Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-13 / 111. szám
[/LUa.ísa'í&k Hépe 1955 május 13., péntek szárazföldi, tengeri és légi - támaszpontokkal rendelkező államok vállalják, hogy 1956 folyamán megszüntetik e ■ támaszpontok egy részét. A második időszakra, vagyis 1957-re a szovjet'javaslatok a (Folytatás az I. oldalról) Idejűleg megfelelő módon csökkenti az említett államok katonai kiadásait. A szovjet javaslatok értelmében a fegyverzet általános csökkentésére irányuló intézkedések teíj«« végrehajtása, vala- Uv.etkező 7ntézkc.íésAet”helyeI mint a többi allam fegyverzete J és fegyveres erői csökkentése 1 _ 1 * as ' mértékének meghatározása cél- először haladéktalanul meg jából legkésőbb 1956 első felé- kell szüntetni az atom- és hidro- ben világértekezletet kell össze- génfegyver előélIrtását, másodhívni. I szór — az Egyesült Államok, a A szovjet javaslatok a frgy- | Szovjetunió, Kína. Anglia és verzet csökkentésére és az atom- j b raneiaország köteles fegyv eres fegyver eltiltására irányuld prog- j erőit és fegyverzetét az 1954. ram végrehajtásában elsőrendű \ december 31-i színvonal és a intézkedésnek jelölik meg az; megkötendő konvencióban szá- atom- és hidrogénfegyverrel foly- j mukra engedélyezett színvonal látott kísérletek beszüntetését. | közötti különbség további 50 A szovjet javaslatok rámutat- százalékával csökkenteni. Miután megtörtént a hagyományos fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése a teljes arányú csökkentés 75 százalékáig, hatályhaíép az atomfegyver, a bidrogénfegyver és a többi tömegpusztító fegyver alkalmazásának teljes tilalma. rekszenek egymás segítésére és a közös felemelkedés elérésére. Az országaink közötti kapcsolatokban megtestesültek a szocialista internacionalizmus nemes elvei, a szabad és egyenjogú népek testvéri barátságának nagy eszméi. nak továbbá arra, hogy az államok a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését célzó intézkedések megkezdésével egy időben ünnepélyes kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem alkalmazzák a magfegyvert, amelyet eltiltottnak tekin- I tenek. E szabály alól kivételt képez az 1957-ben be kell fejezni e fegy- ugresszióval szembeni védelem, vernek a fegyverzetből való kivo- emikor is a Biztonsági Tanács nását, továbbá a fegyveres erők hoz megfelelő döntést. A Szovjet- j és a hagyományos típusú fegy- unió újabb javaslatai előírják, j veraet további 25 százalékkal va- hogy a más államok területén \ ló csökkentését. A leszerelés hatékony ellenőrzésére Majdnem valamennyi államun- : kát kétoldalú barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés fűzi egymáshoz. E szerződések- í nek fontos szerepük volt és van az európai béke és biztonság biztosításában. Az új helyzetben azonban ez már nem elegendő. Valamennyien megegyeztünk j abban, hogy az államaink biztonságát fenyegető veszély, j amely a nyugati hatalmak t.g- j resszív intézkedései következtében megnövekedett, megköveteli az erőfeszítések egyesítését, és új intézkedések megtételét békeszerető országaink vé- i delmi képességeinek szilárdítlUgyanakkor meg kell kezdeni és Sára. A szovjet kormánynak mély meggyőződése, hogy a leszerelés hatékony ellenőrzése lehetséges. Olyan ellenőrzés megvalósítására gondolunk, amely idejében jelezhetné a szárazföldi, légi- és haditengerészeti erők összevonását. Erre a célra ellenőrző pontokat kell létesíteni a nagyobb kikötőkben, a repülőtereken és hadászati jelentőségű közlekedési csomópontokban. Az ilyen ellenőrzés teljes mértékben kizárná, begy az egyik ’állam váratlanul rátám adhasson a másikra. A szovjet javaslatok előirányozzák a fegyveres erők, a hagyományos típusú fegyverzet és a katomi kiutalások csökkentésének hatékony ellenőrzését. Az erre a célra létrehozott nemzetközi ellenőrző szervet fel kell hatalmazni arra, hogy megkövetelhesse az egyes államoktól a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésére irányuló intézkedésekre vonatkozó adatokat, lehetővé kell tenni, hogy. akadálytalanul betekintést nyerhessen azokba az anyagokba, amelyek az egyes államok katonai költség- vetésére vonatkoznak. Amikor a szovjet kormány az európai államok és az Amerikai Egyesült Államok figyelmébe ajánlói ta az összeurópai biztonsági rendszer szervezetének tervezetét, akkor sajnos ezt a javaslatot a nyugati hatalmak nem támogatták és a javaslat megvalósítatlan maradt. A nyugati hatalmak előnyben részesítették a német militariz- mus helyreállításának politikáját annak minden következményével együtt, azt a politikát, amely a Nyugateurópai Unió formájában háborús csoportosulás