Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-22 / 119. szám

2 {/íkaisaiaU kept 1955 május 22., vasárnap Távirat VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGÉNEK, Békéscsaba. Forró üdvözletünket küldjük a Viharsarok Népe szerkesztő- jégének a párt, a nép ügyéért folytatott eredményes munkássá­guk tízéves évfordulójára és sok sikert kívánunk további mun- fcájukb oz. A Minisztertanács Sajtócsoportja, Siklósi. ♦ ♦ ♦ A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége szeretettel köszönti a Viharsarok Népe szerkesztősége dolgozóit, levelezőit, mun­katársait és szerkesztőit a lap megjelenésének 10. évfordulóján. Kí­vánjuk, hogy a Viharsarok Népe a tíz szabad esztendő harcainak Is sikereinek gazdag tapasztalatait felhasználva, ezután is ered­ményesen segítse győzelemre vinni pártunk politikáját, a magyar dolgozó népe, a szocializmus ügyét. Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége. ♦ ♦ ♦ Az évforduló alkalmából forró elvtársi üdvözletünket küld­jük. Magyar írók Szövetsége Szegedi Csoportja, Fegyveres összetűzések Algírban és Marokkóban Párizs. A pénteki párizsi lapok szerint az Algírban állomásozó katonai egységek létszámát száz­ezer főre emelik. Szerdán éjszaka felfegyverzett fellagha csoportok újabb támadást indítottak Con- dorcet ellen. A fellaghák táma­dást intéztek egy Taja környékén állomásozó egység ellen is. A hír- ügynökségek több rendőrkülö­nítmény ellen intézett támadás­ról is beszámolnak. Marokkóban a helyzet tovább­ra is feszült, és a csütörtökön lezajlott incidensek során három ha1 áleset történt. Többszáz ma­rokkói tüntetett El Glaui marak- kesí pasa, a gyarmatosítók em­bere ellen. A 1‘Humanité kommentárjában megállapítja, hogy az új csapa­tok: csendőrök, gépesített egy­ségek, repülőgépek Algírba érke­zése és bevetése ugyanúgy nem állítja majd helyre a nyugalmat, mint ahogy a legutóbbi erősíté­sek sem csökkentették a feszült­séget. Nemcsak arról van szó, hogy százezer embert hadiké­szültségbe helyeznek, hanem ar­ról is, hogy számolni kell kilenc­millió algíri akaratával, aki nem akar továbbra is a gyarmatosí­tók rendszere számára egyszerűen milliárdokat termelő nyájként élni. Az osztrák államszerződés gyors ratifikálásáérl Bécs. Az Osztrák Néppárt rend­kívüli országos kongresszusán Raab szövetségi kancellár, a párt elnöke tartotta a fő beszámolót. Az osztrák külpolitika semleges­ségéről többek között ezt mon­dotta: Ausztriának az a készsége, hogy semleges és független poli­tikát folytasson, a Szovjetunió egyik legfontosabb indítóokául | szolgált az államszerződés aláírá- ' sában. Raab kancellár bejelentet- | te, hogy az osztrák parlament, küldöttségeket meneszt Moszk- | vába, Washingtonba, Londonba I és Párizsba a négy nagyhatalom ' parlamentjéhez, hogy ott kérjék 1 az államszerződés gyors ratifiká- 1 lását. KÜLFÖLDI HÍREK NEW-YORK Hammarskjöld, az Fgyesült Nemzetek Szervezetének főtitká­ra május 19-én sajtóértekezle­ten közölte, hogy Párizsba uta­zik, ahol résztvesz az atom- ene-gia békés felhasználásáról tárgyaló nemzetközi é; tekezlet előkészítésének munkájában. Ezt az értekezletet ez év augusztu­sában Genfben tartják. Áz ENSZ főtitkára kijelentél te, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete nyilvánosságra hoz és megvitát minden javaslatot, köztük a le­szerelés problémájával kapcso­latos legutóbbi szovjet javasla­tokat. MOSZKVA A Szovjetunió Minisztertaná­csa elhatározta, hogy átadja a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának azokat a né­met levéltárakból származó anya­gokat, amelyek jelenleg a Szov­jetunió levéltári állományaiban találhatók. Az átadandó levél­tári anyagok állami jelentőségű­ik és igen értékesek Németor­szág történetének tanulmányozá­sa szempontjából. Az anyagok között Németország és Porosz- ország külügyminisztériumának jelentékeny mennyiségű okmá­nya van az 1837—1945-ös idő­szakból, valamint a "belügymi­nisztérium, az igazságügyminisz­térium, a propagandaügyi