Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-15 / 139. szám

1955 június 15., KíerJ-a ViUauawk Hifit Orosházán sem szegények a „szegény“ knlákok f Néhány vélemény a normaelíen őrzésről Az orosházi dolgozók legtöbb­je eleget tesz állampolgári kö­telességének. Ez segítette Oros­házát is ahhoz, hogy vágóhíd, gimnázium épüljön és további parkosítást tudjanak végezni a Kossuth Lajos utcán, s hogy új gépállomás épülhet. Ez a fejlődés, iparkodás azonban nem megy za­vartalanul Orosházán sem. Gátol­ják ezt a kulákok, akik fondorla­tos módon kijátszók az intézke­déseket és nem tesznek eleget állampolgári kötelezettségüknek. Nem vetnek el idejében, nem művelik meg időben földjüket, adó- és beadási kötelezettségük­nek sem tesznek eleget. A tör­vényt úgy is ki akarják játszani, hogy egy-egy alkalomkor rongyos ruhában jelennek meg a tanács­nál is és elsírják „bánatukat“, hogy „nincs nekünk semmink, csak ami rajtunk van“ Sóknak a háztája tényleg üres, de a rokonságé, az ismerősöké annál jobban telve. így van ez idős Berta Mihály kulák. Mikes utca 33 számú házánál is. Fia ta­nyáján. Apácán, azonban van jó­szág bőven: 2 ló, 2 csikó, 1 tehén, 1 borjú és annyi disznó, hogy ő Fesztivál előtt még egyszer itthon... A „Magyar színházak ünnepi hetét“, a már hagyományossá vált fesztivált a Népművelési Minisz­térium, valamint a Színház- és Filmművészeti Szövetség ebben >z évben is június végén rendezi meg. A fesztiválon megyénk szín­háza is résztvesz Arbuzov: „Má­sodik szerelem“ című drámájának bemutatásával. A Jókai Színház művészei újra elkezdték a „Má­sodik szerelem“ próbáit. Töké­letesítik áz előadást, mert a fesz­tiválon a lehető legjobban akar­nak szerepelni. A fesztivál előtt, június 17-én, pénteken délután fél 4-kor három-, négy- és ötfo­rintos helyárakkal a közönségnek is bemutatják az előadást és fi­gyelembe veszik észrevételüket. Mindez segítséget ad ahhoz, hogy a budapesti közönség előtt a 1p- hető legjobban szerepelhessenek, elismerést szerezzenek a színház­nak. sem tudja számát. Bertának pe­dig 10 ezer forint adóhátraléka volt és elmaradt a vágómarha-, baromfi- és tojásbeadással is. Ez is felül volt a háromezer forin­ton. Idős Bertát többször felszó­lították, de ő csak akkor volt hajlandó fizetni, amikor eljártak ellene, s akkor mindjárt elmúlt a „szegénysége“, négy nap alatt ki­fizette adótartozását. Nem sokat törődik Fekete Jó­zsef, Bajcsy Zs. utcai 24 holdas kulák sem az állam iránti kötele­zettség teljesítésével. Igaz, földjét volt bérese, Nagy István műveli, négy holdat kivett tőle haszon­bérbe, holdankénti 50 kg búzáért. Szóval maradt neki bőven, s még­is tartozik 13.000 forinttal. Ami­kor felszólította a tanács, mint notórius nem fizető kulákot, hogy azonnal tegyen eleget kötelezett* ségének, hogy ná­lunk a munkások meg­sérelinesnek tartotta, hogy kulákuak nevezik és notórius nem fizetőnek, ezért ügyvédhez fordult. És akadt is olyan ügyvéd, dr. Botka szemé­lyében, aki „kikérte" Fekete ne­vében a kulák és notórius meg­nevezést. És meg is kapja, pén­teken a bíróságon kell felelnie szabotálásáért, Vannak még többen kulákok, akik fittyet hányva az állam; fe­gyelemnek, saját eszük és szívük szerint cselekszene, mit sem tö­rődve azzal, hogy a népi demok­ráciában mindenkinek eleget kell tenni kötelezettségének. így cselekedett Gyarmati József, Székács utcai kulák is, akinek 80.000 forint adóhátra­léka volt, de a tanács erélyes in­tézkedésére három nap alatt be­fizette és hízottsertés hátraléká­ból is beadott két mázsát. Vági Andrásné, Csokonai utcai kulák- asszony sem különb, ö is 13.000 forint hátralékot fizetett ki há­rom nap alatt. Győri Dani Sán­dor, Lehel utcai kulák 28.000 fo­rint tartozását két hét alatt „szed­te elő“, E