létesítését irányozza elő a remilitarizált Nyugat-Németország részvételével. Ez a politika pedig utat nyit az új agresszió felé, fokozza az új háború veszélyét, és veszélyezteti a békeszerető államok nemzeti "biztonságát. A szovjet kormány úgy véli, hogy Európa békeszerető népeinek ilyen körülmények között gondoskodnak kell biztonságuk biztosításáról. Ezt azon az alapon kell megtenniök, amelyet a nyolc állam moszkvai értekezlete, és ezen államok ezt követő tanácskozásai megjelöltek. A Szovjetunió kormánya kifejezi azt a kívánságát, hogy ft jövőben lehetőség nyíljék az európai biztonság olyan biztosítására is, amelyben résztvesz valamennyi európai állam, továbbá az Egyesült Államok is. E célokat kell szolgálnia a barátsági, együttműködési és köl- j csönös segélynyújtási szerződé- j Kéknek, amelyeknek megkötése | céljából itt összegyűltünk. A szerződésben meg kell szabni a közös védelmi kötelezettségeket, a szerződés valamely résztvevője ellen irányuló fegyveres támadás esetére. Ha ilyen támadás történik, a szerződésben résztvevő minden államnak az egyéni, illetve kollektív önvédelem jogának megvalósításaként, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának 51. cikkelye értelmében haladéktalanul segítséget kell nyújtania a megtámadott államnak, illetve államoknak, egyénileg és a szerződés más részvevőivel megállapodva, minden szükségesnek mutatkozó eszközzel, beleértve fegyveres erő alkalmazását is. Ebben az esetben a szerződés részvevő államainak haladéktalanul tanácskozniuk kell egymással azokat a közös intézkedésedet illetően, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság helyre- állítása és megtartása érdekében meg kell tenni. A moszkvai értekezleten elfogadott nyilatkozatnak megfelelően a szerződésnek elő kell írnia azon fegyveres erők egyesített parancsnokságának létrehozását, amelyeket a szerződés részvevőinek megállapodása alapján e parancsnokság hatáskörébe utalnak. Tervbe van véve az is, hogy e szerződés résztvevői megteszik a védelmi képességük szilárdításához szükséges, egyéb megegyezéssel megállapított intézkedéseket is, hogy szavatolják határaik és területük érhitheíetlenségét, és biztosítsák a védelmet az esetleges agresszió ellen. A szerződéstervezet szerint a szerződés résztvevői tanácskozni fognak egymással minden olyan fontos nemzetközi kérdésben, a- mely közös érdekeiket érinti. Magától értetődik, hogy a szerződésben résztvevő országok együttműködése nemcsak a közös védelem kérdéseire, hanem a j gazdasági és kulturális kapcsola- i j tok továbbfejlesztésének és szi-! i lárdításának kérdéseire is kitér- ! [ jed. Az imperialista államok lé- | 1 j tesitette tömbök az uralom és j alárendeltség elvén alapszanak, i Ilyen azoknak a tömböknek a természete, amelyek szervezőik — j az imperialista nagyhatalmak — | érdekeit szolgálják. Ezeknek a j hatalmaknak kormánykörei bevonják a kicsiny országokat az áltáluk létesített agresszív háborús csoportosulásokba, hegy embertartalékot nyerjenek, biztosítsák uj felvonulási területek és katonai támaszpontok létesítését. Emellett szövetségeseik politikai és gazdasági alárendelésére is felhasználják az agresszív tömböket. Mindenki tudja, hogy az Észak- atlanti Szövetség megteremtése óta a benne részvevő országok gazdasági és politikai függetlenségén jelentékeny csorba esett. Az Amerikai Egyesült Államok, amelyé ebben az agresszív tömbben a fő szerep, egyre inkább leigázza a tömb más részvevőit. Az elénk terjesztett szerződéstervezet merőben más elveken alapul. Államainktól, népeinktől és társadalmi rendszerünktől idegen az az elv, hogy egyik állam uralkodjék a másik, egyik nép a másik felett. Szerződés-tervezetünk az állami szuverénitás tiszteletben tartásának és a belügyekbe való be nem avatkozásnak elveiből indul ki, amelyek az itt képviselt összes államok külpolitikájának alapjai. Bármely állam csatlakozhat a megkötendő szerződéshez Ismeretes, hogy azok az agresszív szerződések, amelyeket az impex’ialista államok kötnek, kizárják más államok szabad csatlakozásának lehetőségét. A nyolc államnak javasolt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés nem lesz zárt. Bármely más állam csatlakozhat hozzá, függetlenül társadalmi és államrendszerétől. A nyolc állam szerződésének ez a sajátossága éppen úgy a szerződés védelmi jellegét tanúsítja, mint a szerződés alapján létrehozandó szervezett védelmi jellegét A szerződéstervezet rámutat arra, hogy a szerződő felek készek az őszinte együttműködés szellemében résztvenni minden olyan nemzetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság biztosítása, és minden erejükkel e célok megvalósításán fognak munkálkodni. Ml nem vagyunk hívei az „erő politikájának." Nem törekszünk háborúra, nem akarunk fegyverkezési versenyt, mi a legradikálisabb leszerelési intézkedések hívei vagyunk. Mindazt, amit most katonai célokra kell fordítanunk, szívesebben fordítanánk békés szükségletekre, népeink anyagi jólétének fokozására. De, amikor katonai tömböket létesítenek ellenünk, amikor körülveszik országainkat katonai támaszpontokkal és atomháború-4 val fenyegetnek, nem maradhatunk tétlenek. Ilyen körülmények között válaszintézkedéseket kell foganatosítanunk, és az egyik ilyen intézkedés értekezletünk és azok a határoza- t.’