Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1935 JUNIUS IQ., PÉNTEK ' Ara SO fillér XI. ÉVFOLYAM, 135. SZÁ\f r Rózsák nyílnak a romokon . Ma: Heti rádióműsor A Magyar Dolgozik Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól Pártunk politikájának eredményeként az utóbbi évek folyamán népgazdaságunkban mélyreható változások mentek végbe. Hazánk fejlett szocialista iparral rendelkező ipari-agrár országgá vált. A párt irányításával, munkásosztályunk segítségével, népi demokratikus államunk támogatásával létrejött és egyre erősödik a mező- gazdaság szocialista szektora, a- mely a szántóterületnek majdnem eg.v harmadát foglalja el. Gyökeret vert és fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom. Ma már mintegy 200.000 termelőszövetkezeti család, meggyőződve a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodás előnyeiről, magabiztosan követi a dolgozó pa- i rasztság felemelkedésének ezt az! egyetlen járható útját. Megszűnt a mezőgazdaságban a munkanélküliség és igen szűk térre korlátozódott a szegényparasztok kizsákmányolásának lehetősége. Megváltozott az egyénileg gazdálkodó dolgozó' parasztság "élete, növekedett jólétük, műveltségük. .A mezőgazdaság szocialista át-1 szervezésének mégkezdésével egyidejűleg pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tett a mező- gazdasági termelés fellendítésére. E tekintetben különösen jelentős a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953. decemberi határozata, amelynek nyomán egészséges fejlődés indult meg a mezőgazdaság számos területén. Megnövekedett a termelési kedv: a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok a múlt évben minden földet művelés alá vettek: háromnegyedmillió katasztrális holddal nagyobb területet trágyáztak meg is- tállótrágy ával, mint 1953-ban. Az előző hat év átlagához képest 22 százalékkal nőtt legfontosabb takarmánynövényünknek, a kukoricának összhozama, részben ennek köszönhető,hogy az ország sertésállománya nagyobb, mint bármikor volt. A legfontosabb zöldségfélékből 1954-ben 14 százalékkal többet termeltünk az előző évinél; örvendetesen nőtt a vöröshagyma, a fűszerpaprika és a paradicsom termelése is. A termelés növeléséhez nagy mértékben hozzájárult, hogy munkásosztályunk, szocialista iparunk termelési, műszaki és politikai téren fokozott segítséget nyújtott a mezőgazdaságnak. Egyebek között 1954-ben 3T40 traktorral, 1379 fo- gatos- és traktorekével, 950 cséplőgéppel, 774.000 mázsa műtrágyával adott többet az ipar, mint 1953-ban. Még nagyobbak lehettek volna eredményeink, ha pártunkban és az államszervezetben lábrakapott jobboldali nézetek nem hátráltatták volna a mezőgazdaság egészséges fejlődését. A jobboldali nézetek hatására a tanácsok, s a begyűjtési apparátus egy részében, továbbá számos gazdaságban eluralkodott a fegyelmezetlenség, nem óvják megfelelően az állami és szövetkezeti tulajdont, gyakran lebecsülik a gépeket és azok szerepét a hozamok növelésében. E káros jelenségek ellen pártszervezeteink jelentős része nem folytatott következetes harcot. Az opportunista nézetek elterjedése lazította az állampolgári fegyelmet is: nagy az elmaradás például a kukorica-, burgonya- és sertésbegyüjtésben. Jórészt ezért nem kielégítő a húsellátás. A mezőgazdasági irányítószervek: a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma, a megyei és járási tanácsok nem hajtották végre az 1953 decemberi határozat számos intézkedését. Ez is oka annak, hogy a termelési színvonal nem; emelkedett kielégítően és nagy az i elmaradás olyan fontos termelési j ágakban, mint a kenyérgabönater- j melés és a szarvasmarhatenyész- tés. Pártunk Központi Vezetősége a márciusi és áprilisi határozatokkal i döntő csapást mért a jobboldali, népellenes nézetekre, amelyek fékezték a mezőgazdasági termelés fejlesztését, akadályozták a termelőszövetkezeti mozgalom megszi- lárdítását és növekedését. Ezek a határozatok űj lendületet adtak a mezőgazdaságunk általános fej-! lesztéséért folyó harcnak. A szocialista társadalom felépítése, dolgozó népünk jólétének emelése érdekében a mezőgazdaság terén pártunk előtt kettős, egymástól elválaszthatatlan feladat áll: a) A párt III. kongresszusa határozatának megfelelően számszerűen is tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezeti mozgalmat — az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak termelőszövetkezetekbe való önkéntes tömörülése útján — olyan ütemben, hogy a második ötéves terv végére a mezőgazdaságban is túlsúlyban legyen a szocialista szektor. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését elsősorban a meglevő termelőszövetkezetek megszilárdítása, példamutató gazdálkodása mozdítja elő. A régi termelőszövetkezetek további erősítése mellett új termelőszövetkezeteket Is kell szervezni. Ehhez a párt és az állam az elkövetkező években fokozott anyagi, technikai és szervezési segítséget nyújt. b) Növelni és olcsóbbá, gazdaságosabbá kell tenni a mezőgazdasági termelést, hogy dolgozó népünk élelmiszerszükségletét mindjobban kielégíthessük és iparunkat mindinkább elláthassuk mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal. E feladat megvalósításában az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek kell élenjárniok, egész termelésünk, s elsősorban árutermelésünk gyorsabb növelésével és gazdálkodásuk gyökeres megjavításával amit lehetővé tesz a fokozottabb gépesítés, valamint a tudomány eredményeinek alkalmazása. Meg kell valósítani a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953. decemberi határozatát, munkánk középpontjába állítva a kenyérgabonatermelést, szarvasmarhatenyésztést, valamint az egész állattenyésztés takarmányalapjának biztosítását, elsősorban a kukoricatermelés fokozásával. Az ország lakosságának élelmiszerekkel, s a könnyű- és az élelmiszeriparnak nyersanyagokkal való bőségesebb ellátása, valamint magának a dolgozó parasztságnak s a munkás-paraszt szövetség erősítésének érdekében pártunknak és kormányunknak továbbra is támogatnia kell az egyénileg gazdálkodó parasztságot termelésének, s különösen árutermelésének növelésében. Biztosítani kell az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a továbbiakban is, hogy termelésük, s különösen árutermelésük növelésében anyagilag érdekeive legyenek. A két főfeladatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s a mezőgazdasági termelés fellendítését együttesen kell megoldanunk. Ennek feltételei ma már megvannak. Népi demokráciánk fejlődése, az első ötéves tért' eredményei, szocialista iparunk növekedése, valamint a mezőgazdaság szocialista szektorának erősödése megteremtették azt az alapot, amelyre támaszkodva, nagyobb léptekkel mehetünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezése és egyidejűleg a termelési színvonal növelése útján, Ehhez azonban múlhatatlanul szükség van népi demokratikus államunk következetes gazdasági szervező és irányító munkájára. Pártunk és kormányunk irányításával, társadalmunk vezetőerejének, a munkásosztálynak segítségével, dolgozó népünk e nagyszerű célkitűzésekét megvalósítja, mert a lenini elvek alapján a szegényparasztságra támaszkodva, szövetségben a középparasztsággal, harcolva a kulákság ellen,- tovább erősítjük és szilárdítjuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, feladataink sikeres megoldásának biztos zálogát. II. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének irányelvei Népi demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakaszán pártunk, népi demokratikus államunk és dolgozó népünk előtt álló legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami megteremti annak lehetőségét, hogy gyorsan növekedjenek a mezőgazdaság termelőerői és a munka termelékenysége: a szocialista város után kialakuljon a szocialista falu, létrejöjjön országunk egységes, szocialista társadalma, A Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai megteremtették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik legfontosabb politikai előfeltételét: pártunk és kormányunk egységesen és félreérthetetlenül áll a mező- gazdaság szocialista átszervezésének ügye mellett, senki számára nem lehet kétséges, hogy pártunk és népi demokratikus kormányunk az egész dolgozó parasztság számára a felemelkedés egyetlen járható útjának a szövetkezést tekinti. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének előmozditása érdekében tett intézkedések mellett, pártunk és kormányunk továbbra is minden lehetőséget (kisgépet, műtrágyát, nemesített vetőmagot, tenyészállatot stb.) megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságnak ahhoz, hogy növelhesse termelést, fokozhassa a hozamokat mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben, hiszen az egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszti gazdaságok ma és még hosszabb időn keresztül jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés minden területén. 1. A mezőgazdaság szocialista átszervezése csak a párt, s a népi demokratikus állam céltudatos politikai, szervező és gazdasági munkájának eredményeként mehet végbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló céltudatos munka nélkül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőgazdaságban. A Központi Vezetőség minden párt- és állami szerv kötelességévé teszi, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék a szövetkezet ügyét, mozdítsák elő a meglévő termelőszövetkezetek működését és a dolgozó parasztoknak a termelőszövetkezetekbe való belépését. Ez nemcsak azért elengedhetetlen, mert a szövetkezés újat, a megszokott, régi, kisparaszti gazdálkodástól eltérőt jelent, hanem azért is, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezése éles és egyre éleződő osztályharcban megy végbe. A falusi pártszervezetek, a kommunisták határozott és mindennapos agitációs munkával verjék vissza a kulákságnak és egyéb ellenséges elemeknek szövetkezet- ellenes rágalmait, küszöböljék ki a dolgozó parasztokra gyakorolt befolyásukat. 2. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek szervezése szigorúan az önkéntesség alapján történjék, mert a kényszer és erőszak útján létrehozott termelőszövetkezetek nem erősítik, hanem gyengítik a szövetkezeti mozgalmat, lazítják a munkás-paraszt szövetséget, népi demokratikus államhatalmunk alapját. 3. Hazánkban a termelői* szövetkezés fő formája a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Ezért a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a fő figyelmet a legfejlettebb és a gyakorlatban is a leg* jobban bevált szövetkezeti típus fejlesztésére kell fordítani, mert a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben korlátlan lehetősége van a korszerű nagygépek alkalmazásának, a munka termelékenysége növelésének és ez a szövetkezett forma kapcsolja össze legjobban a tagok egyéni érdekeit a közösség érdekeivel. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a földjáradék, valamint a bevitt állatok és eszközök értéke egy részének alapszabály szerinti kifizetésére, mert ezáltal könnyebben érthetővé és elfogadhatóvá válik a szövetkezés az egyénileg gazdálkodó parasztok,: főleg a középparasztok számára. A Központi Vezetőség javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a használatukban levő állami földek arányától függően jövedelmük 10, de legfeljebb 20 százalékát — terményben és pénzben — a bevitt saját földek arányában osszák szét föld járadék címén. 4. A termelőszövetkezeti mozgalom további sikeres fejlesztése érdekében az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a szövetkezés egyszerűbb formáinak népszerűsítésére és fejlesztésére, felhasználva ezeket a dolgozó parasztok egy részének magasabb termelőszövetkezeti formákba való átvezetésére. A földművelésügyi miniszter tegyen javaslatot az I. típusú termelőszövetkezeti csoport alapszabályának olyan módosítására, a- mely tágabb lehetőséget biztosit a közös gazdálkodásra és előmozdítja annak kifejlődését. Az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok és azok tagjai csak akkor tarthatnak igényt a rendeletekben biztosított kedvezményekre. ha legalább a szántást közösen, a gépállomás igénybevételével végzik és terménybeadási kötelezettségüket közösen teljesítik. 5. Ahol a termelőszövetkezetekbe nagyobb arányú a belépés, illetve ahol új termelőszövetkezetek alakulnak, a szocialista nágy- üzemű gazdálkodás előfeltételei■ nek megteremtése érdekében a termelőszövetkezetekbe bevitt földeket össze kell vonni, s ennek megfelelően ilyen községekben már ez év őszén földrendezést, illetve tagosítást kell végrehajtani. A tagosítás fő formája a jövően — ahol a dolgozó parasztok döntő többsége a termelőszövetkezetekbe belépett — az egész községre kiterjedő földrendezés legyen. Ezért a termelőszövetkezetek szervezésénél szövetkezeti községek létrehozására kell törekedni, hogy egy községben lehetőleg ne kerüljön sor többször tagosításra. Kivételesen, amíg a termelőszövetkezeti mozgalom lassabban fejlődik, a földművelésügyi miniszter részleges tagosítást is engedélyezhet. A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes párt- és állami szerve(Folytalás • 1 oldalon.)
