Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-31 / 126. szám
« VikOAMMk Hifit 195-j májú- 31.. Lrdd Partépité» II szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséért Képek a szomszédos Romániából A megyei párt-végrehajtóbixottság megvitatta a tsx-moxgalom helyzetét "alom szélesítéséért végzett A Békés megyei Pártbizottság végrehajtó bízott-ága május 23-i ülésén megvitatta, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata óta a megyében miiven e.el munkának vannak fogyatékosságai is. A párt-végrehajlóbizotIság egyben megszabta a legközvetlenebb feladatokat is. Többek között mint legfontosabb feladatot jelölte meg a növényápolás jó és A háztáji földeket legtöbb sző ménnyel küzdöttek a tsz-ek, a! 'erezetben az alapszabályok sze- ilJ5()en való elvégzését. Ehhez----4.:-------x-i---------II—— rmt rendeztek ugyan. de kévés-! . i • , ,, .- ö,i , ’ . m, maximálisan ki kell hasznaim a be járt sikerrel a háztáji allatal- , . , ,, , . ,,, t , % , i , . } . ,, gépi inunkat es tovább fokozni lomaiiy es gazdasági felszerelés w,. , , , . , . • ° ° R PSíl at InffnL' hp.VAnaaal- klorni #övetkezeti csoportok megszilár ásáért, a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséért. Mint fő feladat jelentkezett a márciusi határozat után: megszüntetni a bizonytalanságot a szövetkezetekben. Ez sikerrel járt. mert a végrehajtó bizottság a párt- és az állami szervek fő figyelmét a szövetkezetekre irányította. Elsősorban a kommunistákkal értették meg a szövetkezeti mozgalom szükségszerűségét, majd szövetkezeti gyűléseken a tsz-ek tagjaival vitatták meg a teendőket. A párt-végrehajtóbizottság sokoldalú, irányító, szervező és ellenőrzi, munkájának eredményeként a szövetkezetek tagjai visszanyerték biztonságérzetüket, ami a jól végzett tavaszi munkákban tükröződik. Javult a munkafegyelem, ezt legjobban mutatja, hogy több- ezer azoknak a családtagoknak a száma, akik tavaly' nem dolgozlak a szövetkezetekben, s most tavasszal résztvesznek a közös munkában. A szövetkezeti tagok nagyobb szorgalmát mutatja, hogy ötezer hold kukoricát négyzetesen vetettek, tízezer holdon vegyszeresen irtották a gyomot. Jobb a munkaidő kihasználása is, ha úgy kívánja, reggel ötkor kezdenek és este 6—7 óráig dolgoznak. Az anyák munkáját mintegy 40 szövetkezetben idénynapközik felállításával könnyítették meg. Mindez együttesen magyarázza, hogy még a leggyengébb szövetkezetek növényei is szebbek, fejlettebbek az egyéni parasztokénál. Természetesen ehhez hozzájárult, hogy a szövetkezeti parasztok mindjobban megszeretik a gépeket, mindjobban felismerik a gépi munka áldását. A nagyüzem adta lehetőségeket most már más módon is törekednek kihasználni. A párt-végrehajtó- bizottság javasolta, hogy két-há- rom szövetkezet létesítsen közös borjúnevelőt, mert így csökkent- hetik az önköltséget. A sarkadiak megfogadták a tanácsot és közös borjúneveidét hoztak létre, így 72 Ft-ba kerül egy borjú nevelési költsége. A jd munka, s a nagyüzem nagyszerű lehetőségeit látva, az egyéni parasztok is nagyobb érdeklődéssel kísérik a szövetkezerendezése. Egves tagoknál még mindig a megengedetnél több az állatállomány és a gazdasági felszerelés. S ezt a községi pártbizottságok, pártszervezetek, a járási pártbizottságok tudomásul veszik, nem küzdenek követ ke e- tesen ennek megváltoztatásáért, ami gátlója a szövetkezetek megszilárdításának. A szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének pedig olyan akadályai vannak, mint a szektánság. Egyes szövetkezetek elzárkóznak az új tagok felvételétől. Az orosházi Rákóczi TSZ-ben így nyilatkoznak: »Nem leszünk bolondok, hogy évekig kínlódjunk; nem hígítjuk fel a szövetkezetei.