Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-05 / 104. szám

1955 m'ifw 5.. oeltfrfSlt VíUaisauk Hifié. Kettős ünnep volt az István-malomban Szombaton «ele összegyűltek az fhtván-malom dolgozói, hogy megemlékezzenek a 11. szabad május elsejéről. Méltó keretet adott ennek az ünnepségnek, hogy éppen a felszabadulási és a má­jus 1-re indított munkaversenyek során immár harmadszorra is el­nyerték a büszke élüzem kitün- íe’ést. Ebből az alkalomból Ternesz Vilmos, a Malomipari Igazgató* tág főmérnöke, beszédében mél­tatta az üzem eredményeit. Fel­hívta figyelmüket a mostani nagy karbantartási munkák jó el­végzésére és a rendelkezésre ál­ló idő minden percének kihaszná­lására. Faragó Mária elvtársnő, az ÄDOSZ területi bizottság nevé­ben az önköltség csökkentésére, !a minőség javítására, a terv min­den részletében való teljesítésé­re kérte őket, bogy a II. negyed­évben hasonló sikereket érjenek el. Az ünnepségen jelen volt Bíró József elvtáfs, a MDP.Békés me­gyei Pártbizottságának eTső titká­ra. Hozzászólásában elmondot­ta: Nagy öröm, ha a megye va­lamelyik üzeme elnyeri az első­séget jelentő élüzem ebnet — és hozzátette — az még sokkal nagyobb öröm, ha ezt a címet meg is tartják. Az ünnepség végén Terítesz, majd Horváth Károly igazgató elvlársak kiosztották a »Szakma kiváló dolgozója« jelvén veket és az ezzel járó félhavi fizetést. Hé* raktári dolgozó kapta meg hoez- szú, kitartó, jó munkája jutal­mát. Ugyancsak kitüntették a műszaki osztály kiváló dolgozóit, akik nagymértékben hozzájárul­tak az eredmények eléréséhez. Többen pénzjutalmat kaptak. Az ünnepséget kultúrműsor, va­csora és éjfélig tartó tánc követ­te. (Kurilláné). UAlU'to IÁTOK Kikére van szükség a KIK-nél? Nem ma kezdődött, a legnagyobb sajnálatra ma még nem Is végződik. Hőnapok óta tart már az áradat a pincében, ami­att az átkozott eternitcsörepedés miatt. Azóta a KIK-tűi jávtah kint néhányszor, telefonáltunk is, de hasztalan. Ígéretben igazán nincs semmi hiba. Megígérték szépen, hogy minden rend bejön, csak egy kis türelmet. Egy jóindulatú bácsi, aki nálunk járt, még a WC-t is megnézte, a fürdőszoba vízveze­tékénél is felfedezett bizonyos repedést, feljegyezte és minden jót kívánt. Azóta telefonáltunk néhányszor, jártunk a KIK-nél Is állandó panaszainkkal. A vtiálláa azonban változatún, leg­feljebb annyi változás van, hogy ma már a WC teljesen hasz­nálhatatlan és három család — néhány pici gyerekkel, várandó* vízszintes. t. Schiller mondja - a gyűlöletről is « szeretetni. 39. E. A. 40. ValUsrövidité*. u v ök «. Folyadék. 66. Ormérték, < 66.1 Jtanijfc-iBfffa}, beißt kévéivé. 69. Lehi.-keringS. anyákkal''—nem tudja mit csináljon. •».