Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-27 / 123. szám
IMS május 27., péntek 3 ViUauaiok Hifié KI TERMEL TÖBBET? Domb egyháza és Kever mes versenye fezen a májusi, napon kevés ember tartózkodik a faluban. Már kora reggel, ki szekéren, ki gyalogosan 'ki ballagott a dombegyházi mezőkre, hogy földjén a tegnap abbahagyott növényápolást és egyéb tavaszi munkákat folytassa. Az idő kedvez, lehet tevékenykedni, egyelni, kapálni, szénát betakarítaná, stb. A falu legjobb gazdái, a ter- nie'éii bizottság tagjai is szorgalmazzák a növényápolást. A 68 tagú bizottság elnökével, Kerék Istvánnal nemigen válthatunk szót, mert ő sincs odahaza, a Heszler-léle tanyánál 5—6 holdnyi ritka lucerna helyébe muhart vet. A községi tanácselnök helyettese azonban elmondja, hogy a lulovicsi határban kevés termelőnek van olyan szép búzája, cukorrépája és kukoricája, mint a termelési bizottság elnökének. A töbxwek sem maradnak el mögötte. A köz ég parasztjai 15—20 százaié ,át megkapálták a kukorica- vetésnek és a saraboláson kívül az első vetésű cukorrépát 50 százalékig kiegyelték. Lucernát alig- alág találni talpon, mind levágták már és őszi kalászosaikat is gyomtalanítotiák. Az elmúlt héten határszemlét tartottak Kevermes község küldötteivel a dombegyháziak. Az értékelés után összehasonlították a két falu eredményét és azt állapították meg, hogy a növények fejlettsége és az ápolásuk, igencsak egyforma mindkét falu mezőin. A kevermesi és dombegyházi parasztok versenyben vannak egymással. A két községbeliek mindegyike arra törekszik, hogy minél magasabb átlagtermést érjen el minden növény- féleségből. Melyik község termel többet? A dombegyháziak bíznak abban, hogy ők. Persze, nem lesz könnyű megszerezni az elsőséget, mert a kevermesielk is jói felkészültek. Most úgy határoztak a dombegyházi tanács vezetői, hogy összehívják a termelési bizottságot. Megbeszélik velük, menynyire segítené az időszerű munkák elvégzését az, ha egy-egy dűlő termelőit képviselné, segítené egy-egy termelési bizottsági tag. Időközönként megnéznék, melyik tanya környékén nincs még kiegyelve a répa, megkapálva a kukorica, napraforgó, stb. Ha ilyet észlelnek, elbeszélgetnek a termelővel és példákkal bizonyítják neki, mennyivel előnyösebb az időben végzett növényápolás, kapálás. Gondoskodott arról a tanács, hogy a földművesszövetkezetben légyen elegendő saraboló kapa, egyelő kapa, egyéb növényápoló szerszám és műtrágya. üóczi József, Babi Mihály, Mucsi István termelési bizottsági tagok — de a község egész parasztsága — szorgalmasan dolgoznak földjükön, hogy a kővetkező határszeuilén községük legyen a jobb és betakarításkor pedig sok-sok mázsával több termésük legyen, mint a kevermesieknek, M. M. Lelkiismeretes munkával Hatkaíapécsos villany* darálót hoztak forgalomba A MEZŐSZÖV a háztáji gazdaságokban nagyon hasznos, hatkalapácsos villanydarálókat hozott forgalomba. A kis darálóknak nagy előnye, hogy hálózati árammal működnek és így ipari áram híján is bekapcsolhatók. Átlagos teljesítőképességük óránként 40 kiló s a magvakat háromféle nagyságúra lehet velük darálni. Kukoricán kívül, egyéb magvak őrlésére is kiválóan alkalmasak. A gépet főleg egyéni gazdaságokban és termelőszövetkezetek kisebb üzemegységeiben lehet hasznosan alkalmazni. Ára 1300 forint. Egy hét alatt a MEZÖ- SZÖV kisgépkiállításáról (Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 57) öt- venet vásároltak meg a vidékről felérkezett parasztok. A daráló egyébként a földművesszövetkezetek útján is beszerezhető. — Az enilröcü Haladás TSZ- ben befejezéshez közeledik az ötyen férőhelyes lóistálló építése Az idén még egy hatcan férőhelyes te- hénistáiló építését tervezik. — Dombegyházán az idén rendezik a piacteret, az árusító helyeken cementlapokat raknak le, “40.000 forint költséggel pedig tatarozzák az apaállat-istállót A „Hannibál feltámasztása“ című könyv Móra Ferencnek olyan írásait tartalmazza, ame- lyek könyvalakban most jelen* nek meg először a könyvnap ünnepe alkalmából. Az érdeklődő, amikor kezébe veszi a szép kivitelű könyvet, s belelapoz, nem gondol arra, hogy mennyi törődéssel, a nyomdászmunka menynyi szeretetével nyújtják át neki a Gyulai Nyomda gyomai telepének dolgozói — ismeretlenül. _ A korrektúra (a kiszedett í rás javítása) későn érkezett meg — mondták többen. Emiatt az idővel nagyon szűkében vannak. A kiadó a könyvnap idejére meg akarja kapni az összes megrendelt példányt. A nyomda munkásai azt akarják, hogy a kezükből kiadott könyv jó minőségű legyen, hogy senkinek még csak eszébe se juthasson, egy-egy elmarasztaló gondolat annak használata közben. Teljesen jó persze csakúgy lehet,ha elegendő idő jut a száradásra, összeállításának egyes munka- szakaszaiban. így viszont a kért határidőre nem mind készülhet el. A jóhoz ragaszkodnak, ezt diktálja a nyomda munkásainak lelkiismerete, szakmájuk szeretete, amely évtizedek alatt vált vérükké, hiszen közülük sokan igen régi szakmunkások. A versenytáblán május II. de- kádjának kiemelkedő eredményei láthatók: Bolehovszky Jenő könyvkötő 114 százalékos, Varga Piroska könyvkötő 117 százalékos, Imre Ferenc tördelő 126 százalékos, Asztalos Lajos könyvkötő 128 százalékos, Bera- nek Károly gépmester 169 százalékos normateljesítéssel, ök mindnyájan résztvettek a Móra- könyv készítésében. Ez persze, nem azt jelenti, hogy csak ők dolgoztak jól, lelkiismeretesen végezték a munkájukat a többiek is. Készül egy másik könyv is, a szegedi Lődi Ferenc „Érlelő évek“ című verseskötete. Azonkívül különböző nyomtatványokat csinálnak még. A Gyomai Nyomda dolgozóinak minden munkáját a lelkiismeretesség jellemzi. Hogy több kosarat küldhessertek külföldre Gyarmati Júlia élénk mozgású I leány. A neve mellé a versenytáb- I Ián kedden reggel ez volt írva: 115 j százalék. Ez a szombati eredmé- j nye. A felírt százalék azt jelenti, | hogy ő azon a napon 2 ruhásko- j sarat és 3 kosárfeneket csinált meg. Hétfőn 3 kosarat készített í — Mára (kedden hangzott el) j mennyit akar elvégezni? — Két kosarat és hét feneket szeretnék, annyit terveztem —! mondja. Ez tehát nagyobb ered- | meny lenne az előbbi nap teljesít- j ményénél, mert öt fenék munkája 1 kosár elkészítésének felel meg. A norma szerint 2 és fél kosarat kell egy műszak alatt elkészíteni. — Gyaimati Júlia ezzel az eredményével nemcsak a normáját, de napi tervét is túlteljesíti — mondja Kónya elvtárs, a Békési Kosárüzem telepvezetője. — Naponta mennyit kell termelnie egy-egy tanulónak ahhoz, hogy ez a csoport havi tervét teljesítse? — E kérdésre Gyarmati j Júlia nem tud választ adni, de a j többi fiatal se, mert nekik nem j mondta senki. Vannak még 90— j 100 százalék körüli, sőt, 50 százalék körüli eredmények, az utóbbiak a leggyakoribbak. Akik itt dolgoznak, már öt hónapja tanulják, gyakorolják a mesterséget, bizony, nekik is teljesíteniök kell a saját — bár az idősebb szakmunkásokéhoz képest csökkentett — tervüket. Szorgalmas ebben a teremben mindenki, s a maga módján ki-ki igyekszik többet termelni, öt-hat napja kezdtek ugyan a ruháskosarakhoz, ha több lesz a gyakorlatuk, akkor