Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-29 / 125. szám

1926 májút 29.» vasárnap ViUaisawk Hé^t l A mezőgazdaságbana legfontosabb munka most Szerdán délelőtt Békéscsabán ülést tartott Békés megye legfel _ _ »őbb államigazgatási szerve: a Me- ff fiÖVPIlYtt ttolttS gyei Tanács. A megye minden ré- ^ * ízéből összegyűlt tanácstagok — Beszámoló a megyei tanácsülésről — meghallgatták az előterjesztése- , ^an^ánybázis növeléséhez hoz-1 se után vetett másodnövények zájárul a gabonaielek. lekerül-e- ] zöld termése is. A szemveszteség csökkentése növeli a termésátlagot két és határozatokat hoztak a so ronlevő legfontosabb kérdésekben. Három napirendi pontja volt a megyei tanácsülésnek. A növény- ápolási, valamint az aratási, csép- lési ás betakarítási munkákra va­ló felkészülésről szóló beszámolót Frank Melánia megyei tanácstag, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke terjesztette elő. Szabó Mártonná megyei tanácstag, a ke­reskedelmi állandó bizottság elnö­ke, a megye áruellátásáról és a megyei kereskedelmi állandó bi­zottság munkájáról tartott beszá­molót. Harmadik napirendi pont­ként a megyei tanácsülés Békés megye 1955. évi központi és össze­sített költségvetését vitatta meg. Nagy érdeklődést és széleskörű vitát váltott ki a megyei tanács­tagok részéről Frank Melánia elő­terjesztése. A beszámoló megálla­pította, hogy a tavaszi mezőgazda- sági munkák a kedvezőtlen időjá­rás miatt elhúzódtak, ami a mun­kák torlódását jelenti. Alapos szervezettséget, a gé­pek minél szélesebbkörű igény­bevételét, a családtagok foko­zott munkábavonását követeli meg a soronlevő mezőgazdasági munkák idejében való elvégzése. A termelőszövetkezetek többsé­gében az idén jobban szervezték meg a munkát, mint az előző évek hasonló Időszakában és messze maguk mögött hagyták az egyéni­leg dolgozó parasztokat a tavaszi munkákban. A növényápolásban nagy segítséget jelent a gépek használata. Ebben az évben a gép­állomások 170 univerzális traktor­ral segítik a növényápolást. Hiba az, hogy az 51.000 kát. hold gépi kapálásra előirányzott területnek alig felét kötötték le eddig a gépál­lomások. Pedig több termést csak többszöri kapálás eredményeként várhatunk, akár a tsz-ekről, akár egyéni parasztgazdaságokról van szó. A három-négyszeri kapálás pedig csak úgy valósítható meg, ha minél több munkát géppel vé­geznek. — A növényápolási munkák mellett a mezőgazdaság legfon­tosabb időszerű munkája az éve­lő szálastakarmányok betakarí­tása — mondotta Frank Melá­nia beszámolójában. — Igen fon­tos a lucernások mielőbbi Ka­szálása, mivel a késői fagyott is károkat okoztak, s ezért a gyengébb szénatermést jó sarjú- terméssei keli ellensúlyozni. A rétek időben való kaszálására és jó minőségű széna készítésére szintén nagy figyelmet kell for­dítani. Igen fontos a megye ta­karmánybázisának növelésében a sí lózás. Megfelelő körültekintés­sel sí lózásra alkalmas fűféléket a dűlőmenti árkokból, vagy gá­takról is lehet biztosítani. A ta­Majd rátért az aratás, cséplés, betakarításra való felkészülés is­mertetésére. A gabonafélék ara­tása, cséplés« egyike a legna­gyobb felkészültséget és szerve­zettséget igénylő munkáknak. Legfontosabb az aratás gyors, szem