Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-20 / 117. szám

1955 május 20., péntek ViUaisawk Héjtc 3 Ahol a gépi munka előnyéről nemcsak beszélnek Szépen rendbiíntartott és kétol­dalt fásitott dűlőét vezet a kuná- gotai Bercsényi TSZ központi ta­nyájától a gazdaságba. A köves- útról ugyan nem sokat lehet látni, de a vetések között annál rintot fordítottak. így ezer forin­tot megtakarítottak. A gépi ve­tés előnyét különösen most látják igazán, amikor még sokan a ku­korica fejlődését várják, ők pedig, már a nápokban elvégzik az első kapálást is. Lehetővé válik, hogy többször kapáljanak, amely mijei ősszel mutatja kedvező hatását, Az aratás sem jelent különösebb gondot a Bercsényi Termelőszö­vetkezet tagjainak, mert összes kalászosukat a gépállomás kombájnjai, s aratógépei aratják többet. Bármerre tekint a szem, mindenfelé szépen zöldülő veté­seket lehet látni. Nincsenek el­maradva a tavaszi munkákkal. Igaz, összes őszi és tavaszi kalá­szosaikat gépi erővel vetették el. Asszonyok, lányok, férfiak fütty­szó, vagy éppen nótaszó mellett, serényen kapálják a cukorrépát és a dugványrépát. A központi ta­nyától alig párszáz méterre, a 44 holdas négyzetesen vetett kuko­ricatáblán találkoztunk Tóth Ba­lázs tsz-elnök, Balogh Mária agronómus és Lantos Miklós bri­gádvezető elvtársakkal. A négy­zetes kukoricát nézegették, amely már szépen kikelt. — Még november volt — mond­ja Tóth elvtárs —, amikor a gép­állomással szerződést kötöttünk; 44 kát. hold kukoricánk van, de mindet négyzetesen vetettük Igaz, volt ilyan tag náluk is, aki néhány héttel ezelőtt azt kérdez­te: — Ha mindent géppel végez­tetünk el, akkor a szövetkezet tag­jai mit csinálnak, hogyan szaporo­dik majd a munkaegység? — Tóth elvtárs — a tsz elnökbe — megmagyarázva: akad bőven kézi munka is, ezenkívül les? építkezés, amit saját erejükből kell elvégezniük. Az idén egy 3Ő férőhelyes tehénistéllót kell épí­teni, mert a jelenlegi nemcsak ki­csi, hanem veszélyes is. Nem véletlen, hogy a kunágo- ; tai Bercsényi^ TsZ-ben 86 száza­lékos a gépi munka alkalmazása. Ugyanis Tóth Balázs elvtárs még a múlt év novemberében a Kuná- gotai Gépállomás agronómusa volt, akit a szövetkezetiek hívtak vissza elnöknek. Tóth elvtársban nem csalódtak. Ö nemcsak jó szakember, hanem jó elnök is. Alig néhány hónappal ezelőtt jött a szövetkezetbe Balogh Mária agronómus elvtórsnő is, aki a múlt évbeli végezte el a hároméves mezőgazdasági technikumot. Sza­vaikból a lelkesedés cseng, úgy érziji, hogy most a márejusi párt­határozat óta valóban szilárd úton járjiak és terveiket valóra tudják váltani. Szeretik a gépeket. Ezt le­het érezni Lantos Miklós brigád­vezető elvtárs szavaiból is, aki örömmel újságolta, hogy április utolsó hetében a gépállomás trak­torai, gépei 300 kát. hold boro- nálást, fogasolást, vetést, stb, vé­geztek el szövetkezetükben. A gé­pi munkán kívül mindinkább ál* kalmazzék az új módszereket. Néhány nappal ezelőtt 36 holdon végeztek vegyszeres gyomirtást, A kapálást is géppel végzik a szövetkezetiek, s nem is véletle­nül. Mielőtt a kukorica négyzetes vetéséhez hozzákezdtek, a vezető­ség és a tagság is számolt. Kiszá­mították, hogy ha sajátmaguk régzik el a 44 hold kukorica ve- ését, legkevesebb 50 munkaegy­séget kell ráfordítaniok. Ez pénzre átszámítva 2500 forintot jelent. De akkor még nem is lesz négyzetesen vetve, csak sorosan. Nem is beszélve arról, hogy saját erejükből nem tudták volna idő­ben elvégezni. A gépállomás áltál végzett négyzetes gépi vetésre csak 20 munkaegységet és ezer fo­amit az egyéni dolgozó parasztok igen nagy érdeklődéssel figyeltek. A jó munka, de nem utolsó sor* ! ban a helyes vezetés agitált is sa- i játmagáért. Felfigyeltek a szövet- j kezetiek munkájára a környék- j ben lakó egyénileg dolgozó pa­rasztok. Hogy ez így van, mi sem | bizonyítja jobban, mint az, hogy I december óta 12 új belépővel I szaporodott a Bercsényi TSZ tag­jainak száma. De nemcsak szám- i ban, hanem erőben is gyarapod- j tak, mert az új belépők nagy ré­sze fiatal. Olyanok, mint Kiss Pál ' Gyura Lajos, akik becsülettel megállják helyüket bármilyen; munkában. Jói halad a munka a szövetkezetben, de azt akarják» hogy ebben az évben még jobb eredményt érjenek el, ezért hatá­roztak úgy a napokban, hogy má­jus 20-ig összes kapásnövényei­ket még egyszer megkapálják, Erre biztosíték a gépállomás jói munkája is. A kunágotai Bercsényi TSZ pél-! dája bebizonyítja a kételkedők előtt, hogy egyitíőben lehetséges a termelőszövetkezet szilárdítása, fejlesztése és a nagyobb termés­átlag elérése. v-Balktis-? Lelkes készülődés a traktorosnapra Békés megye mezőgazdasági üzemeiben, különösen Békéscsa­bán, Gyulán, Orosházán, Szarva­son. Mezőhegyesen és a MEDOSZ megyei központjában serényen szervezik a traktorosnap egész­napos kulturális és sportműso­rát. A traktorosnap ünnepi prog­ramjának előkészítésében részt- vesznek a Békés megyei Jókai Színház tagjai is, akik a közeli hetekben több állami gazdaság és gépállomás dolgozóinak tarta­nak egész estét betöltő előadást. A traktorosnap előestéjén a gép­állomással karöltve, a békéscsa­bai színházban, másnap pedig Szarvason köszöntik műsorukkal a traktorosokat a színház mű­vészei. A Viharsarok „acéllovasai“ len- diiletes rfiühkavérsennyel készül­nek, 1485 traktoros ajánlotta fel megyeszerte, hogy még szorgal­masabb, kifogástlan minőségű munkával és gazdaságosabb üzemanyag-felhasználással segíti elő a jobb termést. Az Ígéretek nyomában naponta újabb eredményeket érnek el. több gépállomáson, igy például a vésztőin négy, a csorvásin három fiatal traktoros teljesí­tette tavaszi tervét, A gépállomási brigádok közül a mezőgyáni Zsoldos Mihály bri­gádja került az élre 195 százalé­kos tavaszi tervteljesítéssel, meg­előzve a füzesgyarmati Csordás János és a békéscsabai Hankó György brigádját, akik szintén jóval túlteljesítették már tavaszi tervüket. If j. Szász Mihály zetoros, a Me- zőhegyesi Állami Gazdaság ha- maráspusztai üzemegységében naponta 35—40 hold négyzete­sen vetett kukoricát kapál meg« A traktorosnap tiszteletére azt vállalta, hogy idei 1022 normál* holdas teljesítményét június 12-ig újabb száz normálholddal növe­li; A fiatal traktoros csütörtök reggelig már összesen 1102,6 nor­málholdat munkált meg, ezzel ezévi éves tervét 267 %-ra telje­sítette. Brigádtársa, a G 35-6? traktort vezető fiatal Szita László ugyancsak jól dolgozik; 375 nor­málholdas évi tervéből eddig ! 361 normálholdat teljesített; Tanácstagok példamutatása Hegedűs Imre öt hold as dolgo­zó paraszt nem idegenkedik a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásától. Ez meg is látszik véleményeiben. Búzáját íejtrá­f yázta, a tavasziak alá is hasz- ált műtrágyát. Hétszál négy­szögöl lucerfiára 60 kiló szuper­foszfátot és pétisót szórt, s en­nek eredményeként mintegy öt mázsa többlet-takarmányra szá­míthat. Allatájlományával is jói gazdálkodik. Tehene törzsköny­vezett. Egészévi tejbeadásának ipár eddjg 90 százalékban eleget tett, s 17Ü0 liter többlet-lej szál­lítására kötött szerződést. Egész­j évi hízottsertés-, baromfi-, tojás- j beadását már teljesítette. Mint pénzügyi állandóbizottsági elnök sokakkal elbeszélget, s meggyőz másokat is a beadás fontosságá­ról. Pálinkás Yincze tanácstag, a békebjzottság elnöke, sem ismer fáradságot, ha a béke ügyéről, van szó. O is példamutató nem­csak a társadalmi munkák vég­zéséljen, hanem a beadásban Is'. Egészévi búza-, kukorica-, hús* és tojásbeadását már teljesítette. Klipiűj Bál tanácselnök h, Békésszentandrás1. A község ügye lelt Palántáinak Tótkomlóson napközben nem­igen látni embert a községben. — A községet dolgos emberek lakják, és azokat ilyenkor már csak a határban lehet megtalálni •— mondja a tanácselnök elvtárs­id, amikor felkerestük. És újsá­golja azt is, hogy a falu népe most is nagy munkába fogott. A ’Malinovszki utcában még ott lát­ni a háború nyomait, a nagy gödröket, amit a harckocsik csi­náltak. Ezért ott egy kis eső után elakadnak a szekerek, na­ponta három-négy is. De nem so­káig, mert a Malinovszki utcaiak és a többi utcabeliek már hozzá­fogtak az út megjavításához. Feltöltik az utat mintegy két kilométer szakaszon és ha segítséget kapnak hozzá, ki is kövezik. Az út feltöltésének munkála­ta 450 ezer forint értékű. Mind­ezt társadalmi munkával végzik el. A tanácselnök elvtársnő még azt is elárulja, hogy ezt az egész társadalmi munkát a lel­kes Oravecz János tanácstag szervezte. És hogy ez a tanács­tag már nagyon sokat tett eddig is a községért. Jó tanácstag, segít az embereknek, ha elmondják panaszaikat. Érdemes vele Is el­beszélgetni. Delet harangoznak éppen, mi­kor benyitunk Oraveczékhez. A ház gazdája éppen etet. A beszél­getés nehezen indul köztünk; amikor az útjavításról esik a szó, emberünk mindjárt derűsebb és ezután mór csak ő beszél. Má­sok munkáját dicséri, az ő mun­kájáról csak szerényen beszél, hogy nem olyan nagy dolog, amit 5 csinál, mert kora reggeltől fel­keresi az embereket és hívja őket munkába s ez nem fáradság. Azok szívesen is jönnek. I *— Eleinte ment ez csak ne- | hezen — mondja. — Az emberek arra hivatkoztak, hogy nem ér- ! nek rá, meg az a néhány ember | úgy sem ér semmit és az útból nem lesz semmi. Ezt mondta | Teleki István is, akinek a ko- l csija a télen nem egyszer el­akadt, úgy kellett kihúzni. Mikor azt mondtam neki. ha úgy lá- ; tód, hogy inkább a szekered akadjon el továbbra is, akkor ne : gyere István. Most ő is itt dolgozik. Meg a többiek is, Térén András, Számúéi János. Négy-öt napi munkát ajánlottak fel, de többet is dolgoznak. A 70 esztendős Kar- : kus Pali bácsi naponta jár dol- j gozni, lapátolja a földet. Mikor mondjuk neki, hogy ő már idős ember, hagyja a munkát a fiata­loknak, ezt mondja: „Idős em­ber vagyok, de bírom még ma­gam; Nagyon sok kocsit láttam már elakadni, összetörni. Miért ne segítsek hát az államnak.“ Egyre többen gondolkodnak így és most naponta 40—45 em­ber dolgozik az út töltésénél. A Viharsarok TSZ tehergépkocsival segít — Megy itt minden — szól közbe Oraveczné is. — A kapá­lással sem maradunk le. Hét holdon gazdálkodunk és már mindent elvetettünk, én meg az Annuska lányom kapáljuk a ku­koricát. De a növényápolási mun­kát mások sem hanyagolják el. — Nagy öröm lesz, ha elkészül az út, mert — jól mondta Karkus Pali bácsi — a sárban itt az em­ber mást se csinálhat, mint sze­kereket emelget. Még az asz- szonyok is kezükbe veszik a la­pátot — mondja Oravecz János. — Pedig eleinte haragosan néz­tek rám, mikor látták, hogy fér- ielk ezért nem kapnak pénzt. Azóta megnyugodtak, és belát­ták, mennyire fontos az ut és segítenek. Tótkomlóson így válik lassan a Malinovszki utcaiak út-ügye egy lelkes tanácstag jóvoltából a község ügyévé. B-vi A gerlai Magvető TSZ tagjai J megkezdték a paprikapalánta ki- üítetősét. De nemcsak ezt a mun-. kát végzik a szövetkezetiek, ha- j fjem a legfontosabbat, a növény- I ápolást is. őszi kalászosaikból | 50 holdon kéz'zel, 1‘2Ó holdon í pedig vegyszerrel irtották ki a gyomot. Ha eső után annyira szikkad a talaj, hogy rá lehet menni, azonnal a répa egyeiésé- hez fognak hozzá. Megkezdték a lucerna kaszálását is. A lehetőségek megvannak Meglátogattuk Orosháza egyik I a munkaidő, azonnal sietnek ha­Legnagyobb üzemét, a Baromfi­feldolgozó Vállalatot és megvizs­gáltuk a kulturális munkát. Eb­ben az üzemben Is leszűkítik a kulturális munkát egy-egy tánc­csoportra, vagy zenekarra. A dol­gozók általános műveltségének emelését segítő ismeretterjesztő előadást nem tartanak, külön­féle kulturális rendezvénytől el­tekintve. Bajki Ilona elvtársnőt, az üzemi bizottság elnökét megkér­deztük: mi az oka a kulturális munka elhanyagolásának. — Jöjjenek velem az elvtársak — válaszolta az ÜB-elnök. — Nézzék meg, milyen lehetőségek vannak nálunk. — Először a ze­nekari felszerelést és a táncru­hákat mutatta. Csaknem 40 ezer forint értékben van itt hangszer, táncruha. Majd a könyvtárat te­kintettük meg. Bizony, a 6—700 kötetes könyvtárat is kevesen lá­togatják. Az üzem kultúrtermét és klubját soktízezer forintért alakították újjá. Színpadot, mik­rofont, lemezjátszó világvevő rá­diót, biliárdasztalt kaptak a dol­gozók. — Hol van a hiba mégis, hogy ilyen rideg itt minden? — A dolgozók — mondja Raj- ki elvtársnő — közömbösek a kulturális munka iránt. Ha lejár za. Sajnos, a használják ki fiatalok is. Nem a lehetőségeket, érdemes az üzem könyvtárából könyveket kivinni és olvasni, ér­demes az üzemi színjátszó cso­portban szerepelni, mert ezzet emelik az üzem jó hírnevét és saját műveltségűket. És ne csak . . „ , 1 bel | CL t* UlUvVil.öt. JlUACl. Lö UV CO«1»» csapán a taimcsoport, meg a ze-; feia<jatot, hanem szórakozást is adjon ez a munkálkodás. Ki keú kérni a dolgozók véleményét ar nekar szokott próbázni. Keveset foglalkozik I a part­szervezet is a kiütúréiettel! Sze­rintünk itt a hiba. Nem elég csupán az anyagi feltételeket megteremteni a kulturális mun­kához — a zenészerszám nem szói! magától, a táncruha is tán- | cosra vár. Legfontosabb feladat az üzemi párt- és DlSZ-szerve- zeteknek a kulturális munka fel­lendítésében az agitáció és a példamutatás. Legyen ott az üzemvezetőség, de a dolgozók is, ha a kultúresoport szerepel. Győzzék meg a dolgozókat, hogy ról is, milyen ismeretterjesztő előadást kívánnak hallgatni. Ha a szép klubteremben színes, ér­dekes program lesz, szívesen nézik meg az előadásokat. Az őzemet a dolgozóik második ott­honává kell tenni. Ehhez meg­van az anyagi feltétel, csupán a párt- és DiSZ-szervezeten és az üzemi bizottságon múlik a kul- túrmunka jobbá tétele. Halászi Sándor, üimák B. Ferenc, Orosháza. Mi újság Bélmegyeren? Június elsején f öldmű vessző - vetkezetünk kezelésében működő, villanyerőre berendezett daráló- malom megkezdi működését. A község lakóinak teljesül régi kí­vánsága. v A földművesszövetkezet Virág­cukrászdája június 15-én nyí­lik meg. A'tíz évet ünneplő köz­ség dolgozóit ez még boldogabbá teszi. Nyárt kertheiyiséget és sza­badtéri színpadot építenek Bél­megyeren a fiatalon segítségé­vel. A kert-udvar átadására a DISZ és a kultúrotthon szín­játszó csoportja lelkesedéssel ké­szül. * 140 000 forint költséggel járm hozzá államunk, hogy a Petőfi utcát 3 méterről 6 méterre ki­szélesítsük. Járhatóvá tesszük az úttestet és széppé főutcánkat. Nátor János VB-titkór, Bélmegyer.

Next

/
Thumbnails
Contents