Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-15 / 113. szám
1955 május 15., vasárnap 3 ViUaisawU Hifit Paraszti szemmel egy üzemben Novák Mihályék tanyája egy kilométernyire van Békéscsaba Város szélétől a Dobozi úton. Az útőr — akivel beszélgetünk, *- dicséri a gazdát a tanya körüli szépen megmunkált földért. O naponta járja ezt a tájat, • összehasonlításból tudja jól: kit, mennyire illet dicséret. Novák néni megmutatja a gazdaságot. Három tehén az istállóban. A lovakkal férje van óda. Sertésük majdnem húsz jlarab, néhányat szerződésre is hizlalnak majd. Kiscsirke szintén bőviben. Egy tízholdas gazdasága az ő állatállományuk már az elégnél is több. Mindenük van, ami kell. Az adóval, A beadással igyekeznek. Munkában telnek Novákék napjai és a net vegén a fiatalok moziba, szinnázba járnak. A három év kör ih kis Kati — az unoka — nagyokat tapsol, amikor szülei magukkal viszik. — Kapnak-e a boltban elég Iparcikket? — Minden van most... Ára az eladni való jószágfélének is van, de olcsóbb lehetne az iparcikk — véli Novák néni. „Adják az iparcikket olcsóbban, mert a paraszt adja a munkásnak a kenyeret. Ha ő nem termel eleget, a városi munkás nem eszik. Ezért minden a paraszthoz igazodjon. Meg azért s, mert ő az ország többsége“. Ez a paraszti gondolatmenet, így gondolkoznak sokan a földeken. A gyárban — amely No- Vákéktól csak egy ugrásnyira van — vajon, milyen választ találunk ezekre? EE Kedvesen fogadják, amint ifjú Novák Mihály belép a Kötöttárugyár igazgatói szobájába. Kezet szorítanak vele: a párttitkár, az igazgató, a főmérnök, az ÜB-elnök és a többiek, akik éppen jelen vannak. Kovács Pál igazgató elvtárs régi ismerőse. — Innen indul útjára a fonál a gyárban — mutatja a ládahalmazt Vozár mérnök elvtárs. így kezdődik az ismerkedés az üzemmel. Az orsózóban az egyik szovjet gyártmányú gépet le is állítják egy pillanatra, hogy a működését jobban megmagyarázhassák. Kérdés kérdést ér, utána készségesek a válaszok. A lánckötő üzemrész egyik gépét mutatják: ez jóval több kötött szövetet gyárt, mint egy másik. Erdős főmérnök elvtárs kidolgozása szerint alakították át a régit ilyenre az üzem műhelyében. Rajta kívül még hat ilyen átalakított van és a töbJintius 30-ig lehet sertésbeadásra társulni Azok a dolgozó parasztok, akik a tervfelbontáskor úgy határoztak, hogy társulva teljesítik a sertésbeadást, legkésőbb június 30-ig társulhatnak. A Megyei Begyűjtési Hivatal felhívja a társulok figyelmét, hogy határidőre jelentsék be a községi begyűjtési megbízottaknál a főbeadók neveit, hogy azt a nyilvántartási lapra, beadási könyvbe bejegyezzék. Azok, akik június 30-ig nem társulnak, sertésbeadásukat legalább 126 kg súlyú sertéssel kötelesek teljesíteni, melyet legkésőbb június 30-ig hizlalásba kell fogni. Minden termelőnek, akinek 20—30 kg sertésbeadás;, van, érdeke, hogy határidőre bejelentse társulását, mert addig nem vághat sertést, amíg kötelezettségét nem teljesíti. Megyei Begyűjtési Hivató,l bit is ugyanígy megcsinálják. Mennyi törekvés, munka, újítás, észszerűsítés, csakhogy év- ről-évre több ing, trikó, bélés, vatelin, női nadrág, pulóver készülhessen és egyre olcsóbban! Átlagosan számítva, most több mint kétszerannyi kötöttárut gyárt itt minden munkás, mint öt évvel ezelőtt. Csökkennek a termelés költségei is. A Kötöttárugyár dolgozóinak ez persze személyes érdekük, mert amennyivel több áru készül a gyárban, annyival többet vásárolhatnak ők is a békéscsabai és Békés megyei üzletekben. „Nagyon kedvelik a Békéscsabai Kötöttárugyár gyártmányait az egész megyében, még több kellene belőlük _ mondta egyszer Bohus Mihály osztályvezető, aki a kötöttáruk megyei kereskedelmi elosztásával foglalkozik. Nagyon jó t-hát az, hogy a munkások felajánlásaik szerint meg többet akarnak termelni továbbra is Többtermelésük nagy segítség a falu népének, mert na- f -obbrészt a parasztoké lesz, hiszen a paraszti vásárló sokkal több, mint a munkás, lly- n.ódon: hogy olcsóbban termeljen a munkás, az legalább any- nyira paraszti érdek, mint munkásérdek. A körhurkolóban, a festődében, a szabászaton, a varrodában szintén sok az érdekesség a paraszti szemnek. Es a látogató iránt az elvtársak mindenütt készségesek, kedvesek. Az áruraktárban színes, különböző idegennyelvű feliratú címkékkel ellátva sorakoznak a kész iparcikkek. „Ezt Egyiptomba szállítjuk, azt máshova... a világban többfelé...“ Bizonyára megvennék itthon is, ameny- nyiben hazai színekben készítenék. De, ha azt akarja államunk, hogy például Novakek- nak és másoknak 15 soios ve- ! tőgépet csinálhassanak gyáraink, akkor több más export- j cikkel együtt kötöttárut is kell külföldnek adnunk, hogy he- i lyette vasat, fát, bőrt, gyapotot, 'gumit és egyebeket kaphassunk. Meglehet, bizony, hogy a Novákék kamrájában szépén felfüggesztett új csizmák és bakancsok talán éppen a behozott bőrből készültek, jóllehet, gyártunk itthon bőrt, de az ke- vés. Amilyen érdekes ez a gyár, elnézegetne benne az ember akár két napig... De jo lett volna, ha elhoztam volna az asz- szonyt is... Nagyon jól esett az, hogy szívesen fogadtak — állapította meg a vendég. Vontatottan, bizalmatlanul indult a látogatás, sehogy sem akart idő kerülni rá. Végül kedves emlékké válik. Paraszti do gozók ezrei mennek el a Kötöttárugyár épületei mellet , de aki nem látta, vagy nem hallott róla, hogyan gondolhatná, hogy belül milyen tanulságok rejlenek. Munka után, lefekvés előtt a Novák-család. Korántól későig munkában telt el a nap megint. »■» A kukoricavetéssel^ a végén tartunk. Holnap a cukorrépát permetezem — mondja a fiatal ga.-ia, május első napjaiban. Novákék igyekeznek korszerűbben gazdálkodni. A napokban, ahogy leesett egy kis eső, azonnal elboronálták, porhanyí- tották a göröngyös földet, a környéken bizony nem tette ezt meg mindenki. Műtrágyát is használnak. Akarják, hogy többet teremjen a föld. Ezzel meg ők segítik a gyárak munkásait, hogy több mezőgazdasági terméket vásárolhassanak. Hiszen szövetségeseiknek adnak támogatást. Vannak még termelési módszerek, amelyekét alkalmazni lehet az egyéni parcellán. Nagyon szükséges ez, mert amíg a Kötöttárugyár dolgozói évről-étfre többet termelnek — Novákék nem mondhatják, hogy földjükön ugyanígy több és több terem. Ot-bat évvel ezelőtt is lényegében. annyi volt a terméshozamuk, mint tavaly. Lehet ugyan ezen még növelni — bár nem a végtelenségig, mert az egyéni gazdaság fejlődésének lehetőségei korlátozottak. Ha ugyanannyi földön többet termel a paraszt, azzal olcsóbbá is teszi azt, amit elad. Ez neki ugyanúgy érdeke, mint a munkásnak Hogyan adhatják az iparcikket olcsóbban, amikor a paraszt mindent drágán akar eladni? Az üzemi munkásnak any- nyi bért kell kapnia, hogy a mezőgazdasági árukat megvásárolhassa és megélhessen. A gépek kezelői több fizetést csak akkor kapnak, amikor több árut is termelnek. Viszont a paraszt, amelyik nem is termel többet, az is több iparcikket vehet, mint a munkás — amikor magas áron adja el termeivényeit. Mit szólnának a vásárló parasztok, ha az állam is azt tenné, amit ők, ha minden üzlet tetszése szerint változtatná az árakat, aszerint, hogy a dolgozó parasztok iparcikkhiány miatt mennyire vannak megszorulva. Bárki meggyőződhetik arról: hogy a Békéscsabai Kötöttáru- gyár munkásai — mint ahogy a többi üzemek is — a termelés növelésében élenjárnak a parasztság előtt. Amennyire követik őket Novákék és paraszttársaik — annyira lesz az mind a két oldalon gyümölcsöző. Tóth Gém Dolgozók iskolái A dolgozók általános gimnáziumaiba, közgazdasági technikumaiba és ipari technikumaiba május 16-án kezdődnek és július 1- ig tartanak a jelentkezések. Ezeknek az iskoláknak az első évfolyamára azok a dolgozók jelentkezhetnek, akik szeptember 1-ig betöltik 17. életévüket, vagy ennél idősebbek és az általános iskola nyolcadik osztályát elvégezték s felvételüket üzemi szervezeteik javasolják. Az ipari technikumokba való felvételhez kezési lapot“ annak az iskolának vezetőjénél szerezhetik be, ahol tanulmányaikat folytatni akarják. A dolgozók középiskoláiba jelentkezhetnek azok a nők is, akik csak otthoni munkát végeznek. Ilyen esetben a helyi tanács végrehajtó bizottsága oktatási | osztályának engedélye pótolja az üzemi ajánlást. A dolgozók középiskoláiba való jelentkezésről részletes felvilágomegfelelő szakmában 2 éves gya- t sítást adnak a területi oktatási korlat igazolása is szükséges. A felvételre jelentkezők a „jelentosztályok és az iskolák igazga- tÓij II gépjavítás mindenhol fontos munka A gépállomások műhelyeiben jelenleg a nyári munkákhoz szükséges gépek javítását végzik. Előkészítik a cséplőgépeket, kombájnokat, aratógépeket a nyári nagy munkánoz. A javítást május 31-ig kell a gépállomásoknak befejezni. Megyénkben egyes gépállomásokon meg Is értették, menynyire fontos időben kijavítani a gépeket. Battonyán, Békéscsabán, Bucsán már teljesen kijavítva várják a gépek az aratás, cséplés megkezdését. Sajnos, nem minden gépállomáson van ez így. Dévaványán, Mezőberéuyben, Orosházán, Szarvason, Békés- tarhoson és még néhány gépállomáson igen sok javítással elmaradtak. Orosházán 13 cséplő, 6 kombájn, 3 aratógép, tí meghajtó traktor, Dévaványán 10 cséplő, 4 kombájn, 4 aratógép, 3 meghajtóerő, Mező- ■ berényben 12 cséplő, 4 kombájn, 6 aratógép még javítat- lan. Ezeken a gépállomásokon a hanyagság, nemtörődömség akadályozza a javítást. A Dé- vaványai Gépállomáson például 30.000 munkaórát nem Pultnak elszámolni, aminek legkevesebb 120.000 forint az értéke. A Békéstarhosi Gépállomáson pedig nemcsak a javítás halad lassan, hanem a kijavított gépek tárolását is hanyagul kezelik. Sárban, piszokban vannak az értékes alkatrészek. A januárban használt két erőgép most is a gépállomás udvarán áll sárosán, berozsdásodva. Senki sem törődik vele. A gépek hanyag kezelése miatt vonják őket felelősségre. Védjük meg a cukorrépát Nap mint nap figyelni kell a cukorrépavetéseinket. A hosszú, csapadékos, hűvös időjárás miatt a cukorrépa több helyen gyökérfe- kélyes lett. Ezt észrevehetjük, ha kihúzzuk a répát és a föld alatti gyökér része megbámult, megsod- ródott és kihalt. A fekélyes répák betegségét megszüntethetjük azonnali sarabolással. Ha fellazítjuk a talajt, ezzel szellőztetjük a répa gyökérzetét és ha sarabolás utón hengerezünk is, a gyökérhez a földet hozzátömítjük. A cukorrépának igen veszedelmes ellensége a répabarkó A barkóval megtámadott területen a répalevelek karélyosan rá- gotlak. Ha ezt észrevesszük, azonnal porozzuk le. A porzást úgy végezzük, hogy a kártevőket o tábla közepére bevekesszük és a berekeSztett kártevőket mind ösz- szébb és összébb szorítjuk. Egy kát. holdra 8—12 kiló, a cukorgyár által rendelkezésre bocsátott Hungária Matadort porozzunk ki porozógéppel, vagy tüllzacskóval. A porzást este, vagy késő délutáni órákban, szélcsendes időben végezzük. Igen komoly károkat tesznek a répában a mezei bolhák A bolhák elleni védekezésnél igen eredményes a bolhafogó léc, melyre 50—60 cm széles zsákdarabot szegezünk, amit melasszal, vagy kátránnyal bekenünk és azt a répatáblák felett elhúzzuk. Abban az esetben, ha a bolha, vagy a barkó a répasorokat megritkította, rávetéssel, vagy foltozással egészítsük ki. Ha nem sikerült répatábláinkat megmenteni, újravetésnél lókapával, kultivátor- ral, nehéz fogassal lazítsuk a talajt. Lehetőleg mellőzzük az ekével való szántást. Az újravetéshez szükséges répamagot a földművesszövetkezeteknél lehet megkapni. A szépen kikelt répatáblákon, ha 30—35 kiló pétisót szórunk ki, holdanként — melyet sarabolással dolgozunk be a talajba — meggyorsítjuk a répa növekedését és ezzel ellenállóbb a kártevőkkel szemben. Legfontosabb most, hogy cukorrépatábláinkat minél gyorsabban saraboljuk meg és kezdjünk hozzá az egyeléshez. Csak így tudjuk biztosítani a magas cukorrépatermést. Dr. Vitay János, ,. Mezőhegyes! Cukorgyár Mint máskor, e héten is sok segítséget adtak a dolgozók beküldött levelei lapunknak. A múlt héten 85 levelet kapott szerkesztőségünk. Ezek között több olyan levél volt, amely bírálatot mondott Ilyen volt többek között Apfel Józsefnek, a Sarkad! Járási Tanács dolgozójának levele is, Igen sok levelet ' optunk, amelyben a gépi munka előnyéről, jelentőségéről írtak és arról, hogy az asszonyok egy-egy termelőszövetkezetben hogyan vesznek részt a termelőmunkában. Számos jogos panaszt intéztünk el a dolgozóknak és adtunk választ vagy javaslatot ügyes-bajos dolgaik elintézéséhez; Autót vásároltak A kiscsákói Ady TSZ kukorica- tábláján a Nagyszénási Gépállomás traktorosai végzik a növény- ápolást. A négyzetesen vetett kukorica sorai szépen látszanak, amit sok arrajáró egyénileg dolgozó paraszt megnéz. Cukorrépájukat már megsarabolták. A kertészetben az 5 kát. hold földbe az összes palántát kiültették. A tsz autót vásárolt, s így a lófogatot nem vonják ki a termelőmunkából a szállításokhoz. Móricz István, Kiscsákő Ezerkétszáz „pajtásszekér“ Ebben a negyedévben 1200 pajtásszekeret gyártanak hulla-; dékanyagból az Orosházi Seprűkö- tő Üzemben. Az ország minden részéből érkeznek megrendelések hozzájuk. Bolga József faesztergályos, Kiss Imre és Takács József összerakok nagyban hozzájárultak, hogy Győrbe 200, Budapest- j re 100, Pécsre ugyancsak 100 sv.e- I keret már elküldhettek. Olvasd a Viharsarok Népét!