példák is bizonyítják, hogy a „szegény kulák“-elmélet hazugság, s ahol a törvény szigo­rával lépnek fel ellenük, ott azon­nal tudják rendezni tartozásukat. Vannak, akik összepakolnak a kulákokkal mint 180.000 forint hátralékot fi­zettetett be a kulákokkal. A tanácsok ilyen irányú mun­kája nem könnyű, határozottságot és éberséget követel, hiszen a KV A kulákok földjeit saját nevük­re Íratják, terményeiket, jószágai­kat saját portájukon elhelyezik és így hozzájárulnak ők is, hogy a kulákok szabotálhassák az ál­lam iránti kötelezettség teljesíté­sét és spekulálhassanak. Egy ideig ugyan jókodhatnak, de ál­lami szerveink egymásután leple­zik le ezeket a segítő társakat és a bíróságon felelnek majd, a ku­lákokkal együtt, cselekedetükért. Hogy van a kulákoknak házon kívül vagyona a rokonoknál, is­merősöknél, az említett példák bi­zonyítják és az is, hogy az első j jusson a dolgozók asztalára, szé- negyedévben az orosházi tanács pülhessen a város, megfelelően 200.000 forintnál többet, a wáso- emelkedjen a dolgozók éietszínvo- dik negyedévben már eddig több nala. Joós István | — Mire jó az, j nagy százalékot elért normáját felülvizsgálják és szigorítják? — kérdezik maguk­ban az Orosházi Vas- és Kályha­ipari Vállalat öntödéjének dolgo­zói. Ki tudná pontosan megmon­dani, hogy mi mindenre gondol­tak a norma felülvizsgálása után, de eszükbe juthattak ilyenek is: „Nagyobb a keresetünk másoké­hoz képest? — olyan normát adja­nak azoknak is, hogy többet ke­reshessenek!... Hát érdemes volt, érdemes lesz versenyezni, nagyobb százalékot elérni?.,. Nem az igaz­gató találta ki azért, hogy a fel­sőbb szervek előtt érdemeket sze­rezzen magának?...“ Van azonban az öntődében nyílt, el nem titkolt vélemény: — Ä legtöbbet én termelek az öntők közül, a munkaidőmet ki­használtam eddig is, többet már úgysem tudok elérni — méltatlan­kodik Lantos János. Elmehetnek-e a vezetők, a kom­munisták ilyen kérdések mellett szó nélkül? Ha a vezetők nem válaszolnak vagy helytelenül válaszolnak ezekre, akkor a feleletet vagy ma­guk találják ki, vagy az ellenség. Ha megnyugtató a magyarázat, javul a munka, ha rossz, nem nö­vekszik megfelelően a termelés. Az öntődében, május elején nor­mafelülvizsgálás volt. Az áprilisi márciusi határozata előtt vérsze- j eredményekhez képest azóta má­mét kaptak a kulákok, amit bi- \ jusban egyesek termelése emel- zonyít az egy-kétéves adó- és be- I kedett, másoké nem. Mire mutat adási hátralékuk. Az orosházi ta- ez’ Arra, hogy még nem minden- nács dolgozói és elsősorban kom- kivel értették meg a felülvizsgálás ! dolgozóknak, több iparcikket meg- munistáí még következetesebben I szükségességét, célját, jelentőségét. ; se™ vehetnének. Hogy ne tegye­szakmáját, hanem betanított se* gédmunkás. Rajki János kovács­nak ugyanennél a vállalatnál havi átlagkeresete 1200—1300 forint. Az aránytalanul magasabb fizetést a többi munkás eredményeiből kap­hatták meg az öntők. Ez az arány­talanság serkenthette-e a többie­ket jó munkára? Nem! A gépe­ket — melyek lehetővé tették, hogy ugyanazon idő alatt többet termeljenek — az állam adta, vagyis az egész munkásság adta az öntőknek. Helyes-e, jogos-e, hogy azok előnyeit a munkások egy csoportja élvezze? Helyes-e, hogy ezeket az előnyöket az állam, az egész munkásság állama mindad­dig meghagyja, amíg az öntők ma­guk nem mondanák, hogy most már szigorítsuk a normát? a laza nor­mákat, vagy sem“’ — erre a kér­désre az érdekelet munkások azt válaszolják: ne! Érthető részben e válasz, mert ki mond le önmagá­tól a több pénzről, hiszen ruhát, cipőt, tűzhelyet, rádiót és még sok mindent szeretne rajta venni. Le­hetséges is lenne ez egy ideig, de mire vezetne, ha a meglazult nor­mákat az egész országban sehol