Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-17 / 141. szám
1955 június 17., péntek * ViUaisaiöU Hipt — Endrődön új szövetkezet alakult Endrőd község határának kisréti részén sokat gondolkoztak a tanyai parasztok azon, hogyan csikarhatnának ki földjükből minél több termést. A jobb élethez ez kell és ki az, aki nem akar jobban élni. Ök Igenis több jövedelmet szeretnének, ezért is érlelődött meg bennük az az elhatározás, hogy közös erővel, a gépek segítségével fokozzák a következő években terméshozamukat. Június 14-én este — önkéntes elhatározásból — Nádai Péter középparaszt tanyáján ösz- szejöttek, hogy új szövetkezetét alakítsanak. Éjfélig tartó vita után döntöttek. Harmichat tag 360 hold földdel I. típusú termelőszövetkezetet alakított. A járási és községi tanács képviselői ismertették velük a táblás gazdálkodás alapszabályait Az új szövetkezeti tagok elfogadták azt. Megbeszélték, hogy őszig elrendezik gazdasági problémáikat. A gépállomással szerződést kötnek gépi munkákra. Állami tartozásukat mind egytől egyig rendezik, mire megkezdődik a közös munka. Szövetkezetüknek a Győzelem nevet adták. Elnöknek Vé- ha Máté 12 holdas középparasztot választották. Tímár Lajost és Dinya Illést pedig intézőbizottsági tagnak. Az új gazdaság tagjainak 70 százaléka középparaszt, össze! most már közös erővel indulnak a győzelem, a több terméshozam elérése felé. A félévi begyűjtési tervért Nem tudom, hogyan engedheti meg a tanács és a begyűjtési hivatal, hogy az ilyen kulákok, mint ezek a Szerencsiék is, hátralékosok legyenek. Volna miből teljesíteniök, de senki sem követeli tőlük. A becsületes embereket 'z ilyenek aztán kinevetik és szemükbe mondják: Látod, én jnem adtam be semmit, még sincs semmi bajom. — Ezeket Háló Ist- ; ván mondta Békésen, az V. kerü- i letben az egyik kisgyűlésen. Háló Istvánnak igaza volt. Jogosan kérte, hogy büntessék meg 1 azokat, akik nem teljesítik a I beadási kötelezettségüket. De nemcsak az V. kerületből, hanem ja község többi 12 kerületében is követelték: büntessék meg a szabotálókat! Hiszen nemcsak Szerencsi Imre és Szerencsi Sándor tartoztak meg az 1954-es évről, hanem a községben lévő párszáz kulák közül igen sokan. Olyanok is akad- ík, mint Kürthy László, aki haszonbérbe adta ki vízállásos földjét, ő pedig a kétsopronyi állami tartalékból jó földet vett ki, mivel ezzel kedvezmény is járt. \ kulákok hangoskodására, rémhírterjesztéseire több egyéni dolgozó paraszt is elmaradt beadásával. A begyűjtési hivatal dolgozói pedig ahelyett, hogy elszámoltatták volna a hátralékosokat, siránkoztak, hogy nem lehet teljesíteni a tervet, mert nincs miből. A végrehajtó bizottság tagjai nem nyugodtak ebbe bele. Jó termés volt tavaly, a községben sertés is van elegendő, megvan minden lehetőség arra, hogy a beadási tervet Békés község is teljesítse. összeírták a hátralékosok neveit s azokat a tanácshoz hivatták. Az elbeszélgetéseknél azután sok minden kiderült. Legtöbb hátralékos a kulákok között volt. Például T. Nagy László kulák nem tartott a házánál hízónak valót, csak süldőket és arra hivatkozott, nem tudja teljesíteni a sertésbeadást, mert nincs miből. A végrehajtó bizottság azonban T. Nagyot kötelezte, hogy a süldőket eladja és hízókat állítson be. Az olyanokat, mint őri Imre kulák, aki a felszólítás Néhány sző egy kiállításról A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium j a békéscsabai munkásmozgalom néhány >«(i éves fennállásának alkalmából iskola dokumentumával és Kulich Gyulának, a