Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-12 / 110. szám
I/iUoisawU Vlipt 1953 május 12., csütörtök pArtélet A szövetkezeti gazdálkodás a parasztság felemelkedésének egyedüli útja Számíthat rá a párt hetőséget kell adni arra, hogy közeledjen a gazdaság új szocialista formáihoz, hogy gyakorlati, kézzelfogható tapasztalatokat szerezzen az új gazdálkodásról, hogy megszokja ezt az újat, meggyőződjön előnyeiről és elinduljon az új úton. A szövetkezetek alacsonyabb fokai — értékesítő, beszerző, stb. — alkalmasak arra, hogy a parasztság megismerje a közös gazdálkodás alapjait, hogy gyaA mezőgazdaság szocialista átszervezése történelmi szükségszerűség. „A szocializmus — tanította Lenin — az osztályok megszüntetése.“ Az osztályok megszüntetése kettős feladatot állít a proletariátus és pártja elé: egyrészt meg kell dönteni a íöldesurak és kapitalisták hatalmát, másrészt ót kell vinni a kisárutermelést a nagyüzemi szocialista termelés vágányára. A szocialista építést és gazdaságot nem lehet hosszú ideig két különböző alapon — a szocialista ipar és a kisárutermelő mezőgazdaság alapján — fenntartani, mert ez a szocialista gazdaság felbomlásához rezet. A kisárutermelő dolgozó pa- •sztság sem tud másképpen felemelkedni, fokozott jólétben élni, ak a szocializmus, a mezőgazda- ' kollektivizálásának útján. Fejeit mezőgazdaságot, a parasztság- jólétet viszont a nagyüzemi- dialista gazdálkodás kiterjeszté- oiztosíthat. Csak itt lehet észjrűen kihasználni a korszerű ezőgazdasági gépeket, csak itt tkalmazhatók tömeges méretek- len a mezőgazdasági tudomány egujabb vívmányai — mindaz, érni megkönnyíti a dolgozó parasztság munkáját. A kisárutermelő gazdaságnak még a mi viszonyaink között is — ahol az állam sokoldalú támogatását élvezi — szűk korlátjai vannak, nem képes biztosítani a munka termelékenysége magasabb fokát, ami a szocialista rend győzelme szempontjából döntő. A mezőgazdaság szocialista átszervezése igen nehéz, bonyolult harcot jelent a párt számára. Nehezebb, hosszabb és keményebb harcot, mint a burzsoázia hatal- j radékot is kapnak ■ mának megdöntése, a proletárdiktatúra megteremtése. Nehezebb, I A. szövetkezetek a szocializmus mert ezt egy forradalmi roham-: képviselői falun. A proletárálmai nem lehet elvégezni, a kis-! lám messzemenően támogatja a árutermelőket nem lehet kisajátí- j szövetkezeti mozgalmat anyagi, tani. A parasztsággal össze kell ! kulturális és szervező erőkkel férni tanította Lenin , a pa- egyaránt. Csak a szövetkezetek, rasztságot igen hosszadalmas, lassú, igen óvatos szervező- és nevelőmunkával lehet átformálni. Az átszervezés útja korlati tapasztalatokat szerezzen a gazdálkodás új formájáról. A szövetkezetek magasabb fokai — a termelőszövetkezetek — lehetővé teszik a parasztságnak, hogy rátérjen a mezőgazdaság fejlődésének szocialista útjára. A szövetkezet azért alkalmas a mezőgazdaság szocialista átalakítására, mert helyesen össze lehet egyeztetni benne a parasztság egyéni érdekeit, a szocializmus építésének közös érdekével. Az egyéni és társadalmi érdek összhangja Miért a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben lehet a leghelyesebben és legsikeresebben ösz- szcegyeztetni a dolgozó parasztok egyéni érdekeit a társadalom érdekével ? Egyrészt azért, mert a mezőgazdasági termelőszövetkezet megfelel a mezőgazdaság szocialista átszervezése legfontosabb követelményeinek, a termelési eszközök társada'masításá- ntak; a termelt javak elosztása szocialista elvének, a »mindenkitől képessége szerint, mindenkinek munkája szerint»-i elvnek; a munka kollektív megszervezésének. Másrészt azért, mert a mezőgazdasági termelőszövetkezetben a fő társasgazdálkodás mellett a szövetkezeti tagok személyes tulajdonában kisebb háztáji gazdaságok vannak. A háztáji gazdaság méreteit a minta- alapszabály pontosan meghatározza, ennek betartása minden szövetkezet és minden tag kötelessége. Emellett a szövetkezeti tagok bevitt földjük után földjáa termelőszövetkezetek útján lehet összekapcsolni a szocialista ipart a mezőgazdasággal, csak így lehet a népgazdaság egységes szocialista alapját megteremteni. A parasztság fejlődése a szövetkezeti úton lassú ütemben megy végbe. Lenin óva intette a kommunistákat attól, hogy erőszakai, nyomással gyorsítsák ezt a fejlődést. Lenin hangsúlyozta, hogy be kell tartani szigorúan az önkéntesség elvét. Az önkéntesség betartása természetesen korántsem jelenti azt, hogy a szövetkezeti mozgalmat sorsára hagyjuk, hogy magától, »ösztönösen« fejlődjön. Az önkéntesség elvének ilyen káros antiVÉHÁNY NAPPAL ezelőtt, Sar- lead együk utcáján találkoztunk Ungor Mihálynéval, a feketeéri Lenin TSZ tagjával. Piacon volt, meg az MNDSZ-ben megbeszélésen, mert pénteken este az anyák országos konferenciájára utazott, mint küldött, ötvenéves. kicsi, alacsony asszony, olyan, mint megannyi urasági cseléd: megviselt a munkától, a temérdek gondtól. Igyekezett a termelőszövetkezet hagvmani. Igaz, eleinte nem vették szívesen a vezetők ezt. de én kötelességemnek tartottam.« Azt is tudja, hogy a türelemre, nevelésre, felvilágosításra igen nagy szükség van az asszonyok között. Nem hiábavalók szavai, hiszen ő is hozzájárult ahhoz, hogy ebben az évben több asz- szony vállalt terüle;et a szövetkezetben, mint tavaly. Amikor valamelyik asszony elégedetlenkedik, így válaszol: »Emlékeznetek viszföldjére, az asszonyokhoz. Mint sza a múltra és gondolkodjatok, mondja: a hagymának nem sza- A múltban alig állt meg a ruha bad észrevenni, hogy ő két napig gy ermekeiteken, de magatokon országos küldött. Ungor néni j is. Ma meg szépen öltözködtök és emberi módon éltek. A botosispán sem áll a hátatok mögött.« COKAT CONDOL üng ,r né- ni az imperialisták háborús készülődéseire. Eszébe jut sokszor a keserves múlt, férje, aki az urak érdekeiért halt meg a második világháborúban. Három vidé fiára gondol, s arra, hogy egy harmadik világháború elragadná tőle őket, mások gyermekeivel együtt. így beszél erről: »Irtózok a háborútól, guilö- löm a háborúra spekulálókat, de ha mégis veszély fenyegetné boldog életünket, megtenném 50 éves lésemre is a megámét, úgy, ahogy a párt éveken át tanított. De ha összefogunk, nem következhet fia segített. Tavaly csak rizsből be, meri lefigjuk a nyomóiul» marxista értelmezését az elmúlt I 9000 forintot árult> ezenkívül j kezét.Ezek az egyszerű szavak másfél év alatt megyénkben is kapott 20 mázsa búzát, pénzt és bizonyítékai annak, hogy Ungor egyebet, | nénire számíthat bármikor a U NGOR NÉNI beleszól a j párt. Az anyák országos konfe- termelőszövefkezet vezeté- j renciája még inkább megerősílet- sébe is, Azt tartja: »Ha jogom j te benne a hitet, a teftrekészséget van a munkához, akkor jogom a béke ügye mellett, van a szövetkezet életéről is tud- | — Ralkus — szereti a munkáját elvégezni. Úgy mondja: ezt várja tőle a párt. A termelőszövetkezet MNDSZ- szervezetének majdnem négy éve elnöke. Fáradhatatlanul dolgozik. Mée a felszabadulás első napjaiban tagja lett a pártnak és az MNDSZ-nek. Hogv a felszabadulás emberséges életet hozott, már akkor is érezte, amikor a szovjet katonák 3 mázsa búzát és naponként tejet adtak három — még akkor kicsiny — gyermekének. A feketeéri volt urasági cselédek között Ungar néni 1945 őszén, elsők között lépett a közös gazdálkodás útjára. Azóta minden évben 200—290 munkaegységet szerzett, pedig még csak egy tapasztalhattuk. A szövetkezeti mozgalom fejlődését az ösztönös- ségre bízni annyit jelent, hogy lemondanánk a dolgozó parasztság napról-napra való megnyeréséről, lemondanánk arról^ hogy mihamarabb jólétben és gondtalanul éljeft. Ezt a marxista pártok, így pártunk sem teheti meg. A szövetkezeti mozgalmat a pártnak kell vezetni, hibáit javítani, a mozgalom fejlesztésére irányuló politikai munkát színvonalasabbá tenni. A szövetkezeteké a jövő tanításai alapján, a parasztság helyzetének ismeretében abból indul ki, hogy a parasztságot nem lehet kényszeríteni, erőltetni, hogy a megszokott, ősrégi termelésével máról-holnapra felhagyjon. A párt tudja, hogy a kényszer, az erőltetés. a hajszolás mindent elronthat, a munkás-paraszt szövetség meg- lazulásához vezethet. Az emberek tudatát, gondolkodásmódját, társadalmi létük határozza meg. A kisárutermelő parasztnak az ideológiája, gondolkodásmódja rendkívül óvatos, rendkívül gyakorlati és bizalmatlan az újjal szemben. A kommunisták pártja nem teheti meg, hogy ne számoljon a parasztságnak ezzel a gondolkodásmódjával. A párt ezért a nagy Lenin bölcs tanítását követve abból indult ki, hogy a parasztságnak ezt a bizalmatlanságát kell legyőzni. A parasztságnak leA szocializmus építésével hazánkban is megkezdődött a me- A párt a marxizmus-leninizmus zőgazdaság szocialista átalakítása. Pártunk irányvonala a mezőgazdaság átalakítására helyes volt, politikailag megérett, szükséges és a parasztság körében megértésre, támogatásra talált. Népünk elleségei, a volt tőkések, földesurak, kulákok igyekezték akadályozni a falu felemelkedését, a parasztság szövetkezését. Mindennek ellenére évről-óvre szélesedett a szövetkezeti parasztok tábora, tért hódított és kitéphetetlen gyökeret vert a mezőgazdasági szövetkezés ügye. Most, amikor a márciusi határozatok elméletileg és gyakorlatilag egyaránt szétoszlatták a jobboldali, antimarxista ködfá- tyolt a szövetkezeti mozgalom körül is, amikor a párt, a kormány az eddiginél nagyobb támogatást ad a szövetkezeteknek, megvan minden reális alapja annak, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk eddig splia nem látott felvirágzásnak induljon. Most elsősorban szövetkezeteinken a sor, hogy jó munkaszervezéssel, fegyelmezett, szorgalmas munkával kiaknázzák a nagyüzem lehetőségeit és bizonyítsák ország, világ előtt, hogv a fer- mclőszövetkezef a paraszt-ág felemelkedésének egyedüli út ja. — Fal:fdi Gábor — Jobb munkát végezzen a battonyai területi DISZ-alapszervezet A területi DISZ 107 tagot számlál. Eb- | szélgettek azokkal, akik nem akartak bői gyűléseken alig jelenik meg 20—^. rendszeresen résztvenni az előadáson. A A hiba a vezetőség munkájában van. Ko- záró előadáson a vezetőséget megbírál- tsls Józsefre, a DlSZ-titkárri hárul min- iák az iskola hallgatói, deci feladat. A szervező titkárt hét hónap ^ A legrosszabb munkát végző vezetőség óta nem is láttam. Akkor ott volt, ami tag Gyöngyösi Zsófia kultúifelelös, kor megválasztották, de azóta felé sem ! állandóan sok mt/hkájára hivatkozva, ní/ett a DISZ-nek. Nincs, aki összefogja ’ nem jön el a vezetőségi gyűlésre, az ifjúságot. A fiatalok úgy vélekednek: j Nemrégiben megalakult a DISZ tánc» ,,Nem megyünk a DISZ be, úgy sincs csoportja, amely részt vesz a kultúr verse* ott semmi munka. Ha gyűlésre hívnak, j !!yen. Lehetne itt jó munkát végezni, meg. csak tanácskozás van, de a feladat végre- | va„ hozzá minden alapfeltétel, csak ki hajtásáról, az elvégzett munkáról hiánv- | k-cm aknázni. Erre kellene a vezetőségnek nagyobb gondot fordítani. Orosházi járási tanácstagok májusi fogadóórái Békéssámson: Sutyinszkl András május 24-én, kedden. Csanádapáca: Urbán István május lB-án, szerdán; Csorvás: Vági József május 18-án, szerdán. Gádoros: Ungt Imre május 18-án, szerdán. Gerendás: Ratár Imre május 25-én, szerdán, Kardosküt: Gombkötő Lajos május 24-én; kedden; Geszti hírek Egészévi tojás- és vágómarhabeadási tervét teljesítette a geszti Táncsics TSZ. Tervük az, hogy még az első félévben az egészévi sertésbeadási kötelezettségüknek is eleget tegyenek. ötvenezer forintos állami beruházással apaállatistállót építenek a községben. A munkálatokat a jövő hónapban kezdik meg. Nagykopáncs: Bella József május 19-én, csütörtökön; Nagyszénás: Balázs József május 24-én, kedden. Pusztaföldvár: Szegvári Péterné május 18-án, szerdán; Tótkomlós: Kozák Anna május 20án, pénteken. j lat az autóbuszmegállóval köti Dumitrás Mihály, a járást tanács VB- _ . , elnöke minden hétfőn délelőtt 9-12 I össze. A munkák nagyreszét a la- órálg tart hivatalos helyiségében fo- J kosság társadalmi munkával vég- gadóórát, i zb Háromszázötven méter hosszú bekötőút épül, amely a főútvonazik a beszámoló.” A DISZ Petőfi -sko^át, .* kultúrházban kezdtük, majd a tanács begyűjtési osztályán folytattuk. A DISZ-vezetőség tagjai nem látogatták az előadásokat, nem be VÁRADI GÉZA, tanító, Battonya, Román Ált. iskola, I. kér., Sztálin u. 10.. sz. Kik ártanak a Megyei Könyvtárnak ? Többször esett dicsérő szó a Viharsarok Népe hasábjain a Megyei Könyvtárról. Elmondották már, hogy állománya gazdag, azt is, hogy városunk népe szereti könyvtárát, szívesen látogatják. Most mégis azt kell mondanunk, hogy nemcsak barátai, de ellenségei is vannak a szép intézménynek. Vannak, akik rossz értelemben „érzik magukénak“ a könyvtárat, s ennek következtében már meg sem tudják különböztetni a saját könyveiket a könyvtári könyvektől, s a kölcsönzött művek visszaszolgáltatását nem tekintik kötelességüknek. Átnézve a könyvtár nyilvántartásait, megállapíthatjuk, tetemes összegre rúg azoknak a könyveknek értéke, melyek az olvasóknál huzamosabb ideig hevernek, valamint azoké is, amelyeket perlés, végrehaj tás után szereztek vissza. Értékes szakkönyvek, gyönyö- ! könyvtárba. rű verseskötetek, jó regények, a tudományos munkához nélkülözhetetlen forrásmunkák esnek ki a forgalomból egyes hanyag olvasók miatt, például a békéscsabaiak közül ifj. Rocs- kár András, Csíki u. 25 sz. a. lakos, Bártfay: „Korszerű galvanizálás“ c. könyvét, Tollas Erzsébet, Szt. István tér 8. sz. a. lakos, Ady összes költeményét, Vantara György, Sztálin u. 52 sz. a. lakos, Mikszáth: Noszthy fiú esete Tóth Marival c. regényét, Auer György csorvási lakos, Welledics: Francia-magyar szótárát vonta ki önkényesen hosszabb időre a könyvtár könyvei közül. Sorolhatnók az adatokat tovább is, de reméljük, anélkül is megérti mindenki, akit illet — a könyvtári könyv csak akkor marad meg minden művelődni vágyó dolgozó számára, ha azt időben visszajuttatjuk központi állomáshelyére, a