mi­nisztérium, a Reichstag és más német Intézmények okmányai. SZÓFIA A Bolgár Népköztárssság Mi- jiisz|tertanácsa meghallgatta Vol-' ldo Cscrvenkovnak, a Miniszterta-’ nács elnökének beszámolóját, aki az európai béke és biztonság biztosítása ügyében megtartott varsói értekezleten résztvett bol­gár kormányküldöttséget vezet­te. A Minisztertanács őszinte örömét és mély megelégedését fejezte ki az értekezlet határoza­taival kapcsolatban. A nemzetközi bckeciíj bíráló bizottsága az 1954. évre a tiszteletbeli (posthumus) békedljat Bartók Bélának, a világhírű magyar zeneszerzőnek Ítélte oda. Bartók Béla emlékére Népem, te büszke, megifjult magyar, zengjed a dalok százszínü csokrát, és tárd ki a szíved annak, - t aki néked adta dalos, szerető szívét: Bartók Bélának áldozz énekeddel! Amíg élt, és Járta a falut, a tanyát, mindig éretted harcolt Dunatáj népe, hogy a hangod — mely ha bús volt, de mégis szilaj Jusson el a gőgös, úri fülekbe és hirdesse az élet tengernyi jaját. Ha a nép dalát nem Is hallgatták meg a föld és a tőke urai, a lángeszű művész csak zúgta tovább énekben, dalban, zongorán az őst panaszok sorát a a biztos jövő vidám ütemét. És nem hiába!... Ma már büszkén alkothat a nép, — költi is új hangját újult életének, mit szüntelen őriznek énekben, dalban, zongorán, akik áldják és felidézik Bartók szellemét. * A messzi tájak fájó sóhaját 8 titkolt örömét is ő, hányszor szerette volna eldalolni! De nem lehetett... Mikor a léttől búcsút venni készült, dús örökségül ezt is ránk hagyta. Mit vettünk át, mai magyarok, a mit a nagy zenész, már nem élt meg: most szabadon zenghetjük a népek dalait. Igaz volt Bartók álmodása, hisz igazság csak a nép ügye lehet, ,J 8 ő mindig is ezért dolgozott, ezért élte az életet. Népem, te büszke, megifjult magyar, zengjed a dalok százszínű csokrát, és tárd ki a szíved annak, aki néked adta dalos, szerető szívét: Bartók Bélának áldozz énekeddel! FENYVESI ANDRÁS HUPII!lll!!lilllllillllHI!l!il!llllil!l!ll!l!ll(lllli!itilllllil!illlf:Hi!!ll!!!ll!Mitillllílí!!lff!M^ NEMZETKÖZI SZEMLE Az osztrák példa és a német közvélemény | Tízesztendős huzavona ért véget vasárnap az osztrák államszerződés aláírásával. Ez a huzavona az európai béke szem­pontjából veszélyes és az oszt­rák nép számára nagyon fájdal­mas volt. Hogy most véget ért, az elsősorban a Szovjetuniónak kö­szönhető: a szovjet diplomácia erőfeszítései révén jutott az osztrák kérdés abba a stádiumba, hogy a kétoldalú osztrák—szovjet tárgyalások után lehetővé vált az államszerződés gyors megvitatása, majd aláírása. Ausztria ezentúl független, bé­kés és semleges állam lesz. Ez a megoldás megkönnyebbülést jelent minden európai népnek, mert kudarcát jelenti azoknak a terveknek, amelyeket Ausztriával kapcsolatban az amerikai hábo­rús körök és a német militaristák forgatnak fejükben. Az osztrák államszerződés megkötése meg­szünteti az Anschluss aggasztó veszélyét és lehetetlenné teszi azt is, hogy Ausztria területén ame­rikai katonai támaszpontok léte­süljenek; A békés és semleges Ausztria szomszédsága hazánk biztonsága szempontjából Is előnyös. A békés politikát folytató Ausztriával jó­szomszédságban élhetünk, szoros és gyümölcsöző kapcsolatokat építhetünk ki gazdasági és kul­turális téren. Az osztrák szerződés megkötésének különös jelentősé­ge van Németország szempontjá­ból. A német nép egységes hazát akar és ennek az utóbbi időben szemlátomást fokozódó erővel ad kifejezést. A német népnek ez az erőteljes kívánsága eddig is sok gondot okozott a hatalmon lévő Adenauer-kormánynak. Most a német nép rendkívül meggyőző tanulságokat vonhat le az osztrák államszerződés megkötéséből. A fő tanulság az, hogy Németország népe hazája egységével fizet Adenauer makacsul nyugat-barát politikájáért, azaz a jelenlegi nyugatnémet kormánynak az at­lanti szövetséghez és az agresz- szív célzatú fegyverkezéshez való görcsös ragaszkodásáért. Kö­vetkezésképpen Németország egyesítésének egyetlen valóban járható útja az lenne, ha az or­szág nyugati felét nem kötelez­nék a párizsi egyezmények és az atlanti szerződés cikkelyei, ha a szerződések nem akadályoznák a német népet abban, hogy ér­vényt szerezzen kifejezett aka­ratának. Egyszerűen szólva: Ausztria és Németország között sok különbség van, de ha Auszt­ria a katonai tömbökhöz való csatlakozásról lemondva, elnyer­hette az igazi függetlenséget, ak­kor ezen a módon elnyerheti Né­metország is. A jelek szerint a németek le is vonják ezt a tanulságot. Ol- lenhauer, a Szociáldemokrata Párt elnöke sajtónyilatkozatában azt mondotta: „Az államszerződés megkötése arról győz meg ben­nünket, németeket, hogy a négy hatalom tárgyalásai komoly eredményekhez vezethetnek; Ma minden németnek fel kell vetnie a kérdést, miért nem követi Né­metország Ausztria példáját. Eonn-nak ma nincs fontosabb köz­lendője, mint az, hogy a hadkö­telezettség bevezetéséről szóló törvényjavaslatokat hamarosan benyújtják. Amíg Ausztria egén a függetlenség napja ragyog Né­metországra a párizsi szerződések sötét árnyéka borul.“ Idézhetnénk még számos ha­sonló nyilatkozatot. Tekintélyes nyugatnémetországi burzsoá la­pok kezdték emlegetni most a né­met semlegesség lehetőségét és latolgatni azt, hogy nem lenne-e előnyösebb követni az osztrák példát. | A német közvélemény [ hangulatának mintegy tükörképét adja az a nyugtalanság, amely- lyel az imperialista sajtó ezt a kérdést kezeli. „Ausztria a nyu­gati védelem számára stratégiai pontot jelentett, amit most elve­szít“ •— mondotta az államszerző­dés aláírásának napján az ame­rikai rádió. A nyugati sajtó most sietve igyekszik lebeszélni a né­met népet az „osztrák példa“ kö­vetéséről elsősorban azért, nehogy az agresszív amerikai politikának el kelljen szenvednie még egy ilyen „stratégiai pont“ elvesztését. Az államszerződés megkötését megelőző és követő napokban jó­formán egyebet sem olvashattunk a legtöbb nyugati burzsoá lap­ban, mint azt, hogy mennyire „nem ajánlja“ a Nyugat a néme­teknek az osztrák példa követé­sét. Ezekben a cikkekben azon­ban egyetlen szó sem volt a né­met nép egységes hazájáról és Európa békéjéről, mert ez termé­szetesen nem érdekli sem az ame­rikai imperialistákat, sem euró­pai szövetségeseiket. Egyidejűleg a nyugtalankodó Adenauerék is heves és dühös kampányt indítottak az osztrák államszerződés ellen. Ürügyül az államszerződésnek azt a cikkelyét használják fel, amely megtiltja, hogy az Ausztriában lévő volt né­met javakat visszaadják Német­országnak. Az Adenauer-Vorrr ány volt annyira arcátlan, hogy ez ellen a cikkely ellen hivatalosan is tiltakozott az osztrák kormány­nál. Adenauerékat azonban e tiltakozásnál nemcsak a német monopóltőkések érdekei vezérel­ték. A német javak körüli lár­mával az osztrák államszerződés ellen igyekeznek hangulatot kel­teni, megpróbálják elterelni a figyelmet a lényegről, arról, hogy az államszerződés előnyös az osztrákok számára és vonzó pél­da lehet a németek szemében. ,Adenauer kormánya — írta a Neues Deutschland, Né­metország Szocialista Egységpárt­jának központi lapja — sokkal jobban fél, mint valaha, attól a bonni kormány szempontjából kedvezőtlen politikai befolyástól, amelyet az osztrák államszerző­dés Nyugat-Németország közvé­leményére gyakarol.“ Tagadhatatlan, hogy Aden- aueréknek az utóbbi időben mindinkább van mitől félniök. Nem egyedül az osztrák állam- szerződés az a nemzetközi ese­mény, amely kedvezőtlen hatást gyakorol az Adenauer-kormány és támogatói terveire. A nemzet­közi helyzet enyhülésének néhány rrá" jele is hasonló hatást gya­korol. Mindenekelőtt a közelgő szovjet—jugoszláv tárgyalásokra, a legújabb szovjet leszerelési ja­vaslatra és az előkészítés alatt álló négyhatalmi kormányfői ta­lálkozóra gondolunk. Ezek együtt­véve olyan fegyvert adnak a béke erőinek kezébe, amely komolvan veszélyeztetheti a nemzetközi fe­szültség fokozásán és a háború előkészítésén fáradozó imperia­lista politikusok terveit.

Next

/
Thumbnails
Contents