veszteségnél kuli elvégzése. A helyesen megszervezett cséplés szintén hozzájárul a szemvesz­teség csökkentéséhez, végső fo­kon a termésátlag növeléséhez. Az aratás megkönnyítéséhez a gépállomások 213 aratógéppel és 183 kombájnnal adnak segítsé­get. A gépállomások cséplőgép­állománya 871, ami biztosítani tudja a zavartalan cséplést. Fon­tos, hogy az aratógépek, kombáj­nok és cséplőgépek alaposan rendbehozva, kijavítva, iizemKé- pes állapotban és a legjobb szak­emberek kezelésében induljanak a gabonacsatába. A tarlólhántás fontosságáról beszélve a mezőgazdasági állan­dó bizottság elnöke elmondotta, hogy a tarlóhántás a következő évi termés előkészítésének első fázisa és azt az aratással egy időben kell elvégezni. A tarló­hántás igen eredményes mód­ja a gyomirtásnak és megfelelő alapot jelent a következő gazda­sági év terméseredményének nö­veléséhez is. Frank Melánia a tanácstagok — megyei, járási, községi —mun­káját ebben a vonatkozásban ab­Az orosházi Október 6 TSZ hat kombájnra szerződött ban látja, hogy a tavaszi növény­ápolási munkákat, az aratás- cséplési munkákra való felké­szülést, amellett, hogy állandóan figyelemmel kísérik, operatíven segítsék is. Magyarázzák meg a többszöri kapálás hasznát, a gé­pi munka előnyét, harcoljanak az új módszerek, új gépek alkalma­zásáért. Ennek a felvilágosító, meggyőző munkának legyenek élenjárói, példamutatói a megyei, járási, községi tanácsok mező- gazdasági állandó bizottságok tagjai. A mezőgazdasági állandó bi­zottság beszámolója fölötti vitá­ban a hozzászólók a tavaszi nö­vényápolási munkák és a ga- bonabe takarítás zavartalan, eredményes végrehaj tását az ala­pos felvilágosító munkában, a jó szervezésben és a gépek teljes kihasználásában látják biztosí­tottnak. A hozzászólók többsége a gabonabetakarításra való fel­készüléssel foglalkozott. Túrák Vince gyomai járási tanácselnök fontosnak tartja, hogy a kombájnaratásra kijelölt gabonatábláknál várják meg a megfelelő érettséget, és ne kezd­jenek hozzá kiskaszával, hanem használják a kombájnt. Így sok munkaerő felszabadul. Az a ta­pasztalata, hogy az utak, árkok, csatornák szegélyén lévő fűter­més betakarítása nincs' megszer­vezve és így sok takarmány el­vész. Nánási Illés, a Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a növény- ápolással kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy van nagytszámú gép és kultivátor, mely megkönnyíti, és meggyorsítja a kapálást, azon­ban nincs biztosítva a megfelelő kihasználásuk. A tanácsoknak, gépállomásoknak folytatniuk kell a felvilágosító munkát, hogy mi­nél több gépi kapálásra kösse­nek le területet. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a kombájnoK ré­szére a legtisztább, álló gabona­táblákat kell meghagyni. A kom hogy az orosházi Október 6 TSZ, — a tavalyi tapasztalatok alap­ján — az idén hat kombájnra szerződött. Az orosházi Október 6 TSZ- ben tehát könnyítik az ember legnehezebb aratási munkáját: kihasználják a kombájnokat. Nem egészen így áll a helyzet a vég­egyházi Szabadság TSZ-nél, mert ahogyan Kerekes András elv­társ, a tsz elnöke mondta a ta­nácsülésen, ők ugyan nem vár­nak semmire: aratnak »kézzel- lábbal« és ha úgy adódik Kom­bájn jó munkáját bizonyítja, | bájnnal