Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-28 / 150. szám

Vikaisawk PUpt 1955. június 28., kedd V- M. Molotov saníranciscói sajtóértekezlete *San Francisco. (TASZSZ) V. M. | VÁLASZ: As európai kollektív | nézetünk szerint nagy változás a olotov június 25-én sajtóérte- biztonsági rendszert a Szovjetunió j szovjet külpolitikában, egyebek kezletet tartott a San Francisco- még a műit év elején javasolta, j között Jugoszlávia, Ausztria és ban tartózkodó amerikai és kül- IE rendszer lényege az, hogy biz- I Németország vonatkozásában. Mi- földi tudósítók számára. A sajtó- tosítania kell valamennyi európai . vei magyarázható mindez? És a értekezleten válaszolt a feltett állam biztonságát, függetlenül második kérdés: Amikor ön azt kérdésekre. társadalmi rendszereik külünbö- mondja, hogy híve Németország Alább közöljük egyes tudó- «ősegeitől. Számításba veszik, 1 békés és demokratikus egyesíté- lítók kérdéseit és V. M. Molotov ho^ Byen európai kollektív sének, jelentbe ez a jelenleg Ké­zéi aszalt biztonsági rendszerben résztvehet- let-Nemetországban uralkodó ne jelenleg Németország mindkét rendszer kiterjesztését egész Né- KERDES (Paul S. Kai 'iné, a részc a Német Demokra- metországra? Reuter tudósítója): Molotov ur, tikus Kij/társaság, mind a Német VALASZ: Ami az első kérdést tervbe vettek-e a genfi értekez- Szövetségi Köztársaság, Németor- illeti, röviden válaszolok rá. Ha leien Németország kerdesenek ér- sz^g egyesítése után pedig az Reston úr részletesebben tanul- demi megtárgyalását és nem kö- ^,yesjtett Németország venne mányozza az események menetét, zölhetné-e álláspontját ezen or- ebben a rendszerben. Hogy akkor meglátja, hogy azok a kül­szág esetleges egyesítesere nezve, az j|yea rendszer mennyire fog politikai intézkedések, amelyeket valamint bármely más esetleges eltén:1| attól, amit Pinay úr ja- a Szovjetunió most foganatosít, semlege­javaslatát ezen ország Bitesére nézve? VALASZ: ön jól tudja, hogy a Szovjetunió Németország újra­egyesítése mellett van. Magától értetődik, a békés és demokra­tikus alapon való újraegyesítés vasolt, ez tanulmányozásra szó- következetes továbbfejlesztését je- rul. Az európai kollektív biz- lentik külpolitikájának, a béke tonsági rendszer szovjet terveze- megszilárdítására irányuló politi- tében a legfőbb az, hogy Ieszá- kának, amelyet a Szovjetunió mól az európai katonai tömbök : változatlanul folytat, problémájával, egyes államok I A második kérdésről: Ami ja­„ .. . . .. más államok ellen irányuló ka- vaslatainkat, a Szovjetuniónak mellett. Ami a genfi ® tonai tömbjeinek problémájával. Németország újraegyesítésére vo­ileti, ismeretes, ogy ' E tervezet célja az, hogy bizto- natkozó javaslatait illeti, mi a let napirendjét jd »8‘ a ,sítsa a békét és a biztonságot min- következő áUáspontra helyezke­kormanyfok szabj eg- , * den európai ország számára. dünk: Az egyesített Németor­mennyien nagy érdeklődéssé var- szagra természetesen nem kell ki­jük majd, hogyan tárgyaljak meg KÉRDÉS (Larry Leshour, a Co- lerjednie annak a rendszerneki ezt vagy azt a kérdést, koztuk azt lumbia Broadcasting System Ra- ame, Kelet-Németor­is. amelyről Rankine ur beszelt, dió es Televíziós Társaság tudó- szágban van mint ahogy nem KÉRDÉS (Walter Kerr, a New jslt°3a)- Mlnlszter ur, Bulganyin keU kiterjednie a Nyugat-Német- York Herald Tribune tudósítója): rnmisz ere no °®la ,a országban fennálló rendszernek Miniszter úr, világos fogalma in 1,0 szovje u 0 se” sem. Hogy milyen rendszernek van-e mind a négy hatalomnak ■ • kell lennie és milyen rendszer arról, hogy a genfi értekezlet nem j VÁLASZ: Igen, természetesen. jesz az egyesített Németország- tart egy hétnél tovább? KÉRDÉS (James Reston, a ban, ez olyan kérdés, amelyet ma­VÄLASZ: A genfi értekezlet New York Times szemleírója): gának a német népnek kell el- idötartamának kérdését megvi- Uram, engedje meg, hogy két döntenie a szabad össznémet vi­tatták és az a döntés született, kérdést tegyek fel. Először: Ná- lasztásokon. hogy az értekezletet nem kell lünk jelenleg nagyfokú érdeklő- j Végezetül a tudósítók köszöne­előre meghatározott napokra kor- dés tapasztalható az iránt, ami I tét mondtak a sajtóértekezletért, látozni. Maga az értekezlet mu- I —..................... ....... ...... -­tat ja majd meg, mennyi időre lesz szükség ehhez. KÉRDÉS (Joseph Lash, a New York'Post tudósítója): Külügymi­niszter úr, ön szerdai beszédé­ben kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének köteles­sége minél előbb megoldani a tajvani kérdést. Azt Jelenti-e ez, hogy ha az Egyesült Nemzetek Szervezete olyan döntést hoz. amely nem felel meg a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság mostani álláspontjának, akkor a Szovjetunió tiszteletben fogja tar­tani ezt a döntést? VÁLASZ: Az Egyesült Nem­Bulganyin elvtárs vtílasztarirata Hegedűs András elvtárs üdvözletére Hegedűs András elvtársinak. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Budapest. Szívből jövő köszönetét mondok Önnek a 60. születésnapom alkalmából kifejezett baráti üdvözletéért és jókívánságaiért. N. Bulganyin, a Szovjet unió Minisztertanácsának elnöke. A iiáfearií ellensége a szociális haladásnál Helsinki (TASZSZ). A béke- [ hangoztatott olyasmit, hogy egy világtalálkozó vasárnap délutáni ülésén egyebek között beszédet iotek Szervezete jól ismeri szere- mondott Hja Ehrenburg szovjet pét az olyan fontos kérdésekben, író. amelyeknek fontos nemzetközi je- , lentőségük van. Ami Tajvan-szi- r-gyes országokban — mondot- get és a kínai partmenti szigetek Ehrenburg — elégge befolyá- kerdését illeti, úgy hiszem, hogy sós emberek igyekeznek meghosz- naiv VI-níő ee van Csőn En- 6zabbítani, sót fokozni 8 bizal- laj, a Kínai Népköztársaság mi- mailanságot, szítani az ellensé­niszterelnöke javaslatának, amely szerint Kínának és az Egyesült Államoknak közvetlenül kellene tárgyalnia. Az ilyen megbeszélé­sek hasznosak lennének és a bé­ke szilárdításának érdekében ál­lanának. ez pedig minden népnek érdeke. KÉRDÉS (Krisna Balarman in­diai tudósító Madraszból): Mód­jában állna-e értékelni a For- móza térségében kialakult hely geskedés lelohadt tüzet, meg­nehezíteni a közelgő tárgya­lásokat. Nincs szándékomban új­ságírókra hivatkozni, csupán ar­ra szorítkozom, amit az amerikai képviselőház külügyi bizottságá­nak jelentése említ. Ez a bizott­ság két héttel ezelőtt azt tartot­ta, hogy 9emmi nem mozdíthatja elő jobban a közelgő tárgyaláso­kat, mintha javasolják az Egye- zetet? Mi a véleménye, rosszab- ! sült Nemzetek Szervezetének, országnak a társadalmi fejlődés magasabb fokára való áttéréséhez háborút kel] kirobbantani. Ellen­kezőleg, minden kommunista azt állította és azt állítja, hogy a háború, amely anyagi és kultu­rális értékeket pusztít el, ellen­sége a szociális haladásnak. Ötven évvel ezelőtt... 1905-ben Oroszországban a forradalmi eszmék már széles körben elterjedték a matrózok között. Az oroszországi Szociáide- moskrata Munkáspárt matrózbizottsága felkelést készíiku elő a fekete-tengeri flottánál. A Fatyomkin nevű páncéloshajón is meg­alakult a szociáldemokrata csoport. A csoportnak Origorij Nyi- kityics Vakulencsuk volt a vezetője, aki kapcsolatban állt az OSZUMF szevasztopoli matrózbizottságával. A forradalmi munká­ban tevékenyen résztvett A. Matjusenko, 1. Sesztyigyeszjatij és a páncéloshajó többi matróza. A forradalom vörös zászlaja 1905 június 27-én, ötven évvel ezelőtt kúszott fel a Fatyomkin árbócára. A fellázadt mah ó :ok megválasztották forradalmi szervüket — a hajóbizottságot —, amelyben A. Matjusenko, 1. Licsev, l. Sesztyigyeszjatij, F Alek- szejev és mások, összesen harmincon kaptak helyet. A páncélos hajón azonban nem volt tajrasztalt, tekintélyes és bátor vezető. Grigorij Vakulencsuk ilyen vezetőnek számított volna, de ö a jel­kelés első perceiben elesett. A páncéloshajó átállása a forradalom oldalára vátaUanui érte a cári hatóságokat. Ogyesszában kihirdették az ostromálla­potot, csajaitokat vonlak össze. A fekete-tengen hajóraj parancsot kapott, hogy számoljon le a lázadókkal. Június 30-án a fekete-tengeri flotta hajói megközelítették a fellázadt páncéloshajót. Ezen a napon folyt le a tnéma ütkö­zet«. A cár hadihajóinak matrózai nem voltak hajlandók fel- lázzadt társaikra lőni. A Fatyomkin azonban, mivel szén-, ivóvíz- is élelmiszerkészlete kifogyott, Kénytelen volt Constanze román kikötőbe menni. A Fatyomkin matrózait a szélrózsa minden irányába szét­szórta a sors. Volt, aki Svájcba ment szerencsét próbálni, má­sok Bulgáriába, Kanadába, Ausztráliába, az Egyesült Államokba kerültek. Bármerre is bolyongtak, mindenütt hazájukra, család­jukra, szeretteikie gondollak. At Oroszország felé vezető út azonban zárva állt előttük. S ha a honvágy egyikükét-másikuhut mégis hazavitte, ott börtön és kényszermunka várt reájuk. A Fatyomkin hősei azonban nem hiába ontották vérükett nem hiába gyötrődtek nyomorban és számkivetésben. Az ügy amelyért harcoltak. 1917 októberében diadalmaskodott. A Nagy Októberi Szocialista f orradalom győzelme után a börtönökből és száműzetésből, a kényszermunkából és a külföldről hazatérő matrózok a szovjet hatalomért vívott harc tevékeny részvevői lettek. A szovjet nép elismeréssel adózott a Fatyomkin matrózainak forradalmi érdemeikért és munkájukért. 1936-ban a Szovjetunió Közjxmti Végrehajtó Bizottsága díszoklevéllel tüntette ki őket. Többen kormánykitüntetéseket Kaptak. A Patyomkin jxíncéloshajó egykori matrózai, akik dicső ol­dallal gazdagították az első oroszországi forradalom történetéi, hajlott koruk ellenére, erejükhöz mérten, ma is mindent meg­tesznek hazájuk javára és dicsőségére. Külföldi hírek VARSÓ Jojaeí Cyramkiewicz, a Lengyel Népiköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke és Dzsavah arlai Neh­ru, az Indiai Köztársaság minisz­terelnöke június 25-én közös nyi­latkozatot írt alá Varsóiban. KAIRO A kairói lapok vezető helyen számoltak be V. M. Molotov nyi­latkozatáról!. Az A1 Kahira cí­mű lap ezeket írja: 3Jói értesült hírmagyarázóik szerint Molotov nyilatkozata a jubileumi ülésszak A lap hangsúlyozza, hogy Molo­tov nyilatkozatában megnyilvá­nul az egész békeszerető emberi­ség békét örekvé se. DZSAKAHTA Június 25-én. Dzs akartában közzétették az Indonéz Kommu­nista Eárt Központi ' Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak határozatát. A Politikai Bi­zottság a közelgő választásokkal kapcsolatban felhívással fordulj az ország népéhez és egységtt szólítja a nemzet összes eröil abban a harcban, amely az or- kgragyogóbb, legmélyrehatóbb és j szág függetlenségéért, a háború Legfontosabb beszede volt a béke ; ellen, a nép demokratikus jogai- és a leszerelés kérdését illetően.* nak biztosításáért folyik. Két világ — hétféle gyermeksors bodik ott a helyzet, vagy nem? VÁLASZ: Az Ön által Formózá- nak nevezett Tajvan térségében kialakult helyzetről azt tartom, hogy háborús jellegű veszélyt, a béke megbontásának veszélyét rejti magában. Nézetem szerint jelenleg nincs rosszabbodás a hely­zetben de a veszély nem szűnt meg. ] hogy minősítse »agresszornak« a Szovjetuniót. Néhány politikus azt hangoz­tatja, hogy a Nyugat katonai egyesítése szükségszerű, mivel »a kommunisták meg vannak győ­ződve a kommunizmus végső diadaláról.« Ezt az érvet oly i gyakran ismételgetik, hogy vá KÉRDÉS (Ve: a Dean a külpoli- ,aszolni kel1 rá- mi ' tikai társaságtól): Mo'olov úr. kö- j** emberek, hisszük, hogy a jö- zölhetnc-e részleteket az ön által vő azé a társadalomé, amelyben javasolt európai biztonsági rend-; * termelési eszközök nem lesz- 1 ezerről és kifejthetné-e, milyen nek magántulajdonban. E hit mértékben hasonlít ez a rend-1 alapja az, hogy megértjük a tár- ; szer Pinay úrnak a regionális sadalmi fejlődés törvényeit. Azt biztonsági rendszerek közti jelenti-e ez, hogy világnézetünk j egyezményekre vonatkozó javas- í fenyegeti valamelyik államot?; Imához ? I Soha egyetlen kommunista sem ROMÁNIÁBAN a2 egészségvédelmi elő­irányzatok 25 százalékát anya- és csecsemővé­delemre fordítják. 1950 óta állami segélyt kap­nak a sokgyermekes anyák, öt év alatt a sok- gyermekes anyák összesen 350 millió Leu segélyt vettek fel. A háború előtt Romániában nem voltak napközi otthonok és bölcsődék. A múlt évben viszont a napközi otthon és bölcsőde férőhelyek száma az 1948. évihez képest megnégyszerező­dött ALBÁNIÁBAN jelenleg több mint kétezer elemi iskola működik. A felszabadulás előtt mindössze 600 elemi iskola volt az országban. A középiskolák száma megharmincszorozódott a felszabadulás óta. Ezenkívül hét főiskola és tizenkét technikum nyílt meg. BULGÁRIÁBAN a felszabadulásig alig volt napközi otthon. 1953-ig 306-ra emelkedett a nap­közi otthonok száma. A bolgár napközi ottho­nokban 8960 gyermeket gondoztak ebben az évben. Idén az állam több mint 150 millió le­vét irányzott elő napközi otthonok és bölcső­dék fenntartására. MAGYARORSZÁGON 1,250.000 tanuló jár általános iskolába. A felszabadulás előttinek háromszorosára rúg a nyolcadik osztályos álta­lános iskolás tanulók száma. A múlt évben 84 millió forintot utaltak ki általános iskolák épí­tésére. Budapesten a napközi otthonok száma a felszabadulás előttinek több mint harmincszo­rosa. ANGLIÁBAN a közoktatásügyi m'n'szié- rium adatai szerint az elemi iskola építkezés terjedelme 1952—1954. között 57 százalékkal csökkent. JAPÄNBAN, Kiusziu-szigeten, a T-kuho szén medencében 6000 bánvá-zgyeirmek nem tini tovább járni iskolába, mert szü'eiik n in tud­ják fizetni a tandíjat. BRAZÍLIÁBAN évente 700.000 gyermek hal meg egyéves kor előtt. VENEZUELA fővárosában, Caracasban az orvosok adatai szerint a dolgozók nehéz anyagi helyzete és nyomora következtében a gyer­mekek 59 százaléka visszamaradt fejlődésében. A GYARMATI országokban a gyermekek túlnyomó többsége még elemi iskolát sem vé­gezhet. Marokkóban például a bennszülött la­kosság gyeremekeinek mindössze hat százaléka, Algírban, meg Tuniszban körülbelül tíz szá­zaléka jár iskolába. A gyarmati dolgozók és gyermekeik nem juthatnak orvosi segítséghez. Az ENSZ adatai szerint Nigériában minden 58 ezer lakosra, Mo- zambigueban minden 36 ezer lakosra, francia Nyugat-Afrikában több mint 25 ezer lakosra jut egy orvos.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents