Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-12 / 110. szám

I/iUoisawU Vlipt 1953 május 12., csütörtök pArtélet A szövetkezeti gazdálkodás a parasztság felemelkedésének egyedüli útja Számíthat rá a párt hetőséget kell adni arra, hogy kö­zeledjen a gazdaság új szocialista formáihoz, hogy gyakorlati, kéz­zelfogható tapasztalatokat szerez­zen az új gazdálkodásról, hogy megszokja ezt az újat, meggyőződ­jön előnyeiről és elinduljon az új úton. A szövetkezetek alacsonyabb fokai — értékesítő, beszerző, stb. — alkalmasak arra, hogy a parasztság megismerje a közös gazdálkodás alapjait, hogy gya­A mezőgazdaság szocialista át­szervezése történelmi szükségsze­rűség. „A szocializmus — tanította Lenin — az osztályok megszünte­tése.“ Az osztályok megszüntetése kettős feladatot állít a proletariá­tus és pártja elé: egyrészt meg kell dönteni a íöldesurak és kapi­talisták hatalmát, másrészt ót kell vinni a kisárutermelést a nagy­üzemi szocialista termelés vágá­nyára. A szocialista építést és gazdasá­got nem lehet hosszú ideig két kü­lönböző alapon — a szocialista ipar és a kisárutermelő mezőgazdaság alapján — fenntartani, mert ez a szocialista gazdaság felbomlásához rezet. A kisárutermelő dolgozó pa- •sztság sem tud másképpen fel­emelkedni, fokozott jólétben élni, ak a szocializmus, a mezőgazda- ' kollektivizálásának útján. Fej­eit mezőgazdaságot, a parasztság­- jólétet viszont a nagyüzemi- dialista gazdálkodás kiterjeszté- oiztosíthat. Csak itt lehet ész­jrűen kihasználni a korszerű ezőgazdasági gépeket, csak itt tkalmazhatók tömeges méretek- len a mezőgazdasági tudomány egujabb vívmányai — mindaz, érni megkönnyíti a dolgozó pa­rasztság munkáját. A kisáruter­melő gazdaságnak még a mi vi­szonyaink között is — ahol az ál­lam sokoldalú támogatását élvezi — szűk korlátjai vannak, nem ké­pes biztosítani a munka termelé­kenysége magasabb fokát, ami a szocialista rend győzelme szem­pontjából döntő. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése igen nehéz, bonyolult harcot jelent a párt számára. Ne­hezebb, hosszabb és keményebb harcot, mint a burzsoázia hatal- j radékot is kapnak ■ mának megdöntése, a proletárdik­tatúra megteremtése. Nehezebb, I A. szövetkezetek a szocializmus mert ezt egy forradalmi roham-: képviselői falun. A proletárál­mai nem lehet elvégezni, a kis-! lám messzemenően támogatja a árutermelőket nem lehet kisajátí- j szövetkezeti mozgalmat anyagi, tani. A parasztsággal össze kell ! kulturális és szervező erőkkel férni tanította Lenin , a pa- egyaránt. Csak a szövetkezetek, rasztságot igen hosszadalmas, las­sú, igen óvatos szervező- és neve­lőmunkával lehet átformálni. Az átszervezés útja korlati tapasztalatokat szerezzen a gazdálkodás új formájáról. A szövetkezetek magasabb fokai — a termelőszövetkezetek — lehető­vé teszik a parasztságnak, hogy rátérjen a mezőgazdaság fejlő­désének szocialista útjára. A szövetkezet azért alkalmas a mezőgazdaság szocialista átalakí­tására, mert helyesen össze lehet egyeztetni benne a parasztság egyéni érdekeit, a szocializmus építésének közös érdekével. Az egyéni és társadalmi érdek összhangja Miért a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben lehet a leghe­lyesebben és legsikeresebben ösz- szcegyeztetni a dolgozó parasz­tok egyéni érdekeit a társadalom érdekével ? Egyrészt azért, mert a mezőgazdasági termelőszövet­kezet megfelel a mezőgazdaság szocialista átszervezése legfonto­sabb követelményeinek, a terme­lési eszközök társada'masításá- ntak; a termelt javak elosztása