is. A tsz-ekben három-négy szeri kapálást akarunk elérni Bíró József elvtárs, a Békés megyei Pártbizottság első titkára hozzászólásában a többi között ezeket mondotta: — A KV márciusi határozata megszilárdította a termelőszövet­kezetek helyzetét. Ez megmutat­kozik az eredményeikben, a tavaszi munkák — vetés, ülte­tés, kapálás — végzésében. Min­den munkában előbb állnak, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A legfontosabb munka most a növényápolás. Meg kell győznünk a parasztságot a 3-4-5-szöri ka­pálás előnyéről. A gépesítés ezt lehetővé teszi, csak élni kell ez­zel a lehetőséggel. Az idén a tsz- ekben 3—4-szeri Kapálást aka­runk elérni. Párt- és tanács- szerveinknek mindent el kell kö­vetni az erre való mozgósításra. Javaslom: szervezze meg a ta­nács a rendszeres1 jelentésadást a kapálás állásáról és ezt ellen­őrizze is. a gépek segítségével — esteledik. Jtasűrű iákkal körül- , miből. A gépek segítségét sem vet- i sében sokat segít az agronómus, szegett tanya bejáróin hazafelé tar- | ték igénybe és amikor alig-alig jutott | Kurilla Zsófia. — ügy végezzük tanak a dolgozók. Kicsit elfáradtak a i valami Jövedelem az év végén, meg- I a növényápolást — mondja —, hogy napi munkában. Nem is csoda, hi- ! győződtek, hogy saját maguk az szén a növénytermesztési brigád négy okal- A kívülállók sem teklntgettek munkacsapatának mindegyike igyek- ■ a közös feléi mert a rossz gazdálkodás szik minél több munkaegységet sze- nem tetszett nekik, rezni. Nem akar egyik sem elmaradni a másiktól. A répa egyelésén van most a sor a szövetkezetben, és nem | MOST MÁSKÉPPEN néz ki a bé- ilféscsabal Béke TSZ határa. Egysé­akárhogyan végzik ezt. Kurilla Jó­ges akarattal, helyes munkaszerve­, ... zéssel törekednek a tagok nagyobb zsef 250. idős Andó Janosné - fél nap flelem elérésére. Nem hlvatkoznak alatt — 320. Pleskó Pál 266. Kurilla Mihály 270 százalékra teljesítették má- | már arra’ hogy sok a £ö:d- kevés 1us 25-én is napi normájukat minő- a munkaerő, mert megszerették a ségi munkával, mert a tervezett 155 gépállomás gépeit. Kvasz Mihály trak- mázsás termésátlagnál jóval többet ,toros U 3-as gépével a lucerna leg­akarnak betakarítani. j naSyobb részét lekaszálta, és a Kund­Tapasztalták tavalv. de különösen , féle rendsodróval össze Is gyűjtötte. 1953-ban, hogy ha nem végzik el idő- ' Addig a szövetkezetiek nyugodtan ben a növényápolást, nem is várhat- j egyelhették a répát. 40 hold gépi ka­nak termést, sem jövedelmet zár- j pálásra is leszerződtek a Szabadkí- számadáskor. Ugyanis azokban az | gyósi Gépállomással, így kukoricá- évakben több hold kukorica kapálat- jukat háromszor tudják megkapálni, lan maradt — aztán oszanl nem volt 1 A munkák Irányításában, szervezé­júniusban — a gép segítségével — minden kapásnövényünket még két­szer megkapáljuk. Ezenkívül idejében felkészülünk az aratásra is, A TSZ VEZETŐI minden este ér­tékelik a napi munka fogyatékossá­gát, eredményét. Ahol hibákat észlel­nek, ott másnap lefaragják azt. A hiányosság megszüntetésével, a mun­kafegyelem megszilárdításával, a gé­pek segítségével az idén annyi ter­mést akarnak elérni a szövetkezetiek, hogy legyen miből bőven osztani zár­számadáskor. Ha sok terményt szeke- reznek haza, akkor gondtalanul élnek s jobban vonzódnak hozzájuk az egyé­nileg dolgozó parasztok Is, mert az eredmény mindennél jobban agitál. A mai napot is befejezték a tsz tagjai. A munkacsapat-vezetők beírták egy­ségeiket a munkaegységkönyvbéi — Az aratásra való felkészülés nagy feladatot ró a gépállomá­sokra és termelőszövetkezetekre Itt is a gép, a kombájn az, amely nagyon megkönnyíti ezt a legne­hezebb munkát. Egyes tsz-ekben még húzódoznak tőle, pedig a mezőgazdasági gépesítés Leg­nagyszerűbb vívmánya; és ami az aratást illeti: a kombájné a jövő. Bizonyíték erre a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező or­szágok példája, ahol az aratás fő eszköze a kombájn. Az helyes, hogy sárgla viaszérésben teljes erővel hozzákezdenek az aratás­hoz, de a kombájn-aratásra kije­tás elősegíti a cséplés gyorsabb befejezését is. Az idén nem aka­runk megfeketedett kereszteket látni a tarlókon, a későre húzódó cséplés miatt. Ebben az évben a tsz-ekben a gabonák 40 szá-< zalékát kombájnnal kell learat­ni. Az igy felszabaduló munka­erőt, az amúgy is torlódó más mezőgazdasági munkáknál na­gyon jól fel lehet használni. Ja­vaslom, hogy' gépállomásonként vizsgálják felül a gépi munkára kötött szerződéseket és a gép­állomások még egyszer beszéljék meg a tsz-ekkel a növényápo­lásra, aratásra, tarlóhántásra kö­tött területek nagyságát. Ebben adjanak segítséget a tanácsok a gépállomásoknak. Növelni kell a takarmánytermesztést is Bíró elvtárs a továbbiakban a takarmánybázis növelésének fon­tosságáról beszélt. Az állatállo­mány' szaporodásával együtt nö­velni kelt a takarmánytermesz­tést is. Fokozni kell a sílózás ütemét és ki kell használni a másodnövénytermesztés nyújtot­ta lehetőségeket. A vita végeztével a tanácsülés 10 pontból álló határozati ja­vaslatot fogadott el a növényápo­lási, aratás-cséplési és betaka­rítási munkák időben és hiány­talanul való elvégzésére. Ezután a megye áruellátásának helyzetéről szóló beszámolót vi­tatta meg a megyei tanácsülés. Majd az 1955. évi megyei költ­ségvetés megvitatása és jóváha­gyásával véget ért a megyei ta­nácsülés. A tanácsülés betöltötte felada­tát: alapos vita után hozott ha­tározataiban megszabta a legak­tuálisabb kérdésekben, hogyan dolgozzanak, irányítsanak a já­rási, községi tanácsszervek, hogy' az megyénk népeinek javára vál­jék. A megyei tanácstagok, át­érezve a választók 'álta^ rájuk ruházott felelősséget, mondták el saját és választóik vélemé­nyét, javaslatait, bírálatait. Bár bírálatban nem bővelkedtek a hozzászólók. Nem bírálták a Me­gyei Tanács vé rebajtó Fizott á ;a, az egyes osztályok, vezetők munkáját. Ahhoz, hogy a végre­hajtó bizottság még jobban, eredményesebben, kevesebb hi­bával dolgozhasson, szükséges a megyei tanácstagok bíráló szava, mely végeredményben a megye lakosságának szava. Talajjavító társulás alakult Dobozon A dobozi határban 1S nagy földterületeken tarkáink a szikes és savanyú talaj. Olyan kopárok ezek, hogy' éhen pusz­tulhat rajta a madár, a rovar. A dobozi dolgozó parasztok már hosszú idő óta küzdenek ezek­kel a földekkel, szerették vol­na megjavítani, termővé tenni, hiszen különösen a múltban, a munkanélküliség, az éhség vilá­gában nagy' szükségük lett volna a termésre. Talajjavítás folyt imitt-amott a múltban is, oe főleg a földbirtokosok javítgat- tatták földjeikét olcsó munka­erővel. A 4—5 holdas kisparasz- tok nem is mertek arra gondol­ni, hogy ők meg tudják fizetni a talaj laboratóriumi vizsgálatát és meg tudják vásárolni a szük­séges mésziszapot, mészport, lignitet és egyéb talájjavító anya­got. Most pártunk és kormányza­tunk egyre nagyobb figyelmet és egyre nagyobb összegeket fordít a talajjavításra. Az újonnan léte­sített kutató intézetek és labo­ratóriumok ingyen vizsgálják meg a javításra szoruló talajt és el­látják megfelelő szaktanácsokkal a dolgozó parasztokat. Ráadásul, az álla,m ingyen szállítja vasú­ton a szükséges talajjavító anya­gokat is az utolsó állomásig. A dolgozó parasztok közül többen kapva-kaptak a le­hetőség után. Még a tél folyamán szervezkedni kezdtek. Nagy' Mi­hály és mások, akik elsőnek is­merték meg a talajjavítás szük­ségességét a faluban és előnyét, sorra elbeszélgettek azokkal, akiknek savanyú, vagy szikes földterületük van, és összefo­gásra szólították fel őket. Nem sok biztatás kéllett ehhez, rö­vid idő alatt 64 dolgozó pa­raszt neve sorakozott a listán, akik még ebben az évben meg akarják javítani a földjüket, hogy az többet teremjen a maguk és családjuk boldogulására, az or­szág javára. Április 19-ig So­mogyi János, a Szegedi Talaj­javító intézet vezető technikusa, fel is térképezte a 64 dolgozó pa­raszt 227 hold javításra szoruló földjét. A társulok között van többek között 11 hold földdel K, Kovács Gábor, 12 holddal Ko­máromi János és 15 holddal E.. Szabó Ferenc. A 64 dolgozó paraszt a sürgető növényápo’ási és egyéb munkák mellett arra is szakít időt, hogy talaj javítással fog­lalkozzék. Minden részletkérdést megbeszélnek, hogy minél előbb megrendelhessék a szükséges anyagokat és megkezdhessék a talajjavítást. Ezért a földinűvgg.- szövetkezét keretén belül máps 26-án este összegyűltek és Hi­vatalosan is megalakították a társulást. Megválasztották a hat­tagú intézőbizottságot és aniSsfe elnökét, Nagy Mihály személye­ben. A tanács és a földművfs- szövetkezet jelenlévő vezetői sok hasznos útmutatást adtak a ta­lajjavító szakcsoportnak és ígé­retet tettek arra, hogy a jövőben is a legmesszebbmenően segítik, támogatják a talajjavításra szö­vetkezőket. Az alakuló ülésen több fontos határozatot is hoztak Az intézőbizottság megrendeli a ta­lajjavító anyagokat és az intéző­bizottság vezetésével, összefogva, ki kocsival, ki gyalogosan egy­mást segítve ürítik ki a vagono­kat, hordják a földre és t?ritik el a mésziszapot, mészköport, stb-t. Elhatározták, hogy mint­egy' 200 vagon anyagot rendelnek és kérik, hogy ennek a mennyi­ségnek legalább 80 százalékát szállítsák le még az aratás meg­kezdése előtt. -Egyhangúlag vál­lalták, hogy akárhány vagonnal is érkezik egyszerre, családtagjaik bevonásával igyekszenek biztosí­tani a vagonok időbeni kira­kását. Nagy a lelkesedés, a mun­kakedv. Ez érhető is, hiszen a mesterséges talajjavító anyagok széjjelterjtése és a szemcsézett trágyázás nyomán fokozatosan termővé teszik az eddig alig, vagy egyáltalán nem termő földjeiket és megkétszerezik jö­vedelmüket. Kukk Imre, MESZüV.

Next

/
Thumbnails
Contents