Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-10 / 108. szám

VLUai&awU Hip* 1945 máj« 101, ledől Ünnepi ülés Moszkvában a győzelem napja alkalmából Moszkva (TASZSZ). A fasiz­mus felett ártott g^&dem nap­it tiszteleti má]űe 8-án a flkovjetunió Nagy Színházában a »znvjefek, a pártszervezetek és & társadalmi szervezetek ünnepi Mást tartottak a szovjet had- t*r*g és s baifi evgeifészeti flot­ta képviselőivel együtt. A páho­lyokban a Moszkvába akkreditált diplomaták ültek, valamint ka­tonai attasék és az indiai par­lament küídthttsége. Ott volt m francia eífeuáfliási mozgalom képviselőinek, a francia, ném­áéi gyűlési' képviselőkaek és szé­né toroknak egy csoportja. As ünnep« ülést a Szovjet­unió Miniszlettanáesának «Bnüfee. N. A. Bulganyhc nyitotta meg rövid beszéddel. Á következőket mondotta: Tk év lelt et azóta, hogy vé­gétért a Nagy llonvédő 1 Lábos á. hazánk tíz évvel ezelőtt szövet­ségeseivel — az amerikai, angol, francia, lengyel és csehszlovák csapatokkal, Jugoszlávia csapa­tainak, valamidet * román éa bolgár hadsereg utóbb csatlako­zott egységeivel együttesen — fasiszta Németország etika vívott háborút. A Nagy Honvédő fiúkor« aü- lyaa megpróbáltatás volt * szov­jet népre és fegyvere* erejére. Ezt a megpróbáltatást kiálltuk, hála népünk kódex jégének és a kommunista pórt holes vezeté­sének. Mindörökre szívünkbe zártuk a hazánk szabadságáért és függetlenségéért életüket add ka­tonák és szovjet emberek emlékét. Ezután a Nagy Honvédő Há­ború befejezésének Iff. évfordu­lója alkalmából L Sz. Konvev, győzelmesen befejezte a törtéire- ; a Szovjetuoiá marsallja mondott lan legsúlyosabb háborúját, a 1 ünnepi beszédet. A Szovjetunió továbbra is támogatja az egységes Németország létrehozásáért loíjó harcot Szombaton, a német nép fel- • zabadu Iáéinak Iff. év for dü Tója előestéjén a berlini állami opera- házban ünnepi gyűlést tartottak. A gyűlésen me« felestek Wilhelm Pieek. » Német Demokratikus Köztársaság elnöke, a párt és m Kormány vezetői, a felszabadulási ünnepségre érkezett küfföMi ven­dégek, a diplomáciai kar, vala­mint a politikai, gazdasági és kulturális élet más képviselik. tanácsának első elnökhelyettese, tolmácsolta: a Szovjetunió Leg­felsői Tanácsa Ekwkségsuek, a Sz« vje tumid. Minis zier tanács é ónk és a Szovjet» n !• Kanraniiiraistl» Pártja Központi Bizottságának üdvözletét a Német Demokrati­kus Köztársaságnak és a német népnek. Fervtdiin hangsúlyozta, hogy a Szov jetuWL«. hi-kepoteiii- kájáboz híven, továbbra is tánw- 1 níszfertanács elnökhelyettese ad­tefével retifikáft párizsi szerző­dések Ixetály talamításáért és az egységes, deiaoLratiku«. békcsze- rető és független Néinetország lét rehvw.ásáéjrli. A mag , ar még. harcos üdvözle­tét a magyar konaány küldött­ség vezetője, Mekis József. a Magyar Dolgozók Pártja Politi­! kai Bizottságának tagja, a Mi­A Német Demokratikus Köz- ! && -Németország hazafias küz- ta át az ünnepi gyűlés részivé­társaság és a Sssovjetnnió himnu­szának elhangzása titán Otto Grotewohl miniszterelnök ünnepi beszédet Btondütit. A miniszter­elnök a Német Demokratikus Köztársaság külpolitikájának nlapelveit ismertetve hargvó- lyozta, hogy csak őszinte és ön­tudatos hékepolitika vezethet a nemet nép forró vágvúhák