és soha nem rendeznék? Sok munkás nem használná ki kellően a mun­kaidejét, nem törekedne újítások­ra. Egy szinten maradna a terme­lés mindenütt — az öntődében is. Egy-két év múlva naponként, de­kádonként nem készülne több iparcikk, platni, tűzhelyalkatrész, mint most. Ilyen körülmények kö­zött akármilyen sok pénzük lenne a Szigorilsnk-e küzdjenek az osztályellenség ma- ' A politikai felvilágosító munká- nővereinek leleplezéséért, ezzel öan sok a kívánnivaló. A ve- valóra váltva pártunk politikáját, r.etők a termelést irányító munká- hogy megyénkben több minden ! luk mellett nem végeznek felvilá­gosító, munkát. ... Miért volt szükséges Felkészülnek az új búza őrlésére Gyevi Nagy József az elmúlt ■ tompban kérte szerkesztősé­günket, legyünk segítségé­re, hogy elmaradt táppénzét megkaphassa. Felkerestük pa­naszával az SZTK alközpontot és intézkedés történt, A napok­ban megkapta elmaradt táppén­zét. Az Orosházi Begyűjtési Hi- j vataltól 8-án megkaptam a szociális kedvezményt. Köszö­nöm segítségüket, s továbbra is olvasója leszek lapjuknak. | Strincz Sándorné, \ Orosháza Északra költöznek a vándorméhészek Az ország deli részében már befejeződött az akác első virág­zása. A hűvös időjárás és az erős szelek miatt a mézgyűjtés ezen a vidéken nem túlságosan sikerült és a méhészek egy része nem is pergetett. Az elmúlt hé­ten Nógrádba, Hevesbe és a töb­bi északi megyében vonult kb. háromezer-négyezer vámdormé- héjz. Ézen a vidéken a legésza­kibb pontokon a jövő hét végéig virágzik az akác. A gyűjtés itt már sokkal kedvezőbbnek Ígér­kezik. Gyönyörű virágok vannak és most már csak meleg idő kell a bő pörgetéshez. A búza még a mezőn zöldéi, illa a malmok már készülnek az új kenyérgabona őrlésére. Álla­miunk a malmok karbantartására, felújítására nagy összegeket for­dít. Tavaly két milliót, most másfél millió forintot költenek a Békés meg\ei Malomipari Egye­sülés malmaira. Erőgépjavítás majd minde­nütt lesz, ami üzemenként 30— 40.000 forintba kerül. A II. és III. negyedévben 300.000 forint költséggel korszerűsítik a mal­mok vilianyvilágítási hálózatát. A Dévaványai Hengermalom azelőtt gőzzel dolgozott, most villanyerőre szerelik át — 210 ezer forintba kerül. Ezelőtt rosszul volt szerelve, most belül teljesen lebontják és korszerűsí­tik. A kimágotai malom új meg­hajtó gépet kap, kisébb-nagyobb átszerelések lesznek. Költsége 100.000 forint. A mezőgyáni malom korszerű berendezést kap, szitát, daragépet, ez szintén 100.000 forintba kerül. A Dévaványai Rizshántolóban, — ahol tavaly 250.000 forint ösz- szegért új, modem kultúrház épült, ebédlővel, öltözőkkel, für­dővel *— most 85.000 forintos építkezés van. Átcsoportosítják a gépeket, kevesebb csővel dol­goznak majd, a dolgozók köny- nyebben, eredményesebben ter­melnek. Az orosházi malom korszerűbb a rendezés, miért volt laza a nor­ma? Már a négy évvel ezelőtt megállapított normák Is lazák voltak az öntődében, mert a nor­nek laza normák, az minden mun­kásnak külön-külön és együttesen is érdeke. Akinek nem laza a nor­mája az érdekelt abban, hogy to­vább javítsa munkafogásait, ész- szerűsítsen. újítson, mert azáltal termelhet többet, ami után több lesz a keresete. Ezek által olcsób­bá is teszi az iparcikkeket, a tuz- helyalkatrészeket, mert kevesebb üzemi költség és munkabér szük­séges előállításukhoz. A normák más, aki megállapította, nem volt érxntetienül hagyásakor nem le- szakember. Azóta gepeket kaptak. betne erröl szó, mert amit drágább Ezeiott a formázó homokot gate- áron készitenek a munkások. azt ren dobálták at, most röpitőgépük I á!]amunk nem adhatjael olcsob- van, yobbminósegu a homok. Ez­előtt kézzel keverték a mintázó ban. A normaszigorítás eredménye az orosházi öntődében is több önt­vényt eredményez, mert több­termelésre, észszerüsítésre ösz­szlíameghaitásai 30.000 forintba j erővel ment, most motor végzi. A ' tö”öz:. flv tál[f nw 34 a i>zi.£—-~i _: c_..z . UrfrvMAh. I ,klsertetejak, a máz ásnál a homokkeveröt — prés helyettesítse homokot, most ezt homokőrlő gép I végzi. A kokszot, vasat most nem ' talicskázzák, hanem gépkocsival szállítják. A vaslörés azelőtt kézi­kerüinek. A Békéscsabai Erzsé- ! vasat a kúpolóba nem kézierővel, bet Malom kazánja átépítés alatt ! csőrlővel, hanem villamos futóda- j a starnfoiót ._ van, rül. am’ 200.000 forintba ke­Távirat VIHARSAROK NEPE SZERKESZTŐSÉGE Békéscsaba örömmel jelentjük, hogy ter­ven felül 2087 darab export-csir­két szállítottunk Milánóba. Kőszigeti Állami Gazdaság. A gyulai malmot ez év elején ! építették át gőzről villanyerő : meghajtásra, a füzesgy annali malmot szívógázról nyersolaj meghajtásúra alakítják át, mert ez utóbbi célszerűbb. Az Egyesülés minden malmát molytalanítják. Uj dolog a mal­moknál! a ciánozás. A ciángáz az épület és berendezés minden zu­gába behatol és mindenféle, kár­tevő: bogár, egér elpusztul. Ez az idén Orosházán és Gye.ián valósul meg. A malmok karbantartási, fel­újítási munkáit az Egyesülés dolgozói maguk végzik. A leg­jobb dolgozók jutalmakat kap­nak. A jutalmakat az üzemek rendbehozása és beindulása után három hónap múlva adják át, ugyanis az üzemeltetés közben Ez mélyíti a két dolgo­zó osz­ruval húzzak íel. A traktorpersely .... . , ... ,, ,, 1 •• 4.» i . , „ Meg több es olcsóbb tuzhelyalkat­mintákból 1 ontoszekrenybe 3 * , , , , . ... h rész, trakioreke-persely készül minta íieiyet negyet epitenek be ., , , ..... ,, , .. ,, majd ezután az üzemben, több iut ez a dolgozóknak előnyösebb, a . , ___ . , „ . belőle a mezogazdasagnak, a dol­no rmaidot viszont 3 után szarni- : . Darasztsaenak tották ki. A platni öntésénél újí- !___________ t ották a befolyó csatornát és a minta újszerű elhelyezését az ön­tőszekrényben olymódon, hogy a mintának nem a gödrös, hanem a síma része kerül alulra, amelyen gyorsabban végigömölhet a vas. Homoktároló készül, hogy ott le­hűljön, pihenhessen a formázó ho­mok. A platnisok jobb öntomin- tákat kapnak, s formázó asztal is készül nekik, amelyek megint csak könnyítenek. tály barátságai, erősíti szövetségét is. A dolgozó parasztság — vele megértetve ezt — viszonozza majd több élelmiszerrel. Jelentősége a többterinelésnek még ennél is nagyobb: mindez erősíti hazánkat, általa a béke híveinek táborát, a béke óhajtása így valósággá válik. Tehát a normafelülvizsgálással az igazgató minden dolgozónak — Ilyen körülmények között értek köztük az öntöde munkásainak — el az öntők 200 százalékon felüli : együttes érdekeit védelmezi. Az eredményeket. Széles Károly plat- í életszínvonal így nem nis 2400 forintokat keresett havon- j hanem emelkedik. csökken. ta. Pedig nem éveken át tanulta i Tóth Géza Kombájnnal araiunk Mint egy zöld tenger, úgy ring eredményét. Az aratásra is felké- a 170 centiméteres őszi árpánk a szültünk. Szerződést kötöttünk bírálható el, hogy hol végeztek j 20 centis kalászával. Tsz-tagsá- kombájn arató-cséplőre, mert az minőségi munkát. Dolgozó pa- i fiunk büszke is rá. Termésered- elmúlt évben meggyőződtünk ar- raszíságunk és munkásságunk ’ ményünk majdnem háromszoro- ról, hogy a kombájn jó munkát , sa lesz az egyéni dolgozók ered- végzett és a szemveszteség is igen nyugodt lehet, hogy a malom- ményeinek. Előreláthatólag 25- ! kevés volt. ipari munkások lehelove teszik: ■ 2fi mázsa termést takarítunk be az új búzából jó liszt, a lisztből holdanként. A jó talajelőkészités, ízletes kenyér legyen. j a keresztsoros vetés meghozza Pál Jánosné agronómus. Csanádapáea.

Next

/
Thumbnails
Contents