Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-30 / 152. szám
JS33. janikig 30., csütörtök 3 Elsők akarunk lenni a begyűjtésben A BEGYŰJTÉSI HIVATALBAN Lolovic8 János elvtárs, csoportvezető hajol iratai fölé. Számolgatja, hogyan áll községük » begyűjtéssel. Kérdésünkre elmondja, hogy tojásból 122, baromfiból 90, hízottsertésből 90, vágómarhából 100 százalékra teljesítették idáig a félévi beadási tervet. — Ma még 5. helyen vagyunk a járásban, de elsejére az első helyezést akarjuk elérni — mondja a csoportvezető! — Hogyan érték el ezt az eredményt? — Elsősorban meggyőző, nevelő szóval igyekeztünk megértetni a begyűjtés népgazdasági jelentőségét. Megbízottaink, Német Béla és Priskin János párttagok, fáradtságot nem ismerve, járják a tanyákat, falusi házakat és hol kis- gyülésen, hol pedig egyénileg beszélgetnek el a termelőkkel. Értenek a jó szóból Gerendás dolgozói, hiszen soknak katona, iparitanuló fia, rokona, testvére él a városban, érzik, tudják, hogy azok kenyérellátását nekik kell biztosítani. Mi, a begyűjtés dolgozói ott élünk a falusiak között, ismerjük problémáikat, és ahol lehet, segítünk. így nyertük meg a parasztok bizalmát, mely eredményünk egyik forrása. NEMCSAK A MI ÉRDEMÜNK, hogy sikeresen teljesítjük a félévi begyűjtési tervet — beszéli tovább Lolovics elvtárs —, hanem a partbizottság és a tanács érdeme is. Szorosan tartjuk a kapcsolatot, együtt dolgozunk. Párttagjaink, tanácstagjaink mindegyike elsőnek rendezi beadását, példamutatásukkal agitálnak elsősorban. Atlecz János hízottser- tés,- Svetz András tojás-, baromfi-, tejbeadását egész évre teljesítette; ifjú Győri Lajos pedig minden cikkből lerótta évi tartozását. Ezek mind a hárman tanácstagok. A tanácselnök minden reggel érdeklődik afelől, hogyan 611 a község begyűjtése. Megkérdezi, kik teljesítettek, kik nem és miben segíthet. AZ MNDSZ-asszonyok többen önként vállalkoztak, hogy a megbízottakkal együtt beszélgetnek a ; hátralékosokkal. Az asszonyok j különösen a tojás-, baromfibeadásra mozgósítottak. Kesjár Pálne, Szkaliczki Istvánná és még többen is ellátogattak a tanyákra, elbeszélgettek a gazdák feleségeivel, miért jobb, ha akkor teljesítik a tojás-, b'aromfibeadá- sukat, amikor a legtöbbet termelnek a tyúkok. Például Kesjár Pálné népnevelőmunkájának az Tett az eredménye, hogy 30 asz- szony tett felajánlást a félévi j I tojás-, baromfibeadás teljesítésébe még május hónapban, és már teljesítették is. A tejcsarnokos és a szövetkezeti felvásárló is tevékenykedik a begyűjtésben. Nem egyszer keresnek fel és beszélgetnek el egy-egy hátralékossal. I SOK EGYÉNI GAZDA VAN a I községben, aki már beadta hízott- í sertését, de van még hízója eladásra is. Az ilyenektől megve- j szik a hízót közösen azok a tér- | melők, akiknek csak 40—50 kiló hízottsertés-beadásuk van és így 1 tesznek eleget állami kötelezettségüknek. A begyűjtési hivatal dolgozói mindent megtesznek a pártbizottsággal és tanáccsal együtt azért, hogy községük első legyen a járásban a félévi beadási terv teljesítésében. A gabona begyűjtésére is felkészültek a Termény- ; forgalmi Vállalat kiküldöttjeivel és a földművesszövetkezet vezetőivel együtt. Fertőtlenítették, kitisztították a raktárakat, gondoskodtak elegendő zsákról, szállító eszközről, a szükséges munkaerőiről. j Gerendáson azért van ered- ’mény, mert minden szerv saját ‘ügyének tartja a begyűjtést és aktívan tevékenykedik* Medve „Virágzik* a Tisza Ezekben a napokban esiénkint érdekes látvány gyönyörködteti Szeged kornyékén a Tisza partján sétálókat és strando.'ókat. Nagy rajokban — egyes időszakokban szinte felhőként — borítják el a vizet és a partmentét a tiszavirágok. Sok ezren jönnek a folyópartra, hogy megcsodálják a szitakötők vonulásán, s a rájuk vadászó ezernyi fecskét. A tiszavirágok élete nagyon rövid: alig fél óra. Esténkint, amikor a nap lenyugszik, milh- árdszámra hullanak a folyóba, bőséges táplálékául a Tisza halainak. A felszínen úszó rovarok után feljönnek a yiélyből a halak, s így könnyebb őket kifogni. A szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet tagjai az elmúlt három nap alatt több mint tíz mázsa halat fogtak, csaknem négyszer annyit, mint máskor ennyi idő alatt. _ I/iUai&áwk Hcpe __ „ A 300 éves mozi"címmel kiállítás nyílik Párizsban Június 30-án Párizsban ’A 300 éves mozi( címmel kiállítás nyílik. A kiállítás, amely egy négyzetkilométer területet foglal e'; október elsejéig tart. A világ legkülönbözőbb részeiből: a Szovjetunióból, Japánból, 'Svédországból, Hollandiából, az Egyesült ÁllamokbóJ, Jugoszláviából Spanyolországból, Dániából, Olaszországltóil, stb. már három hónap óta érkezik a rendkívül gazdag anyag. A kiállítás a legelső filmektől, az eredeti díszletektől, kosztümöktől, vetítőgépektől kezdve a mozi minden területét felöleli. Azért adták ezt a nevet a kiállításnak, mert a mozi ugyan csak hatvan éve létezik, de ideszámítják a laterna magicát is, amely már legalább 300 éves. Állattenyésztő állatorvosok • • • Látogatás a Felsönyomási Állami Gazdaságban Kél éles csengőhang ébreszti fel éjszakai álmából Debreczeni István doktort, a Felsőnyomási Állami Gazdaság szakállaWvo- sát. Sietve megy ajtót nyitni. A homá'yos folyosón Bácsi Jóska áll. — Doktor elvtárs, kérem, jöjjön azonnal, egy tehén nem tud megelleni. Sietve rakja táskájába a műszereit és egy fél óra múlva már ott áll a felzavart tehénistállóban. A beteg tehén előtt találja helyettesét, Obuk Jenő doktort. Megállapítják, hogy a tehénben egy igen fejlett, rendellenes fekvésű. elhalt, oszlásban lévő magzat van. Az istállóban minden műtétre van előkészítve. Folyik a műszerek fertőtlenítése, a gya- korlatosok pedig az állatot érzéstelenítik. Megkezdődik a műtét. Most izgalommal teli pár óra következik. A brigádvezető és az ápolók dermedten figyelik a műtét lefolyását, aztán végre a doktor kijelenti: A tehén, előreláthatólag, megmarad. Mire ideérnek, lassan haj- nalodik. Mindenki napi munkája után lát. Obuk doktor a Kaczkó- telcpre megy, ahol 47 sertésen kell rövid műtétet elvégezni. Erre a munkára magával viszi az Állategészségügyi Technikum gya- korlatosait is. Debreczeni doktor eközben a kereki üzemegységbe siet, ahol vemhességi vizsgálatokat végez. Délben ismét összejön a kis csoport. Az ebédnél megbeszélik a délelőtt tapasztalatait. A gyakor- tatosoknak szánt rövid tanítgatós után szétoszlik az állategészségügyi különítmény. A délután ogramja változatos: vérvétel, I fertőtlenítés-ellenőrzés, stb. Munkaideje után Debreczeni (doktor megtekinti kísérleti ered- I ményét. A Filatov-módszer nyo- imán kidolgozott eljárással kezelt selejtmalacok szépen gyarapodnak. Hosszan elgyönyörködik a nevezetessé vált mélyalmozású rendszer szerint nevelt pulykáinak pompás fejlődésén. Beesteledik, mire hazajön. De a jól megérdemelt pihenés helyeit még ír néhány oldalt a pulykanevelésről. szóló könyvéhez. * Minden napnak megvan a maga érdekessége, új és gyakran izgalmas feladata. Sok munkája van az állatorvosoknak. Hiszen olyan állattenyésztő gazdaságról van szó, ahol mintegy 1100 marha, 4000 sertés és 14.500 baromfi van az állatorvosok gondjaira bízva. A gazdaság doktorai mégis Joggal büszkélkedhetnek, hogy évek óta nem fordult elő ! számottevő járványos betegség , az állományban. Ezt a szép eredményt azzal érik el, hogy a betegséget nemcsak gyógyítani, hanem főként megelőzni igyekeznek* Most is két héten át szinte mindennapos volt a tyúkok, barom- fipcstis elleni — H - vakcinázá- sa, amelynek során 8000 baromfit oltottak be. Gyors ütemben folynak a tuberKulinozások, vérvételek, a nagyfokú fertőtlenítés, patkányirtás és egyéb megelőző intézkedések. Eléggé ki nem hangsúlyozható': 1 szerepe van az állatorvosok se* | Hűségének az állattenyésztésben | : is. Ez a szerep nem merül -ki ' abban, hogy időben és kifogásra* j 1 lanui végzik el az idénymmtfcá*; i kát, hanem főjelentőségét azáltal I nyeri, hogy merész, kutató szellemű kísérletekkel új állattenyésztői eljárásokat - dolgoznak ki, melyek jelentősen hozzájárul- i nak az állatok terméshozamá- I nak emeléséhez. Talán a legjelentősebb ezek között az újítások : között a baromfiak ntélyalmozá- j sa. Az eljárás lényege, hogy a I csirkék trágyáját és az előző napi : almot nem távolftják el az istállóiról, hanem ellenkezőleg, szárított lóbélsárral és rövidre j szecskázott szalmával kezelik. Ez állandó meleget ad a csirkéknek, valamint biztosítja számukra a kapirgálás lehetőségét. Egészség- i ügyi jelentősége a kofccidiozis (a 1 baromfiak legelterjedtebb, raga- ! dóss betegsége) kizárásában rej- j lik. Amióta h elsőnyom ásón bevezették a mélyalmozást, a gazdaságiján kokeidiozis nem fordult elő. Ha végigtekintünk a gazda ágban (emésztett állatfajodon, mindegyiken ott látjuk az állatorvosok gondos munkájának nyomát. A tehenek meddősége mindössze 3 százalék, az is selejtállo- mányból adódik. A selejtsertések is szép fejlődésnek indultak a gyógykezelés nyomán. A gazdaság mélyalommal nevelt baromfiállománya ma hivatalosan is az ország legkiválóbb export-baromfija. Az egész országban a legkiválóbb szakemberek közt ismerik a felsőnvomósi al’aiorvosokat. Most rengeteg munkájuk ée kísérleteik melíett tanítanak ie. Az Állategészségügyi Technikum gyakor- latos tanulói büszkék mestereikre. (Etncsz) Exporttervük teljesítése az első A Békés megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ gyulai kirendeltsége június 27-én teljesítette féléves tervét. Májusban hét repülőgépen szállítottak fejessalátát a Német Demokratikus Köztársaságba és más országokba. Büszkék is erre a gyulai Rákóczi, az Erkel TSZ dolgozói, de az egyéni termelők is hoev felvásárolt termelvényeik 70 százalékát ex* portálták. Júniusban több mint 800 mázsa primőr uborkát szállítottak Nyugat-Németországnak és ezzel hozzásegítették államunkat gépek és más importanyagok behozatalához. A baráti Csehszlovákiába korai fejessalátát 5—7 va- j gonnal is szállítottak egy-egy nap, Nagy gondot fordítottak exporttervük teljesítésére, s így öregbítik országunk jó hírnevét. Több műszert kap a mezőgazdaság A Laboratóriumi Felszerelések Gyára több műszertipust gyárt a mezőgazdaság számára. Az idén például már kétszerannyi mag- nedvesség-meghatározót és gabo- na-fajsúlymérőt készítenek, mint tavaly, ezenkívül az állami gazdaságok és a nagyobb termelőszövetkezetek részére légfékes mérleget is gyártanak* A muronyi Október 1 TSZ június 29-én kezdte meg 23 aratópárral és 4 aratégéppel 80 kát. i hold őszi árpa aratását. Az Alkotmány TSZ 20 aratópárral és 3 aratógéppel fogott hozzá 50 i kát. hold árpa learatáaához. Af tsz-ek két nap alatt akarnak vé- J gezni az őszi árpa aratásával. Még egyszer a kenyérgyár é Június 2-án mái írtunk a be- ] lenne, hogv késcsabai kenyérgyárról. Ar- kijöjjenek a ról, hogy az építők lassan halad- körülnézve, hak és az átadási határidőket ál-| kedéseket. 1 landóan változtatják. A legutolsó! elkészül a \ július 1-e lett volna, de ez a ha- I tarufő is megdőlt. Szív nélkül . 80j építkeznek és az elkészült épület- I SZH 1J,atl r" részeken máris hibák mutatkoz-1 vilianyszeii nak. Több bizottság is járt már! lóláb .a vé< az építkezésnél, de még senkit ’ felejtették sem vontak felelősségre. Ideje j hogy nincs Szigetelnek és újra szigetelnek Mennyi pénzbe kerül a vetőgödrök újraszigetelése, amit a kemence előtt a Békés megyei Építőipari Vállalat egy ik kőművese végezi — Ilyen ez kérem, ha előre nem gondolkoznak — mondja a kőműves, amikor hallja, hogv az építkezések után érdeklődünk. — Már hái’om éve itt dolgozom, s ideje lenne, ha már befejeznénk. Úgy látszik, amit az egyik évben megcsinál, azt a másik évben lebontatják vele, mert ha nem igy lenne, már régen másutt dolgozhatna. (Előre szólunk, hogv a lisztfehonó aknájában is áll a víz. Csalódtak, amikor a múltkor azt mondták, hogy az eső esett bele. Ez nem igaz, mert most meggyőződtünk róla, hogy talajvíz jö újra szigeu Leglassab összeszereié pok óta ott részek, de , ipari Vállal, kednek. — Mig’.ezdjüf sét —• ígérte egy n*.,ie. Gera elvtárs. Lehet, hegx azóta már elfelejtkezett róla, mert az Ígérgetést már nagvon niegszok- ta. Ez kerül a legkevesebbe, de annál többe az a Lemér, amit itt készítenek. Valahogy a te vc- zésc nem úgy sikerült, aliogy kellett volna. Ha megindul az üzem, a tervezőnek kellene odaállni a raktárba a szállítószalag mellé: hogy elszedje a kenyerei, hadd égesse meg a kezét. Ha így marad, két emberrel több kell itt is. A csempe ügye A legnagyobb lendülettel a Hőszigetelő Vállalat dolgozói baladnak a kemence cscnipézésé- nél. — Mikorra lesznek kész? 1— Legkésőbb csütörtökön — mondták — ha..! Itt jön a magyarázkodás. Nincs | csempéjük, mert. amikor ott jártunk, csak hat csempéjük volt imár mindössze. Markóczi Cézár, az 5-ös Mélyépítő Vállalat fó- építésvezetője kölcsönadta a Ro- ‘ szigetelő Vállalat csempéit a i Vendéglátó Vállalatnak. Biztosan |úgy gondolkozott, hogy a kenyérgyár építkezése még elhúzódik mondjuk... időpontot nem mondunk, mert még képesek lesznek betartani. Amikor a cseni pézók kérték tőle az anyagot megígérte, hogy: majd meglesz. Előregyártón kátyúk és bukkanok I Igaza van, mert a széntároló vakolása és a szennyvízderítő építése is meglesz majd, mert je- | lenleg megálltak ezzel a munkával, .ígérete tehát, nem segíti a cse n- ■ pézőket, ha időben nem szerzi meg részükre a kölcsönadott csempét. Még csak annyit mond- j junk el erről az építkezésről, hogy az udvar úthálózata is elkészült. De hogyan? Amikor kimentek át- I j venni az illetékesek, a vízszintező I 'műszerekre nem volt semmi szük- i ség, mert előző éjj 1 esett az eső jés az úton, mint egy nagy lavórban, összegyűlt a víz. Műszerek (nélkül is megmutatta, hogy nemcsak az átadásnál kellett volna a vízszintezőt használni, hanem már az út építésénél is, akkor nem lenne ilyen hepe-hupás. rövidebb időn belül kijavítsák az építők a hibákat, elkészítsék a tervben előírt munkákat és mielőbb átadják rendeltetésének » kenyérgyárat. — n —
