Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-10 / 135. szám

1933 június 10., pifntík

R Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének

és a mezőgazdasági termelés fellenditésének további feladatairól

..............................................______________„ ViUah&aKök Hifit

X.

A mezőgazdasági termékek begyűjtéséről, felvásárlásáról és szabadpiaci forgalmáról

(Fotytat&s a S. oldalról,)

Két éven belül el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben a tehenek évi tejhozama mindenütt meghaladja a 2000 litert.

3. Véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy az Élelmiszeripari Minisztérium a tehénállomány rovására teljesítse vágási tervét. Törekedni kell a levágásra kerülő állatok átlagsúlyának növelésére és 1955— 1956-ban legfeljebb 100.000—

100.000 tehenet szabad levágni. Az Élelmiszeripari Minisztérium a . levágásra kerülő tehenek közül 50.000 feljavítására kössön szerződést; A tehenekre legalább 100 kiló súlyt kell ráhizlalni és a ráhizlalt súlyért kilónként 14 forintos árat kell fizetni. Emellett a húsellátás javítása érdekében törekedni kell nagyobb átlagsúlyú javított tinók és ökrök nagyobb- számú felvásárlására;

ki kell szélesíteni a bikaborjú- hizlalási szerződések kötését, s a jelenleg érvényben levő szerződési feltételek mellett, ez évben további 100.000 bikaborjú hizlalására kell szerződést kötni;

4. A tehénállomány megfelelő utánpótlásának biztosítása és minőségének javítása érdekében fordítsanak a termelők nagyobb gondot az üszők takarmányozá1. Zöldség- és burgonyatermelés.

Dolgozó népünk zöldséggel való bőséges ellátása érdekében a zöldségtermelést úgy kell fokozni, hogy az egy főre eső zöldségfogyasztás az 1954. évi 100 kilóról 1956-ra legalább 132 kilóra emelkedjék.Tovább kell fejleszteni a zöldségtermelést a nagyvárosok közül főként Budapest, Győr, Miskolc és Űzd környékén, valamint a Balaton mellett; A városellátó övezetekben már 1956-ban meg kell kezdeni a gépállomások könnyű traktorokkal, kultiváto- rokkal való ellátását és néhány gépállomás ez évi tapasztalata alapján meg kell kezdeni a zöldség vetésének és sorközi művelésének gépesítését is.

Állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni növényházak és me- legágyi telepek létesítését a termelőszövetkezetekben, főként a hőforrások és ipari elfolyó vizek fe'használával?

A korai zöldség termelésének fokozása és a termésátlagok emelése érdekében el kell terjeszteni a Szovjetunióban bevált tőzeges- tápkockás palántanevelést: Ezért 1955 végéig ki kell alakítani a Szovjetunióban bevált kézi tőzeg- kockakészítő gép hazai mintapéldányát és legkésőbb 1956-ban meg kell kezdeni ennek sorozat- gyártását:

A Központi Vezetőség ismételten felhívja a figyelmet a burgonya terméshozama gyors fokozásának fontosságára.

Meg kell javítani a jóminőségű vetőgumóval való ellátást és a termelőszövetkezetekben, s állami gazdaságokban a második ötéves terv végéig a burgonyatermelés legfontosabb folyamatait gépesíteni kell;

8. Gyümölcstermelés;

Az elmúlt évben nagyobb mértékben indult meg a gyümölcsfák telepítése. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálko- dó parasztok gondosabban ápoljál a fákat, javult a kártevők elleni védekezés;

A házikertek gyümölcsfaállományának erőteljes növelése írelsára és gondozására. Azokat az üszőborjúkat, amelyek betegség, vagy egyéb ok miatt mégis csö- köttek, tenyésztésre alkalmatlanok, legfeljebb évi 30.000 darabos keretben vágás céljár fel kell vásárolni.

A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes állami szerveket, hogy a törvény teljes szigorával lépjenek fel a feketevágások ellen;

5. A Földművelésügyi Minisztérium és a tanácsok gondoskodjanak a törzskönyvezés és a mesterséges termékenyítő állomások munkájának, valamint az apaállat-ellátásnak megjavításáról:

A számszerű eredmények egyoldalú hajhászása helyett, a legjobb egyedek gondos kiválasztásával, a hozamok rendszeres ellenőrzésével a törzskönyvezést a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé kell tenni.

A Központi Vezetőség felhívja a termelőszövetkezetek tagjait, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat és az állami gazdaságok vezetőit, dolgozóit, hogy a tehenek befedeztetésével, a borjak gondos felnevelésével, az elhullás csökkentésével növeljék szarvasmarhaállományukat és növeljék mindenekelőtt a tehenek tejhoza- máti

IX.

lett folytatni kell az új, üzemi gyümölcsösök telepítését. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az árutermelő gyümölcsösök területét 10—15 éven belül 300—320 ezer kataszl- rális holdra kell növelni. Uj gyümölcsösöket elsősorban a szántóföldi művelésre nem alkalmas homokterületeken és kopárokon kell telepíteni; A Földművelésügyi Minisztérium 1956 végéig állítsa össze az egyes termötájakon telepíthető gyümölcsfajták jegyzékét.

Növelni kell a legjobban keresett és legértékesebb gyümölcs- fajták, különösen a Jonatán-alma oltványainak előállítását. A faiskolai termelés fejlesztése érdekében az állami faiskolák felszerelését 3 év alatt be kell fejezni;

3. Szőlőtermelés,

A jelenlegi szőlőterület növelése nélkül 20 év alatt mintegy 118.000 katasztrális hold oltványszőlőt és 192.000 katasztrális hold homoki szőlőt kell telepítéssel felújítani; ezen belül 1960-ig 65.000 katasztrális hold homoki és 8500 katasztrális hold oltványszőlőt;

A szőlő-anyatelepek területét 1960-ig 2500 katasztrális holddal — ebből az állami gazdaságokban 1800 katasztrális holddal kell növelni; Az anyatelepek támbo- rendezéseinek létesítését a termelőszövetkezetekben katasztrális holdankint 10.000 forint hitellel segítse az állam, amelyet a termőre fordulást követő tíz év alatt kell visszafizetni;

A szőlőoltvány termelését 1960- ig évi 12 millió darabra, a gyökeres európai vesszőét 1956-ban 35 millió, 1960-ig pedig évi 40 millió darabra kell növelni.Tokaj-Hegyalja kormánybiztosa és a Borsod megyei tanács gondoskodjék arról, hogy Tokaj- Hegyalján 1959-ig mintegy 3200 katasztrális holdon telepítsék újra a szőlőt. A Veszprém, Heves, és Győr megyei tanácsok készítsék el a badacsonyi, az egri és a soproni borvidék szőlőtermelésének fejlesztési tervét;

A beadási kötelezettséget több évre előre meghatározó begyűjtési rendszer, a termelési és hízlalási szerződések ki- szélesítése és a szabadpiaci forgalom lehetősége hozzájárult dolgozó parasztságunk termelési biztonságának megszilárdításához, termelési kedvének növeléséhez.

Dolgozó parasztságunk többsége becsülettel tesz eleget állam- polgári kötelezettségének; Az elmúlt másfél évben lábrakapott jobboldali nézetek azonban ezen a téren is éreztették hatásukat; A többéves begyűjtési rendszerben csökkentett kötelezettséget a kulákok többsége és a dolgozó parasztok egy része nem teljesíti; A piacon nagy mértékben elburjánzott az üzérek tevékenysége, akik felhajtják az árakat és mind a termelők, mind a bérből és fizetésből élők rovására jogtalanul jelentős hasznot szereznek.

1. Dolgozó népünk állandóan növekvő élelmiszerszükségletének kielégítése megköveteli a begyűjtési rendszer fenntartását, a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítését, az állami és szövetkezeti szervek felvásárlási tevékenységének, valamint a szerződéses termelési és hízlalási rendszer. kiszélesítését;

2. A beadási kötelezettséget a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a jövőben is állandó jelleggel, több évre előre kell meghatározni;

A dolgozók ellátása érdekében biztosítani kell, hogy a termelők maradéktalanul teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket; A törvény teljes szigorával kell fellépni azokkal szemben, akik kötelezettségüket nem teljesítik és ki kell őket zárni a szabadpiaci értékesítés lehetőségéből; Azokban a községekben, amelyek beadási tervüket rf fő terményekből még nem teljesítették, annak teljesítéséig csak az illetékes állami szervek folytathatnak szabad felvásárlást.

3. Az 1954—55. évi szerződéses termelés és hizlalás feltételeinek számottevő változtatása nélkül haladéktalanul ki kell dolgozni a szerződéses termelés ép hizlalás kiterjesztésének módszereit; Ennek alapján az 1955—56. gazdasági évre szóló szerződések kötését úgy kell megkezdeni, hogy az legkésőbb ez év november

30-ig befejeződjék;

4. Tovább kell fokozni az állami és a szövetkezeti kereskedelem tevékenységét a termelő- szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok szabad készleteinek felvásárlására;

A dolgozók élelmiszerekkel való bőségesebb ellátása érdekében egyes — nem közvetlenül fogyasztási és termelési célt szolgáló — iparcikkek eladását a falun részben mezőgazdasági termékek szerződéses szállításához, illetve eladásához lehet kötni; Egyben biztosítani kell, hogy a városi dolgozók — elsősorban a munkások — ezekhez az iparcikkekhez hozzájussanak;

5. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó paraszi tok számára, beadási kötelezett! ségük teljesítése után, továbbra

1 is biztosítani kell a szabadpiaci

értékesítés lehetőségét: A földművesszövetkezetek adjanak a jelenleginél nagyobb segítséget a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak szabadpiacra kerülő mezőgazdasági termékeik bizományi értékesítéséhez. Fokozatosan

Az 1953. decemberi párt- és kormányhatározat óta lényeges változások történtek a mezőgazdaság állami irányításának szervezetében. Már nem oly nagyfokú a központosítás, növekedett a tanácsok és a mezőgazdasági igazgatási szervek hatásköre, sok szakember került a termelést közvetlenül irányító beosztásba.

A központosítás megszüntetésére tett szervezési és egyéb intézkedések azonban nem voltak elégségesek és még nem hoztak megfelelő eredményeket.

A mezőgazdasági irányító szervek munkájában számos helyen tért nyertek a jobboldali nézetek, amelyek különösen a termelőszövetkezetek jelentőségének lebecsülésében, az állami fegyelem megsértésének eltűrésében nyilvánultak meg;

1; A Földművelésügyi Minisztériumnak, az Állami Gazdaságok Minisztériumának, valamint a tanácsok mezőgazdasági szerveinek legfőbb feladata a gazdasági szervezőmunka megjavítása és az élenjáró módszerek elterjesztése. A mezőgazdasági szerveket fokozott felelősség terheli az irányításukra bízott területen a termelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti megerősítéséért, a hozamok emeléséért, valamint az önköltség csökkentéséért.

2. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és megszilárdítása, továbbá a termelési színvonal emelése érdekében, elsősorban a termelőszövetkezetek termelését közvetlenül irányító szervek, a járási mezőgazdasági osztályok és a gépállomások mező- gazdasági szervezetének munkáját kell megjavítani.

3. A mezőgazdasági szakigazgatási szerveken kívül, elsősorban a tanácsok és végrehajtó bizottságaik felelősek a termelőszövetkezetek megszilárdításáért, fejlesztéséért és termelési színA pártszervezetek, a kommunisták sikeresen vezették a harcot a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért. Munkájuk nélkül nem szilárdulhatott volna meg a munkás-paraszt szövetség, nem jöhetett volna létre erőteljes szövetkezeti mozgalom és nem folyhatna sikeres harc a kulákok gazdasági korlátozásáért, politikai befolyásuk megszüntetéséért:

A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés fellendítésének jelenlegi feladatait csak a párt irányításával, a pártszervezetek, a kommunisták mozgósításával. a Központi Vezetőségnek a falusi pártmunka megjavítására vonatkozó, ez év februári határozatának következetes végrehajtásával lehet megoldani.1. A Központi Vezetőség felhívja a párt minden tagját, mindenekelőtt a falusi kommunistákat, hogy céltudatosan és kitarki kell kapcsolni a szabadpiacon a közvetítő magánkereskedelmet és meg kell akadályozni az üzérkedő elemek árfelhajtó tevékenységét. Teljes szigorral kell érvényt szerezni azoknak a rendeleteknek, amelyek megtiltják mezőgazdasági termékek továbbadás céljára történő felvásárlását; azaz a mezőgazdasági termékekkel való üzérkedést,

XI.

A mezőgazdaság állami irányításának megjavításáról

XII.

A párt- és a tömegszervezetek feladatairól

tóan küzdjenek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, az egész mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséért. Erőfeszítéseiket a meglévő termelő- szövetkezetek megszilárdítására, a gépállomások és állami gazdaságok munkájának megjavítására, s ezzel együtt a dolgozó kis- és középparaszti tömegek meggyőzésére kell irányítani, hogy azok megértsék a mezőgázdasógi termelés fellendítésének feladatait és elvégezzék az ebből rájuk háruló részt; mind többen magukévá tegyék a szocialista nagyüzemi gazdálkodás ügyét, önként, saját elhatározásukból. meggyőződésből lépjenek be a termelőszövetkezetbe.

A Központi Vezetőség felhívja a falusi kommunistákat, hogy példamutatásukkal és harcos kiállásukkal járjanak élen a terméshozamok növeléséért, az új módszerek elterjesztéséért, a termelő- szövetkezetek fejlesztéséért és az (Fol.vUlás az 5. oldalon.)

vonaluk emeléséért. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai kiemelten és rendszeresen foglalkozzanak a gépállomások munkájával, ellenőrizzék működésüket, adjanak meg számukra minden anyagi és szervezeti segítséget;

4. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben olyan tervezési rendszert kell bevezetni, amely a jelenleginél egyszerűbb, elősegíti a dolgozók kezdeményezésének kibontakozását, s főként az árutermelés jelentős növelését. A mezőgazdasági tervezés módosított rendszerére az Országos Tervhivatal, a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Minisztériuma 1955. szeptember 1-ig terjesszen javaslatot a Minisztertanács elé.

5. A Földművelésügyi Minisztérium és a mezőgazdasági igazgatási szervek jelentősen javí sák meg a szakpropagandát és tegyék azt a mezőgazdaság irányításának egyik főeszközévé. A mezőgazdasági szakigazgatás minden dolgozójának, minden mező- gazdasági szakemberének szakadatlanul harcolnia kell az új és fejlett módszerek széleskörű ismertetéséért és bevezetéséért. (

Szorosabban együtt kell mű- ködniök a mezőgazdasági tudomány és a gyakorlat dolgozóinak; A mezőgazdasági termelés főkérdéseire kell irányítani a tudományos és kutatómunkát. A tudósok és kutatók feladata mindenekelőtt, hogy tudományosan megoldják a termelés és a nagyüzemi gazdálkodás gyakorlatában Elmerülő agrotechnikai, zooteo.ni- kai és üzemszervezési kérdéseke

Az 1953 decemberi párt- és kormányhatározat rendelkezésének megfelelően ez évben és a kövei kező években is meg kell rendezni az országos mezőgazdasági kiállítást, s évről-évre több helyi kiállítást kell rendezni, elsősorban a járásokban,

Zöldség-, burgonya-, gyümölcs- és szőlőtermelés