később majd jobban megy a munka. A nevelésükhöz azonban az is hozzátartozik — mert ösztönző hatású —, ha tudják, hogy személyenként és naponként mennyi kosarat kell cst- nálniok 100 százalékos tervteliesí- tés esetén. A DISZ-kongresszusról hallottak már a fiatalok, de eddig még egyikük sem tett munkafelajánlást a tiszteletére. — A napokban tartottunk vezetőségi ülést — említi meg Molnár Mária DISZ-titkár. — Akkor foglalkoztunk mi a felajánlásokkal, de még nem tettünk semmit... most már hozzá kell majd kezdenünk... Nagyon helyes lesz, hogy hozzálátnak. Megláthatják az ifik, hasznos lesz ez maguknak is.Vérükké válik a versenyzés, ami nélkül igazi munkás nincs is. Mindenki tudja, hogy igyekeznek így is, hogy többet akamaK termelni és keresni így is az ifjúmunkások. Mennyivel előrelendítőbb azonban, ha mindenki nyilvánosan szavát adja a többtermelésre, ha valamelyik társával párosversenyre kel, ha felelősséget vállal és érez a többiek előtt ígéretéért. Biztosan több ruháskosarat küldhet a Békési Kosárüzem külföldre. —tg— A szakszervezeti taggyűlések elé Megyénk dolgozói szakszerve- | zeti taggyűléseken tárgyalják meg a szakszervezetek eddigi munkáját. Megbeszélik az elkövetett hibákat és azok kijavítási módját. El kell érni a szakszervezet tagjainak, hogy a tervek teljesítéséért úgy agitáljanak dolgozótársaik előtt, hogy valamennyien világosan lássák: a munkahely tervelőirányzatának teljesítése szorosan összefügg a népgazdaság tervének egészével és így saját termelési eredményeik hozzájárulnak hazánk erő- sítéséhezj életszínvonalunk emeléséhez. A termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, az anyagtakarékosságért mindent meg kell tenni, ösztönözni kell a műszaki vezetőket a lehetőségek felkutatására és a feltárt lehetőséget elterjesztve, mozgósítani kell a dolgozókat. A Békéscsabai Ruhagyárhoz hasonlóan, műhelyekre, munkacsoportokra, egyénekre kell lebontani a takarékossági feladatokat és így minden dolgozó részére közérthetővé kell tenni, mily módon és menynyiben segíthet az anyag jobb kihasználásával. A nyilvánosság minden eszközét fel kell használni, hogy szemléltetően mutassuk be, mit jelent forint értékben egy-egy cséve, egy-egy kg fonal megmentése, mit lehet azok árából megvalósítani. A textilipar nyersanyagellátása érdekében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az exportra termelő üzemek, a Békéscsabai Pamutszövő, a Mező- berényi Pamutszövő, a Békéscsabai Kötöttárugyár, szamosi más üzemünk ütemesen, határidőre teljesítette export-kötelezettségét A Békéscsabai Kötöttárugyár dolgozói az elmúlt negyedévben jő példával jártak elől az exporttervek teljesítésében. Az exportra gyártó munkahelyeken a dolgozóknak fokozottabban kell öe elni a minőségre és menetközben ellenőrizni kell, hogy a vállalások teljesítésekor ninc cn- e műszaki, vagy egyéb akadály1. Műszaki konferenciák és jól előkészített termelési értekezletek alapjai lehetnek annak, hogy a versenyvállalások valóban az üzem, az üzemrészek előtt álló feladatok megvalósítására irányuljanak. Lgyanakkor a termelési értekezletek a jó módszerek elterjesztésével sokat segítenek a dolgozóknak. Az üzemi bizottságoknak és mondhatnánk, a területi bizottságoknak is szorgalmaznak kell, hogy a megyénkben lévő azonos cikket gyártó üzemek eltérő előállítási költségeit megvizsgálják és segítse'get adjanak ahhoz, hogy az érdekelt üzemek műszaki vezetői, kiváló dolgozói megbeszéljék, milyen módon akarják csökkenteni ezeket a költségeket. Helyes versenyt indítani az érdekelt vállalatok között, a kiemelt cikkek előállítási [ költségeinek leszállítása érdekében, melynek értékelése mindenkor rendszeresen történjen meg. Alkalmazni kell azt a módszert, ami már nem egyszer meghozta a maga eredményét, hogy sokkal inkább támaszkodjunk az élenjáró dolgozókra, az üzem legjobbjaira. Használjuk fel a beadott újításokat és hívjuk megbeszélésre az újítókat, kérjük ki véleményüket, segítségüket a nehézségek leküzdésére. Kérjük ki az élenjárók segítségét is és azt, hogy tudásukat adják át másoknak is. Meg kell szilárdítani üzemeinkben a munkafegyelmet és a nevelésen túl alkalmazni kell a fegyelemsértők felelősségre vonását is, felkeli újítani a társadalmi bíráskodást. Az elmúlt évben nem egyszer alkalmazták ezt a Békéscsabai Téglagyárban és számtalan példa bizonyította, ha a dolgozat munkatársai bírálták meg fegyelmezetlenségeiért, nem maradt eredménytelen. Hasonló tapasztalatokról számolhatnak be a Gyulai Téglagyár dolgozói is. A társadalmi bíráskodás nagy nevelőerő, mert bebizonyítja a fe- gyelmezetlenkedő előtt, milyen kárt okoz munkatársainak és az üzemnek is, ha nem tartja be az üzem rendjét. De fel kell lépnie a szakszervezeteknek az indokolatlan túlórázás ellen is. A Békéscsabai Ruhagyárban fordult elő. hogy a vasalók műszak befejezése után egy, egy és fél órát bentmaradtak „rádolgozni“. Munkaidejüket mégis nyolc órában számolták el s így teljesítménybérük lényegesen emelkedett. Túlórát egyáltalán nem igényeltek. A Il-es varrodában B. Szabó Jó- zsefné teremmesternél egyik alkalommal Bányai Zoltánné és Lovas Istvánná vasaló, Kopa- nyicza Mihály — szakszervezeti bizalmi, akinek feladata lenne, hogy az ilyen fekete túlórákat ellenőrizze — és rajtuk kívül még hat dolgozó egy órahosszát dolgozott és csak úgy hagyták abba a munkát, hogy a váltó műszak teremmestere kikapcsolta a motorokat. A vállalat tudott a fekete túlórázásról, mégsem tett intézkedést ellene. Ez a hiba előfordul állami gazdaságainknál is. így a Dombegyházi ÁG-ban az üzemi konyha személyzete állandóan többet dolgozik a megengedett időnél, többet dolgoznak a tehenészek, a tejkihordók és mindezért külön díjazást nem kapnak. A szakszervezeteknek szigorúan ellenőrizni kell a túlórák szükségességét és amennyiben a túlórázást helytelennek találják, tagadják meg hozzájárulásukat és követeljék meg a munka jobb megszervezését. Ezzel hozzájárulnak ahhoz is, hogy a dolgozóknak több idő jut pihenésre, szórakozásra. Minden feladat megbeszélésénél a márciusi határozatban foglaltaknak megfelelően kell megszabni a munkát és ezzel is biz- tositani, hogy a szakszervezetek gyakorlati tevékenységében érvényesüljön a párthatározatban foglaltak megvalósítása. Ennek érdekében mozgósítsák a szak- szervezet aktivistáit és a tagokat, hogy minél jobb eredményeket érjenek el az üzem tervének teljesítésében: Tilos a gabonavetések kaszálása fegyes helyeken a fennálló tilalom ellenére, a rozsvetések egy i észét lekaszálják és takarmányozás céljára felhasználják. E rendellenes: ég megszüntetése érdekében a földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok minisztere együttes utasítást adott ki, hogy az őszi gabonák (búza, rozs) zöld állapotban vaió levágása — mind az állami gazdaságokban (kísérleti-, tan- és cél- gazdaságokban) mind pedig a termelőszövetkezetek és egyénileg termelők területén tilos. Azokon az őszi takarmánykeverékkel bevetett táblákon, ahol a vetés ritka — és ezért nagyobb zöldtakarmánytermés nem várható — a termelők minél nagyobb területet hagyjanak meg magtermelésre
