Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-28 / 150. szám
165S. június 28., kedd ViUai&atúk t*tf*V __ m 9t arra törekszünk, hegy megyénkben mindenütt elvégezzék a háromszori kapálást és a nyári gazolást“ A megyei főagronómus nyilatkozata MIT KELL TUDNI ü CSÉPIÉSRÖL? Leez-e előeséplée ez évben? Juhász Józsefet, a Megyei Ta- |még egyáltalán nem kapáltak, a náes mezőgazdasági igazgatósé- gaz emésztette a kukoricájukat. Kának főagronómusát megkértük, jMost pedig tiszták, gyomtalanok hogy tájékoztasson bennünket a i a kapásaik, mert már kétszer kakapásnövények állapotáról. Ju- ,páltak, hász elvtárs az alábbiakat válaszoltaA júniusban lehullott csapadék kedvezett a kapások fejlődésének. Ugyanakkor úgy a termelőszövetkezeti tagok, mint az egyénileg dolgozó parasztok fokozott mértékben folytatják a növényápolási munkákat. Mindez igen biztatóvá teszi a terméskilátásokat. A jó példával a tsz-ek járnak elől, amelyek az egyéni gazdák nagyrészével arra törekednek, hogy a szövetkezetekben háromszor, az egyénieknél pedig legalább kétszer kapáljanak az aratásig. A szépen haladó tavaszi munmint például a csorvási Szabadság és a lőkösházi Vörös Csillag TSZ-ben. A tsz-ek a kukorica második kapálását több mint 7C százalékban, az egyéniek pedig 55 százalékban végezték el eddig. Többségüknél már megkezdték a harmadik kapálást is, a kétsopronyi Dózsa TSZ 47 holdas négyzetes vetésben például harmadszorra kapálnak; Számos szövetkezetben, mint például az újkígyósi Uj Élet TSZ-ben a négyzetes vetésű kukorica harmadik kapálását is befejezték. lag TSZ-ben négyszer, sőt ötször kapáltak. Termelőszövetkezeteink nagyrészénél az aratásra való felkészülésnél megtervezték a kapásnövények szükségszerinti, nyári gaHosszú egy év, s ahol sok éhes nem kerül sor a termeié száj kéri a kenyeret, aratás felé már fogytán van a kenyérgabona. Éppen ezért a Minisztertanács minden évben engedélyez előcsép- léseket. A legutóbb megjelent földművelésügyi és begyűjtési miuMzteri együttes rendelet alaproló kapálást is, mint például a íán « évbcn is ,esznek el6csév' tótkomlósi Viharsarok TSZ-ben. Ugyanígy az egyénileg dolgozó parasztok is, különösen az orosházi járás községeiben. A járás lések. Előcséplést a termelő lakóhelye (székhelye) szerint illetékes községi végrehajtó bizottság által mezőgazdasági szakköreiben, pél- ; kiadott írásbeli engedély alapján ejőcsépiést adni dául Csanádapácán, Csorváson, ! ^gzös szérűn, vagy a végrehajtó Nagyszénáson előadásokon ismer- bizottság által kijelölt helyen leellátási helyzete, vagy takarmányhiánya az előcséplést indokolja. A mezőgaiftasági termelőszövetkezetek és alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai, valamint az egyéni termelők részére kenyérgabonából saját maguk és az általuk eltartott családtagok után egy-egy keresztre , takarmánygabonából pedig a takarmányozásban részesülő állatok létszámának megfelelően, számosállatonként három keresztre lehet A cukorrépa második kapálásában mintegy 60 százaléknál tartanak megyénk termelői. A nagykák közben a termelőszövetkeze- . szénási Leninben az egyelés utáni tek megerősödtek. Legutóbb 20 j harmadik mélykapálást is elvé- olyan tsz-t látogattunk meg, ame- j gezték. A végegyházi Szabadság lyek tavaly csak egyszer, vagy lés a füzesgyarmati Vörös Csiltetik a nyári gazolókapálások fontosságát és hasznát; Ha célkitűzéseinket — a háromszori kapálást és a nyári gazolást elvégezzük — a mintegy 180 ezer hold kukoricaterületről csaknem 350 ezer mázsával, a 26 és félezer holdnyi cukorrépából pedig mintegy 200 ezer mázsával több termést takaríthatunk be, ennyivel gazdagabbak lesznek a megye termelőszövetkezetei és [egyéni termelői; hét végezni, Engedély előcséplésre csak olyan termelőnek adható, aki a kenyér-, vagy takarmánygabona aratását már befejezte, annak ei- cséplésére a cséplőgépek menetirányterve szerint az aratástól számított tizenöt napon belül Az előcséplés során elcsépelt gabonamennyiségből elsősorban t cséplőrészt (géprészt és munkás- részt) kell kiadni és az elcsépelt gabonamennyiség felét, illetve, ha a beadási kötelezettség mérték« annál kisebb, ezt a mennyiséget a beadási kötelezettség teljesítő sére közvetlenül a cséplőgéptől kell beadni. . „ Ami termeli, azt be is takarltfuk! Korpát kapnak, akik pontosan teljesítik kenyérgabona-beadásukat Államunk újabb és újabb ked- j A 30 kg-o( meg nem báládé viezményekkel segíti a do'go/ó korpajárandóeágot a kényérgHarminc év körüli, alacsony, napbarnított arcú férfi Kertész elvtárs, a Mezőkovácsházi Járási Tanár«elnöké. Látszik rajiba, hogy sokat járja a határt, mely gazdag termést ígér. Ma még többségében zöld búza áblákat ringat az érlelő szél.de egy bét múlva már az egész járásban általánosan megindul a gabonacsala: az aratás. Ennek, a rendkívül nagy szervezettséget, szaktudást, körültekintést igénylő legfontosabb mezőgazdasági munkának gyors lebonyolítását, irányítását, mintegy vezérkar tartja kezében a fúrási tanács és végső fokon a járási tanács elnöke. \ niezőkováesházi jáában szenek a gabonák, az elmúlt napokban hullott csapadék és a napsütéses idő növelte a terméskilátásokat. A járásban 9 mázsán felüli átlagos búzatermésre szárm ának. Kü’önösen szépek az búzatermése közötti különbség átlagosan 3 mázsa körül lesz, természetesen a termelőszövetkezetek javára. A várható jó termést jól is kell betakarítani, ami néni könnyű feladat. A párt és a Minisztertanács aratás, cséplés, begyűjtésről szóló határozatát a járási pártbizottság megvitatta és meghatározta a járás adottságainak megfelelő feladatokat. Ennek alapján dolgozta k|i a járási tanács a járás részletes, mindenre kiterjedő tervét. A községiek a járási terv figyelembevételével készítették el községi tervüket. Mert bizony alaposan átgondolt, részletesen kidolgozott terv nélkül bajok lennének a betakarítás-ul, hiszen 52.500 kát. holdról kell a kalászosokat learatni és elcsépelni. Es nem is akárhogyan, hanem a lehelő legkisebb szem veszte-éggel és a lehető leggyorsabban. Az aratás általánosságban előállami gazdaságok és a tsz-ek j re'átbalólag július 4-én kezdő- gabonái. A termelőszövetkezetek: dik és terv szerint hét nap alatt és az egvénüeg dolgozó parasztok! végzik el a járásban. A cséplést augusztus 20-ig szándékoznak befejezni Felmérték, mit kell el-1 ra a legnagyobb szükség van, ter- végezni és azt, hogy milyen j mészetesen a községi, illetve a erők állnak rendelkezésre. Az j járási tanácselnök jóváhagyáeá« rat ásnál a kombájnokat, arató- gépeket úgy osztották el, hogy azok az araíá -i idő alatt száz százalékig <ki legyenek használva. Bár a kombájnokra még nincsen biztosítva a szükséges terület száz szá alékig. A n e g eshodzáú Petőfi TSZ pl. 5 (öt) holdat szerződött- kombájnaratásra. Széles figyelőhálózatot szerveztek, az agronómusokból, községi mezőgazdá-zokból, termelési bizottsági tagokból, akik állandóan figyelik a határt és azonnal intézkednek az aratás megkezdésére, ahol vágásra érett gabonatáblát találnak. Az erőket mindig odaösszpontosítják, ahol árvái. Ejz a jóváhagyás nem papíroson, hanem szóban, vagy telefonon, azonnali intézkedés formájában történik. Az természetes, hogy a tanácselnök intézkedései nemcsak a tsz-ek aratásának meggyorsítását segítik, hanem az egyéni'eg dolgozó parasztokét is. De maguk az egyénileg dolgozó parasztok is keresik az aratás minél ^ vorsabb befe jezésének módját, pl. Mezőkovácsházán, de másutt is összefognak családok, szomszédok és a leghamarabb beérő gabonát viaszérésben, közösen aratják le. Így is emelik terméseredményüket, mert csökken h szemveszteség. A gyors hordás és cséplés is azt a célt szolgálja, hogy ami j csépelik. Erre a termelési bizolt- lermett, az zsákokba kerüljön, j ságok, a többi között Mezőkone szóródjon el úgyszólván semmi. Ezt csak \p szervezéssel lehet megoldani. A mezőkováes- házi fúrásban jól felkészültek a cséplés zökkenőmentes, gyors lebonyolítására. Az őszi árpát, az aratás után azonnal közös szérűre hordják a dolgozó parasztok és az a terv, hogy mire a búza aratása beindul, az őszi árpár el is vácsházán, már meg is szerveztek a fogatokat, hogy a hordás gyorsan menjen, e ha kell, éjjel is hordanak. Gondoskodnak a folyamatos behordásról, hogy gyorsabbá tegyék a cséplőgépek munkáját. 'Nem kisebb jelentőségű az a terv sem, hogy a cséplőgépek napi teljesítménye államló legyen és elérje a tervezett mennyiséget. /Itt nagyon sokat jelent a legjobb, gy akorlott munkaerők kiválogatása, a gyors műszaki segítség és a megfelelő politikai munka. A gépállomások a legfontosabb alkatrészekkel a- zonnal kisegítik egymást, hogy ne álljon egyetlen gép sem ebben a legnagyobb munkában. Gondjuk van a tarlóhántásra és a másodvetésre is. Mire az aratás véget éji”, a tarlóhántás is befejeződik. A kombájnszalmát a föld vegén elevátorok alkalmazásával azonnal kazlazzák, hogy a tarlóhántás is folyhasson. Az eredményes munka lendítőereje a verseny A mezőkovácsháziak versenyfelhívását a járás összes községei magukévá tették és sorra páros- versenybe álltak egymással. Me- zőkovácsháza Medg.e egyházával, Mezőhegyes Végegyházával, Kevernie« Dombegyházával és Bat- tonyaval, Magyarbánbegyes Nagy- bánhegvessel, Dombiraíos Almás- kamarással, Kunágota Nagykamarással, Medgyesbodzás Puszla- ottlakával, Reformátuskovács- háza Kaszaperrel és Magyar- dombegvhá a Kisdombegyházával áll versenyben. A versenytársak egymás határait szemléjgetik és úgy készülnek az aratásra, csép- lésre, hogy versenytársuk fölé kerüljenek. Egymásután alakulnak a községekben a verseny bizottságok, melyek az elért ered- Kién a járásit és a sajtót. Azt mondtuk, hoigy a gabona- csata vezérkara a járási tanács és annak vezetője, a járási tanácselnök. A vezérkarnak és annak vezetőjének úgy kell ismernie a terepet, minit a tenyerét. Kertész elvtársról elmondhatjuk, hogy ismeri is alaposan. Minden községnek megvan a részletes térképe, melyen majd naponta jelzik, hol, miként folyik a munka, hol kell segítség. A felvonulási terv kész és a jövő héten kivonulnak kijelölt helyükre az emberek és a gépek, hogy megkezdjék magyar Alföldünk leg- ünnepélve-ebb. legszebb mező- gazdasági munkáját: az aratást, ée folytassák a esépléesel, hogy mielőbb foszlósbélű, új kenyér kerül jön a dolgozók asztalára. .. — Sándar —■ parasztságot. A legutóbb megjelent rendelet szerint azok a terbona-beadás alkalmával, de leg később az ezt követő 10 napú. melók, akik egyenesen a cséplő- belül kell kiadni, géptől viszik a begyűjtőhelyre | Ha a korpajarandó ág a 30 kg gabonájukat, kenyérgabona utáni ot meghaladja, a járandóság eg;. - a beadási kötelezettségre és a gép-[ harmadát, de legalább 30 kg-o‘.‘ állomási talajmunkadíjra beadott í a beadással egyidejűleg, legké- mennyiség 10 százalékának meg- ! sőbb azonban a bea'ától számi- felelő súlyú korpát kapnak té- tott 10 napon belül, a fennmartirítés nélkül. A kenyérgabona átvétele alkalmával az állami terményátvevő a cséplési eredménylap alapján megállapítja a teljesítési határidő betartását és kiadja a korpautalványt. A begyűjtési megbízott a vételi jegy és a cséplési eredmény lap egyeztetése útján köteles a korpa-kiadás jogosságát ellenőrizni. dó mennyiség felét 1955. november 25 és 1956. évi január 31 között, a másik felét pedig 1956 máreii’js 1 és április 30 között kiéli kiszolgáltatni. A kenyérgabona-beadás ni ár járó korpát az átvevőhelv utalványaira a közellátási őrlést vég ző malmok székhelyén és ezei 5 km-es körzetében a malmok illetve cseretelepeik, másutt pe- ! tilg a terményíorgalmi vá'lalaA korpa járandóságot a Mi dsz- tok átvevőhelyei alják ki I teli jegy és a beadási j egyidejű felmutató,ára. tertanács határozata alapján a következők szerint ad ják ki: könyv r Érdemes jószágot nevelni — Így akkor megyez tünk? 900 forintba párját.. . (.— Nem bánom na, pedig a másik párat ezerbe adtam. Mert jól jár ezekkel a malacokkal akárki megveszi. Valódi csipké- 2ettfülű feketék. Meg kell nézni az anyjukat, szép állat. Nem nevelek én akármilyen disznókat. Mindenből a jobb fajtákat tartom. Ez az adás-vétel Szabó István hunyai 12 holdas gazda udvarán zajlott le, A község legtávolabbi részérői is felkeresik, ha jószágot akarnak venni. Mert a köz— Keli a jószág a háznál — mondja Szabó István. — Nem igazi gazda az, aki nem tart jószágot. Tár holdon megterem a takarmány is, ha .jói gazdálkodik a>. ember. Es van mindig niibő pénzt várai. Mert a jófajta állal mindig nagy érték. — De nemcsak a pénz dolgát «ól hasznos a jószágtartós, hanem r trágyája is nélkülözhetetlen Nyolc-tíz-tizenegy mázsa búzát szoktam termelni egy holdról Minden évben 60—70 kocsi trágyát hordok ki. A saját példáján bizonyítja bt Szabó István, hogy ha jószágot ségben mindenki úgy ismeri Sza- sagoK, mciyeK az eiert erea- |stvánt, hogy szép, magas-I tart, sokkal könnyebb a beadást yekről azonnal tájékoztatják hozamú állatai vannak. Most is is teljesíteni. — Két disznót hízia olyan tehene van, amelyik na- j lók most is — mondja — egyi ponta 18—20 litert ad. | két beadásba, másikat eladásra Sokan keresik fel Szabóékat a község gazdái közül akkor is, ha vásárolni akarnak tehenet, lovat, vagy továbbtenyésztésre disznót. Megkérdezik István bácsit, ő hogyan tótja, melyik fajtát javasolja. De sokan Szabó- éktől veszik meg a magkocának valót vagy a tehenet. Mert igen sok jószág van mindig Szabóék udvarán. A pénz is kell, mert ősszel nősé a fiam, ez pedig sok pénzzel jár A malacok árából már egész évre rendeztem az adót. Erre sincs most már gondom. A bikaborjút pedig leszerződtem, amire 60» forint előleget, 5 mázsa korpát kaptam hatósági áron és 580 liter tej-engedményt. Pénzre á: számítva párszáz forintot jelent ez is Érdemes jószágot nevelni. Kombájnaratásra alkalmasabb búza termeszlésével kísérleteznek íj Mezőhegyesi Törzsállaitenyésziö Állami Gazdaságban A Mezőhegyesi Tőrzsáüatte- nyésztő Állami Gazdaságban má! tett talajba veteti, a gazdaságban j kitermcsztett LN-l-es, 2-es ét sodik éve fajta összehasonlító ki- ] 8-as búzafajták 18 - 22 mázsa át sér leteket végeznek két tizenhat és egy nvolcholdas parcellán erősebb szálú, kombái maratásra alkalmasabb búzafajta termesztésére. Tavaly a kender után megfelelő agrotechnikával etőkészílagtermést adtak. Ez évben tovább folytatják a nemesítést Olyan búzafajtát akarnak kitér melni, amely amellett, hogy nem dől meg, a sikértartalom szempontjából is kiváló