« Az ilyen jelenségek különösképpen a középparasztokat riasztják vissza a szövetkezetbe való belépéstől. Ez a magyarázata, hogy az új belépők közölt viszonylag igen kevés a középparaszt. Bár ez az agitá- riós mtuika gyengeségét is jelzi. Nevezetesen a pártszervezetek, pártbizottságok még mindig nem ismertetik széleskörben, nem tudatosítják eléggé a szövetkeze’ ek eredményeit. Súlyos hiba, hogy nem küzdenek elég követkeretesen az osztályellenség, a kulák- ság tevékenysége el'en. Még mindig megalkuvás tapasztalható. Olyan eset is előfordul, mint a gyulai Szabadság-ban, hogy a benllévő két kulákot azért nem távolítják el, mert mint mondják a szövetkezetben: »Jó munkaerők«. Nem figyeltek fel a községi, a járási pártbizottságok, hogy az ellenség most taktikát változtatott és belülről igyekszik bomlasztani a szövetkezeteket. Kétegvházán például kulákok akartak szövetkezetét alakítani. a családtagok bevonását. Elcrn . hogy a szövetkezetek háromszor-négyszer kapálják meg a kukoricát. Ez a feltétele, hogy gazdaságilag erősödjenek a tsz- ek és szövetkezeti csoportok, hogy a tagok zárszámadáskor jó jövedelemhez jussanak. A járási pártbizottságok első titkárainak kötelessége, hogy figyelemmel kísérjék a növényápolási munkákat, ismerjék pontosan a helyzetet, hogy szükség esetén azonnal tudTirgu Jiu lakosai múzeumot létesítettek. Külföldi főiskolások, akik Bukarestben végzik tanulmányaikat, látogatás* az úttörőknél. A PUL Kitört a nevetés. Gazdasszonya nagy ember. Nagy bajusza volt, ölében ült a puli, szájkosár nél- fekete, zsíros kalap a fején, tag- kül (lepiszkálta) és úgy tűnt fel, baszakadt, nagy csontos ember, hogy most a puli is nevet, együtt sziklakezű. Tarisznya, régi fajnevet a mélyen tisztelt utazókö- tájú bakó a vállán, kampós ju- zönséggel. Nevet, mert mintha hászbot a kezében. A vonat vétekét. Többen máris a közös gaz- megértette volna ő is, hogy töb- gén a félboxban ült, a vagon leg' bet ér, mint az ábramutató kö- kényelmetlenebb helyén, háttal vér emberből tíz darab, ha a az életnek, az embereknek. Fel- konda, gulya, vagy a ménes kö- állt, lépkedett a kocsi közepére rüli teljesítményt vesszük ala- a pulihoz. dálkodás útjára tértek. Áprilisban 397 család választotta a szövetkezeti gazdálkodást, s így egv hónap alatt 536 taggal gyarapodott a szövetkezetek taglétszáma. Uj szövetkezetek, illetve szövetkezeti csoportok is alakultak és jelenleg kilenc előkészítő bizottság tevékenykedik, újabb szövetkezetek létrehozásáért. Most újabb 25 helyen előkészítő bizottságok alakítását kezdeményezik az egyénileg dolgozó parasztok. A párt-végrehajtóbizottság jannk intézkedni. Különös gondol kell fordítaniok a pártbizottságoknak a', agronó- musok muakáiá'a. Már most biztosítani kell, i > >gy megfelelően fejleszthessék állal állományukat a szövetkezetek, vessenek másodnövényt, legyen elegendő takarmánykészletük. Már most készülni kell az aratásra, mindent el kell követni, hogy minél több gépi erőt, különösen kombájnt használjanak a szövetkezetek. Az idén már a kombájnszalma le'.a- karítása is megkönnyül, a gépállomások traktorvontatással takarítják le. Éber figyelemmel kell ldsérniök a pártbizottságoknak az ellenség tevékenységét, s őrködni, nehogy az előkészítő bizottságokba befurakodjanak a kulákok. Tovább kell javítani a szövetkezeti patronázs-moz- galmal. aldk e pártmegbizatásukat nem tudják jól ellátni, segíteni őket, vagy alkalmasabb elvtársakat kel' ezzel megbízni. Mindenekelőtt tovább kell javítani a pártszervezetek belső életét, növelni a kommunisták aktivitását. Ez az alapja, hogy a megyében tovább szilárduljanak a szövetkezetek, tovább növekedjen a szövetkezeti mozgalom. Cserei Pál Traktorok a romániai sztálinvárosi Ernst Thälmann gyárban. Szava mélyről jövő, szikkadt, — Jobb a magyar puli!. ..Soktiszta szélfújta szó, olyan mint a kai jobb... Nem csatangol úgy pusztára szédült távoli harang- el, mint német testvé.e... Azért 6ZO- ez se lesz rossz kutya, ha kitanítFelveszi a kutyát, feül a pad ják... Hová viszi? sarkára. Balkezével átfogja a — Csanádija viszem, az egyik puli állát, jobbjával az orrát, téeszcsébe, széthúzza a pofáját, és belenéz a szájába. Nézi hosszan, a kutya kényelmetlenkedik. Elengedi, j_e(jetí: megäimogatja, megveregeti s írta: Csurka Péter — Lesz ott, aki kineveli? A fiatalasszony kényelmetlenpuli hálából mcgnyalintja a képét és egészen hozzá bújik. Olyan volt, mintha az alföldi tájak valamelyik nagy — Nem nagy on lesz bizony. Az uram a kondás, de nem tanított még pulikat... — Az egy k!csit baj... Nagyon fontos, hogy nevelik a pu^|^indenki az ősembert nézi, az ószövetségi pásztort, — ---------j— —legelő- akinek valahonnan Ekbatániából, ,. i éről lépett volna be a birka- vagy talán Galileiből zeng vissza lvat a n>aÍia> honi ara. gulyára, nyáj mellől a liliputi vonatba s a szava évezredek mélyéről, oly ménesre... Nagy on fontos... Eb- mintha kilátszana belőle, mintha szelíd, oly puha, mint a meleg , le let 3® kut'ja 131 “e ,eliet> marokra tudná fogni, össze tud- juhtej, illatos, mint az olajfák ho8>' 8emmit &e ét- ■ • ná gyűrni, zsebre tudná tenni, bogy ója. Csend van. Mindenki a roppant * Már, ahogy felállt, az idő és tér _ Nem valódi magyar puli... ember száját lcsinélküli óriás lett, lényeg, aki Vagy az anyja, vagy az apja né- — Amék kutya az állat farkát A7"em volna jó, ha ezzel véget mellett minden és mindenki el- rnet puli volt... Kevert kis jó- tépdesi, ráncigálja, az nem jó , f ... is f.rae az a t0rtn- íe törpü1’ ha vakho1 Eltűnik és szág...- teregető, azt a kutyát el kell egyben megállapította, hogy hála az életnek, a valóságnak, szavát haliatia. ® . , , „ , _ . . ’ ’ ,------------------------------------- mert csodálatos, érdekes és ked- — Érdekes, hogy eltalálta! — dobni... Az a jé terelő eb, ave s történeteket tud teremteni. A — Hadd lássam azt a ku- mondja az asszony — Az apja melyik elölről támad, az állat orkocsi végében felállt egy hatalmas, tyát, jóasszony I — szól szelíden, volt símaszőrű német puli... rába ragad... Tudja, jó asszony. pul. örömében rá is vakkantott a kövér bácsira, aki pedig ösz- szehúzódott már mint a sün, érezte, hogy rajta mulat a kocsi népe, mellé most ráadásul rávak- kangat a puli is. Bizony, ebben a berzenkedésben alaposan alul maradt..: $ szövetkezetek megszilárdító- i saért. s a szövetkezeti moz-
