Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-11 / 136. szám
l/LUaísaiok Hcpe 1955 június IL swmWt Hegedűs imirás elviárs előadói beszéde a Központi Vezetőség 1955 június 7—8-i ütésén (Fol>fa(ás di U oldalról) döntő hatást kell gyakorolniok a termelőszövetkezetek megszilárdítására, fejlesztésére. Az állami gazdaságokat — az eredeti célkitűzésnek megfelelően — magas színvonal!! árutermelő gazdaságokká kell tenni, amelyek minőségi vetőmagvak termelésével és tenyészállatok nevelésével motorjaivá! válnak az egész mezőgazdasági termelés fellendítésének és Jól szervezett, magas színvonalon álló, gépesített szocialista gazdálkodásukkal iskolapéldái a szocialista mezőgazdálkodásnak. Pártunknak és kormányunknak mindent el kell követni azért, hogy a j mezőgazdaság egész szocialista ! szektora megszilárduljon és így ei tudja látni a ráháruló feladatokat. A termelőszövetkezetek az ef- j múlt évben jelentősen erősödtek, nőtt a termelékenység, javult a munkafegyelem, fejlődött a kö- I zös gazdaság, növekedett a tagság jövedelme. A gyakorlat már ná- i lünk is bebizonyította, hogy a szü- I vetkezeti gazdaságokban a gépállomások segítségével a munka ter- J melékenyebb mint az egyéni gaz- | daságokban és így a termelőszö- j vetkezeti tagok jövedelme is — i azonos mennyiségű munka után — jóval nagyobb mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoké. | növényápolásban, a gépi aratás- ' mátt _ „ elfe,, meg. nyilvánul. Haladéktalanul fel kell szaftTMMB’Uoißazt a nagyfokú niuni- kaerőpazarlást, amely a munkák alacsonyfokű gépesítése miatt, az állami gazdaságokban még ma is szinte általánosnak mondható. Az állami gazdaságokban gondoskodni kell arról, hogy a társadalmi tulajdon védelme biztosítva legyen és legszigorúbban | kell eljárni nemcsak azokkal A mezőgazdasági összhozant növeléséért Nem lehetünk azonban megelégedve a termelőszövetkezetekben az egységnyi szántóterületre jutó átlagos hozamok alakulásának a háztáji gazdaság méreteire vonatkozó intézkedéseit. Pártunk és kormányunk a ter- val, pedig a szövetkezetek szer- melőszóvetkezeti tagokat segítette vezésével az egyik legfontosabb abban, hogy háztáji gazdaságukat tél éppen az, hegy gyorsan megnöveljük a mezőgazdaság összho- várnát. A termelőszövetkezetekben, fi- gyelembevéve természeti adottaz alapszabályban megszabott keretek között fejleszthessék: tehén- | vásárláshoz hitelt adott, elengedte a tejbeadási kötelezettséget- a j háztáji tehén után. A továbbiak- ! ban is az a célunk, hogy minden ságaikat, olyan talajművelési I termelőszövetkezeti tagnak legyen rendszert kell meghonosítani, a- I legalább egy tehene, egy vagy két melyik mélyíti és gazdagítja a I hizott sertése és megfelelő ba- termőtalajt. Nemcsak fenntarta- | rofn fi állománya, ni, hanem fokozni kell a talaj ter- j A közös gazdaság elhanyagolása, mőképességét, mindenekelőtt az 1 a megszabottnál nagyobb méretű istállótrágya iielyes kezelésével és háztáji gazdaság azonban káros a felhasználásával. Emellett terme- j tagságra, mert bomlasztja a terlőszövetkezeleinket egyre fokozottabb mértékben fogjuk ellátni műtrágyával, mert ez év őszén megmelőszövetkezeti gazdálkodást, megfosztja a szövetkezeti tagokat azoktól az előnyöktől, amelyek a ban és különböző más munkák gépesítésében Pedig jelentősen növelni a 111 unka í ermefékenységét és gyorsabban, hafáruzoftabb,!» érvényre juttatni mindazokat az előnyöket, amelyek a szocialista gazdálkodásban rejlenek, csak a munkaigényes mező- gazdasági mankók gyorsftíemú gépesítésével lehet. . , . ... , szemben, akik lopnak és fosztovégzett gépi munkáért felel, I -* *ítel “ hanem a termelőszövetkezetekhez ; ultink az állami vagyén beosztott mezőgazdászok útján fe- j ™egitarosíiását és gsitkmalwá- Ielős a termelőszövetkezetek egész' gazdálkodásáért is. Gondoskodni kell arról, hogy a ! gépállomások