Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-13 / 111. szám

1935 MÁJUS 13., PÉNTEK Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 111. SZÁM (-----------------------------------­H egedűs András elvtársnak a varsói értekezleten elhangzott beszédéből Ma: Heti rádióműsor ^____________________________J V ilág proletárjai egyesüljetek! Szüntessük meg a lemaradást! Megyénket még sohasem érte ekkora szégyen — csaknem utolsó, 17. lett az április 30-án zárult országos begyűjtési versenylten. Nem lett volna miből teljesíteni? Erről szó sincs. Hiszen baromfiból már teljesítettük a féléves tervei« s a tojásból sincs sok hátra. S ahogy ehhez, úgy más beadnivalóhoz is meg­voltak és megvannak a feltételek. A lemaradás egyik legfőbb oka a már több esetben elnyert elsőség feletti önfeledt öröm — és az abból adódó nézet: »Megy itt minden magátólc. Hát ment is. Csak nem a begyűj­tés. Á negyedik hónap végére több mint 13 ezerre nőtt közsé­geinkben a hátralékosok száma. A lemaradás legsúlyosabb a lií- Zottsertésbeadásban. Az első negyedévi előirányzatot mindössze 74 százalékra teljesítettük. Az 5232 hátralékos termelő bizonyára nem is gondolt arra, hogy hanyagságával 3- 10.000 családtól vonia meg a húst és a zsírt. Nem, mert nem volt, aki meggyőzze őket. Számos helyen — különösen a sarkad!, a szeghalmi és a gyomai járásban — a begyűjtési apparátus és a tanács keve­set törődött azzal, hogy a falusi dolgozók méltóan viszonozzák a városiak segítségét. A felvilágosító munka elhanyagolásánál is szembeötlőbí) hiba, hogy a hátralékosok között funkcionáriu­sok, vagy azok hozzátartozói is akadnak. Erdős Mihály ecseg- falvi tanácselnök 437 liter tejjel adósa államunknak, Takács EŐ- riuc medgyesbodzási tanácselnök apósa még most sem teljesí­tette az 1953. évi hízóbeadást. Tímár Menyhért megyei be­gyűjtési állandóbizottsági tag 13 holdon gazdálkodó apja tavaly­ról még semmit sem adott be. Az ilyen »példa« azutáu könnyen lábrakap. »Ha nekik le­het. akkor nekünk is« — mondják a dolgozó parasztok, s töme­gesen marad el a beadás. Igazuk van. Persze, csak annyiban, hogy a beadás, az állam iránti kötelezettségek teljesítő: e min- denk're vonatkozik, az alól senki sem vonhatja ki magát. Ki­vétel osak a jó példamutatással lehetséges! A nemtörődömség láttán határt nem ismerő lett az osztály- ellenség. a kulákok szemtelensége. Görbe István baltonyai ku­li! k a Sertésbeadást nem teljesítette, de feketén levágott egy csaknem 200 kilós hízót. Ugyancsak Battonyán történt, hogy az egyik kulák — Sztanoj Milutiu — nem teljesítette a beadást. Mikor az elmaradt 1237 kiló sertés és 1500 liter tej beszállítását szorgalmazták nála, örökösen arra hivatkozott; »Ugyan miből is adhatnám be.« De egyszer csak kibújt a szög a zsákból — rájöttek, hogy a rokonságánál 25 sertése és négy marhája van eldugva, li'j. Kecskeméti Lajos kulák is könnyen teljesítette 1073 kiló sertésbeadását, miután róla is lerántották a leplet. De hányán vannak még szerte a megyében, akiknek aljas mes­terkedésére eddig még nem jöttek rá ? I Mindezek azt bizonyítják: feltétlen szükséges, hogy a be­gyűjtés dolgozói s a tanácsok megjavítsák munkájukat. Számol­ják fel a »megy minden magától« téves nézeté«,, s a számos eset­ben megmutatkozó megalkuvást. Egy cél lebegjen előttük — a begyűjtési terv teljesítése. Hogy-milyen módon? Erre megyénk­ben van jó példa. Örménykút község és Orosháza város országo­san is jó eredményt ért el az élőállat és állati termékek begyűj­tésében. Mi volt. a módszerük? Könnyű rá a felelet; szívós, kitartó felvilágosító munka a dolgozó parasztság körében, az állam iránti kötelezettség érzetének fokozása és könyörtelen harc a jobb jövő építését gáncsolók, a kulákok ellen. A sikeres begyűjtésnek ez a feltétele nem ismeretlen me­gyénk egyetlen községében sem. Csak elő kell venni és ápolni kell azt. S hogy ez megvalósuljon, szükség van a pártszerve­zetek hathatósabb segítségére. Tegyék szívügyükké elsősorban a kommunisták, hogy minden községben és mielőbb számolják fel a hátralékokat. Szüntessük meg a csúfos