történeti és szakköri kiáliitást rendezett, kommunista ifjúság mártírjának, az iskola A2 tskolatörténeti teremben elénk tárul volt tanulójának életével ismerkedünk ennek az intézetnek 100 éves múltja. E meg. Majd Gyón! Géza, Bajcsy-Zsilinszky .iállítási teremben ismerkedünk meg azok- Endre életének részletes ismertetése után kai a jelcsségekkel is, kiket ez az intézet a szakköri kiállítás termébe léphet a láto- bocsátott az élet útjaira. A második te- ; gató. Nagyszerű munkát végeztek az likőrömben Achim L. András életével és az la növendékei minden szakkörben, agrárszocialista mozgalommal ismerke- j Az intézet kiállítását eddig több mint diink meg. Achim L. András növendéke !500-an látogatták meg. A kiállítás július volt az intézetnek. A harmadik teremben , 3-ig lesz nyitva. után sem tett eleget beadásának, az ügyészségnek adták át. A dolgozó parasztok között is akadtak olyanok, mint Sívó Sándor. aki tavaly sem teljesítette sertésbeadását. A tanácstagok közül is néhányan még adósak az első negyedévi tojással, baromfival. Jakucs Mátyás, aki állandóbizottsági tag volt, Kállai István, aki jelenleg is állandóbizottsági tag, még most is hátralékos. Az ilyenekkel a végrehajtó bizottság tagjai beszélgetnek el a beadás teljesítéséről. Amikor látták a község dolgozói, most már a kutatóktól szigorúan megkövetelik a beadást, j többen nemcsak az esedékes be- j adást, hanem egész évre rendezték kötelezettségüket. Batizi István . 5 holdas dolgozó paraszt már az 1956-os évre is teljesítette sertésbeadását. Gyucha János, Makra Gábor már ezévi sertés-, félévi tojás- és baromfibeadását rendezte. Bár a hátralékosok száma nap- ról-napra csökken, mégis sok hiba van a begyűjtési hivatal mun- j kájába". Az előadók lelkiisme- I retlenül intézik a dolgozó parasztok ügyes-bajos dolgait. Nem magyarázzák meg nekik a rendeleteket, nem beszélik meg velük, hogyan lehetne a beadást gyorsabban, könnyebben teljesíteni. Ezen kell még vál+oztatniok. Ha Váczi elvtárs, a begyűjtési hivatal vezetője, vagy Búzás elvtárs, a j VB elnöke elbeszélgetne a nyíl- I vántartókkal, ‘ megbízottakkal, j hogy lelkiismeretesebben kezel- ] jék a dolgozók ügyeit, bizonyos n itt is javulna a munka és ezzel még jobb eredményt tudnánk el- íérni a begyűjtésben. Keserű cukorrépa NAGYON NEHÉZ ELHINNI, hogy van olyan cukorrépa, amelynek íze keserűi Magam sem hittem, amíg a Medgyesbod- záshoz tartozó gábortelepi Rangasz Pál nem mondta cl, hogy milyen is az. De ahogyan mesélte, nemcsak a szám íze keseredett meg, hanem a fogam is belevásott. Igaz, Rangasznak még jobban, mert ő a „mese“ egyik „hőse”; Úgy értem ezt, hogy a „mesének” több „hőse” van, szomszédja is az, meg a szomszédos Apácán is akad belőlük; De elmondom sorjában. Az istenadták gondoltak egy nagyot két évvel ezelőtt, 1953- ban, hogy cukorrépát termesztenek. És az egyik 1000 négyszögöl, a másik meg kevesebb, vagy több földet vett ki részesművelésre. Miért ne, hiszen, ha jól megmunkáljuk, még prémiumot is kapunk az államtól — vélekedtek. Nem is csalódtak. Rangasz is igyekezett az 1000 négyszögölet jól megmunkálni, kapott Is ősszel a Mezőhegyesi Cukorgyártól többtermelési és korai szállítási jutalmat. Dehogy gondolta volna még ő akkor — persze a többiek sem —, hogy keserű utóíze is lehet ennek. Már miért gondolta volna, hiszen „szabályosan kiutalták“ neki. Dehogy merték gondolni akár a gábortelepiek, akár az apácaiak, hogy néhány hónap múlva valaki rájön arra, hogy „tévesen“ utalták ki nekik a jutalmat. Hát, ha nem gondoltak rá, 1954. januárjában papírról olvashatták (ez is „szabályos“ volt): Minthogy az ön által beszállított cukorrépának csupán 2/5 része után illeti meg önt a többtermelési prémium, jelkérjük, hogy jelen levelünkhöz csatolt postai befizetési lap felhasználásával 480,30 forint tévesen kiutalt összeget 1954 január hó 15-ig gyárunknak fizesse vissza, Mezőhegyes! Cukorgyár. NO FENE, GONDOLTÁK, hát ez már, hogy lehet. Rangasz maga úgy okoskodott, hogy szóból ért az ember és elment a cukorgyárba. Ott elmondták neki: az Élelmezésipari Minisztérium cukoripari igazgatóságától kaptak decemberben egy rendelkezést, hogy a földtulajdonost is illeti prémium, mégpedig a cukorrépa részesedés arányában. Az ő esetében a jutalom 3/5 része a medgyesbodzási Gajdácsé, akitől részesművelésre vette ki az 1000 négyszögölet. Ezért kell neki 480.30 forintot visszafizetni. BIZONY EZ SEHOGYAN sem akart a fejébe menni: Az ördögbe is, hát Gajdács megkapta a cukorrépa 3/5 részét, mert többet termeltem az előírtnál, azért az én hátam izzadt. Na, meg hát nem én kértem, adták. Most meg visszakérik? Sántít itt valami. És tavaly nyugodtan látott neki megint cukorrépát termelni. Most már saját földjén vetett be 400 négyszögölet. Megka- pálgatta annak rendje-módja szerint és ősszel beszállította a cukorgyárba. Ekkor jött rá, hogy bizony ott, a minisztériumban másként gondolják, mint ő. Kiszámították ugyan a cukorgyárban, hogy mennyi pénz és mennyi cukor jár neki, de nem utalhatják ki, mert 1953-ról 480.30 forinttal „tartozott“. Mit volt mit tennie — pénz nélkül hazaballagott. Még hagyján lett volna, ha futotta volna összes tartozását az évi termése, de nem futotta, hiszen az 54-es termelési szerződéshez is kapott előleget, vetőmagot, műtrágyát, úgyhogy még 336.30 forinttal adós is maradt Szomszédja az jobban járt, mert annak legalább futotta az „adósságot“ a tavalyi termés. A CUKROT PERSZE azóta is szereti, csak a cukorrépát nem S a szája íze meg akkor lett keserű nagyon és vásott meg a foga amikor most, májusban egy levelet kapott a cukorgyártól, hogy 336.30 forint tartozását 15 napon belül — kamataival együtt — összesen 343.02 forintot fizesse ki, „ellenkező esetben kénytelenek lesznek követelésük behajtása iránt a törvényes lépéseket megtenni“; És tovább nincs, de a „mesének” még nincs vége. Még nem lehet tudni, hogy ki tévedett, de a keserű ízt valakinek le kell nyelnie. Ne rombolják le, hanem mentsék meg. A gyulai Erkel Ferenc Színházat 1900-ban építtette a város. Modernnek éppen nem mondható, évtizedek el-elzúgó viharai megtépázták kissé, de még ma sem arra a sorsra érdemes, amelyre a város VKG osztálya ítélte... Az történt ugyanis, hogy a közelmúltban összeült szakértők — a megyei, a járási, a városi községgazdálkodási hivataltól és a Tervező Irodától — kimondták! a szentenciát: a gyulai Erkel Ferenc Színházat annyira meg\ iseltie az idő, hogy jelen pillanatban használhatatlan. Ez a megállapítás reális, fedi a valót, de olyan következtetéseknek és határozatnak, mint amilyet Gyula város VKG osztálya hozott, nem szolgáltat meggyőző alapot. M|ert a város VKG osztálya arra a következtetésre jutott, hogy ha öreg az épület, le kell bontani. S ezután jött a java. Alaposan 'körülnéztek a színházban és rájöttek, hogy bizonyos kincset irő faanyagot rejt magában. Csak néhány adat a sok közül: 110 parasztkoesira való fenyőgerendát és deszkát, 48.000 darab téglát, 4000 darab cserepet temettek nagyapáink abba a színházba. Azt határozták, hogy hamar egyszer lebontásra