- ■ Ezért jártunk ismét a KIK-nél. Nem tudjuk, Miméi Tol­tunk, de vagy négy elvtárssal, elv társnővel beszéltünk, míg az utolsó meghallgatott. Panaszainkra 4t is panasszal válaszolt Nincs mit tenni, bármilyen sürgős, csak egy szerelője van a vállalat ak, annak pedig rengeteg munkája van, de ő felírja a mi panaszunkat is. önkéntelenül is körbejár ilyenkor az ember szem«. So* üres, vagy elfoglalt asztalt láttam, az asztalokon papírhegye «et, való­színű az Árpád sor lt>. számú házról is van ott jdnéhány hevemben. l)e szerelő az sehol. Hát Maré is van szükség a KIK-nél? Tizenegy néhány ember szedi össze a Megrendeléseket, {esetleg hevesebb, de így is több, mint amennyi szerelő van, hiszen biztosan több ember vizsgálgatja a házaknál előfordu­ld hibákat is egynél) és egy szerelő dolgozik? Marsi trtpala. 13. Dunántúli eaaterna. •. t. 14. Nagy orosz város 15. Vissza: gyom 16. Azonos mássalhangzók. 17. Schiller híres drámája (I.’ 13. Dalmáciái város. 1«. G. F. 21. Azonos magánhangzók. 22. Területmérték, ékezethiánnyal. 24. Nehézpuska-tartozék, ttíokó kocká­ban kettős betű. 28. ...TIN-TIN. 30. Schiller híres drámája (II.), máso­dik kockában két betű. 33. Hun király. 34. Gondolkoznak vele. 35. Vissza: papírfajta, ékezethibával, 36. Vissza: mesterségesen érett meg. 38. Két szó: az Ökör húzza és helyha­táiozó. 47. Vés, éfcezethifcával. 43. Vissza: tegnap « halászcsárdá­ban ...... 4 6. Helytelen névelővel, sulymérték. 49. Görög, város, utolsó két bet# fel­cseréivé. SÜ. Birtokos kérdő névmás. 53. Görögül: tűzhely, ókori római papi testület betűi keverve. 54. Játszó gyermek teszi. 56. Angol sör, ékeztt felesleges. 30. Nagyközség Szabolcs megye nyfr- begdányi Járásában. G»J. 57. Rangjelző szócska. 50. Kicsinyítő képző. 60. R. O. 62. A vízszintes t. befejező része. 65. Ékezet nélkül, betű fonetikusan. ( A falusi takosság" az ország jelentékeny területén magánkutakból történik. Ezek ál­talában nem szolgáltatnak meg­felelő, ivásra alkalmas vizet En­nek több oka van: például a kutak helytelen telepítése, a víz kedvezőtlen vegyi tulajdonságai (keménység, nagy vastartahmi), bizonyos — az étet fenntartásá­hoz szükséges — alkatrészek (jód, fluor) hiánya, a felülről történő szennyeződés lelsetősége, stb. A falusi lakosság jó ivó vízzel való ellátásit a szakszerűen épí­tett, zárt közkutak szolgálják, »melyeknek száma a múlt rend­szer mulasztásának következté­ben »em elegendő, sőt az egy­kor működő közkutak nagyrésze a karbantartás hiánya miatt tönkre is ment. Kormányzatunk az utóbbi években komoly erőfeszítéseket tett a múltból örökölt állapot felszámolására, a falusi dolgozók egészséges, jó ivóvízzel való «há­lására. Ennek egyik módja a fa­lusi közkúthálózat fejlesztése új kutak építésével és főleg a Falusi ivóvízellátásunk fejlesztése hosszabb kló óta nem működő közkutak helyreállításával. Az elmúlt év folyamán 29 millió forintos költséggel 3100 közku­tat állítottunk helyre az ország különböző területem. 1955-ben erre a célra 40 millió forint áll rendelkezésre. A számok jelentő­ségét mutatja az, hogy egy-egy felújított közkút 4—500 dolgozó egészséges ivóvízellátását bizto­sítja. A közkút felújítási prog­ram keretében a megyei taná­csok elsősorban a termelőszö­vetkezeti és bányászközségek ivó­vízellátásának megjavítását tar­tották szem előtt, de mindenütt segítettek, ahol a falvak, vagy a vízmű nélküli városok kútjai váratlanul kiesték a vízellátás­ból. libben az évben tovább fo­lyik a kútfelújítási tevékenység. A kűtfefújító részlegek minden­hova eljutnak, almi egyes önálló kutakkal biztosítani lebet a jó ivóvizet. | A íatuá TtzeHátáe Il­lesz­tésének új módja az úgynevezett törpe-vízmüvek létesítése. Ezek­nek alkalmazására azokban a községekben kerül sor, ahol a geológiai és vízszerzési viszo­nyok kedvezőtlenek és sem a kis, sem a nagymélységft kutak nem szolgáltatnak elfogadható minőségű és elegendő mennyi­ségű vizet. A törpevízmií egy vagy két bővizű kútra, vagy forrásra te­lepített, alacsony nyomással mű­ködő vízmű, amely a Község belsőségén, közkifolyókon szol­gáltatja az ivóvizet. A közkifolyó­kat, vágj' közcsapokat egymás­tól általában 3—400 méterre he­lyezik el, úgyhogy a legtávo­labbi fogyasztó is 150—200 mé­teren belül elérheti. Az egy la­kosra j ti teő vízmennyiség napi 50—60 liter, ami sokszorosa az egyes köz'kntakból nyerhető és felhasznált vízmennyiségnek. Má­sik nagy előnye, hogy az előírá­soknak megfelelően kezelt, az egészségre ártalmlap anyagoktól mentes vizet szolgáltat. kihaszná­lás érde­kében törpevízmüveket elsősor­ban nagyobb létszámú községek­ben célszerű létesíteni. Újonnan épülő alföldi községeinkben már eltérünk a szokásos önálló-kutas rendszertől és ezt a korszerűbb megoldást választjuk. Gyakori eset, hogy a Dunántúl, vagy a felvidék magasan fekvő közsé­geinek vízellátása egy-egy völgy­ben lévő forrásra, vagy kútra telepített törpevízművel történik. A törpevizművek tervszerű és megfelelő telepítésére országos" felmérések vannak folyamatban. Megyénkben is megtörténtek az első lépések. 'Vésztőn a közel­jövőben megkezdik a törpeviz- mn építését és már folynak a földtani kutatások a békéscsa­bai vízellátás megjavítására is. De ezeken túl a további felméré­sek eredményei, a helyszíni szemlék és a megyei tanácsok ja­vaslatainak figyelembevételével készül majd ei az országos1 terv, amely alapját fogja képezni a falusi vízellátás egyik korszerű fejlesztési módjának. ' ( A gazdaságos [ ;f.-: rnorí ,í.: loi.i . ; . FÜGGŐLEGES! ). A vízszintes 1. folytatása. 2. Gaz ikerszevav 3. Duplán: régi játék. 4. LAE í. Két sző: gyilkol és állat. 6. Két sző: Lérinca Mérten név}«!« é* vezényszó a lovasságnál. ?. ÖA. t. Nagy orosz város. 9. Névelővel, golyőszórő része 10. Testrész. 11. Mssefilm elme. 12. Nyelvtani fogalom. 2«. P K F. E. 13. 2002. Rómaiján. 58. Az egyik óceán. 26. Ékezethiánnyal: testrész, 27, A függ. 1. befejezése (clsí ÜMÍi- ban kettős betű). 29. Határrag. 30. Hegylánc. 21. Elba sziget régi neve (tlsi kotkébari két betö). 32. Nagy csehszlovák város. 37. Becézett női név. 38. Női név vidéklesen. 44. Német „csend” bétái Severve. 48. T N A. 47, Szovjet „MHK”. 48. Az ABC egymást kivető belől. 50. Élmény. 51 Vissza: kínai név. 52. Vissza: A kis Gizié, az első See- kában két betű. 57. Vissza: Francia naturalista fcó, 59. Kicsinyit táplálja. 61. Orosz lolyő 63. Tiaztitőszer márka 63/». K S A ROOO O O. 65. Esztendei. 67. Disznőlakás, 69. Egyszerű gép. Megfejtésül beküldendő: Vízszintes 1, 17. 30 62; Függőleges 1, 27. A Szelvény "Tm a pályázathoz

Next

/
Thumbnails
Contents