traktorosai ne vélet- j lenül odasodródott emberek legyenek, hanem a gépet szerető, tehetséges dolgozók, akik élethivatásuknak tekintik a traktoros munkát. A gépállomásokon mindenekelőtt a gépi munka minőségét kell megjavítani, hogy ennek kedvező hatása végre a termelőszövetkezetek növekvő termésátlagainak . számában is kifejezésre jusson. A mezőgazdaságban előttünk álló feladatok megnövelik az állami j megbecsüljék az állami gazdasagok szerepét és Jelentősé-1 * , \ . n * • 1,. . f , ; j gazdasagokban azokat a regi get is. Az állami gazdasagok egy- & . ^ re inkább betöltik azt a fontos ; szakembereket, «krk a fekzabafeladatot, amely a mezőgazdaság | dulás »ta í° munká jukkal bi/.oszocialista átszervezésében reájuk nyitották be népi demokráciánk hárul. jónak nézik az állam tulajdonát kezdve a termelési igazgal óságtól a nvinkztériami vezetőkig. Az állami gazdaságikból, a vezetés megerősítése érdekében, a vezetők és az alkalmazottak kézül el kell távolítani az eda éket. A szocialista munkaverseny a mezőgazdaság szocialista átszervezésének eg ik legfőbb mozgató ereje, előrehaladásunk eg', ik legfőbb hajtóereje. Az élenjárd mezőgazdasági dolgozók tízezreinek gyakorlati eredményei mutatják meg leginkább azokat a hatalmas lehetőségeket, am-’l ékkel a mezőgazdasági termeté« teilend!lésében rendelkezünk. A mezőgazdaság szocialista szektora élenjáró do-'gazéi :ak tízezrei jelentik számunk"« a legnagyobb erőt a mezőgazdaság gzoeialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért folyó harcban. Ok a haladás, a szocializmus zászlóvivői a mezőgazdaságban, ezért pártunknak és kormányunknak teljes. erejével támogatnia kell befurakodott ellenség » elemeket, v»lt hivatás«« (ludovikás) kaonaiszeiet, nagy birtok «sokat, nagybérlőket, kulákokat. Őrködni kell azonban azon, hegy amikor a legkeményebben fellépünk az ellenséges elemekkel kezdi a termelést a Sajóvölgyi j kózös gazdálkodással járnak. Műtrágyagyár és bővül a Péti Gyár termelése is. Term előszőve tA járási tanácsoknak és a járási pártbizottságoknak biztnsítahoz való hűségüket. Nem szabad megengednünk, hogy az ellenséges elemek elleni hare érintse és zavarja munkájukbaai ezeket a becsületes szakembereket. kezeti vezetőinknek meg kell ta- j mok kell, hogy a termelőszövet- mdniok a nagyobb mütrágyaada- j kezetek tagsága az alapszabályt gok helyes alkalmazasat, ami a ebben a tekintetben tiszteletben termésátlagok emelésének fontos tartsa és a megengedettnél na- eszköze. Nagyobb műtrágyameny- ! gyobb háztáji földet és állatállo- nyiségek használata azonban csak mányt beadja a közös gazdaságba akkor járhat megfelelő eredmény- ] A termelőszövetkezeti gazdasá- nyel és akkor segíthet magasabb j gok megerősítésének, a tagság jö- színvonalra emelni egész mező- | vedel me növekedésének alapja a gazdasági termésünket, ha ez (növénytermelés, az állattenyész- együtt jár az ist álló trágya kezeié- tés fejlesztése, az átlagtermések es sének és felhasználásának gyors hozamok fokozása Erre alapozva, és gyökeres megjavításával. Vé- a. termelőszövetkezetek jövedelmet kell vetnünk annak a tűrfte- f műket tovább növelhetik azzal, tetelen helyzetnek, ami különösen ' ha felhasználva a szövetkezet elő- a tiszántúli termelőszövetkezete- j nyelt, beadást kötelezettségük telket jellemzi, hogy az istállótrágya jesítése után fennmaradó termé- rossz kezelésével és annak ha- j keiket feldolgozott állapotban ér- nyag felhasználásával évente száz tőkésítik. Államunk segíti a térés százmillió forint kár éri a tér- melőszövetkezeteket abban, hogy rnelőszövetkezeteket. j saját terményeik feldolgozására Feltétlenül biztosítani kell a ' k'sebb segédüzemeket létesítsenek. „ , ... , . , . Meg kell azonban akadályoznunk megfelelő vetőmagot es olyan mi- . . . ....... , . J ; azt, hogy a termelőszövetkezetek nőségi törzsállományt a