-, t nelyeket hozni fogunk. A nyolc állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segéh -- újtási szerződésének megkötése lerakja a békeszere tó államok közös akcióinak megingathatatlan alapját a készülő agresszió elleni visszavágás cél- I jából, az európai béke és biz- 1 tonság biztosítása céljából. A nyugati hatalmak agresszív intézkedései megkövetelik erőfeszítéseink egyesítését A moszkvai értekezlet egységesen elfogadott nyilatkozatában a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia kijelentette, hogy a kialakult helyzet napirendre tűzi az értekezleten képviselt államok erőfeszítései egyesítésének feladatát biztonságuk biztosítása céljából. Ezek az államok akkor kijelentették, hogy haladéktalanul intézkedéseket kell tenni, hogv a nyugati hatalmak katonai tömbjének agresszív erőivel szembeállítsák fi békeszerető államoknak biztonságuk biztosítása érdekében egyesített erejét. A moszkvai értekezlet részvevőinek az értekezlet óta folyt tanácskozásai a nézetek teljes egységét tárták fel a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének szükségességét illetően a moszkvai értekezleten részt vett nyolc állam között, valamint az ilyen szerződés elveire nézve. Ismeretes, hogy országaink között új, a történelemben példa nélkül álló kapcsolatok alakultak ki. Ezek a kapcsolatok a célok és érdekek közösségén, az egyenjogúság, az állami szuverénitás tiszteletbentartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvein alapszanak. Államaink ősziténtöHegedűs András elvtársnak a varsái értekezleten elhangzott beszédéből Tisztelt értekezlet! Elvtársak! A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége azt a megtisztelő megbízatást kapta a magyar kormánytól, hogy résztvegyen a varsói értekezleten és a maga részéről teljes erejével elősegítse az értekezlet sikerét, hozzájáruljon azoknak az európai helyzet alakulása következtében szükségesé vált Intézkedéseknek a kidolgozásához, amelyek minden európai nép, köztük a magyar nép békéjét és biztonságát is szolgálják. A magyar nép nagy megelégedéssel fogadta az európai béke és biztonság kérdését tárgyaló moszkvai értekezlet nyilatkozatát és azt szivvel-lélekkel magáévá tette. Népünk tudatában van annak, hogy a nyilatkozatban foglaltak megfelelnek mind a magyar, mind valamennyi európai nép érdekeinek. Ezért a hazájukat forrón szerető magyar dolgozók gyűlések ezrein tettek hitet kormányunk ezirányú politikája mellett. A Magyar Népköztársaság kormánydelegációja teljes mértékben egyetért Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a jelenlegi nemzetközi helyzetről adott értékelésével, magáévá teszi és örömmel üdvözli azokat a javaslatokat, amelyeket a szovjet kormány a nemzetközi feszültség enyhítésére, népeink biztonságának és békéjének védelmére tett. A Magyar Népköztársaság országgyűlése legutóbbi ülésszakán úgy határozott, hogy meghívja hazánkba a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Csehszlovák Köz- a Román Népköztár- a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, az Osztrák Köztársaság és az Olasz Köztársaság parlamenti küldöttségeit, hogy ezzel a maca részéről is hozzájáruljon a népek és parlamentjeik együttműködéséhez. Az imperialisták, elsősorban az Egyesült Államok vezető körei minden rendelkezésükre álló eszközzel igvekeznek gátolni és nehezíteni a Szovjetunió és a népi demokratikus országok, köztük hazánk fejlődését, békés építőmunkáját. Az Egyesült Államok, ameíy felszabadulásunk óta sorozatosan beavatkozott belügveinkbe, foly- [ tatja a magyar nép ellen irányuló politikáját. A békeszerződés megkötése óta, e szerződésben fog’alt Ígérete ellenére minden egyes alkalommal meghiúsítja az ENSZ-be való felvételünket, annak ellenére, h gv a Magyar Népköztársaság m’nden- ben eleget tesz a világszervezet alapokmányában lefektetett követelményeknek. Eddig semmi jelét nem láttuk annak, hogy az Egyesült Álla(Folytatás a S. oldalon.)
