Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-26 / 149. szám
2 1955 június 26., vasárnap Vikai&aiiék Hifit Rendelet a terménybeadási kötelezettség teljesítéséről és a mezőgazdasági termények forgalmának és felhasználásának szabályozásáról A begyűjtési miniszter rendeletben szabályozta a termény- bcadási kötelezettség teljesítését és a mezőgazdasági termények forgalmát. Eszerint a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, egyéni termelők és a beadásra kötelezeti intézmények terménybeadási kötelezettségüket a kővetkező sorrendben tartoznak teljesíteni: 1. cséplőgéprész; 2. terményaöl- esön; 3. gépállomási talajmunka- díj-tartozás; 4. beadási kötelezettség, ezen beiül a terményben fizetendő földadó és mezőgazdaságfejlesztési járulék, sörárpa és a szerződéses kötelezettség. Gallonét a cséplőgéptől azonnal, kukoricát, napraforgómagot r töréstől, rizst a csépléstől számított nyolc, burgonyát a szedéstől számított három napon belül, babot, borsót, lenesét pedig szeptember 30-ig kötelesek a termelők a begyfijtőhelyre szállítani. A határidőn belül beadási Kötelezettségre és gépállomási ta- lajmunkadíjra beadott kenyérgabona után mázsánként 10 káló korpát adnak ki térítés nélkül. A beadási kötelezettség teljesítésére átadott terményeket a terményforgalmi vállalatok telepei, ezenkívül búzát és rozsot az átvételre kijelölt malmok veszik át. A burgonyát a földműves- szövetkezeteknek kell beadni. A rendelet szerint kenyér- és takarmánygabonát július elsejétől, a község terménybegyűjtési tervének teljesítéséig csak az állami terményátvevők részére szabad eladni. Ha a megyei Begyűjtési hivatal a forgalmi korlátozást megszüntette, a termelők terményeiket szabadon értékesíthetik. Kenyér- és takarmánygabonából öt mázsán felülj mennyiséget — az állami vállalatok, állami gazdaságok és termeiőszö- vetkeaetek kivételével — csak a járási begyűjtési hivatal szállítási engedélyével szabad szállítani. A mezőgazdasági munkavállalók természetbeni gaoonajárandósá- gát pedig átutalási forgalomhan lehet a lakóhelyre szállítani. Végül a rendelet intézkedik arról, hogy kenyérgabonát és napraforgómagot takarmányozásra felhasználni nem szabad. A mezőgazdasági terményei! forgalmára, szállítására és fel- használására vonatkozó rendelet megszegőit és kijátszóit a vonatkozó rendeletek szerint büntetik. KÜLFÖLDI HÍREK BELGRAD A szovjet javaslatok megfelelnek a népek béketörekvéseinek Nehru indiai miniszterelnök megérkezése előtt a belgrádi városi népbizottság két tanácsa ülést tartott és ezen a jugoszláv főváros díszpolgárává avatta Uzsavaharlal Nehmt VARSÓ Nehru indiai miniszterelnök és külügyminiszter pénteken, június 24-én, leányának, lndira Gandhinak, K. P. S. Menonnak, India nagykövetnek és Am Husszain- nak, az indiai külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó osztálya vezetőjének kíséretében megtekintette Varsó nevezetességeit New York. (TASZSZ) Az amerikai közvéleményre nagy hatást gyakorolt V. M. Molotovnak, az ENSZ jubileumi ülésén elhangzott nyilatkozata. Mint Donovan, a New York Herald Tribune san- franciscoi tudósítója elismeri, a »Hallgatóságnak tetszettek V, M. Molotov békéltető és baráti megnyilatkozásai, mint példás!: a »négy nagy« küszöbönálló értekezletével kapcsolatos derűlátó megjegyzései, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett mé- leg dicséretei és az amerikai népnek küldött szívélyes üdvözletei.« A New York Times szerkesztőségi cikkében rámutat, Molotov 0 béke közös, de csak közös célok érdekében, közös akciókkal biztosítható Helsinki. (TASZSZ) A helsinki béke-világtalálkozó péntek délutáni ülésen felszólalt Gabrieli D’Arlxwssier (Erancia-Nyugat- afrika; a francia parlament volt tagja. Gabriel ü’Arboussier lehrte-A fri a népeinek politikai, gazdasági és társadalmi problémáival, az afrikai népeknek a szabadságért és függetlenségért küzdő mozgalmával foglalkozott. Kijelentette, hogy a nemzetközi enyhülés, a tömegpusztító fegyverek eltiltása, a leszerelés nagyjelentőségű lenne az afrikai országokra nézve. Östap Diuski, a lengyel nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnök helyettese kijeléntétte, hogy a világ népeit egyesíti együttes törekvésük az atomfegyver eltiltására és az új háború elhárítására. D’Astier de la Vigerie, francia nemzetgyűlési képviselő a béke- mozgalom sikereiről szólott. Hangsúlyozta, közeledésre kelt törekedni sok olyan szervezettel, amely eddig távoltartotta magát a békemozgalomtóü A tömörülésre való törekvés — mondotta — nem időleges taktikánk. A béke nem a mienk és nem az Önöké, hanem közös, de a közös béke csak közös célok meghatározásával, a többség akaratát kifejező eéloik élérését szolgáló közös akciókkal biztosítható. Az ülés utolsó szónoka, Heriberte Jara (Mexiko) volt miniszter arról beszélt, hogy az amerikai imperialistáik az úgynevezett gazdasági és egyéb »segítség« ürügyével kifosztják a latinamerikai országokat. nyilatkozatát »alátámasztják a nemrégiben megtett békés szovjet gesztusok és azok az engedmények, amelyek lehetővé teszik a nagyhatalmak legmagasabb színvonalú értekezletét.« A New York Herald Tribune szerkesztőségi cikkében lényegében elismeri, hogy a szovjet javaslatok megfelelnek a népeik béketörekvéseinek, bár kijelenti, hogy ezek a törekvések »éppen a szovjet politika javát szolgálják«. Lgyanakkor az Egyesült Államok bizonyos köreiben a V. M. Molotov nyilatkozatában foglalt és a nemzetközi feszültség elhárítására irányuló javaslatok — mint ahogy az kifejezésre jutott a sajtóban —« ingerültséget, dühöt, zavart keltettek. A New York Herald Tribune tudósítójának nem tetszik, hogy a Szovjetunió »barátokat igyekszik szerezni a világ néhány részén.« Prága. A Hűdé Právo vezércikkében hangsúlyozza, hogy "V. M. Molotov megmutatja az ENSZ főhivatását: megmenteni a jövő nemzedékeket a háború' borzalmaitól!. Bécs. Valamennyi bécsi lap nagy figyelmet fordít V. M. Molotovnak az ENSZ jubileumi ülésszakán tett nyilatkozatára,“ különösképpen kiragadva a nyilatkozatban foglalt és a nemzetközi kérdések békés rendezésére irányuló javaslatokat. Az Österreichische Naue Tageszeitung azt írja, hogy V. M. [ Molotov nyilatkozata »elrontotta bizonyos amerikai körök hangulatát.« I Az augsburgi ütközet ezeréves évfordulójára (953—1955) A 10. század első felében a kalandozó magyarok eljutottak Németországba, Franciaországba, Itáliába és a Balkánra. Az egymást követő győzelmes hadjáratok gazdag zsákmányt jelentettek számukra, mégsem oldotta meg a magyar pásztortársadalom válságát. A belső bajok egyre fokozódtak, a társadalom termelőerőinek fejlődése megrekedt, az egész törzsszervezeti rendszer már túlélte önmagát. A magyarok nagyszerű harci sikereit egészen a merse- burgi vereségig (933), csak az európai népek hűbéri tagoltsága, belső anarchiája tette lehetővé. Hiába alkalmazták olyan félelmetesen a lovasnomád haditaktikát, a kialakuló feudális államok központi megerősödése és szövetkezése véget vetett kalandozásaiknak. Nagy Ottó vezetésével, a német lovagok 955-ben, Augsburgnál súlyos csapást mértek a kalandozó magyarokra. A magyar nép történetében ez a vereség kettős szempontból jelentős. Először azért, mert őseinket ez a vereség tanította meg a náluknál fejlettebb gazdasági-társadalmi viszonyok felismerésére és mert ezt a csatavesztést követte 962-ben a német-római császárság megalakulása. Európa történetében ennek a császárságnak megszületése nemcsuk azért fontos, mert elzárta a magyarok elől a további kalandozások útját, hanem azért is, mert ekkor indult el egyes nyugateurópai fejedelmek elhatározásából az az agresszív, hódító törekvés, amely a keleteurópai népek leigázását tűzte ki céljául. Ekkor kezdték el egyes nyugati katonai szövetségek a magyar, az orosz, a cseh és a lengyel népek megsemmisítésére irányuló, hódító harcaikat. Ezen népek 11. századbeli történetét főképpen a német hódítások, beavatkozások elleni küzdelem töltötte el; a megerősödött kievi állam pedig győztesként került ki ebből a harcból és nemcsak gátat vetett idegen beavatkozások ellen, hanem a későbbi történelem számára figyelmeztetőt is adott a hódító agresszo- roknak. A magyarok tanultak az augsburgi vereségből és I. 1st« ván király államalapítása és az osztály elnyomást szentesítő keresztyénség felvétele már jelzik, hogy a magyar nép a haladás irányában elfoglalta helyét az európai népek sorában. Ez azonban a német agressziós törekvésekkel szemben még csak a küzdelem legelejét jelentette, Aba király alatt a ménfői (1044) csatavesztés még csak az első ízelítő volt. Ezután hányszor avatkoztak be német hódítók a magygr állam ügyeibe! És 1526-ban már Habsburg-Lotharingai király ül a magyar trónon, Moháccsal elinult a több mint 400 évig tartó élet-halál küzdelem a betolakodó idegenek ellen. Az augsburgi csatavesztés tanulsága, hogy a nyugati agresszió kezéből ki kell csavarni a hadonászó lángcsóvát, amely itt is, ott is tüzet akar gyújtani, újabb imperialista hábórüt akar kézdent: Ma már, egy évezred távlatából egészen n\ás, spkkql fejlettebb gazdasági és politikai, p.iszonyok között folyik a harc a német miltarizmus ellen, de e harcnak lényege változatlanul ugyanaz: megakadályozni a másik nép leigázására, meghódítására törekvő, imperialista szándékokat. Egy évezreddel ezelőtt Kievnél, majdnem egy évezred múlva Sztálingrádnál akadt el a nyugati agresszió szekere. Vajon az agresszorok levonták-e a tanulságot? A magyar nép levonta a tanulságot Augsburg után és levonta a második világháború után is. Akkor is, most is a haladás, a fejlődés, az új élet formáját választotta. Ezért boldogult, haladt, fejlődött. Az ősmagyarok döntésére egy évezred magyar történelme felelt: hősi küzdelmekben, az itt lakó orosz (kárpátukrán), szlovák és romón népekkel együtt helytállt a küzdelmekben. Akkor erős államot hoztunk létre, most is erős államot építettünk fel munkával, harccal, a jövőbe vetett hittel. Henrikek és Koppányok akkor is szervezkedtek ellenünk, most is ezt teszik. De van egy lényeges különbség ez évezred eleje és vége között s ez az, hogy akkor egyedül, elszigetelten, most pedig egy kilencszázmilliós béketábor oldalán, hatalmas népekkel vállvetve küzdünk a nyugati imperializmus ellen. Az augsburgi csatavesztés válaszút elé állította az akkori magyarokat — és jól választottak. A német rabságból immár végleg felszabadult magyar népnek is csak egy választása lehet: magáévá tenni a haladást, az új eszmék diadalát. A ma nemzedékének történelmét, utódaink, a szocializmus győzelméről fogják írni. Dr. Maday Pál ...................................................................................................... llllülll N EMZETKÖZI SZEMLE A leszerelés és a közvélemény ereje Az elmúlt hét nemzetközi esemé- követeléseket kell kitűznie a meg nyei széles skálán mutaták meg, tárgyalandó kérdések körét ille hogy a közvélemény ereje, a béke- tőén. Az ENSZ az a szervezet, mozgalom ma már mennyire meg- amelynek elsőrendű feladata, ku- határozó tényezője a világpoliti- tatni a módokat és a lehetősége- kának. Nem véletlen, hogy az idő két a nemzetközi biztonság és az tájt, amikor a nagyhatalmak kül- államok közötti bizalom helyre- Ugyminisztériumaiban lázasan ké- állítására és most, amikor a nagy szülődnek a jövő havi kormányfői változások napjait éljük, a jubi- értekezletre, éppen akkor kezdte leumi közgyűlésen — ahogyan azt a meg tanácskozásait Helsinkiben a párizsi France Soir is írta — a minden eddiginél átfogóbb béke- nyugati küldöttek „csak szóvirá- világtalálkozó. A nyugati sajtó gokkal teletűzdelt akadémiai feinem egy cikkben ismerte be, hogy szólalásokat mondottak.“ éppen a közvélemény ereje kény- Ilyen helyzetben csak természe- izerítette a washingtoni, londoni tes, hogy még jobban fel- és párizsi kormányfőket a genfi tűnt: megint a Szovjetunió útra és éppen ezért a béketalálko- az, amely kezdeményez, százénak most már nem elég csak leskörű programot terjeszt elő követelnie a tanácskozásokat — a nemzetközi problémák megoldá- hiszen ez befejezett tény —, hanem Sára. Ezt a programot V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügymi- amikor abszolút számokban kife- niszterének nyilatkozata foglalta jezve, egy—másfélmillióra javasol- magában. Az a hét pont, amelyet ta csökkenteni a Szovjetunió, a Molotov terjesztett elő, lényegé- Kínai Népköztársaság és az Egyeben sűrítik mindazt a sok kérdést, sült Államok fegyveres erejét és ami mostanában megoldásra vár. ennek megfelelően hatszáz'ótven- A legnagyobb nyugtalanságot nyu- ezerre Angliáét és Franciaor- gaton éppen az okozta, hogy a szágét. A szovjet kormány meg- program tökéletesen egybevág a egyezés! készségét bizonyítja az is, közvélemény követeléseivel és így hogy tudomásul vette: a leszerelés a nyugati kormányoknak Genf első szakaszában tiltsák el a tö- élőtt előreláthatólag még sok ne- megpusztító fegyvereket, de ha hézséggel kell szembenézniök. valamelyik államot agresszió fe- Mi is e javaslatoknak a lénye- nyegeti, amennyiben szükséges, a ge? Röviden összefoglalni megle- Biztonsági Tanács hozzájárulásá- hetősen nehéz, de nem járunk val, felhasználhassák a támadóval messze a leglényegesebbtől, ha a szemben. Ezek után joggal jelen- leghalaszthatatlanabb és a béke, tette k: a szovjet külügyminisz- valammt a háború szempontjából tér, hogy Nyugaton a sor, nem legkomolyabb következményekkel tagadhatják meg a leszerelési jajáró kérdést, a leszerelés problé- vasiatok megvitatását és majdan máját emeljük ki. Molotov lénye- elfogadása esetén, megvalósítását, gében azt mondotta: a Szovjet- De éppen ez az, amivel szemunió az ENSZ Leszerelési Bízott- ben különösképpen Washington- sága elé terjesztett május 10-1 ban — enyhén szólva — pasz- javaslatával komolyan közeledett szív magatartást tanúsítanak. Az a nyugati hatalmak álláspontjához AFB washingtoni jelentése hangoztatta, az Egyesült Államok nem hajlandó olyan alapon egymás mellett élni, hogy fel keli számolnia külföldi katonai támaszpontjait, nem hajlandó kimenni a kínai Tajvanról és az európai biztonság »feltételének« tartja, hogy az amerikaiak továbbra is Nyugat - E u róp áb a n maradjanak. Nohía sok kérdés vár rendezésre mind Európában, mind Ázsiában, mind pedig a világ többi részében, a négy hatalom kormányfőinek a genfi tanácskozásra ott van a béke biztosításának legfontosabb programja, a leszerelés. Ha ezt megoldják, sokkal könnyebb lesz megközelíteni a többi problémát is. Anhoz, hogy a genfi tanácskozások eredményesek legyenek, ismételten csak arra kell nyomatékosan rámutatni: a közvéleménynek, a békemozgalomnak fokozottabban kell élnie hatalmas erejével, amit ma már nem becsülhet le senki
