező kérdé­se. Azért határozta el ezt a múlt évben pártunk kongresszusa és ezért fordított ekkora figyelmet rá a DISZ jelenlegi kongresszusa, A mezőgazdaság szocialista átépí­tésén beiül természetesen legfonro- sabb a termelőszövetkezeti moz­galom. Elsősorban erre kell a hangsúlyt helyezni és ebben a tekintetben ezen a kongresszuson nincs is hiba. Az a benyomásom azonban, amikor elolvastam a DISZ kong- gresszusának beszámolóit és a hozzászólásokat, hogy az elvtársak a döntő kérdés mellett kissé el­hanyagolják a nem kevésbé fon­tos tényezőket, amelyek ugyan­csak a mezőgazdaság szocialista szektorának további fejlődésével kapcsolatosak: az állami gazda­ságok és a gépállomás ügyét. Nálunk a mezőgazdaság szocia­lista átépítésének egyik gátlója éppen az, hogy a gépállomások, s különösen az állami gazdaságok nem állnak feladatuk magasla­tán. Az állami gazdaságoknak mintagazdaságoknak kellene len- niök és mindenki tudja, hogy bi­zony ettől még messze vagyunk. A gépállomásokon is van elég j megoldatlan nehézség. Ha ezen a téren nem tudunk alapos váltó- í zást előidézni, akkor lassabban fog fejlődni a termelőszövetkezeti mozgalom is, annak ellenére, hogy ma már alig van megye, ahol ne lenne tíz-húsz, vagy har­minc olyan minta-termelőszövet­kezet, ahol a vak is láthatja, hogy a termelőszövetkezet milyen fölényben van az egyénileg dől- i gozó paraszti gazdaság fölött. j Ezért szeretném a DlSZ-kong- resszus figyelmét felhívni arra, ! hogy a falu, a mezőgazdaság szó- ! cialista átépítésében ne hanya- i golják el a gépállomásokat és az állami gazdaságokat sem. Amennyire fontos, hogy minden j termelőszövetkezetben ott legyen ' a DISZ-szervezet, és mindenütt j mint a párt jobbkeze segítse előre­vinni a fejlődést, ugyanolyan fon­tos' hogy minden gépállomáson és minden állami gazdaságban j ugyancsak ott legyen a DISZ- szervezet és ne csak jó munká- i Jávái, hanem tagjainak általános magatartásával segítsen kiküszö­bölni a hibákat, segítsen meg­védeni a társadalmi tulajdont, j harcoljon a lazaságok, a norma- lazítások. a bércsalás ellen, de a szabadosság, a kocsmázás és más hibás, káros jelenségek el- ; len is. Nagyon helyes, hogy a DISZ kongresszusának beszámolói kel­lően hangsúlyozzák az egyénileg dolgozó parasztok fiaival és leá­nyaival, az egyénileg dolgozó pa­rasztifjúsággal való foglalkozás fontosságát. Ez még hosszú esz- ; tendőkön keresztül — amíg lé- j nyegében a parasztság túlnyomó többsége át nem áll a szövetke­zeti termelésre — fontos kérdés lesz. Nagyon helyes, hogy ezen belül még külön szóltak a pa­rasztlányokkal való foglalkozás- ról. Nekünk olyan DISZ kell a j falun, amelybe a szülők nem- I csak a fiaikat engedik el, sőt kül­dik be, hanem olyan, amelybe a lányaikat is örömmel, jókedvvel küldhetik, abban a tudatban, hogy a DISZ-ben csak jót tanulnak, a DISZ segíti a nevelésüket, segíti az egyszerű parasztlányokat is abban,, hogy egészséges, erköl­csös, dolgos tagjai legyenek a népi demokráciának. Ezért na­gyon helyes, hogy mind Szakali elvtárs, mind Gosztonyi elvtárs beszámolója ezt a kérdést a maga teljes jelentőségében felvetette.! Általában minden DlSZ-szerve- zetben, a falun és a városban egy­aránt, ügyelni kell arra, hogy a DISZ-szervezet ne csak a fiatalo­kat vonzza, hanem a szülőket is. Az elmúlt esztendőkben, különö­sen pedig a felszabadulás utáni időben az ifjúsági mozgalmak fej­lődésének az volt az egyik legna­gyobb gátja, hogy nem törőd­tek eléggé ezzel. Most, amikor a DISZ erős és rátérhet minden hibájának kijavítására, nagyon helyes, hogy ezeket a kérdéseket is előtérbe helyezték. Meggyőző­désem, hogy ha a szavak nem maradnak papíron, hanem való­ban ilyen lesz a szellem a DISZ- szervezetekben. a városban csak­úgy, mint a falun, a DISZ-nek ez óriási segítséget fog jelenteni, ugrásszerűen megnő befolyása, je­lentősége, de taglétszáma is* (Hosszantartó, lelkes taps.) A DISZ-kongresszusnak egyik fő célkitűzése, hogy a Dolgozó If­júság Szövetsége tömegbefolyá­sának kiszélesítésével, konkrét, kézzelfogható feladatként a tag­létszámot egymillió főre növeljék* Ez a célkitűzés mindenképpen reális és jó munkával kétségkí­vül meg is valósítható; A döntő kérdés itt is az, hogy milyen vonzóerőt képes a DISZ a fiatalságra gyakorolni. Mind­nyájan tudjuk, hogy az ifjúság nemcsak dolgozni akar. Az ifjú­ság bővérű, tele van életkedvvel, tettvággyal, felesleges energiái vannak, s ezek túláradását tanu­lásban, kultúrában, táncban, ének­ben, sportban is kifejezésre ak: r- ja juttatni. A DISZ az ifjúság minden ilyen igényét okosan, helyesen, a szocializmus építésé­nek hatalmas sodrába beágyaz­va, elégítse ki. De a legfontosabb vonzóerő a munkában, a terme­lésben elért eredmény! Ez fogja a DISZ-t milliós szervezetté ten­ni! Ha jól dolgoznak a műhelyek­ben, jól tanulnak az iskolákban és példamutatóak lesznek a fa­lun, a termelőszövetkezetben, ak­kor a milliós taglétszámot hama­rosan el fogjuk érni. Még egyszer ismétlem, hogy a legfontosabb a példamutatás, a legvonzóbb a tett, ez hat legerősebben a fiata­lokra falun is, városban is. Ezzel kapcsolatban szeretném felvetni az úttörők ügyét. Mind­annyian büszkék vagyunk a mi helyes, derék úttörőinkre. A ma­gyar népi demokráciának és ezen belül a DISZ-nek egyik legsike­rültebb. legkedvesebb, legvonzóbb szervezete kétségkívül az úttörők szervezete. Ebben azt hiszem, va­lamennyien egyetértünk. Tudjuk (Folytatás a Z. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents