Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-24 / 147. szám

Az Egyesüli Nemzeteknek nincsen nagyobb ügye, minthogy biztosítsa a népek békéjét, barátságát és együttműködését 2 _ ^JíUa^scuok Hépt _ J£55. június« 24., péntek Sam franci sco. (TASZSZ) Az ENSZ jubileumi ülésszakának jú­nius 22-i, délelőtti ülése helyi idő szerint délelőtt 10 Örakor nyílt meg. Az ülésen folytatódtak a küldött ségveze tők felszólalásai. Az első felszólaló Hoiuuió, a Eúlöpszigeti Köztársaság küldött­ségének vezetője volt. Utána V. M. Molotov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyet'ese, a Szovjetunió külügyminisztere mondotta el nyilatkozatát. V. M. Molotov be­szédének bevezető részében rö­viden megemlékezett az ENSZ alapításának körülményeiről, az alapokmányról, melynek beveze­tő sorai szerint az Egyesült Nem­zetek népei elhatározták azt, hogy ;megmentjük a jövő nem­zedéket a háború borzalmaitól), amelyek életünk folyamán két­szer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre«. Nincsen a népeknek fonto­sabb feladatuk — mondotta Mo­lotov —, minthogy elhárítsák íz új világháborút. Az Egyesült Nemzeteknek nincsen nayyobp ügye, minthogy biztosítsa a né­pek békéjét, barátságát és egyiitt- műk/dését De nem hunyhatunk szemet a tények előtt. Most jelentékeny nemzetközi feszültség van, amelyet mindun­talan az új háború propagandája szít Annál kevésbé szabad szem elől téveszteni, hogy e feszült­ség további fokozódása fenye­geti a béke fenntartását, hogy ez. az új háború veszélyét kelti. Majd felsorolta azokat a nyug­talanító jelenségeket, amelyek a világ népeit nyugtalansággal töl­tik el és egyben óriási terheket rónak különböző országok dol­' gozöira. Az imperialista tábor tá- . inadé jellegű katonai szövetsé­gei, a támaszpon trendszerek, a fegyverkezési hajsza, a béketábor oldalán elkerülhetetlenül védel­mi szövetségek alakulását von­ják maguk után. Másrészről — mondotta — feltétlenül látni kell, hogy napjainkban elegen­dő olyan tény van, amely azt bizonyítja, hogy vannak a tar­tós békére és a népek közti barátságra vezető, kipróbált utak. — Ezután felsorolta azokat a nemzetközi eseményeket, amelyek a feszültség csökkentését segí­tették elő, s azokat a szovjet ja­vaslatokat, melyek szintén ezt a célt szolgálják. Majd rútért az ENSZ szerepére és a munka meg­javításának moteljára. A szavakról át kell térni a tet­tekre — mondotta Molotov. — Mindenekelőtt a következőket kell elérni: Hajtsák végre a köz­gyűlésnek a háborús propagan­da valamennyi országban való megszüntetéséről szóló ismert ha­tározatát, megállapodást kell te­remteni a nagyhatalmak között az idegen területen fekvő katonai támaszpontok megszüntetésére vonatkozóan, ki kell bontakoztat- j ni az atomerő békés felhasználó- ' sát szolgáló munkát, egybekötve a műszakilag kevésbé fejlett or­szágoknak nyújtandó széleskörű termelési és tudományos-műszaki segítséggel; a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak megegyezé- í ses döntést kell hoznia arról, ! hogy az ideiglenesen ott hagyan­dó, csekély kontingenseken kívül kivonják csapataikat Németország területéről és Németország mind- I kéj: részében szigorúan korlátq- | , zott’ helyi réndőrerő-koníingense- : két létesítsenek; szuverenitás és a területi sérthetetlenség elveinek megfelelően rendezik a megoldat­lan távolkeleti kérdéseket, meg­szüntetnek mindenfajta olyan hátrányos megkülönböztetést, amely akadályozza a széleskörű küldöttség-cserét és az idegenfor­galom fejlesztése útján kiterjeszt­hető nemzetközi kulturális kap­csolatokat. Ha e’őrehaladunk e fontos és halaszthatatlan feladatok megol­dásában, akkor sok tekintetben megkönnyítjük az államok közti bizalom légkörének megteremté­sét. Ezzel létrejönnek azok a feltételek, amelyek lehetővé te­szik, hogy megvalósítsuk a fegy­verzet általános csökkentésének és az atomfegyver teljes betiltá­sának programját, és egyúttal va­lóra váltsuk e határozatok haté­kony ellenőrzését. Molotov a következőkben rö­viden ismertette a Szovjetunió leszerelési javaslatait. . Uj évtizedbe lép az ENSZ —< fejezte be nyilatkozatát V. M. Molotov. — Még sohasem volt ilyen nagy az Egyesült Nem­zetek Szervezetének felelőssége a népek jövőjéért, a békéért és az egész emberiség jólétéért. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek minden tettét e magasren­dű felelősségnek kell áthatnia. A Szovjetunió teljesen tudatában van annak, hogy szocialista ál­lamunk milyen helyet foglal el az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. A Szovjetunió minden tő­le telhetőt elkövet, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetét egész tevékenységében támogassa, hogy biztosítsa a szilárd békét és a nemzetközi biztonságot. (Taps). pArtélet * Ez van a vonalak, a számok mogoíi Az asztalnád gondokba merülve hajolt egy nagy árkus fölé Szver- le elvtárs, az orosházi Október 6. TSZ elnöke. A papíron cikk­cakkos vonalak, számok tarkállot- tak. Mi lesz ebből? — érdeklőd­tünk. — Munkaegységkimutatás? Vagy a termelékenység fokmérő­je? — Ez is, az is. De mégsem az. — Hát akkor, mi a csoda? — Ez, elvtárs, a tsz aratási és cséplési terve, Ha ezt értelmesen megmagyarázzák a párttagok és eszerint cselekszik a tsz tagsága, megtaláljuk számításunkat. — Ezek a vonalak ugyan nem sokat árulnak el. Ezt hiába mu­togatja a tsz-tagoknak. — Hát a vonalak nem, de amit takarnak, az sokat. Idenézzen az elvtárs! Ennyit vágunk le az idén kombájnnal. Négyszázhetvennyoio hold búza, százharminc hold ár­pa. Vagyis, a borsó kivételével mindent kombájnnal ÍV. A. Bulganyin és Dzsavaharlal JXehrw kosos nyilatkozata Moszkva. (TASZSZ) (Készletek a nyilatkozatból.) Dzsavaharlal Nehru, India miniszterelnöke a Szovjetunió kormányának meg­hívására a Szovjetunióba láto­gatóit. Moszkvai tartózkodása során több ízben tárgyalt N. A. Bulganyinnal, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökével és a szovjet kormány más tagjaival. Ezek a tanácskozások baráti és szívélyes légkörijén folytak le és a két országot kölcsönösen ér­deklő kérdések, valamint a je­lenlegi nemzetközi helyzetből adódó nagy nemzetközi jellegű pro'ezé!"« körét ölelték fel A Szovjetunió és India kap­csolatai kedvezően a barátság és a kölcsönös megértés szilárd alapján nyugszanak. A Minisz­tertanács elnökének és a mi­niszterelnöknek meggyőződése, hogy e kapcsolatokban továbbra is a következő elvekből kell ki- indu'ni: 1 A területi sérthetetlen­ségnek és egymás szuverenitásá­nak kölcsönös tiszteletbentartása; 2. meg nem támadás; 3. tartóz­kodás egymás behígyeibe való beavatkozástól, a beavatkozás nem engedhető nteg semmilyen gazdasági, politikai, vagy ideoló­giai jellegű indok alapján; 4. az egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök; 5. békés egymás mellett élés. A Miniszter tanács elnökének és a miniszterelnöknek meggyőző­dése, hogy ezek az elvek, ame­lyek az utóbbi időiben mindin­kább tért hódítanak, szélesebb mértékben is alkalmazhatók és ha az államok kölcsönös kap­csolataiban érvény re j ti 11 a t j ák ezeket az elveket, akkor ez nyújt­ja a fő reménységet area, hogy a népek tudatából eltűnik a fé­lelem és a bizalmatlanság és ily- módon enyhül a nemzetközi fe­szültség. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök elismeri, hogy a világ különböző részein kis és gyenge államok zavaros és eset­leg alaptalan félelmet éreznek a nagyhatalmakkal szemben. Egy vélik, hogy ezt a félelmet min­den lehetséges eszközzel el kell oszlatni. Ebben az esetben is az a legjobb módszer, hogy fenn­tartás nélkül ragaszkodnak az egymás mellett élésnek fent kifej­tett elveihez. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök úgy véli, hogy a jelen nyilatkozatban meghirde­tett öt alapelvből kiindulva, szé­les tevékenységű terület nyílik meg a két állam kulturális, gaz­dasági és műszaki együttműködé­sének fejlesztése előtt. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök megelégedését fe­jezi ki afölött, hogy lehetőségük nyílt személyesen megvitatni a mindkettőjüket érdeklő kérdése­ket és ezekről eszmecserét foly­tathattak. Meggyőződésük, hogy tárgyalásaik eredménye és a lét­rejött baráti érintkezés elősegíti majd a két ország kapcsolatának és népeik kapcsolatainak továb­bi megerősödését és fejlődését és mindez a világbékét szolgálja. A történelem színpadán új, hatalmas erő bontakozik ki: a világközvélemény Helsinkiben szerdán megkezdő­dött az 1955. évi béke-világtalálko- zó. A béke-világtalálkozón 90 or­szágból körülbelül 2000 küldött és mintegy 500 megfigyelő és sajtó­tudósító vesz részt. Az ülést Jean Laffitté, a Béke-Világtanács fő­titkára nyitotta meg, majd a kong­resszus megválasztotta a 150 tagú elnökséget. Az elnökség tagjai kö­zött van Andics Erzsébet, a- ma­gyar küldöttség vezetője is. Jean Laffitte javaslatára a megnyitó ülés elnökévé Joliot-Curie profesz- szort, a Béke-Világtanács elnökét választották meg. Joliot Curie elnöki megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a történelem színpadán új, hatal­mas erő bontakozik ki, a világköz- vélemény. Ez az erő hozta létre ezt a találkozót is — mondotta a | szónok. — Ez a mi nagy erőnk, egyben súlyos felelősséget is ró | ránk. Közvetlen feladatunk, hogy keressük a különböző társadalmi rendszerű államok békés együtt­éléséhez vezető utat. Az emberiség azt követeli, küszöböljék ki a há­borút, mint a nemzetközi vitás kérdések megoldásának módsze­rét. Ennek a követelésnek érvényt kell szereznünk. A Béke-Világtanács bécsi fel­hívásának hatalmas világvissz­hangja, a felhívásra gyűjtött alá­írások tömege arról tanúskodik, hogy a népek felismerték az atom­háború veszélyét és készek azt megakadályozni. Ennek a küzde­lemnek nagyon fontos állomása a helsinki béke-világtalálkozó — mondotta egyebek között Joliot- Curie. — Aratógépre nem terveztek a szövetkezetben ? — Nem. Nálunk lassan elavult­nak tűnik az aratógép. Harmadik éve próbálkozunk kombájnnal, az idén már nem próba lesz, hanem teljes siker. Egy-két esztendő megtanított bennünket, hogyan kell ezt a gépcsodát az ember szolgálatába állítani; — Milyen előnyöket lát a tsz a Rombájn munkájában? — Sokat! — vágja rá Nagy György agronómus. aki egyébként lelkes népnevelő a tsz-ben. — Egy néhányat mindjárt megemlítek. Számokban bizonyítjuk be, hogy mennyivel gazdaságosabb a hasz­nálata még az aratógépnél is. Hatszáznyolc hold kalászos levá­gása vár négy kombájnra. Arató- géppel, 10 mázsás átlagtermés esetén, 114,15 forintba, kombájn­nal való aratással pedig 95,01 fo­rintba kerül egy mázsa búza elő­állítási költsége. Ez 118,560 fo­rinttal több jövedelmet jelent a tsz-nek. Ha a tervezett munkaegy­séget vesszük alapul, az itt nyert pénzből 2 forinttal több jut egy- egy munkaegységre. És itt van a szemveszteség. Ha csak 3 száza­lékos csökkentést számítunk is, 180 mazsa gabonát jelent a nép­gazdaságnak. — Az a húsz nap se kutya, mert ennyivel hamarabb befejezzük a cséplést! — szól közbe Kovács elvtárs, a tsz állattenyésztője. — A pontos számítás szerint, július 2- án kezdjük az aratást is 14 nap alatt cakk-pabk készen leszünk az aratással, esépléssel Nem is akárhogyan. Nyolcvan markos ember már ki van válo­gatva erre a munkára. Igaz, több kellene, mert egy kombájn teljes kiszolgálásához: gépre, ko­csira, magtárba, meg a szalmahor­dáshoz 32 ember szükséges. Mi másképp csináljuk. Mind a négy kombájn egy táblán dolgozik, s Így 80 ember untig elég. Ez is kétezer munkaegység-megtakarí- tast jelent és még több jut egy- egy munkaegységre. Okos ember volt, aki ezt a masinát kitalálta, elvtárs. Nem hinné el, aki nem próbálta, hogy egy hold gabona aratása és cséplése annyi munka­időt vesz igénybe, mint kis ka­szával egy holdnak csak a levá­gása. Pedig így van. Az eddigi számítás szerint 3,04 munkaegység egy hold teljes munkája, aratás­tól a szalmakazaiozásig. — Tehát nem lesz baj a mun­kaerővel? — Nem — jelentette ki határo­zottan az agronómus elvtárs. — Még szaporodik is a létszám az aratásra. Ugyanis a DlSZ-kong- resszus napján létrehoztuk a DISZ-szervezetet. Érdemes meg­hallgatni, hogy a fiatalok milyen vállalást tettek. A kombájnokhoz szalmaegyengetőknek azokat a fi­atalokat szervezik be, akik még nem vettek részt a szövetkezet munkájában. Fontos megbízatás tesz ez nekik, ügyelni kell arra is, hogy a szalma ne keveredjen a törekkel, mert mi megmutat­juk, hogy ezt is lehet. Ponyvát akasztunk a szalmagyűjtőbe, mert ez is van a kombájnhoz, csak a gépállomás emberei eddig nem bajlódtak ezzel. — Mint alakul hát az a húsz nap, melyről Kovács elvtárs tett említést? Ketten is akarnak beszélni, de Szverle elvtárs teszi le a garast* — Hogy? Hát úgy, hogy az aratás első napjaiban négy erő­gép ugrik a tarlóhántásnak. Mire elcsépelünk minden tarló fel lesz szántva Az első ' 60 hold tarlószántásba pedig nyomban másodnövényt — főleg rövid tenyészidejű tengerit vetünk. A húsz napból azután bő­ven futja a kapálásra. Ha jól megy a munka, a 60 hold ter­mése csemege lesz a jószágnak, nem lesz takarmánygondunk jö­vőre. Ebből az időből telik a ten­geri, meg a répa gazolókapálásá­ra is. Sok előnye van a kombájnmun­kának, de még egyet megemlítek. Elértük azt, hogy a növényter­mesztő-brigád, a nagy munkák idején is, a maga gazdája legyen. Az aratási és cséplési munkát kifutja a saját éreje. így az épít­kezés a legnagyobb dologidőben sem áll le. Időre kész lesz a 300 férőhelyes süldőszállás, a 40 fé- rőhelyes lóistálló és 600 köbméter téglasiló. A kertészeti munka sem szenved csorbát. Kovács Imre ] elvtárs, a 45 hold kert minden­hatója is zavartalanul végezheti a brigáddal a gyümölcsös ápo­lását. — Ez a számításunk elvtárs, ez van a vonalak, meg a számok mö­gött. Ezzel érvel a szövetkezetben minden kommunista. — Deák —< iegfcezilték az oszt árpa aratását A Felsőnyomási Állami Gazdaság egyik 70 holdas táb­láján kasza alá érett az őszi árpa. Papp Péter a tábla kö­vesül melletti részén kis kaszával megkezdte gz aratást, Erdős Margitka szedi utána a markot. Ezen a héten még csak a kombájnnak és az aratógépeknek vágnak utat, de a jövő hét elején már a gépek éles vágó szerkezete nyírja a bő termést ígérő őszi árpát.

Next

/
Thumbnails
Contents