lemaradást! Tel­jesítsük félévi tervünket és zárkózzunk fel ismét az ország legjobb megyéihez! IVőtényíeriiiesztesi kísérletek a llidasliáti Állami Gazdaságban A Hidasháti Állami Gazdaság­ban jelentős kísérleteket folytat­nak a növénytermesztésben. Így például több kiváló kukorica- és gyapotfajtát nagyüzemű táblákon hasonlítanak össze, s ötven hol­don figyelik a műtrágyázási kí­sérletek eredményét. Szépen sikerült magrépater- mesztési kísérletük. Ennek dug- vanyozási munkái igen sok költ­séggel, munkaerő igénybevételé­vel járnak. Hidasháton dugványo­zás. nélkül termelik a magrépát. Ezt úgy oldották meg, hogy még ez ősz elején földbe tették a répamagot, amely fölé később ta­vaszi árpát vetettek. A tavaszi árpa szára a télen ráfagyott a magrépavetésre, így megóvta azt a fagytól. Már meg is kapálták a magrépát, amely nagyon szé­pen sorol. A Hidasháti Állatni Gazdaság­ban kísérleteznek a kaoliáng ne­vű, cukorcirokhoz hasonló kí­nai cirokféle termesztésével is. Az idén több mint tíz holdat vetnek be a jó tápértékű, dús lombot adó, igénytelen, száraz- talajban is megtermő takarmány- növényből. Nagyobbrészét zöld­takarmányozásra használják és sílózzák, több holdat pe­dig magnak, továhbszaporításra hagynak meg. Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdításáért Május 11-én délelőtt 10 órakor a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökségének palotájában megkezdődött az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó varsói ér­tekezlet. Jozef Cyrankiewicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke a lengyel nép nevében üdvözölte az ér­tekezletet. Ezután Bulganyin elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője tett nyilatkozatot. Bulganyin elvtárs nyilatkozatából A Szovjetunió következete­sen harcol a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béke megóvásáért és meg­szilárdításáért. A Szovjet­unió kormánya e politikájában számit a jelen értekezleten kép­viselt békeszerető államok tá­mogatására és együttműködésé­re. Meggyőződése az >is, hogy más országok békeszerető erői is támogatják politikáját. Meggyőződésünk azon alap­szik, hogy valamennyi nép alapvető érdekei megkövetelik a béke megóvását, és a nemzet­közi feszültség enyhítését. Nyugat-Európa népeinek a párizsi egyezmények ellen ví­vott harca megmutatta, milyen nagy erők állanak a béke mel­lett azokban az országokban, amelyeknek belső fejlődését és külpolitikáját most teljesen alá akarják rendelni az új háború előkészítésének. A nyugat-európai országok ha­ladó erőinek és néptömegeinek ellenállása hosszan elodázta a nyugat-németországi militariz- mus újjáteremtése terveinek végrehajtását. A néptömegek megértik, meny­nyire veszélyes a német milita- rizmus újjáteremtésének politi­kája és az új európai háború előkészítése. A Szovjetunió eltökélt és kö­vetkezetes ellenfele volt és ma­rad Nyugat-Németország remi- litarizálásának. A párizsi egyezmények ratifiká­lása ellen harcolva úgy véltük, és most is úgy véljük, hogy Nyugat-Németország remilitari- zálása és az Északatlanti Szö­vetségbe való bekapcsolása fő akadálya annak, hogy békés és demokratikus alapokon helyre­álljon Németország nemzeti egy­sége. j Ugyanakkor hívei voltunk és I maradunk annak, hogy az egy­séges Németország szabad, bé­keszerető és demokratikus ál­lamként újjáteremtődjék. A Szovjetuniónak a német kérdésben folytatott politikája továbbra is ezekből az alapvető feltételekből fog kiindulni. Ennek megfelelően minden intézkedést meg kell tenni a német militarizmus újjászületé­sének megakadályozására, és széleskörű, mindenre kiterjedő harcot kell vívni a párizsi egyezmények megvalósítása el­len. Az új körülmények között is harcolni kell Németország nem­zeti egyesüléséért. E feladatok megvalósításában döntő szerepet kell vállalniok mindenekelőtt a német nép ha­zafias erőinek, amelyek igye­keznek megakadályozni Nyu­gat-Németország remilitarizálá- sát. A Szovjetunió támogatta és támogatni fogja azokat az álla­mokat és erőket, amelyek kife­jezésre juttatják, hogy érdekük a nemzetközi feszültség enyhí­tése, az egyetemes béke és biz­tonság fenntartása és megszi­lárdítása. A szovjet kormánynak az osztrák kérdésben elfoglalt ál­láspontja összhangban van ez­zel a vonallal. A szovjet kormány az utóbbi j időben a Kínai Népköztársaság {kormányával egyetértésben lé- ; péseket tett, hogy kivívja a Taj- j van térségi feszültség enyhíté- j sét, és e célból tárgyalt Anglia ' és India kormányával. Radikális intézkedésekre van szükség a nemzetközi feszültség enyhítésére A Szovjetunió kormánya ren­dületlenül törekszik a béke megszilárdítására és a nemzet­közi feszültség enyhítésére, to­vábbra is megtesz minden in­tézkedést, hogy megegyezést érjen el az atomfegyver eltiltá­sa, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése és az új há­ború veszélyének elhárítása kérdésében. Ma megjelentek a sajtóban a szovjet kormánynak e kérdé­sekre vonatkozó új javaslatai. A Szovjetunió által javasolt nyilatkozat kimondja, hogy a népek —• amelyek nemrégiben élték át a súlyos emberáldoza­tokat követelő és hatalmas anyagi károkat okozó második világháborút — minden eddigi­nél törhetetlenebb akarattal tö­rekszenek a békére. A népeknek ez a mélységes béketörekvése meghozza ered­ményeit. A helyzet azonban a világ egyes körzeteiben jelenleg ennek ellenére sem javul, ha­nem ellenkezőleg, súlyosbodik, az államok közötti kölcsönös bi­zalmatlanság pedig fokozódik. A fegyverkezési hajsza egyre nagyobb méreteket ölt, a hadse­regeket, haditengerészetet és a légierőt szakadatlanul tökélete­sítik. A tudomány és a technika legmagasabbrendű eredményeit a legpusztítóbb emberírtó eszkö­zök gyártásának szolgálatába ál­lítják. Különösen nagy méreteket öltött a fegyverkezési hajsza az olyan veszélyes fegyverfajták te­rén, mint az atom- és hidrogén­fegyver. Számos külföldi katonai támaszpont létesült idegen terü­leten. Ez joggal aggasztja azo­kat az államokat, amelyek ellen e támaszpontok irányulnak. Az ilyen támaszpontok szervezé­se fokozottan veszélyezteti azon államok biztonságát is. amelyek­nek területén e támaszpontok lé­tesülnek. Megbomlottak a sok állam között korábban hagyomá­nyos gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, amelyek sok éven át alakultak ki. Nincs szükség bizonyítékokra ahhoz, hogy a kialakult nemzet­közi viszonyokat teljesen rendel­leneseknek minősítsük. Radikális intézkedésekre van szükség a nemzetközi feszültség enyhíté­sére, a nemzetközi kapcsolatok­ban szükséges elemi bizalom megteremtésére, az új háború veszélyének elhárítására, a népek békés és nyugodt életkörülmé­nyeinek megteremtésére. Hegy érjük ezt el? Mindenek­előtt véget kell vetni a »hideg­háborúnak«. A Szovjetunió úgy véli, hogy az ENSZ közgyűlésének ajánlania kell minden államnak, tegye meg a szükséges intézkedése­ket annak a közgyűlési határo­zatnak szigorú teljesítésére; amely elítéli az új háború pro­pagandájának minden formá­ját, arra, hogy a sajtóban, a rádió­ban, a filmen, a nyilvános fel­szólalásokban megszűnjék min­den háborús uszítás és a népek közötti ellenségeskedés szítása. Ennek az ajánlásnak figyelmen kívül hagyását úgy kell tekin­teni, hogy az .pillám megsértette nemzetközi kötelességét és az Egyesült Nemzetek Szervezeté­vel szemben vállalt kötelezettsé­geit­A szovjet kormány úgy véli, hogy a nemzetközi feszültség enyhítését és az államok közötti szükséges bizalom megteremtését elősegítené, ha a Szovjetunió, aa Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kivonná megszálló csapatait Németország területéről, kivéve azokat a szi­gorúan korlátozott esapatkontin- genseket, amelyek a csapatok tel­jes kivonásáról szóló megállapo­dás megkötéséig ideiglenesen né­met területen maradnak. Az államok nem rendelkezhet­nek olyan fegyveres erőkkel, a- melyek veszélyeztethetik a nem­zetközi békét. Leszerelési világértekezlet — 1956 első felében Az. öt hatalom fegyveres erő­inek és fegyverzetének a megál­lapított színvonalra való csök­kentését két egyenlő részben kell végrehajtani: 1956-ban ötven százalékkal, 1957-ben pedig < további ötven százalékkal. Egy- <FoIytatás a 2. oldalon.»

Next

/
Thumbnails
Contents