Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
ViUauawk Hifit 1953 június 16., péntek f I Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól (Folytatás az L. oldalról) jket, hogy mind a földrendezést, mind a részleges tagosítást a lehető legnagyobb körültekintéssel, lehetőleg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal való kölcsönös megegyezés alapján hajtsák végre olymódon, hogy az minél kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot érintsen és az érintett dolgozó parasztok szövetkezeti táblába eső földjeikért azonos értékű földet kapjanak cserébe; földrendezésnél — a kulákság korlátozására irányuló politikának megfelelően — a kulákok földjét a községek határának legtávolabbi ] dítsanak az eddiginél sokkal nagyobb gondot arra, hogy az új, illetve a megnövekedett termelő- szövetkezetekben a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodás előnyeit minél gyorsabban kibontakoztassák. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során el kell kerülni, hogy egy-egy termelőszövetkezet területe kezdetben az 1000—1500 katasztrélis hold szántóterületet meghaladja. Ugyanakkor elő kell segíteni, hogy a Jelenlegi kis — 100—300 katasztrális holdas — termelőszövetkezetek növekedjenek és így képesek legyenek valóban nagyüzemi módon részén kell kiadni. 6. A pórt- és állami szervek for- ■ gazdálkodni. III. A termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megerősítéséről A termelőszövetkezetek megszilárdításában a legfőbb feladat most az, hogy a növénytermelés és az állattenyésztés hozama már ebben az évben jelentősen emelkedjék és a jövedelmezőbb gazdálkodás eredményeként a tagok jövedelme túlhaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét. Ez az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom már ebben az évben számszerűleg és egészségesen továbbfejlődjék. A terméshozamok növelése érdekében jobban ki kell használni a rendelkezésre álló gépeket, bátrabban kell bevezetni a fejlett agrotechnikai eljárásokat, gyorsabban kell növelni a talaj termőerejét és fokozottabban kell érvényesíteni a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét. 1. Fokozottabban kell támogatni a termelőszövetkezeteket beruházásaik megvalósításában. Részükre 1956-ban 20—30 százalékkal több építőanyagot kell adni, mint 1955-ben. Az építkezési anyagok nagyrés/éí az első évnegyedben kell leszállítani. A termelőszövetkezetek beruházásaik megvalósítása során az állami segítségre való túlzott támaszkodás helyett az eddiginél sokkal jobban használják fel saját eszközeiket, munkaerejüket. Építkezzenek egyszerűbben és olcsóbban, helyileg biztosítható anyagok- (^r;um vezetők kai. 2. A mozgalom goknak, a terven felüli termés és termék után őket megillető pr<ir í' mot ki kell adni. A járási tanácsok és a termelőszövetkezetek vezetőségei — elsősorban a tagok meggyőzése útján — gondoskodjanak az alapszabályellenesen felduzzasztott háztáji gazdaságok túlméretezettségének megszüntetéséről, mert ez akadályozza a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősödését. Azoktól a termelőszövetkezeti tagoktól, akik e téren az alapszabályt nem tartják be, a községi tanácsok végrehajtó bizottságai vonják! meg a beadási és adózási kedvezményt: az előírtnál nagyobb háztáji gazdíifáe egész területét terheljék meg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokra érvényes beadási és adófizetési kötelezettséggel. A termelőszövetkezeti alapszabály megtartása, a közös vagyon védelme, az igazságos jövedelemelosztás érdekében minden termelőszövetkezetben jól működő szervvé kell tenni az ellenőrző bizottságokat. 3 Ki kell szélesíteni a termelőszövetkezeti vezetőkáderek képzését és emelni kell az oktatás színvonalát. A Földművelésügyi Minisz- a termelőszövetkezeti továbbképzésére termelőszövetkezeti, vezzen a téli hónapokban áltovábbi egészséges landd jellegű négyhónapos vefejlődéee érdekében erősíteni kell a termelőszövetkezetek belső szervezettségét és nagyobb gondot kell fordítani az alapszabály megtartására. Véget kell vetni annak, hogy a termelőszövetkezet átjáróház légién. Ezért vissza kell állítani az alapszabálynak azt a korábbi helyes rendelkezését, bogv a tcnr.előszövetkezetbű! való kilépési szándékot csak a moVrm7lTf állóiknak*1« belépéstől számított három év zetőképző tanfolyamokat, az Agrártudományi Egyetem és a Mezőgazdasági Akadémiák mellett. E tanfolyamokon évente .600—700 termelőszövetkezeti vezetőt kell kiképezni. A mezőgazdasági szakiskolák j lanul távolítsák el. IV. A gépállomások munkájáról számát pedig úgy kell növelni, hogy 1956-tól évente legalább 1000 termelőszövetkezeti tag végezzen a szakiskolákban. 4. A termelőszövetkezetek tartsanak szoros baráti kapcsolatot az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, ismertessék velük szövetkezetük eredményeit. A pártszervezetek és a járási tanácsok szánjanak szembe a szövetkezetek egyréezében tapasztalható elzárkózó magatartással és ne engedjék, hogy alapos ok nélkül megtagadják új tagok felvételét, vagy korábban kilépettek visszavételét. Ui termelőszövetkezetek alakulásának szervezettebbé tétele érdekében a pártszervezetek és a tanácsok támogassák az előkészítő bizottságok létrehozását és működését. Az előkészítő bizottságok vege ék számba a belépni szándékozókat, azok földjét, állatállományát, gazdasági felszerelését. A gépállomás segítségével dolgozzák ki az alakuló szövetkezet termelési feladatait és végezzenek feíviláaosííó munkát a dolgozó parasztok, különösen a középparasztok között, érjék el, hogy a belépők között már az idén jelentős számban legyenek középparasztok. A termelőszövetkezetbe való belépésnél a legszigorúbban meg kell követelni az alapszabály megtartását. Mindenütt meg kell követelni, hogy az új belépők földjüket és ez ahhoz szükséges vetőmngva- kat térítés nélkül, továbbá a háztáji gazdaság kereteit meghaladó állatállományt, takarmányt és gazdasági eszközeiket a megállapított térítési feltételek mellett a közös gazdaságba hiánytalanul beadják. Arra kell törekedni, hogy a családfő mellett a család valamennyi mezőgazdaságban dolgozó tagja, asszonyok és lányok is, tagként lépjenek be a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetbe ku • Iákot és más osztályidegen elemeket továbbra sem lehet felvenni és éberen kell őrködni afelett, hogy a kulákok ne furakodhassanak be a termelőszövetkezetbe. Ahol eddig mégis megtűrtek kuláko- kat és más ellenséges elemeket, onnét ezeket haladéktaPártunknak és a népi deelíelte után lehet a közgyűléstől kérni. A termelőszövetkezetek vezetőségei a pártszervezetekre támaszkodva, szilárdítsák meg a munkafegv elmet és a családtagok közös munkába való bevonásával szüntessék meg a munkaerő-hiányt. Szigorú rendet kell teremteni a munkaegységek nyilvántartása és elszámolása terén. A termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének további fokozása végett a jól dolgozó brigádokegész munkásosztálynak az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy a gépállomások technikailag és politikailag gyorsan fejlődjenek, hogy betöltsék a termelés növelésében és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében reájuk háruló nagy feladatokat. A második ötéves tervben gyorsítani kell a gépállomások korszerű gépekkel való további felszerelését, káderekkel való megerősítését, hogy a rendelkezésükre állé gépi technok, munkacsapatoknak, az, nika jó kihasználásával mezo- állattenyésztéaben pedig a ta- | gazdaságunk fellendítésének technikai és politikai temelői legyenek. 1. A gépállomásokat új, nagyteljesítményű gépekkel kell felszerelni, hogy a növekvő termelőszövetkezeti mozgalomnak egyre nagyobb gépi segítséget tudjanak nyújtani. A gépesítést a második ötéves tervben úgy kell fejleszteni, hogyi a' ji gépállomások a meglévő és megalakuló termelőszövetkezetekben elvégezzék a szántásve té: 85--90 százalékát, b) a gabonafélék betakarításának gépesítése a termelőszövetkezetekben elérje a 65—70 százalékot. Emellett fokozatosan fejr leszteni kell a cukorrépa, burgonya és rostnövények betakarításának gépesítését is, c) a növényápolási munkákat, elsősorban a kukorica, burgonya, cukorrépa és napraforgó kapálását 85—60 százalékban és az ezzel egyidőben jelentkező szálastakarmány-betakarítást 50 százalékban gépesítsék, d) lényegesen fokozzák a termelőszövetkezetekben a szállítás és az állattenyésztés gépesítését úgy, hog- « trágyahordás, ter- mé yszállítás 45- 5Q százaléka gépekkel történjék. 