kerül a vén színház^ nem hagyják kárba- veszni a rengeteg anyagot, hanem felhasználják a szabadtéri színpad építkezéseinél. Mielőtt a határozatnak érvényt szerezi ' nem ártana egy s máson elgondolkodni. A- zon például, hogy ez a színház a város nagy szülöttének, Erkel Ferencnek a nevét viseli, « világhírű zeneköltőnk emlékének nemcsak Erkel-hónap rendezésével, hanem nevének ilyenféle tisztelésével is adózni kellene. Azt a színházat, amelyet róla neveztek el, nem lebontani, hanem meg kellene menteni a pusztulástól. Ezzel is tartozunk neki. De másokkal szemben is lenne tartozás: azokat a tömegeket, amelyeket a színház lebontásával megfosztanának egyik legjelentősebb kultúrintézményüktől, valamilyen formában kárpótolni kellene. Ez a színház ugyanis a tömegművelés és szórakoztatás szempontjából színpadának nagvméretősége és hatalmas befogadóképessége miatt óriási lehetőségeket rejt magában. Budapesti színházak vendégszerepléséhez, nagy teret igénylő előadások rendezéséhez nyújt fedelet. Ilyen az országban — vidéken — kevés helyen Van. S ezt a ritkaság számba menő értéket akarják megsemmisíteni? Mit gondolnak, milyen visszhangot vált ki majd a híre azok részéről, akiket megrövidítenek? Mert igenis, erről van szó —. egy időre Gyulán, még a Jókai Színház előadásainak megrendezése is valósággal lehetetlen lenne. Milyen formában kívánnak gondoskodni a pótlásáról? Amíg a szabadtéri színpad épül, a lovardában rendezzék az előadásokat, ott, ahol eddig sportmérkőzéseket tartottak csupán. Ez a helyiség ilyen célra megfelel, de komolyabb kulturális rendezvények megrendezéséhez. nem nyújthat megfelelő hajlékot. A gy ulai tanács végrehajtó bizottságának a színház lebontására vonatkozó határozati javaslatával nem osztozik egyetlen olyan ember, egyetlen olyan szerv sem, aki vagy amely szívügynek tekinti kultúrforradal- múnk diadalra jutását, mert a színház lebontása egyenlő lenne megyei kultúránk színvonaláért, a tömegművelés és szórakoztatás kiszélesítéséért folytatott harcunk egyik meggyengült, de még így is erős bástyájának önkényes feladásával. Nem a lebontás gondolatával kellene foglalkozni, hanem azzal, hogy miként lehetne meg men_ teni az ide s tova műemléknek számító építményt. Ne bamar- kodják el, vizsgálják meg az ügyet még egyszer és közben arra gondoljanak, hogy ez a színház ötvenöt éves, nagy. múltú. Erkel Ferenc nevét viseli és ha lebontanák, belátható időn belül pótolhatatlan veszteség lenne a városnak. Ne rombolják le, hanem mentsék meg!... — őrá Tóth László — A Pénzügy minisztérium közleménye A Minisztertanács határozata értelmében a beadási kötelezettség teljesítésének elírni ins/- lásából eredő 1954. évi hátráló kokat csak 1955 június 30-ig lehet pénzben rendezni. 1955 július elseje utón ezeket a begyűjtési hátralékokat is terményvagy állatbeadással kell kiegyenlíteni. Az 1955 július elsejéig nem rendezett hátralékok természetben — állatban, vagy terményben — történő előírásáról a iKvvűjtési szervek gondoskodnak Időjárás Várható időjárás ma estig: Változó fel- hőzet, többleté eső. esetleg zivatar. Időn. ként élénk délnyugati-nyugati, későbl északnyugati-északi szél. A nappali íelme- legedés kissé gyengül. Legalacsonyabi hőmérséklet ma éjjel: északon 7—10. délen 10—13, legmagasabb nappali hőmérséklet 18—21 fok között — AZ OROSHÁZI Szolgáltató KSZ vállalta. hogy évi tervét december 21-re túlteljesíti és a múlt év megfelelő időszakához képest I százalékos anyag- és energia megtakarítást ér el. (Hovorka Mihály Orosháza.)