közös ál- . olyan segédüzemeket létesítenek, fattenyésztésben, amellyel magas amelyek nem mezőgazdasági ter- hozamokat lehet elérni. í ményeket dolgoznak fel, vagy másoktól felvásárolt termékek feldol- Gyer-abban fejlődne terme- gozására rendezkednek be. Ez a lősz7vc‘k zrii mozgatunk, ha termelőszövetkezetek figyelmét és erejét elvonja a legfontosabb íel- pen.o abban betartanak az adatuktól, a mezőgazdasági termealapszibályt és knliine-pn an- léstől. A mezőgazdaság szoeialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés fellendítésében döntő szerepük van a gépállomásoknak j melőszövetkezetek terméseredmé- j nyeiben. A gépállomás munkáját csak akkor lehet jónak tekinteni, ha körzetében a termelőszövetkezetek termésátlagai jóval megha- j ladják azokat a terméseredményeket, amelyeket a szövetkezeti ta- { gok előzőleg mint egyénileg gaz- ! dálkodó dolgozó parasztok elértek. | Ez a terméstabblet a gépállomás | munkájának igazi fokmérője. Szerepük különösen fontos a kenyérgabona, a hus-árutermelésben és jelentősen növekedett a tejtermelésben is. Kenyérgabona ter- I melésünknek líl.8 százalékát, vágó j árutermelésünk 26.3 százalékát, I marhahús árutermelésünk 23.3 | százalékát, a tejtermelésnek 21.1 í százalékát ma már az állami gaz- j daságok szolgáltatják. JX ’' Az állami jrazdaságok a réssirkre biztosított lehetőségeket azonban kiindulnánk. A dolgozó nép é.et- még távolról sem használják ki ! szLnvona'ának emelkedésével — a I Munkájuk legfőbb hiányossága, ; bérből és fizetésből élők számá- hogy nagyon drágán termelnek, j nak jelentő« növekedésével — termékeik önköltsége magas és | m{nj n.,gvobh lesz a kenyérga- j még mindig tűrhetetlenül nagy a I veszteségük. Az állami gazdaságokban, a legfontosabb feladat az J j önköltség csökkentése, a gazdájko- | dás veszteségmentessé tétele. Tisztelt el\ társakí Pártunknak és kormám útiknak a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló munkával egyidejűleg komoly erőfeszítéseket fcell tennie a mezőgazda-ági termelés fellendítésére, továbbfejlesztve azokat, az eredményeiét, amelyeket az 1953 évi decemberi határozat végrehajtásában elértünk. Ereiltet mindenekelőÉt a legfontosabb kérdések megoldására kell összpontosítani: a kem érgabona, a ta ka rmá'Tj termelés és a kertészet fejte«'résé re, valamint a szarvasmarha- tenyésztés feffend ítésére. Legfontosabb a kenyérgabona termelése A mezőgazdasági termelés fel- kétségbe vonlak a ke .ve gabv ta- lendítése soronkövetkező felada- j terme'és fejlesztésének jelentősétarnak kitűzésénél népünk ál- I-— -I--- Mukv* vuéavveileli kell nagví honaszükséglet is. Ezért a mell állami gazdaságokban olyan miy/gibnat 1 e’d szervezni. amely a Vgsziüorúbb takarékossági ebek érvényesítése. s »©gazdasági termelésben legfon- tosabb feladatunk a kenyérgabo- natermelés olvan arányú fejlesztése, hogy még kedvezőtlen időjárás mellett is, behozatal nélkül, zavartalanul elégíthessük ki a lakosság szükségletét mindazokból az élelmiszerekből, aMunkásosztalyunk, népi államunk erőfeszítésének eredményeként a gépállomások gépállománya jelentősen megnőtt, ez tette lehetővé, hagy 1954-ben a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére már több mint ötmillió normálhold értékű munkát végeztek. Lényegesen növekedett az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál végzett munka mennyisége, ami 1954-ben az előző évinek közel két és félszeresére emelkedett. Javult a gépi munka minősége is, az előrehaladás mégsem kielégítő és a gépállomások munkája még mindig, főként ebből a szempontból, fogyatékos. Ez az oka annak is, hogy a gépi munka ter- niésnovelő Itatása még nem jelentkezik a kívánt mértékben a terA párt- és a tanácsi szervek, a gépállomások vezetői és szakemberei nagyot} sok helyen idegenkednek a munkaigényes termelési folyamatok gépesítésétől, mert ezek nagyobb szervezőmunkát igényelnek. Ez magyarázza azt, hogy míg javulás van az egyszerű, alapvető talajmunkák, a szántás, a vetés. a tarlóhántás gépesítésében, addig nagy az elmaradás a gépi wi Bd» tnlaidin m«K eket kenyérgabonából nyerünk, sőt megfelelő tartalékokkal is rendelkezzünk. Az előző években ezt a nagv feladatot nem tudtuk m«go'da”i. Ezért fordulhaioU elő, hogy bár országunk kiválóan alkalmas jó- minőségő ken vérgabona termelésére, mégis ebben a gazdasági évben a lakosság zavartalan ellátásához jelentős behozatalra volt szükség. Ez súlyos terhet rótt népgazdaságunkra. Megengedhetetlen az, ami a* elinalt év «szén is történj hogv míg a termelőszöveike- ze'efe és az állami gazdasagok teljesítették kenyérgabona vetéstervüket. addig az egyénileg gazdálkodó parasztok csak 893 százalékra tcljesíl-tt'k. ami tirbb. mint ketteszázez r kah hol ! kenyérgabona vetés- terü’et kiesését jelentette. szigorú védelme mellett, mindet» helyi adott ág kihasználó- j sá- »I. nv ere-égéssé teszi a g:jz- ! dáíkodást. Az állami gaz la á«ok az önköltséget esafc akkor tnd:ák rsSIcTi'i'iii. ha megemelik az átlagterméseket és az álla'tény eseté« hozamait, j E r<:T ériekében az állami gaz- | daá '«kbaii — még gyorsaid»an I mint a terireTö«z“v‘'tke «etekben — a termelésben általánossá ke’l <en"i min 'az* »’ <-r J- | ményt. amit a mezőgazdasági tudomány és az élenjáró gyakorlat elért. Az állami gazdaságuk minisztériumának főfeladata ezeknek az élenjáró módszereknek a bevezetése és elterjesztése a termelésben. Az állami gazdaságokban nem lebet csökkenteni az önköltséget, ha nem növeljük a mezőgazda- sági munkák gépesítését. A magas önköltség egyik fő oka. hogy nem sikerült még áttörget. / ; A dolgozók bőséges bem erek látásához szükséges kenyérgabona vetésterülete a következő években nem lehet kevesebb a határozatban javasolt 3,3 3,4 millió kataszíráiis holdnál. A vetésterv teljesítésiért már ez év őszéi* az illetékes helyi párt- szervek it a tanácsok ve«; .itt, valamint a föl,lművelésügyi minisztert és az állami gazdaságok miniszterét személyükben kell felelőssé tenni. Egyidcjüleá meg kell adnunk azt a jogot a községi tanácsok elnökeinek. hogy a község kenyérgabona-vetéstervét egyénekre bontsák és a beadási könyvben, mint kötelezettséget írták bo Azokkal a termelőkkel szemben, aki kötelezettségűknek nem tesznek eleget, még az ősz folyamán el kell iárni es meg kell vonni tőlük a kenvergabona beadással kapcsolatos összes juttatásokat és kedvezményeke' Egyszersnundenkorra meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a kenyérgabona termésátlaga híak alakulása szinte teljes mértékben az időjárás függvénye lesven. Az élenjáró termelőszövetkezetek és állami gazdaságok tapasztalatai őzt bizonyítják, hogy korszerű agrotechnikai módszerek idejében való alkalmazásával — minden különöseb anyagi befektetés nélkül ’— elérhető az 1953. decemberi határozatban előírt 1—1,5 mázsás termésátlagnövelés. A tudósoknak és a kutatóknak az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok a kenyérgabonatermelés fejlesztésére, mind a kutatásban, mind a legjobb módszerek széleskörű elterjeszté- I seben. f-ehct-c csodálkozni a kialakult helyzeten akkor, amikor az elmúlt években a kenyérgabona- , _ ... ....... , ..., , . , termelés fontosságát lebecsülő I Közvetlenül előttünk aUo feladat az aratás-cseplés időben es vesznünk azt az ellenál hist, anai az | hamis nézeiek kaptak lábra és íeségmentesen való elvégzése éo állami gazdaságok ve elölnek és még a Szabad Népben « olyan ezzel kenyérgabonaellátásunkbizszakembereinek. egy részénél — j cikkeket lehetett olvasni — itt j »osztása a következő évre. A betarészben hozzá nem értésből, rész- , elsősorban Fehér Lajos «Ívtár» j hárítást szemveszteségek leszeríben az újtól való idegenkedés , , ikkére gondolok. — amelyek 1 • s, «itfoton.l