telje­süléséhez : Németország állami «gv Bégének békés és < temek reti- kas WyreálMtásáhioz. Grwtcwohl nainisztecelinök bc­dwUriéí a népakarat semmibe v é- I vőinek. Wilhelm Pieck a német nép felszabad«iásának 10i évfordulója alkalmából fogadást aduit Berlin (MTI). Wilhelm Pieck, j Wilhelm Pieelf a fogadáson a Némei Demokratikus Köafársa- | mondott rövid ödvőzWfeeszédé- ság elnöke, a nemet nép felsza- | hja ki jelen tét te: 3 A német dol- badulasanafc 10. évfordulója al- gőzök és minden. békcszcrető ué- kaknóhól, vasárnap <*» ürutepi | fftöikfhákfcak tesz­fegadást adott Berlinben a mi- { ^ Sov ^^k a német alól történt felszabadításért és az új uisMélriuraok házában. A foga- , „ _ . . J«,„ »ft!*** - —M­időz* külföldi kormán' 1 iibliött­eaédk «tán a karát* áMamvok kép- ! ségek tagjai. Ménnetarsaág Sao­váeefői szólaltak fel. Elsőinek ■eovjet kormányküldöttség tője M. G. Parvuhin, a Szovjet­unió Kommunista Pártjia Koa- ponti Bizottsága Elnökségének tagja, a Sbwwjjctmiő Minisztvr­cialietí! Égységpártjának é* NDK kormányának vezetői. a diplomáé iái testület tagak vala­mint a termelés, a politikák Köszöntjük a csehszlovák népet! Tíz évvei ezelőtt szabadult fel Csehszlovákia a hütlerístr elngamtís áléi. A ná<- < k Prágát, « esehtk gfföagüritfővárosát, el akarták pusztítani. A petf«ot nép május 5-t felkelése azt m etj<skst<l <Hy az m. A hősin ti a ttot a német túlerő vérbe foj­tással fenyegette, a szovjet ha lsereg azonban segítségére sie­tett » präg»'oknak. 'Sziiiitt elvtárs parancsára az éhéi ukrán hadsereg tun kkodosztályai haatiéktuiwnii <t felkelők segít­ségére siettek. Drezdától Frágáig- harminc óra alatt tették meg az utat a szovjet csapatok és közös, harcbaji íruojpeumú- sítették a gyűlölt ellenséget. Megmentették »arany Prágái« a jmszlttMslól. Máfas 9. a esek nép történetének egyik legje­lentősebb. dátuma. A szabadságát visszanyert esek. és szlovák nép megkezdte országa újjáépítését. A kommunista párt ve­zetésével sík trtf vívta harcait a reakció ellen, és amikor a munkásosztály vezette nép kezébe vette a hatalmat, Cseh­szlovákia is .izihirdktn a'békctáéuir országainak sorába állt. C.sehszlovúk áhan is, a sztálini nemzetiségi p&litikec alapján, rendezték a nemzetiségek kérdését, aminek ereziméngek'nt, az addig elnyomott, féTyg.mriöFr sorban lévő Szlovákia is ha­ts! mas. fejlődésnek indult, tő mleződtek a magyar-esehssVo- vák vitás kérdések is és a két szomszédos nép egymást se- gitve, szoros barátságot Képien*, gazdasági és kaftnräfrs fat/i- csolatait mélyítve építi hazájában a szoe'.alizmnst, erősíti a bik.’tábart. Legnagyszerűbb példája ennek a baráti kapcsolat­nak a közösen felépített komáromi híd.. Csehszlovákba: népe óriási eredményékét ért el a,z elmúlt tíz én alatt. A cseh­szlovák ipar fejlődését bizonyítja, hogy amíg, a háborúelutti egész kivitelnek mintegy hat százalékát tette ki a gépex­port, addig jelenleg kb. 40’ százaléka a kivitelnek. (Nálunk, Békés megyében is közismertek a tZ does tcdajmankálö gé­pek.), A mexőgpzdasútfbmt is nagy az előreha’adás: a szdntá- terúietiKk mintegy falét szövetkezetek és állami gazdaságok mümlik és napeól-impra. úqadih százak és ezrek lépjiek a szö­vetkezeti gazdálkodás átjárod. A kiiltűrforradaltom eredmé­nyeként az irodalmai, művészet a dolgozó tömegek közkün- eséné vált. A szabad csehszlovák nép is azon az úton j/ár, melyen a szabad magyar nép: a szocializmus építésének átján. Mszöntjuk- a csehszlovák népet hazája felszabadu­lásának tizedik évfordulóján és további nagy, sikerüket ktná- luimk neki a szocializmus: építésében,, a béke védelmébeat Érvényükéi vesztett nemzetközi szerződések A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége megvizsgálta a Szovjetunió MiBísztertaitáesáhak az 19142 május 26-án kötött »A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének és Nagy-®ri- táiRBM és Észak-Irország Egye­sült Királyságának a hitleri Németország és európa cijikocvai elleni háborúba» vadait szövet­ségéről, valamint a háború utá­ni együttmőkfelésről és kük'sö- nős segélynyújtásról szóló szer­ződés« és az 1944 december 10-én kötött »A Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége és a Iránéi» Köztársüsájf szövet­ségi és kölcsönös segéfywyeiftnsi szerződése *• hatáPytaiairííásárái szóié előterjesztését. A SzwjwtiiiiniÄ Legfelső Taná­csinak Elnöksége mamikét szer­ződés ügyiében ágy domíüirt, hogy mikéi azok érvényüket veszítet­ték, hatálytalanítja. Ennek ér­telmében a Szovjetunió Legfel só Tanácsának Elnöksége tör­vényerejű rendeletét fogadott el. társadalom felépítéséhez nyújtott aagyWka segítségért. A Szovjet­unió iránt érnett kálink art azzal a fogadalommal kötjiuk íesne. liog.v tovább erősítjük a német gazdasági és kulturális élet más j nép é» a Szovjetunió népei meg- élenjáró képvígelőí. í h»»th«tatii»® barátságát.« csupán az egyik karosszékre te­Halló. Itt Budapest... I _______■ _ *__„ i '_____i. ' . , . . hegv valaki vigyáz a b«t»r«»ki-ai fVih.rsarkj árak nyomában a H4y.«»ari VAsaran) A *Uéá és ikervári kosárfonók nyegek élénk, mefeg sziámi szia- CU'golva Mihály elárusitó épp akmlt, amikor 25.WK) f*ri»fes. elárusító fülkéjétea is cstkiler­t* csábítják a vásárlókat. A hé- egy tuűcamiatás futót csomagol forgalom volt. váróikat lehet talláhni. Big ö. késsw.tsndrási HISZ fülfcéjplm* he. A Wkísi keaárfenák két, na- P««»882»1 ^dlnakr a bók-si. GyüHft az •H.mnré* g'«s fetenetss, fonott-garnitúrát ^ __ % — Ha így Keg1 tovább, el- szwnreliányóan — talán azért, fogy a-z cg«» ám!' — mondja mert épp a Viharsarok feg­egv kis biiazlaBéggel a hangját- csiicakén vágynánk. an' aa árut, de az árakat «Tfefejtett» állítottak ki. Épp« «feg« W.- Hú»« nap telt el, szánkódnak a látogatók feömil ^ v-gfe megküWff:E az ár. amiatt, hogy mindkettőn ott áll jegyzéket és megkezdődhetett a Figyelem.! Figyelem! A piros- pettye* labdához új száflílmáuy éik.aetit! Figyelei»! — kiáltja mért a hangerőéit» a Helyi-ipari Vásár fegújabil tór«»t. A héjára- (ok álhmwBóa* ontják . látogató- hat, a vendéglők árnyékos asz­talai mellett aFg. fehet helyet kapni, a kínai pavilon előtt 80 méteres soruk kígyóinak, fjeg- ieelcndőhh' árucikk a pirosaiéityes labda és az ízlésesen palackéit );jan pafeeni *>r, melyet sokam tucat- jg mánum vásárolnak. Bzewtamfrási parzsas/rótyegek éa hollaiuL exportra készült to- Csoroási l*efákt caahar gombok... A főbejárat mögötti téren a nagy eftsmerést vpvtak ki- a rí- roatáli szőnyegek külföldön is | «őeetkeaeti pavilonok mö« at vásár vendéget, távolnkh, pedig hely reállított szökőkút aot-sok aárlátogrítők és a szakembereit dics«eegpt szerezt ek a magyar gjjjj, a Jtisiparosofe állították ki egy csabai g-um-bkészítő» és egy víarngarn tör felfalé, a fák köat élőit egyaránt QrömnoeL mutat- iparnak.. Legújabb tervük ^ az, készítményeiket, itogdnnó Iwkft te és messzire eÄordjw a pará­nyi páraszerű víz cseppeket. A vásár kavargó, zsongó for gat agá­ba» minduntalan feltűnik egy újszerű. ér<felre« színfolt. Itt tarka kínai mwltirfígnráfcat via* valaki, a tefefnnfiilke mellett a némát-francia tolmács külföldi férfit kalauzol, távolabb hatal­mas gy«*ekse*«g tolong a játvk­Pedig a negycszf emlős szövet- az »elkelt« jelűé». Bizonyára különböző szép ék ízléses békési »á az. ok*, irrtr* a kezst szép aoimkát végzett. Svéd többen szívásén rendelnének, de fonott holmik eladása. Itt mezőtúri fíKneftas naimkáh aratn'tk tbzmő tavasai s«él Wliekapasa- jk a Ü. díjról szóló oklevelet, hogy megkezdik a perzsaszőnye- vaBnj,p a híres saegcdS boesko- sikeirt. ík * záaxlók fényt» sebynoé- mellyel a szövetkezet kivátó ké- gisk exportgyártását. A kcivs- rogaj. debreeeiri mézeskaMcsos A legnagyobb forgalom május szkmónyeit jptakuazták. a fel- fetre éa az érdeklődésre l< g cl- ^s(jg m^gíerek. De a Viharsa- 1-én és 2-án volt, de srs éretekb'í- c*illanó saeiamel beszel az *á- lemzohh, hojp- a vásár végen ro£ géni maradt et. Szilasi Béla dés azóta sem csökkent. Soha. digi eredHafriyekről. megmaradó szőnyegeiket a Di- Psorvá.si kefekötő az ország min- kétszer-háromszor is eljörmek, — Idái^ nem nagyon ívtak vaícsasnok egy te télben fogja at- den részéből érkezett számoo Ms- hogy újra gyönyővküdjiewek a rólnnkfii —veti közbe kicsit yenm. iparos közt is a Legjobbak közé magyar ipar ízléses és szén ími­t _ tartozik: munkáját harmadik díj- bau, amelyek méltán veszik fel H ailpjiiuiq •* P * ,ll,ö® ■ • ■ jal jutalmazták. Qrömltnief mirtat- a versenyt a tesvérf népi tfcmok­A békéscsabai és mezőtúri fi háromszor ia visszajön, végül ja a vásárló-napldjáfila írt egyik bet ratikns országok iparcikkeivel. .4 gzőnyegkésiítőft. BMwfibi dk mégis magával viazi a kiválasz- jegyzésit »Az utolsó tíz. évben Hefviipari Vásár a minőségi árusítóhelyéi» egy örótmosolygé tott darabot. fiatalasszony, Szászfelri Petemé — Nem, mond«», kicsit drá- viMamwvasút míntapcSdinya kft- sfepniiutáju torontáli szőnyege- g», de *lya« szép, bogy ii*m tu- rül. Sokan keresik fel a háziipari Let terít let * vásárlók «lőtt. Kü- dón* kthagvni! — mondja hú­r fen* is,, mefeoek ipik oldn- lönöae* a kissebh méretű futó- él csúaóui. a wőhyegwek ÜSfetek ta- öesadWfefesdkiyegyk kelnek »agy Am árukésale et n^umta pó- nyát. A perzsa és toeswtáíi mó- »záaimoL Egy ra*tóe»kaliafi«a fér- tolni kell, mert olyan nap is nem láttam hasonló, szép kefe- munka újabb fejlődését tükrözi, árut.« Csak az anyagellátásra s megállapíthatjuk, hogy a Hé- panasakodik: nem tudj|a kielégí- kés megyei szövetkezetek és kia- teni a keresletet. Nem messze iparosok «lediuényesea. álltái tőle, ifj. Adamib János békés- meg helyüket a helyiipar »agy csabai kötélgyártó gondosan el- seregszemléjén, készített portékájából válogatnak Kilényí Geyza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents