Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-14 / 112. szám

1955 májtix 14'., szombat ViUaisawU Vttpt Hamarosan befejeződik a kukorica vetése megyénkben Az időjárás az elmúlt napokban Igen kedvező volt minden mun­kára. Megyénk dolgozói minden percet kihasználtak, hogy minél előbb földbe kerüljön a kukorica. Ebben a munkában sokat segítet­tek a gépállomások dolgozói is. A megye gépállomásai összesen 2.511 holdon vetették el május 10-ig a kukoricát négyzetesen. Legtöbb segítséget a termelő­szövetkezeteknek az orosházi járás gépállomásai adtak. Orosházán például 3 négyzetbe vető géppel 424, a'Tótkomlós! Gépállomás két géppel 336. a Csorvási Gépállomás 304 holdon vetette el négyzete­sen a kukoricát. Az Orosházi Gép­állomás Berecz négyzetbe vető bri­gádja Körösladányban az Uj Élet TSZ-nek is segített 150 hold kukorica elvetésében. A gépállo­tőgépeket rosszul álakították át. A Békéstarhosi Gépállomás sem tett meg mindent. A vetőgépe­ket rosszul alakították át és azt használni nem igen tudták. így a békési járásban 34 tsz közül csak 10 fejezte be a kukorica ve­tését. A megyében vannak még gépállomások, mint a gyomai, dévaványai, ahol szintén kevés gondot fordítottak a kukorica­vetésre. A termelőszövetkezeti tagok­nak, egyéni dolgozó parasztok­nak szorgalmas munkája is hoz­zájárult, hogy a megyében a tervezett 170 ezer hold kukorica­vetésből 150 ezer holdnál többet elvégeztek. A kukoricavetés mellett, a nö­vényápolásról sem feledkeznek meg a megye dolgozó parasztjai. mások jó munkája hozzájárult.; Több termelőszövetkezetben már hogy az orosházi járásban május 10-ig 26 termelőszövetkezet be­fejezte a kukoricavetést. Ott, ahol a gépállomások ke­vés segítséget nyújtottak a hoz­befejezték a borsó kapálását, a cukorrépa sarabolását. Mint pél­dául a kétsopronyi Hunyadi, a mezőberényi Petőfi TSZ-eknél. A szövetkezetek példáját látva, az r Állandóan növeljük állatállományunkat Elmondta: Gál Imre, a gyomai Űj Élet TSZ brigádvezetője Szövetkezetünknek mindössze tűk magas tejhozamú tehenek 380 holdja van. Kezdetben töb- borjai is. Sokan azt mondták, hogy jól gazdálkodni nem lehet ha az udvaron nincs baromfi, liba, ka­csa. Mi is gondoltunk már erre néhány évvel ezelőtt, de nem tudtuk, hogyan valósítsuk meg. A vezetőség azt mondta, nagy­üzemi gazdálkodásnál az ilyen apró dolgokra, mint a csirkene­velés, liba-, kacsatömés nem le­het gondolni. De néhány tagunk sokat mondogatta, hogy a tanyák ben nyugtalankodtak, hogy eny- nyi földön nem tudunk meg­élni. Most azonban megelége­dettek, gondtalanok a tagjaink. Ezt pedig nagyrészt állatállomá­nyunk állandó fejlesztésével ér­hettük el. zájuk tartozó szövetkezeteknek, egyéni dolgozó parasztok is, pl. lassabban halad a vetés. A Vésztőn Ökrös Gábor 1200, Kin- szeghalmi járásban például még J esés Zsigmond 900 négyszögöl ré- egy termelőszövetkezet fejezte I pót sarabolt meg; A községben be a kukorica vetését. A j 608 hold cukorrépa már csak- Korösladányi Gépállomás igen ; nem egészében meg van sarabol- kevés segítséget tudott adni a j va. A napokban kezdenek hozzá kukorica vetéséhez, mivel a ve- az egyeléshez. Megkapta az iratot Április utolsó felében özv. Sél- ley Sándorné (Dévaványa, ON- CSA-telep 19.) a szerkesztőséghez küldött levelében arról írt, hogy a gyulai anyakönyvi hivataltól nem küldték''még részére férje vány a személyi igazolványának elkészítéséhez szükséges. Ügyé­ben írtunk az