szocialista elvének, a »minden­kitől képessége szerint, minden­kinek munkája szerint»-i elvnek; a munka kollektív megszervezé­sének. Másrészt azért, mert a mezőgazdasági termelőszövetke­zetben a fő társasgazdálkodás mellett a szövetkezeti tagok sze­mélyes tulajdonában kisebb ház­táji gazdaságok vannak. A ház­táji gazdaság méreteit a minta- alapszabály pontosan meghatá­rozza, ennek betartása minden szövetkezet és minden tag köte­lessége. Emellett a szövetkezeti tagok bevitt földjük után földjá­a termelőszövetkezetek útján le­het összekapcsolni a szocialista ipart a mezőgazdasággal, csak így lehet a népgazdaság egységes szocialista alapját megteremteni. A parasztság fejlődése a szö­vetkezeti úton lassú ütemben megy végbe. Lenin óva intette a kommunistákat attól, hogy erő­szakai, nyomással gyorsítsák ezt a fejlődést. Lenin hangsúlyozta, hogy be kell tartani szigorúan az önkéntesség elvét. Az önkén­tesség betartása természetesen korántsem jelenti azt, hogy a szövetkezeti mozgalmat sorsára hagyjuk, hogy magától, »ösztö­nösen« fejlődjön. Az önkéntes­ség elvének ilyen káros anti­VÉHÁNY NAPPAL ezelőtt, Sar- lead együk utcáján találkoz­tunk Ungor Mihálynéval, a feke­teéri Lenin TSZ tagjával. Piacon volt, meg az MNDSZ-ben meg­beszélésen, mert pénteken este az anyák országos konferenciá­jára utazott, mint küldött, öt­venéves. kicsi, alacsony asszony, olyan, mint megannyi urasági cseléd: megviselt a munkától, a temérdek gondtól. Igyekezett a termelőszövetkezet hagvma­ni. Igaz, eleinte nem vették szí­vesen a vezetők ezt. de én köte­lességemnek tartottam.« Azt is tudja, hogy a türelemre, nevelésre, felvilágosításra igen nagy szükség van az asszonyok között. Nem hiábavalók szavai, hiszen ő is hozzájárult ahhoz, hogy ebben az évben több asz- szony vállalt terüle;et a szövetke­zetben, mint tavaly. Amikor vala­melyik asszony elégedetlenkedik, így válaszol: »Emlékeznetek visz­földjére, az asszonyokhoz. Mint sza a múltra és gondolkodjatok, mondja: a hagymának nem sza- A múltban alig állt meg a ruha bad észrevenni, hogy ő két napig gy ermekeiteken, de magatokon országos küldött. Ungor néni j is. Ma meg szépen öltözködtök és emberi módon éltek. A botos­ispán sem áll a hátatok mögött.« COKAT CONDOL üng ,r né- ni az imperialisták hábo­rús készülődéseire. Eszébe jut sokszor a keserves múlt, férje, aki az urak érdekeiért halt meg a második világháborúban. Há­rom vidé fiára gondol, s arra, hogy egy harmadik világháború elragadná tőle őket, mások gyer­mekeivel együtt. így beszél er­ről: »Irtózok a háborútól, guilö- löm a háborúra spekulálókat, de ha mégis veszély fenyegetné bol­dog életünket, megtenném 50 éves lésemre is a megámét, úgy, ahogy a párt éveken át tanított. De ha összefogunk, nem következhet fia segített. Tavaly csak rizsből be, meri lefigjuk a nyomóiul» marxista értelmezését az elmúlt I 9000 forintot árult> ezenkívül j kezét.Ezek az egyszerű szavak másfél év alatt megyénkben is kapott 20 mázsa búzát, pénzt és bizonyítékai annak, hogy Ungor egyebet, | nénire számíthat bármikor a U NGOR NÉNI beleszól a j párt. Az anyák országos konfe- termelőszövefkezet vezeté- j renciája még inkább megerősílet- sébe is, Azt tartja: »Ha jogom j te benne a hitet, a teftrekészséget van a munkához, akkor jogom a béke ügye mellett, van a szövetkezet életéről is tud- | — Ralkus — szereti a munkáját elvégezni. Úgy mondja: ezt várja tőle a párt. A termelőszövetkezet MNDSZ- szervezetének majdnem négy éve elnöke. Fáradhatatlanul dolgozik. Mée a felszabadulás első napjai­ban tagja lett a pártnak és az MNDSZ-nek. Hogv a felszabadu­lás emberséges életet hozott, már akkor is érezte, amikor a szovjet katonák 3 mázsa búzát és na­ponként tejet adtak három — még akkor kicsiny — gyermeké­nek. A feketeéri volt urasági cselédek között Ungar néni 1945 őszén, elsők között lépett a közös gazdálkodás útjára. Azóta min­den évben 200—290 munkaegysé­get szerzett, pedig még csak egy tapasztalhattuk. A szövetkezeti mozgalom fejlődését az ösztönös- ségre bízni annyit jelent, hogy lemondanánk a dolgozó paraszt­ság napról-napra való megnyeré­séről, lemondanánk arról^ hogy mihamarabb jólétben és gondta­lanul éljeft. Ezt a marxista pár­tok, így pártunk sem teheti meg. A szövetkezeti mozgalmat a párt­nak kell vezetni, hibáit javítani, a mozgalom fejlesztésére irá­nyuló politikai munkát színvo­nalasabbá tenni. A szövetkezeteké a jövő tanításai alapján, a parasztság helyzetének ismeretében abból in­dul ki, hogy a parasztságot nem lehet kényszeríteni, erőltetni, hogy a megszokott, ősrégi termelésével máról-holnapra felhagyjon. A párt tudja, hogy a kényszer, az erőlte­tés. a hajszolás mindent elronthat, a munkás-paraszt szövetség meg- lazulásához vezethet. Az emberek tudatát, gondolko­dásmódját, társadalmi létük hatá­rozza meg. A kisárutermelő pa­rasztnak az ideológiája, gondolko­dásmódja rendkívül óvatos, rend­kívül gyakorlati és bizalmatlan az újjal szemben. A kommunisták pártja nem teheti meg, hogy ne számoljon a parasztságnak ezzel a gondolkodásmódjával. A párt ezért a nagy Lenin bölcs tanítását kö­vetve abból indult ki, hogy a pa­rasztságnak ezt a bizalmatlanságát kell legyőzni. A parasztságnak le­A szocializmus építésével ha­zánkban is megkezdődött a me- A párt a marxizmus-leninizmus zőgazdaság szocialista átalakítása. Pártunk irányvonala a mezőgaz­daság átalakítására helyes volt, politikailag megérett, szükséges és a parasztság körében megér­tésre, támogatásra talált. Népünk elleségei, a volt tőké­sek, földesurak, kulákok igye­kezték akadályozni a falu fel­emelkedését, a parasztság szö­vetkezését. Mindennek ellenére évről-óvre szélesedett a szövet­kezeti parasztok tábora, tért hó­dított és kitéphetetlen gyökeret vert a mezőgazdasági szövetke­zés ügye. Most, amikor a márciusi ha­tározatok elméletileg és gyakor­latilag egyaránt szétoszlatták a jobboldali, antimarxista ködfá- tyolt a szövetkezeti mozgalom körül is, amikor a párt, a kor­mány az eddiginél nagyobb tá­mogatást ad a szövetkezeteknek, megvan minden reális alapja an­nak, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk eddig splia nem lá­tott felvirágzásnak induljon. Most elsősorban szövetkezetein­ken a sor, hogy jó munkaszerve­zéssel, fegyelmezett, szorgalmas munkával kiaknázzák a nagy­üzem lehetőségeit és bizonyítsák ország, világ előtt, hogv a fer- mclőszövetkezef a paraszt-ág fel­emelkedésének egyedüli út ja. — Fal:fdi Gábor — Jobb munkát végezzen a battonyai területi DISZ-alapszervezet A területi DISZ 107 tagot számlál. Eb- | szélgettek azokkal, akik nem akartak bői gyűléseken alig jelenik meg 20—^. rendszeresen résztvenni az előadáson. A A hiba a vezetőség munkájában van. Ko- záró előadáson a vezetőséget megbírál- tsls Józsefre, a DlSZ-titkárri hárul min- iák az iskola hallgatói, deci feladat. A szervező titkárt hét hónap ^ A legrosszabb munkát végző vezetőség óta nem is láttam. Akkor ott volt, ami tag Gyöngyösi Zsófia kultúifelelös, kor megválasztották, de azóta felé sem ! állandóan sok mt/hkájára hivatkozva, ní/ett a DISZ-nek. Nincs, aki összefogja ’ nem jön el a vezetőségi gyűlésre, az ifjúságot. A fiatalok úgy vélekednek: j Nemrégiben megalakult a DISZ tánc» ,,Nem megyünk a DISZ be, úgy sincs csoportja, amely részt vesz a kultúr verse* ott semmi munka. Ha gyűlésre hívnak, j !!yen. Lehetne itt jó munkát végezni, meg. csak tanácskozás van, de a feladat végre- | va„ hozzá minden alapfeltétel, csak ki hajtásáról, az elvégzett munkáról hiánv- | k-cm aknázni. Erre kellene a vezetőségnek nagyobb gondot fordítani. Orosházi járási tanácstagok májusi fogadóórái Békéssámson: Sutyinszkl András május 24-én, kedden. Csanádapáca: Urbán István május lB-án, szerdán; Csorvás: Vági József május 18-án, szerdán. Gádoros: Ungt Imre május 18-án, szerdán. Gerendás: Ratár Imre május 25-én, szerdán, Kardosküt: Gombkötő Lajos május 24-én; kedden; Geszti hírek Egészévi tojás- és vágómarha­beadási tervét teljesítette a geszti Táncsics TSZ. Tervük az, hogy még az első félévben az egész­évi sertésbeadási kötelezettségük­nek is eleget tegyenek. ötvenezer forintos állami beru­házással apaállatistállót építenek a községben. A munkálatokat a jövő hónapban kezdik meg. Nagykopáncs: Bella József május 19-én, csütörtökön; Nagyszénás: Balázs József május 24-én, kedden. Pusztaföldvár: Szegvári Péterné má­jus 18-án, szerdán; Tótkomlós: Kozák Anna május 20­án, pénteken. j lat az autóbuszmegállóval köti Dumitrás Mihály, a járást tanács VB- _ . , elnöke minden hétfőn délelőtt 9-12 I össze. A munkák nagyreszét a la- órálg tart hivatalos helyiségében fo- J kosság társadalmi munkával vég- gadóórát, i zb Háromszázötven méter hosszú bekötőút épül, amely a főútvona­zik a beszámoló.” A DISZ Petőfi -sko^át, .* kultúrházban kezdtük, majd a tanács begyűjtési osz­tályán folytattuk. A DISZ-vezetőség tagjai nem látogatták az előadásokat, nem be VÁRADI GÉZA, tanító, Battonya, Román Ált. iskola, I. kér., Sztálin u. 10.. sz. Kik ártanak a Megyei Könyvtárnak ? Többször esett dicsérő szó a Viharsarok Népe hasábjain a Megyei Könyvtárról. Elmon­dották már, hogy állománya gazdag, azt is, hogy városunk népe szereti könyvtárát, szíve­sen látogatják. Most mégis azt kell monda­nunk, hogy nemcsak barátai, de ellenségei is vannak a szép intézménynek. Vannak, akik rossz értelemben „érzik magu­kénak“ a könyvtárat, s ennek következtében már meg sem tudják különböztetni a saját könyveiket a könyvtári köny­vektől, s a kölcsönzött művek visszaszolgáltatását nem tekin­tik kötelességüknek. Átnézve a könyvtár nyilván­tartásait, megállapíthatjuk, te­temes összegre rúg azoknak a könyveknek értéke, melyek az olvasóknál huzamosabb ideig hevernek, valamint azoké is, amelyeket perlés, végrehaj tás után szereztek vissza. Értékes szakkönyvek, gyönyö- ! könyvtárba. rű verseskötetek, jó regények, a tudományos munkához nél­külözhetetlen forrásmunkák es­nek ki a forgalomból egyes ha­nyag olvasók miatt, például a békéscsabaiak közül ifj. Rocs- kár András, Csíki u. 25 sz. a. lakos, Bártfay: „Korszerű gal­vanizálás“ c. könyvét, Tollas Erzsébet, Szt. István tér 8. sz. a. lakos, Ady összes költeményét, Vantara György, Sztálin u. 52 sz. a. lakos, Mikszáth: Noszthy fiú esete Tóth Marival c. re­gényét, Auer György csorvási lakos, Welledics: Francia-ma­gyar szótárát vonta ki önkénye­sen hosszabb időre a könyvtár könyvei közül. Sorolhatnók az adatokat to­vább is, de reméljük, anélkül is megérti mindenki, akit illet — a könyvtári könyv csak ak­kor marad meg minden mű­velődni vágyó dolgozó számára, ha azt időben visszajuttatjuk központi állomáshelyére, a

Next

/
Thumbnails
Contents