2. A gépállomások vezetőit és dolgozóit felelőssé kell tenni • termelőszövetkezetek gazdálkodásáért. Úgy kell dolgozniok, hogy munkájuk eredményeként növekedjék a termelőszövetkezetekben a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama és a termelőszövetkezetek maradéktalanul eleget tegyenek az állam iránti kö (elezet tségűknek. A gépállomások mezőgazdászai biztosítsák a termelőszövetkezetek növénytermelési és állattenyésztési terveinek maradéktalan teljesítését és minden eszközzel segítsék elő a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználását. A mezőgazdászok munkáját a termelő- szövetkezetek gazdasági eredményei alapján kell értékelni és díjazni. Véget kell vetni a mezőgazdászok indokolatlan cserélgetésének: a jövőben mezőgazdászt a termelőszövetkezetbe helyezni, vagy onnét áthelyezni csak a termelőszövetkezeti közgyűlés meghallgatásával lehet. 3. A gépállomások továbbra is nyújtsanak segítséget az egyénileg dolgozó parasztoknak. Tegyenek határidőre és jóminőségben eleget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál vállalt kötelezettségeiknek. Akadályozzák meg, hogy a kulákok és egyéb spekuláns elemek igauzsorával kizsákmányolják őket. 4. Véget kell vetni a gépállomásokon az anyaggal, s alz anyagi- és pénzeszközökkel való felelőtlen gazdálkodásnak. A pártszervezetek és a MEDOSZ szervezzenek mozgalmat további megtakarítások elérésére, az önköltség terven felüli csökkentésére, fejlesszék tovább a szocialista munkaversenyt. 8. A gépállomások' vezetői a pártszervezetek, s a szakszervezet segítségével szüntessék meg a nagyarányú munkaerővándorlást és minél előbb alakítsák ki a jő szakmai felkészültséggel rendelkező állandó munkáskollektíváf. finnek érdekében tovább kell javítani a gépállomási do’gozók! szociális helyzetét. A honvédségi párt- és DISZ- szervezetek folytassanak po’iti- kai felvilágosító munkát a leszerelő katonák — elsősorban a gépállomásokról bevonult traktor risíák — között, hogy az erre alkalmas honvédek közül leszerelésük után minél többen menjenek a gépállomásokra dolgozni. 6. A gépállomásokat fokozol# mértékben kell erősíteni jé politikai képzettséggel és szervezőképességgel rendelkező, tapasztalt munkáskáderekkel, valamin# megfelelő szakmai felkés ültség- gel rendelkező szakemberekkel. Az iparból ée a népgazdasági más területeiről 1955-ben 50* 1956-ban pedig további 100 jól képzett gépészmérnököt kell küldeni a gépállomásokra. A Földművelésügyi Minisztérium mintegy 1000 katonavisel# dolgozó számára szervezzen Diesel-traktorvezetői tanfolya* mot. 7. A Központi Vezetőség felhívja a gépállomások vezetőit éa dolgozóit, hogy gépeik teljes kihasználásával, a munka minőségének megjavításával már ebben az évben adjanak fokozott segítséget a termelőszövetkezeteknek a munkaigényes termelési folyamatok — kapálás, takarmány- és gabonabetakarítás —< elvégzéséhez, terméseredmény e- ik növeléséhez és a jövő évi jó termés előkészítéséhez. 8. A mezőgazdasági gépek korszerűsítéséért és minőségének állandó emeléséért, valamint a* egész mezőgazdasági gépgy ártá- sért a kohó- és gépipari miniszter felelős. A Kohó- és Gépipari Minisztérium erősítse meg a Mezőgéptervező Irodát kiváló gépszerkesztő mérnökökkel. Egy idejűleg megfelelő ipari szakemberek átcsoportosításával erősítse meg a mezőgazdasági gépgyárak tervező részlegeit, özei I laboratóriumait és műhelyeit is. A kohó- és gépipari minisz'er szervezze meg a mezőgazdaság zavartalan alkat; észcllátását, gondoskodjék megfelelő öntödei kapacitásról, hogy a mezőgazda- sági gépalkatrészekhez szükséges különböző öntvények időben és kifogástalan minőségben rendelkezésre álljanak. A sorozatban készülő gépek alkatrészeitek gyártásáról a sorozatot gyártó vállalat tartozik gondoskodni. V. Az állami gazdaságok munkájának megjavításáról Az elmúlt étekben az állami gazdaságokban megteremtettük a nagyüzemű gazdálkodás legfontosabb feltételeit. Az állami gazdaságok hatalmas gépparkkal rendelkeznek, vezetőik többsége politikailag, szakmailag tapasztalt. Egyre több azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek példát mutatnak és a gyakorlatban bizonyították be a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fölényét. Az állami gazdaságok vezetésében sok munkás, paraszt Js a néphez hű értelmiségi hozzáértéssel és becsületesen dolgozik. Elsősorban azonban az adminisztratív munkakörökbe oszíályidegen, ellenséges elemek, álszakemberek is furakodtak be, akiknek káros tevékenysége az utóbbi időben megélénkült. Ezekkel az elemekkel szemben nem lépnek fel határozottan a minisztérium vezetői sem. Az állami gazdaságok vezetőinek a legfontosabb feladata a következő években, hogy a gazdálkodás megjavításával, a termelési eredmények növelésével, az önköltség lényeges csökkentésével mielőbb veszte- IFolvfiMs a 3. oldalon.)