anyakönyvi hiva­talhoz. Sélley Sándorné a napok­ban levelében arról írt, hogy a szerkesztőség segítsége nyomán Mi büszkék is vagyunk jószág- állományunkra. f őleg a 20 anya­kocára, amelyet nemrégen Me­zőhegyesről hozattunk. Tiszta mangalica fajta. Van még 11 csikónk is, melyet nem sokan hagynak szó nélkül. Persze a 19 darab lovunkra se monda­nak rosszat. Szépek, jó erőben vannak. Az öregeket, gyengéket kicseréltük. Terveztük, hogy Me­zőhegyesről hozatunk fajtiszta kancákat, de később úgy hatá­roztunk, előbb megépítjük a tervbevett korszerű lóistállót A teheneknek eddig nem volt rendes istálló. Resteltök is. Ha valaki meg akarta nézni a tehe­neket, jó néhány tanyát kellett bejárnia. Az elmúlt évben az­tán, saját erőnkből 40 férőhe­lyes tehénistállót építettünk. Ez­zel egyidőben egy 20 férőhelyes íiaztatút is elkészítettünk. Szeretnénk a teheneket Js ki­cserélni, mert bizony vannak még köztük olyanok, amelyek alig 8—10 litert adnak. Ezt a jövő évben tervezzük. Jelenleg van 14 növendék szarvasmar­hánk és azokból akarunk tehén­nek nevelni, mert vannak köz­környékén tartott aprójószág árából ezelőtt is a paraszt ember egész családja beruházkodott. Az elmúlt évben mi is megpróbál­tuk. Volt 100 libánk, 200 ka­csánk, 100 baromfink. Hogy mennyire érdemes volt tartani, erről már az ősszel meggyőződ­tünk. Egész évi tojás-, baromfi- beadásunkat a közösből rendez­tük és még pénzt is kaptunk. Csalt 70 darab kövér lábáért töb­bet, mint 10.000 forintot. Egy tervezzük, hogy ez évben a száz tyúkot megtartjuk és ezer csibét nevelünk fel Már 500 darab meg is van, szép nhgyok. Eddig 100 liba felneve­lését terveztük, de még többet akarunk keltetni. Van a szövet­kezetnek 55 hold rizstelepe. Er­re 500 kacsát akarunk kivinni. A rizstelepen kevés takarmánnyal szépen felnőnek. Oss'zel vagy ki­tömjük, vagy félkövéren adjuk el. Párezer forint jövedelmet eb­ből is számítunk. A sok jószággal sok gond is jár, legtöbbet a takarmány okoz, hiszen nem mindegy az, hogy mit esznek a lovak, vagy a te­henek. Mert nemcsak az számít, hogy sok legyen a takarmány, hanem az is, hogy az jó legyen. Volt a szövetkezetnek 30 hold lucernása, de ez év tavaszán még vetettünk 13 holdat. Az ősszel 30 hold takarmánykeveréket ve­tettünk és ebből már a héten 60 köbméter sílót készítettünk. Az őszi takarmány keverék helyét csalamádéval vetjük be. Ezt is sílózni akarjuk. Zöldtakarmány- ból 210 köbméter sílót akarunk készíteni. A szemes takarmányokból sem Lesz hiányunk. Még van az el­múlt évről kukoricánk annyi, hogy 11 sertést meghizlaljunk és az aprójószágnak is jut. Har­minc hold kukoricát vetettünk. Egy határoztuk el: négyszer ka­pálj üli. Erre a lehetőségünk meg­van, mert minden tagra három és fél hold kapásnövény kapálása jut csak. A sertések takarmányozásánál sokat segít az árpa. Vetettünk 17 hold őszi és 25 hold tavaszi árpát. Egy hete, hogy gyomirtó- szerrel permeteztük és tiszta gyommentes már. Jó termés mu­tatkozik. Minden tagunk meggyőződött már arról, hogy az állatállomány fejlesztése, növelése a tagok jö­vedelmét gyarapítja. Szövetkeze­tünkben mindenki azon igyek­szik, minél több állatot tartsunk halotti bizonyítványát, amit még! megkapta félje halotti bizonyít- máreiusban kért. Ez a bizonyít-1 ványát. Rendezték nyugdíját kaviszonyát két esetben helytele­nül közölte és emiatt nem tudták rendezni a dolgozó kérését. A na­pokban Szabó Péter örömmel ír­ta; hogy iratait és pénzét— 1954 o kV) bér 1-ig visszamenőleg — megkapta. Köszöni a segítséget és kéri a szerkesztőséget, hogy június 1-től küldje részére a Vi­Szabó Péter (Kevermes, Rá­kosi u. 2. sz.) mé>g a múlt hónap­ban írt levelet szerkesztőségünk­nek: Ez év január 11-én összes iratomat elküldtem a gyulai SZTK-nak, hogy nyugdíjamat megkaphassam, de még a mai pig választ sem kaptam— írja főbbek között. Irtunk a gyulai SZTK-nak, ahonnan azt a vá­Küzdelem az anyaggal és az idővel Riport a Mezőberényi II. Téglagyárból laszt kaptuk, hogy munkáltató- harsarok Népét, mint új előír­ja — a községi tanács — mun-| zetőnek. Uj1 műszak kezdődik a Mezőbe­rényi II. Téglagyárban Kedden dél­után. Hudák János bágeres éppen munkához készül. Társának, Hoff­man Áriámnak mutatja, milyen magasra feljött a talajvíz a bányá­ban. — Sok agyagot kell így otthagy­ni — bosszankodik, közben meg­indítja gépét, a báger pedig úgy viselkedik, ahogy éppen akarja, belemarja karjait az agyagba. A kanalakban gyorsan fut az agyag keszteni valahogy és akkor mé­lyebben tudnánk bányászni. Kár otthagyni annyi agyagot. — ö is helyeselte, de előbb még szóltak Sáli Pál művezető elvtársnak. — Helyes, de még mennyire — bíztatta őket. Később maga is megnézte, milyen partot építettek. Vízben és sárban lapátolt Hoff­man Ádám, hogy több agyagot nyerjenek és minél többet adjanak a nyersgyártóknak. Lendületes munka folyik a bá­nyában, így segítik a brigádok teljesítését. Nézzük meg, mit csi­nálnak a többiek? Hát ott nem a csillék felé... Hudák elgondolkoz- ; iasztéglának — magyarázza József va figyeli egy darabig, aztán így ; János elszedő. Bosszankodik, mert Léccel is megerősítették, hogy a I valami „rózsás“ a hangulat, nem bánya vize be ne törjön könnyen. | ügy haladnak, ahogyan szeretnék. Biztonságosabb munkát! — „Virágos a széle“ a tízes vá- J András, aki a keverő mellett dol­gozik, nem tudja, hogyan segít­sról Hoffmannak: — Jó lenne a bánya vizét elre­állandóan csengetni kell, hogy áll­janak le az adagolók. Hoffman se, hogy a brigád tagjai minél töb­bet tudjanak termelni. Rossz néz­ni, hogy mit csinál. A kéttenge­lyű keverő lapátjai között nyulkál, Pártépitéi Az újonnan választóit pártvezetőség nagy gondot fordít a tag- és tagjelöitfelvétetre Dombegyházán hosszú ideig nemigen volt pártélet. A nép­nevelők, pártbizalmiak hóna­pok óta ,nem kaptak segítsé­get munkájukhoz. Sokan el­mondották az utóbbi időben: meglátszik, hogy nincs függet­lenített titkár, nincs egy ösz- szefogó kapocs a kommunisták­nak. Amióta Polacsek elvtár­sat a járási pártbizottság ins­truktornak állította, megre­kedt a dombegyházi pártélet. A pártépítés esetenként mint­ha visszaesett volna. A kom­munisták nem tanultak, a párt különböző értekezleteire nem jártak el. Nem kaptak párt- megbizatást a párttagok és tag­jelöltek, új tagokkal sem gya­rapodtak az alapszervezetek. Március utolján a dombegy­házi kommunisták elsők közö.'; kérték vissza Polacsek elvtársat a községbe függetleníted titkár­nak. A járási pártbizuttság eleget tett a község kommunistái kérésének, A. ; egy hónap telt el azóta és máris változás van a pártélet­ben. Igaz, nem máról-holnapra történt. Az első alkalomkor, amikor Polacsek elvtárs az él­vonalbeli harcosokkal, a nép­nevelőkkel akart beszélni, az egész községből mindössze é- gyen mentek el az értekezlet­re. A többiek — mintha összebe­széltek volna — otthon marad- 1 k. Hasonló volt az alap:zervi taggyűléseken is a megjelenés. Polacsek elvtárs és a pártveze­tő-.g nem torpant vissza, még nagyobb lendülettel kezdtek munkához. Előbb ellátogattak a bizalmiakhoz «=* mindenki azon a területen, ahol az alap­szervezete van. Többen azokat a párttagokat is felkeresték, akik valamilyen egyéni sére­lem miatt nem jártak el a párt- szervezetbe, nem fizették a tagdíjat. így beszélgetett el Polacsek elvtárs Trabajka Jó­zsef elvtárssal és feleségével, akik már 1953 óta nem fizet­tek tagdíjat, taggyűlésre nem jártak el. Felvilágosító szava használt, orvosolták a sérel­met, azóta Trabajka elvtárs és felesége minden összejövetelen ott vannak. A legnagyobb feladata a párt- vezetőségnek a tag- és tagjelölt felvétel. Több mint hét hónapig egyetlen tagot és tagjelöltet sem vettek fel. Pedig Tapasztó Jó­zsef, Kátai Józsefné és mások, több mint egy éve tagjelöltek, akik-, már régen megérdemelték volna, hogy pártunk tagjai le­gyenek. E munkával úgyszólván egyetlen alapszervezet sem törő­dött. A pártértekezlet után a megválasztott pártvezetőségi tagok hozzáfogtak a tag- és tagjelöltfelvétcli munkaterv kidolgozásához. A munkaterv megszabja azt, hogy 3 hónap alatt minden alapszerv vezetőinek el kell beszél­getniük a régi tagjelöltekkel, elő kell készíteni a tagfelvételre. Ha­sonlóan felelősek a vezetőségi tagok a tagjelöltek felvételéért, Turcsek elvtárs, pártvezetőségi tag az elsők között javasolta Mi- kó István fiatal tanítót tagjelölt­nek. Amióta a községbe került, kiváló DISZ-munkát végzett. Az ö nevéhez fűződnek a DISZ-ben elért kiváló kulturális eredmé­nyek. .Tó munkájának jutalmául április 29-én a taggyűlésen fel is vették a tagjelöltek sorába. A fia­tal tagjelölt pártmegbizatásként kapta a fiatalok további nevelését. 1955—56. évben a DISZ-ben mint propagandista dolgozik. Kiváló DlSZ-munkájukért vet­tet is. A munkájukban példaképül áll- j nak az idősebbek előtt. Ezért el­nyerték a legnagyobb kitüntetést: a párt tagjelöltjei lettek. A fiatal tagjelöltektől azt kérte a pártve­zetőség, hogy tagjelölthöz méltóan dolgozzanak a DISZ-ben, munká­juk nyomán gyarapodjon a DISZ- tagok létszáma is. Az új pártvezetőség megválasz­tása óta Polacsek elvtárs és a többi pártvezetőségi tag szíwel- lélekkel dolgozik, hogy a pártélet újból eleven, lüktető legyen az egész községben. =?-Cs.—; hol egy vassal, hol a kezével, hogy előre ösztökélje az agyagot, a kis­teljesítményű keverőnek így se­gítsen. — Akkor kell belenyúlni — magyarázza, — amikor a lapát már elhaladt. Hát itt nem ismerik a biztonsági előírásokat? — borzad el, aki lát­ja ezt a munkát. Be kellene fedni, mert nyitott keverővei dolgozni nem szabad! — De akkor felét sem tudjuk legyártani — magyarázza. Nem gyerekjáték ez, mert a keverőkarok könnyen elkaphatják nem látta ezt meg a biztonsági el­lenőr és nem gondoskodott arról, hogy e hibáit megszűnjenek. Tud­nak róla, hiszen a normát is úgy vették fel. hogy egy ember ezt a „munkát“ végezte. A munkavédel­mi előírások szerint jelenteni kell, ha hiányzik a védőrács a kétten­gelyű keverőről. Ezért jelentjük most az üzem biztonsági megbí­zottjának és a dolgozók érdekében kérjük, minél előbb tegyenek róla! Biztonságosan úgy termelhetnek, ha betartják, a munkavédelmi elő­írásokat. tek fel G. Kovács József 19 a kezét, vagy a ruháját és behúz- éves fiatalt és ifj. Csúcs Józse- | hatják a gépbe. Érdekes, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents