Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
1955 május 8., va irnap 1/ Uais-aiaU (Foglalás a 2, oldalról,) Az állami gazdaságok szántó- területe öt év alatt több, mint háromszorosára nőtt. Bár az állatni gazdaságok termelési eredményei a legtöbb területen meghaladták az országos átlagot, még nem használták ki eléggé a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit. Az állami gazdaságok szerepe a lakosság és az ipar ellátásában állandóan növekszik. Az állami gazdaságok árutermelése öt év alatt négy és félszeresre emelkedett. 1954-ben már a gyűjtött mennyiség jelentős hányadát: a kenyérgabona 19 százalékát, a rizs 49, a tej 22,5 százalékát és a gyapjú 27,7 százalékát adták az állami- gazdaságok. Az állami gazdaságok állatállománya öt év alatt ötszörösére nőtt. 1954-ben a begyűjtött vágómarha 23,3 százalékát, a vágósertés 93,6 százalékát adták az állami gazdaságok és az állami hizlaldák. Az állami gazdaságokban az egy tehénre eső tejhozam 2744 literre emelkedett. Az állami gazdaságok állattenyésztésének gyorsabb fejlesztését az utóbbi években fékezte a takarmánytermelés alacsony színvonala. Az elmúlt öt esztendő alatt mély gyökeret vert a termelőszövetkezeti mozgalom. Az 1953. és 1954. évi átmeneti visszaesés ellenére az elmúlt év végén csaknem kilencszer annyi család hatszor annyi földterületen gazdálkodott közösen, mint a tervidőszak elejen. A termelőszövetkezetek jelentékeny része megszilárdult. Lényegesen javult a munkafegyelem, javult az elvégzett munkák minősége is. Ezek eredményeként 1954- ben a termelőszövetkezetek csakA Központi Statisztikai Hivatal jeientese a népgazdaság fejlődésétől, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakuláséról 1950—54-ben, az első ötéves terv időszakában nem 40 százaléka már az országos átlagnál magasabb termeseredményeket ért el. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás ellenére több mint 400 termelőszövetkezetben a búza termésátlaga katasztrális holdanként meghaladta a kilenc métermázsát. A közös állatállomány öt év alatt több mint nyolcszorosára emelkedett. 1954-ben a megelőző évekhez képest jobban gondozták az állatokat. A tejhozam nem volt kielégítő. Az elmúlt öt év alatt jelentősen gyarapodott a termelőszövetkezetek közös vagyona. Az egy kát. hold szántóterületre jutó közös vagyon mintegy nyolcvan százalékkal, a szövetkezeti alap 137 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezetek öt év alatt igen jelentős beruházásokat hajtottak végre, amelyekhez az állam közel egymilliárd forint segítséget nyújtott. Emelkedett a tagoknak mind a közös gazdálkodásból, mind a háztáji gazdaságokból származó jövedelme. Az erdőgazdaságok öt év alatt közel háromszor akkora területen telepítettek erdőt, mint amekkorán kitermelés folyt. Az ország erdőterülete öt év alatt 12 százalékkal emelkedett, de mindez mégsem pótolta megfelelően a Horthy-korszak éveiben kiirtott erdőket. Az ötéves tervidőszak alatt mintegy húszezer kát. hold mezővédő erdősévot létesítettek. Megkezdődött az erdőgazdasági munkák gépesítései IV. Köziekedés, hírközlés A közlekedés teljesítményei az ötéves terv időszakában jelentős mértékben növekedtek: 1954-ben vasúton 30,3 millió tonnával, tehergépkocsin 40 millió tonnával, hajón egy miliő tonnával több árut szállítottak, mint 1949-ben. 4 vasutak árutonnakilométer tejjesft- mónye 79,3 százalékkal, a tehergépkocsiké 235,5 százalékkal nőtt a tervidőszak alatt. A vasutak utasforgalma 1940V. ről 1954-re 83,6 százalékkal, a repülésé 212,1 százalékkal nőtt A távolsági autóbuszok 1954-ben hétszer annyi utast szállítottak, mint 1949-ben A tervidőszak alatt a köziekétervidőszak folyamán 30 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a csecsemő- és gyermekgyógyászati '84 százalék) valamint a szülészet-nőgyógyászati (33 százalék) dés fejlesztésére: utak, hidak épí- : ágyak száma, tésére, a járműpark növelésére j Jelentősen fejlődött a szakor- és a postahálózat bővítésére 8,7 vosi és üzemorvost ellátás: az milliárd forintot fordítottak. Ebből az összegből az ötéves tervidőszakban újjáépítették a legfontosabb dunai és tiszai hidakat, köztük a Boráros-téri Petőfi hidat, a bajai és a dunai öld vári hidakat, a polgári tiszafáidat, felépítették a Sztálin hidat és a Csehszlovák Köztársasággal együttműködve a komáromi Duna hidat. Az ötéves tervidőszak végén befejezés előtt állt az újjáépített újpesti (északi) összekötő vasúti Ind. Uj vasútállomások épültek, illetőleg jelentősen bővültek pl. Sztálinvárosban, Kazincbarcikán, Székesfehérvápest-f erencvárosbain, Záhony ban, stb. Az úthálózat öt év alatt 11Ó0 km-rel bővült: elkészült többek között a Szekszárd—Póos, a Balatonkeresztúr—Nagyi«anizya és Miskolc—Sátoraljaújhely közötti műút. Számos új közlekedési eszközt helyeztek üzembe. A posta öt év alatt a távbeszélő központok befogadóképességéit 78,2 százalékkal — ezen belül egy igényjogosultra jutó szakon vosi rendelöórák száma 1954-ben több mint másfélszerese, az üzemorvosi rendelőórák száma két és félszerese volt az 1949. évinek. Ot év alatt közel 12 millió tüdőszűrő vizsgálatot végeztek: 1954-ben háromszoraimyit, mint 1949-ben. A TBC, halálozás aránya közel harmadára esett: 1949- ben tízezer lakosra 9,6, 1954- ben 8,4 TBC halálozás jutott. Az ötéves terv időszakában, de- külőnösetn az utolsó két évben jelentősen javult az anya- és csecsemővédelem, 1949-ben a terhes rótt, Komlón, Miskolcon, Buda-1 anyáknak mintegy 40 százalékát, 1954-ben már csaknem valamennyi terhes anyát részesítették intézményes gondozásban. Az intézetbe® történt szülések aránya az 19f9. évi 30 százalékról 1954-ben 63 százalékra emelkedett, Budapesten már csaknem minden szülés Intézetben, vagy orvost segítséggel történik. Csecsemő tanácsadáson az ötéves tervidőszak végén az újszülötteknek több mint nyolcvan szá- lékát mutatták be Az állam 1953- ban 73, 1954-ben 89 millió forint értékben juttatott az anyák- I nak ingyenes cse cse m ő ke lengyét. Az egészségügyi viszonyok javu- ! lása, a terhes nőkről történő foko- j zott gondoskodás következtében a csecsemőhalandóság ót év alatt egvharmaddal csökkent. Száz él- veszülöttre 1949-ben I«, 1954-ben 6 egy éven aluli elhalt jutott. A z összes állandó bölcsődei férőhelyek száma 1954. év végén 21 ezer, az 1949. évinek több mint négyszerese volt. Ezenkívül még — elsősorban a falvakban közel hétezer idénybölcsődei férőhely >» volt , Az ötéves tervidőszak folyamán közel 900 ezer dolgozó részesült szervezett üdültetésben, 1954-ben 71 százalékkal több mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszak alatt indult meg a gyógyüdültetés és az éjjeli szanatóriumok működése is. A jelentős mértékben fejlesztett egészségügyi hálózat nem mindenben elégítette ki azokat a szükségleteket, amelyek elsősorban a társadalombiztosítás igen széles körre való kiterjesztése nyomán felléptek. A kórházi osztályok egy része, valamint egyes szakrendelések még zsúfoltak. Nem kielégítő a vidék orvosellátottsága: vidéken tízezer lakosra negyedannyi orvos jut, mint Budapesten. Kulturális eredmények Jelentősen fejlődött az oktatási a főközpontokét 43 százalékkal, az alközpontokét 173 százsaíékfeal | . . - ....- növelte. A helyközi tógveze- i l^nds7f - ^ az tőkés hálózat hossza lzá*a > ményak hálózata: a kJ1'nbözo ck* lékkal, a helyi hálózat# Buda tatást intézményekben és tanfopesteo 40 százatekkal,“vklék^n 44 *a™k0." százalékkal növekedett. A rádiók teljesítőképessége a tervidőszak alatt — elsősorban a dlósdi és a balatonszaDadi adók üzcqyljehelyezé.se révén Í19 százalékkal (394 KW-taf) nőtt 1934- ben megindultak a kísérleti televíziós adasok. A lakosság anyagi helyseiének alakulása, szociális és kulturális eredmények A lakosság anyagi helyzete Az ötéves tervidőszakban javult a lakosság anyagi ellátottsága. Jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma: 1949-ben száz keresőre 128, 1954-ben 119 eltartott jutott. Növekedett a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. Az árutermelés és ezen belül a piaci felhozatal növekedése jelentősen növelte a parasztság jövedelmét is. Az ötéves tervidőszakban az egyéni jövedelmeken túlmenően igen jelentős volt azoknak a közvetett juttatásoknak az érléke, amelyekben a dolgozók az állami költségvetésből és vállalati eszkö- gökből a munkabéren és fizetésen felül részesültek. A* társadalombiztosítás-juttatások, ingyenes orvosi segítség, a különböző sejak, munkaruha és védőélel juttatások, az étkeztetési hozzájárulás, ingyenes, vagy kedvezményes beutalások szanatóriumokba és üdülőkbe, az ösztöndíjak és egyéb kedvezmények állandóan növekvő mértéke jelentősen fokozta a lakosság anyagi jólétét. A lakosság megnövébedett vásárlóerejét fejezi ki az áruforgalom növekedése: a kiskereskedelem — változatlan árakon számítva — 1954-ben 31 százalékkal több árut adott el, mint 1949- ben. 1954-ben a megnövekedőit forgalomnak mintegy' 98 Százalékát a szocialista (állami és szövetkezeti) kiskereskedelem bonyolította le, 1949-ben a szocialista kiskereskedelem részesedése gélyek és jutalmak, újítási dí- csak 32 százalék volt. Lakásépítkezés, kommunális ellátás Ot év alatt több mint százezer lakás épült. Sok új lakás létesült az új szocialista városokban: Sztálinvárosban, Kazincbarcikán, Várpalotán, Komlón és más ipari központokban. Az ötéves tervidőszakban jelentősek voltak a lakosság — elsősorban a falusi lakosság — magánépítkezései. A lakosság építkezéseit az állam hosszúlejáratú hitellel és az építőanyagellátás nagymértékű növelésével támogatta. A lakásépítkezések i' te me azonban elmaradt a lakosság — különösen a rohamosan növekvő számú városi lakosság — szükségletei mögött. Öt év a'att 630 községet, 300 gépállomást, 400 állami gazdaságot és ugyanennyi termelőszövetkezetet kapcsoltak be a villamoshálózatba. Kiienc városban, huszonhét községben és bányatelepen építettek vízmüvet,, vagy kezdték meg új vízmű építését. öt év alatt 400.000 lakást kapcsolták be a közműves ivóvízellátásba. fejlesztették — különösen Budapest munkásiakta kerületeiben — a víz- és csatornahálózatot. Egészségügy Az ötéves terv éveiben jelentősen javult a lakosság egészség- ügyi ellátottsága. 1954. végén zaléka, 5,8 millió fő — két mit|- Ifóvaí töm» ifílnt a tervidőszak kezdetén — részesült társadalombiztosításban. A társadalombiztosításban egyre inkább részesült a parasztság is. A társadalombiztosítási juttatások összege erősen növekedett: 1954-ben az egy biztosítottra jutó gyógyszerköltség közel kétszerese volt az 1949. évinek. Emelkedett az orvosok és az egészségügyi személyzet száma: tízezer lakosra az 1949. évben 10, az 1954. év végén 18 orvos jutott. Az orvosok több mint felének van szakorvosi képesítése. Az egészségügyi intézmények hálózatának fejlesztését szolgálták az öt év alatt létesített, illetve bővített kórházak, klinikák, szanatóriumok és szülőotthonok: köztük Budapesten a Tétényi úti új általános kórház, a Mozgáste- ráphiai Intézet, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, az Országos Onkológiai Intézet, a Tomcsányi úti koraszülött kórház, a korányi TBC Gyógyintézet, a Pesterzsébeti TBC Gyermekosztály, vidéken a pincehelyi járási kórház, a zalaegerszegi szülészeti nőgyógyászati pavilon. Tizenkilenc új korszerű rendelőintézet létesült, többek között Budapesten, (Pestlőnneen és Kispesten), Miskolcon, Tatabányán, Ajkán. A beruházások, bővítések és átszervezések eredményéként a több mint 1,700.000-ron tanultak. Az ország minden részében új már a lakosság mintegy 60 szá-1 kórházi ágyak száma az ötéves területi és üzemi napköziotthonokat és óvodákat adtak át rendeltetésüknek. Az óvodai intézmények száma 1954-ben ezerrel volt több mint 1949-ben. öt év alatt több- száz új általános iskola és számos új középiskola létesült. Nagyobb mértékben fejlődött a felsőoktatási Intézmények hálózata. Valamennyi oktatási intézményben nagymértékben emelkedett a tanulók száma. 1954. év végén az óvodáskorú gyermekek mintegy egynegyede részesült óvodai ellátásban, számuk húsz százalékkal volt több, mint 1949-ben. Az ötéves ten időszak alatt közel 430 ezren végeztéi« el az általános iskola VIII. osztályát; 1954- ben számuk ötven százalékkal haladta meg az 1949. évit. Az 1954. évben — szemben az 1950. évi 11 ezerrel —több mint 28 ezren vizsgáztak a dolgozók általános iskolai tanfolyamain. Az 1954/55. tanév elején 162 ezer tanuló járt középiskolába, 73 százalékkal több, mint az 1949/50 tanévben. Öt év alatt több mint százezer tanuló tett érettségi vizsgát. A középiskolák esti tagozatain tanulók száma öt év alatt 75 százalékkal nőtt. Az ötéves tervidőszak utolsó tanévében 47.500 hallgató iratkozott be egyetemekre és főiskolákra, kétszer annyi, mint 1949-ben és négyszer annyi, mint 1937/38- ban. 1954-ben 8000 dolgozó vett részt egyetemi és főiskolai levelező oktatásban. A különböző szaktanfolyamokon az elmúlt öt év alatt 1 millió 187 ezer dolgozó szerzett új, illetve eredeti foglalkozásánál magasabb képesítést. Ipari tanulóképzés útján mintegy 113 ezer fiatal szerzett 6zakmu nkásképesítést. A tudományok, a termelő munka, az irodalom és a művészet terén szerzett kiváló érdemeikért öt év alatt 464-en részesültek Ko*>- í suth-díjban. ötven dolgozó nyerte el a „Szocialista munka hőse‘; megtisztelő címet. Öt év alatt töbo tízezer dolgozó kapott kormánykitüntetést. A tervidőszak végén 68 ezer dolgozó rendelkezett sztahanovista oklevéllel és 32 ezer fő „kiváló dolgozó“ jelvénnyel. Jelentősen támogatta az állam a sport fejlesztését is. Az ötéves tervidőszak alatt épült közel 100.000 fő befogadóképességű Népstadion, emellett az ország egész területén számos sport'éte- sítményt építettek fel, vagy építettek újjá, 1954 végén négy ezer sportkör működött, közel fél millió taggal. Az 1952 évi olimpián elért 16 egyéni és csapát- bajnoknág — 42 aranyérem t-p- mellett a magyar sportolók öt év alatt 32 világbajnokságot .és 16 Európa-hajnokságot nyerlek. Az első ötéves terv időszakában elért nagyarányú fejlődé# következtében átalakult a népgazdaság szerkezete: a termelésben túlsúlyra jutott a szoc'alisia szektor, az ipar, ezen belül a nehézipar a népgazdaság vezető ága lett. Az ötéves tervidőszakban létesített nagy beruházási k, amelyeknek egyrrészét 1955 év folyamán és 1956 év elején helyezik üzembe, biztosítják a termelőerők gyorsütemű fejlődését. Mindez megteremtette a további lehetőségét annak, hogy a népgazdaság, ezen belül elsősorban az ipar termelőerői a 1< g- fejlettebb technika alapján erős ütemben tovább fejlődjenek, jelentős támogatást adjanak a mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztéséhez, elősegítsék a mező- gazdaság szocialista átn'akítását és tovább emelkedjék a do'gj- zó nép anyagi és kulturális szükségletei kielégítésének színvonala. Budapest, 1955 május 7. Központi Statisztikai Hivatal
