Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-13 / 111. szám
1935 MÁJUS 13., PÉNTEK Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 111. SZÁM (-----------------------------------H egedűs András elvtársnak a varsói értekezleten elhangzott beszédéből Ma: Heti rádióműsor ^____________________________J V ilág proletárjai egyesüljetek! Szüntessük meg a lemaradást! Megyénket még sohasem érte ekkora szégyen — csaknem utolsó, 17. lett az április 30-án zárult országos begyűjtési versenylten. Nem lett volna miből teljesíteni? Erről szó sincs. Hiszen baromfiból már teljesítettük a féléves tervei« s a tojásból sincs sok hátra. S ahogy ehhez, úgy más beadnivalóhoz is megvoltak és megvannak a feltételek. A lemaradás egyik legfőbb oka a már több esetben elnyert elsőség feletti önfeledt öröm — és az abból adódó nézet: »Megy itt minden magátólc. Hát ment is. Csak nem a begyűjtés. Á negyedik hónap végére több mint 13 ezerre nőtt községeinkben a hátralékosok száma. A lemaradás legsúlyosabb a lií- Zottsertésbeadásban. Az első negyedévi előirányzatot mindössze 74 százalékra teljesítettük. Az 5232 hátralékos termelő bizonyára nem is gondolt arra, hogy hanyagságával 3- 10.000 családtól vonia meg a húst és a zsírt. Nem, mert nem volt, aki meggyőzze őket. Számos helyen — különösen a sarkad!, a szeghalmi és a gyomai járásban — a begyűjtési apparátus és a tanács keveset törődött azzal, hogy a falusi dolgozók méltóan viszonozzák a városiak segítségét. A felvilágosító munka elhanyagolásánál is szembeötlőbí) hiba, hogy a hátralékosok között funkcionáriusok, vagy azok hozzátartozói is akadnak. Erdős Mihály ecseg- falvi tanácselnök 437 liter tejjel adósa államunknak, Takács EŐ- riuc medgyesbodzási tanácselnök apósa még most sem teljesítette az 1953. évi hízóbeadást. Tímár Menyhért megyei begyűjtési állandóbizottsági tag 13 holdon gazdálkodó apja tavalyról még semmit sem adott be. Az ilyen »példa« azutáu könnyen lábrakap. »Ha nekik lehet. akkor nekünk is« — mondják a dolgozó parasztok, s tömegesen marad el a beadás. Igazuk van. Persze, csak annyiban, hogy a beadás, az állam iránti kötelezettségek teljesítő: e min- denk're vonatkozik, az alól senki sem vonhatja ki magát. Kivétel osak a jó példamutatással lehetséges! A nemtörődömség láttán határt nem ismerő lett az osztály- ellenség. a kulákok szemtelensége. Görbe István baltonyai kuli! k a Sertésbeadást nem teljesítette, de feketén levágott egy csaknem 200 kilós hízót. Ugyancsak Battonyán történt, hogy az egyik kulák — Sztanoj Milutiu — nem teljesítette a beadást. Mikor az elmaradt 1237 kiló sertés és 1500 liter tej beszállítását szorgalmazták nála, örökösen arra hivatkozott; »Ugyan miből is adhatnám be.« De egyszer csak kibújt a szög a zsákból — rájöttek, hogy a rokonságánál 25 sertése és négy marhája van eldugva, li'j. Kecskeméti Lajos kulák is könnyen teljesítette 1073 kiló sertésbeadását, miután róla is lerántották a leplet. De hányán vannak még szerte a megyében, akiknek aljas mesterkedésére eddig még nem jöttek rá ? I Mindezek azt bizonyítják: feltétlen szükséges, hogy a begyűjtés dolgozói s a tanácsok megjavítsák munkájukat. Számolják fel a »megy minden magától« téves nézeté«,, s a számos esetben megmutatkozó megalkuvást. Egy cél lebegjen előttük — a begyűjtési terv teljesítése. Hogy-milyen módon? Erre megyénkben van jó példa. Örménykút község és Orosháza város országosan is jó eredményt ért el az élőállat és állati termékek begyűjtésében. Mi volt. a módszerük? Könnyű rá a felelet; szívós, kitartó felvilágosító munka a dolgozó parasztság körében, az állam iránti kötelezettség érzetének fokozása és könyörtelen harc a jobb jövő építését gáncsolók, a kulákok ellen. A sikeres begyűjtésnek ez a feltétele nem ismeretlen megyénk egyetlen községében sem. Csak elő kell venni és ápolni kell azt. S hogy ez megvalósuljon, szükség van a pártszervezetek hathatósabb segítségére. Tegyék szívügyükké elsősorban a kommunisták, hogy minden községben és mielőbb számolják fel a hátralékokat. Szüntessük meg a csúfos lemaradást! Teljesítsük félévi tervünket és zárkózzunk fel ismét az ország legjobb megyéihez! IVőtényíeriiiesztesi kísérletek a llidasliáti Állami Gazdaságban A Hidasháti Állami Gazdaságban jelentős kísérleteket folytatnak a növénytermesztésben. Így például több kiváló kukorica- és gyapotfajtát nagyüzemű táblákon hasonlítanak össze, s ötven holdon figyelik a műtrágyázási kísérletek eredményét. Szépen sikerült magrépater- mesztési kísérletük. Ennek dug- vanyozási munkái igen sok költséggel, munkaerő igénybevételével járnak. Hidasháton dugványozás. nélkül termelik a magrépát. Ezt úgy oldották meg, hogy még ez ősz elején földbe tették a répamagot, amely fölé később tavaszi árpát vetettek. A tavaszi árpa szára a télen ráfagyott a magrépavetésre, így megóvta azt a fagytól. Már meg is kapálták a magrépát, amely nagyon szépen sorol. A Hidasháti Állatni Gazdaságban kísérleteznek a kaoliáng nevű, cukorcirokhoz hasonló kínai cirokféle termesztésével is. Az idén több mint tíz holdat vetnek be a jó tápértékű, dús lombot adó, igénytelen, száraz- talajban is megtermő takarmány- növényből. Nagyobbrészét zöldtakarmányozásra használják és sílózzák, több holdat pedig magnak, továhbszaporításra hagynak meg. Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdításáért Május 11-én délelőtt 10 órakor a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökségének palotájában megkezdődött az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó varsói értekezlet. Jozef Cyrankiewicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a lengyel nép nevében üdvözölte az értekezletet. Ezután Bulganyin elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője tett nyilatkozatot. Bulganyin elvtárs nyilatkozatából A Szovjetunió következetesen harcol a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béke megóvásáért és megszilárdításáért. A Szovjetunió kormánya e politikájában számit a jelen értekezleten képviselt békeszerető államok támogatására és együttműködésére. Meggyőződése az >is, hogy más országok békeszerető erői is támogatják politikáját. Meggyőződésünk azon alapszik, hogy valamennyi nép alapvető érdekei megkövetelik a béke megóvását, és a nemzetközi feszültség enyhítését. Nyugat-Európa népeinek a párizsi egyezmények ellen vívott harca megmutatta, milyen nagy erők állanak a béke mellett azokban az országokban, amelyeknek belső fejlődését és külpolitikáját most teljesen alá akarják rendelni az új háború előkészítésének. A nyugat-európai országok haladó erőinek és néptömegeinek ellenállása hosszan elodázta a nyugat-németországi militariz- mus újjáteremtése terveinek végrehajtását. A néptömegek megértik, menynyire veszélyes a német milita- rizmus újjáteremtésének politikája és az új európai háború előkészítése. A Szovjetunió eltökélt és következetes ellenfele volt és marad Nyugat-Németország remi- litarizálásának. A párizsi egyezmények ratifikálása ellen harcolva úgy véltük, és most is úgy véljük, hogy Nyugat-Németország remilitari- zálása és az Északatlanti Szövetségbe való bekapcsolása fő akadálya annak, hogy békés és demokratikus alapokon helyreálljon Németország nemzeti egysége. j Ugyanakkor hívei voltunk és I maradunk annak, hogy az egységes Németország szabad, békeszerető és demokratikus államként újjáteremtődjék. A Szovjetuniónak a német kérdésben folytatott politikája továbbra is ezekből az alapvető feltételekből fog kiindulni. Ennek megfelelően minden intézkedést meg kell tenni a német militarizmus újjászületésének megakadályozására, és széleskörű, mindenre kiterjedő harcot kell vívni a párizsi egyezmények megvalósítása ellen. Az új körülmények között is harcolni kell Németország nemzeti egyesüléséért. E feladatok megvalósításában döntő szerepet kell vállalniok mindenekelőtt a német nép hazafias erőinek, amelyek igyekeznek megakadályozni Nyugat-Németország remilitarizálá- sát. A Szovjetunió támogatta és támogatni fogja azokat az államokat és erőket, amelyek kifejezésre juttatják, hogy érdekük a nemzetközi feszültség enyhítése, az egyetemes béke és biztonság fenntartása és megszilárdítása. A szovjet kormánynak az osztrák kérdésben elfoglalt álláspontja összhangban van ezzel a vonallal. A szovjet kormány az utóbbi j időben a Kínai Népköztársaság {kormányával egyetértésben lé- ; péseket tett, hogy kivívja a Taj- j van térségi feszültség enyhíté- j sét, és e célból tárgyalt Anglia ' és India kormányával. Radikális intézkedésekre van szükség a nemzetközi feszültség enyhítésére A Szovjetunió kormánya rendületlenül törekszik a béke megszilárdítására és a nemzetközi feszültség enyhítésére, továbbra is megtesz minden intézkedést, hogy megegyezést érjen el az atomfegyver eltiltása, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése és az új háború veszélyének elhárítása kérdésében. Ma megjelentek a sajtóban a szovjet kormánynak e kérdésekre vonatkozó új javaslatai. A Szovjetunió által javasolt nyilatkozat kimondja, hogy a népek —• amelyek nemrégiben élték át a súlyos emberáldozatokat követelő és hatalmas anyagi károkat okozó második világháborút — minden eddiginél törhetetlenebb akarattal törekszenek a békére. A népeknek ez a mélységes béketörekvése meghozza eredményeit. A helyzet azonban a világ egyes körzeteiben jelenleg ennek ellenére sem javul, hanem ellenkezőleg, súlyosbodik, az államok közötti kölcsönös bizalmatlanság pedig fokozódik. A fegyverkezési hajsza egyre nagyobb méreteket ölt, a hadseregeket, haditengerészetet és a légierőt szakadatlanul tökéletesítik. A tudomány és a technika legmagasabbrendű eredményeit a legpusztítóbb emberírtó eszközök gyártásának szolgálatába állítják. Különösen nagy méreteket öltött a fegyverkezési hajsza az olyan veszélyes fegyverfajták terén, mint az atom- és hidrogénfegyver. Számos külföldi katonai támaszpont létesült idegen területen. Ez joggal aggasztja azokat az államokat, amelyek ellen e támaszpontok irányulnak. Az ilyen támaszpontok szervezése fokozottan veszélyezteti azon államok biztonságát is. amelyeknek területén e támaszpontok létesülnek. Megbomlottak a sok állam között korábban hagyományos gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, amelyek sok éven át alakultak ki. Nincs szükség bizonyítékokra ahhoz, hogy a kialakult nemzetközi viszonyokat teljesen rendelleneseknek minősítsük. Radikális intézkedésekre van szükség a nemzetközi feszültség enyhítésére, a nemzetközi kapcsolatokban szükséges elemi bizalom megteremtésére, az új háború veszélyének elhárítására, a népek békés és nyugodt életkörülményeinek megteremtésére. Hegy érjük ezt el? Mindenekelőtt véget kell vetni a »hidegháborúnak«. A Szovjetunió úgy véli, hogy az ENSZ közgyűlésének ajánlania kell minden államnak, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak a közgyűlési határozatnak szigorú teljesítésére; amely elítéli az új háború propagandájának minden formáját, arra, hogy a sajtóban, a rádióban, a filmen, a nyilvános felszólalásokban megszűnjék minden háborús uszítás és a népek közötti ellenségeskedés szítása. Ennek az ajánlásnak figyelmen kívül hagyását úgy kell tekinteni, hogy az .pillám megsértette nemzetközi kötelességét és az Egyesült Nemzetek Szervezetével szemben vállalt kötelezettségeitA szovjet kormány úgy véli, hogy a nemzetközi feszültség enyhítését és az államok közötti szükséges bizalom megteremtését elősegítené, ha a Szovjetunió, aa Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kivonná megszálló csapatait Németország területéről, kivéve azokat a szigorúan korlátozott esapatkontin- genseket, amelyek a csapatok teljes kivonásáról szóló megállapodás megkötéséig ideiglenesen német területen maradnak. Az államok nem rendelkezhetnek olyan fegyveres erőkkel, a- melyek veszélyeztethetik a nemzetközi békét. Leszerelési világértekezlet — 1956 első felében Az. öt hatalom fegyveres erőinek és fegyverzetének a megállapított színvonalra való csökkentését két egyenlő részben kell végrehajtani: 1956-ban ötven százalékkal, 1957-ben pedig < további ötven százalékkal. Egy- <FoIytatás a 2. oldalon.»
