Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-23 / 95. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! V.. v v^. JoliikP BÉKÉS MEGYEI PÁRTBIZ OTTSÁGÁN A K LAP J A 1953 ÁPRILIS 23., SZOMBAT Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 93. SZÁM fi Korszerű nehézipar — erős ország Az országgyűlés elfogadta az 1955. évi költségvetést, melyben kifejezésre jut pártunk, kormányunk azon törekvése, hogy népgazdaságunk további erőteljes fejlesztésével gyorsítsuk a szocializmus építését, emeljük népünk életszínvonalát, kulturális életét és erősítsük hazánk védelmi erejét. Mindezt világosan láthatjuk, ha tanulmányozzuk a költségvetés számadatait. A költségvetésben a bevételi előirányzat, kevés híján, 47 milliárd forint, a tervezett kiadás pedig nem egészen 45 és félmillió forint. A bevétel legnagyobb részét az állami vállalatok forgalmiadé- és nyereség-befizetései alkotják. A kiadások 55,5 százalékát népgazdaságunk fejlesztésére s gazdasági kiadásekra fordítja államunk. Szociális és kulturális célokra az összkiadások 22,9 százalékát, honvédelmi célokra pedig 12,5 százalékát. (Itt önkéntelenül is az imperialista országok költségvetéseire gondolunk, melyek például szociális és kulturális célokra, legjobb esetben is, 1—-2 százalékot irányoznak elő, míg a fegyverkezésre előirányzott összeg a költségvetés 60—70 százalékát teszi ki). Állandóan fejlődő nehézipar nélkül nincs szocialista iparosítás, nem emelkedhet a nép jólét, nem épülhet a szocializmus. Az erős nehézipar volt és marad az alapja a népgazdaság többi ága fejlődésének is. Éppen ezért a költségvetés közel négymilliárd forintot irányoz elő a nehézipar fejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy néhány nagyobb új létesítmény mellett, befejezünk olyan megkezdett munkát is, amelyeket 1954-ben .félbehagytunk, és korszerűsítjük jónéhány üzemünket. Jelenti a nehézipar fejlesztésének előtérbe állítása azt is, hogy a közszükségletre termelő ipar több gépet kap, s ezek termékeivel az ipar hozzájárul aztán a lakosság jobb áruellátásához. A mező- gazdaság szintén a gépek ezreit kapja, hogy könnyebben és jobban művelhesse a földet, több kenyérgabonát, takarmányt és ipari növényt termeszthessen. Csak egy példát említsünk: a nehézipar 1955-ben több mint hatezer új traktort ad a mezőgazdaságnak. A nehézipar fejlesztésének programja hatalmas lendületet ad az itt dolgozó mérnökök, tervező munkások munkájának is. Ezernyi új ötlettel korszerűsítik eddigi gyártmányaikat, és terveznek újakat, mint például a 2000 lóerős Diesel elektromos mozdony, a 25 lóerős, két- hengeres, univerzális traktor, a kukorica-kombájn és sok más gép. Mindez azt mutatja, hogy munkásaink, dolgozó népünk alkotó kedve megnövekedett a Központi Vezetőség márciusi határozata óta és ez a termelési eredményekben jut kifejezésre. Egységes, egyet akaró nép, egységes vezetéssel a párt, a munkásosztály vezetésével, a munkás-paraszt szövetség alapján állva — hatalmasat képes alkotni. És alkot is új városokat, nagy gyárakat, iskolákat, üdülőket, fejlett, virágzó mezőgazdaságot, szocialista kultúrát, és teremt magának boldog életet, gyermekeinek még szebb, boldogabb jövőt; kemény munkával: a földek termésátlagának emelésével, az állatállomány növelésével, a beadás teljesítésével, az önköltség csökkentésével, a selejt- mentes, minőségi mukával, az élet minden területén való becsületes helytállással. Mindahhoz, amit pártunk, kormányunk vezetésével a magyar nép meg akar valósítani, béke kell. Az imperialisták nem nézik jó szemmel a szocialista tábor országainak fejlődését, gazdasági erősödését, népeinek boldog* szabad életét. Nyíltan, vagy burkoltan hangoztatják fenyegetéseiket a béketábor országai ellen. De nemcsak beszélnek, hanem cselekszenek is. Fegyvert adnak Európa népei első számú közellenségének: a német militarizmus- nak kezébe. A szándék világos: rászabadítani a feltámasztott német Wehrmachtot a szocializmust építő, békés népekre. A Szovjetunió vezette béketábor országai mindezt nem nézik tétlenül. Szoros gazdasági együttműködéssel s katonai erejük összefogásával figyelmeztetik az imperialista köröket, hogy esetleges meggondolatlan lépéseiknek súlyos következményei lesznek — rájuk nézve. A felszabadult magyar nép tíz év alatt hatalmasat alkotott. Munkájának gyümölcsét nem engedi elpusztítani. A párt által meghatározott elveknek megfelelően építi országát, fejleszti nehéziparát, mely a gépek, a traktorok mellett, a haza védelmének erősítéséhez szükséges fegyverrel is ellátja erős néphadseregünket. A magyar országgyűlés elé terjesztett költségvetés azt is lehetővé teszi, hogy néphadseregünk felkészültsége minél korszerűbb legyen és biztosítsa népünk alkotó munkájának megvédését. A magyar nép büszke arra, hogy abba a táborba tartozik, amely kezébe vette a népek biztonságáról és békéjéről való gondoskodás ügyét Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteken délelőtt tiz órakor folytatta munkáját. Résztvettek az ülésen a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerd Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Pata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla elvtársak. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor elvtárs nyitotta meg, majd Boldoczki János elvtárs külügyminiszter tartott beszámolót a Magyar Népköz- társaság külpolitikájáról Az alábbiakban részleteket közlünk a beszámolóból. Boldoczki elvtárs beszéde K: j Tisztelt országgyűlés! A magyar népi demokrácia fennállásának tizedik évfordulója, a nemzetközi helyzet alakulása kívánatossá teszi, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya az országgyűlés jelen időszaka alkalmából számot adjon a magyar külpolitika elért eredményeiről és célkitűzéseiről — kezdte beszédét, majd többek között így folytatta: A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának határozatai a következőkben jelölik meg külpolitikai vonalvezetésünket: „A szocializmus építésének feltételeit ma is csak úgy tudjuk biztosítani, ha cselekvőén kivesszük részünket a béke és a háború erői között világméretekben folyó nagy mérkőzésből, ha a béketábor soraiban, a felszabadító Szovjetunió oldalán, mint független ország, saját aktív külpolitikával járulunk hozzá a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés minél szélesebb körű megvalósításához.“ Ezek a megállapítások képezik kormányunk külpolitikájának alapél vét. , A Szovjetunióval fennálló testvéri együttműködésünk mellett egyre jobban erősítjük a barátság és a testvériség szálait a 600 milliós Kínai Népköztársasággal, a szomszédos csehszlovák és román népi demokráciákkal, valamennyi népi demokratikus országgal. Csak az elmúlt év során számos egyezményt és megállapodást kötöttünk az európai népi demokratikus országokkal, követségeinket valamennyi népi demokratikus országban nagykövetségi rangra emeltük és nagykövetet cseréltünk a Vietnami Demokratikus Köztársasággal is. Az egységes, békeszerető és demokratikus Németországért állhatatosan küzdő Német Demokratikus Köztársasággal i fennálló szoros együttműködésünk és egyre mélyülő barátságunk bizonyítja, hogy meg lehet és meg kell teremteni a békés együttműködést a német néppel. Kormányunk arra törekszik, hogy minden szomszédos országgal normál kapcsolatokat, baráti jóviszonyt alakítsunk ki. Mint a- hogy Hegedűs András elvtárs, a j Minisztertanács elnöke hangsú- j lyozla: — A Magyar Népköztár- saságnak egyetlen szomszéd or- : szággal szemben sincs olyan igé- I nve és követelése, amely akadá-1 lyozhatná, zavarhatná a népeink közötti jóviszony további elmélyülését. Annak érdekében, hogy valamennyi szomszédos országgal mind szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolat jöjjön létre, fontos feladatunknak tekintjük, hogy a szomszédos Jugoszláviával és Ausztriával tovább normalizáljuk és fejlesszük jószomszédi viszonyunkat. — Jelentősen javult viszonyunk szomszédunkkal* Jugoszláviával. Gazdasági, kulturális és sportkapcsolataink helyreállottak. Megállapodást kötöttünk a határincidensek megelőzésére és kivizsgálására, árucsereforgalmi, Tisza-hajózási, vasúti, tengerhajózási és más megállapodások jöttek létre a két ország között. Mindez azt mutatja, hogy országaink kapcsolatainak fejlődése eredményesen halad, őszintén kívánjuk és a magunk részéről arra törekszünk, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti egészséges jószomszédi viszony tovább fejlődjék. Ausztriával való jószomszédi viszonyunk megteremtése és elmélyítése érdekében ugyancsak számos kezdeményezés és ennek alapján több konkrét eredmény született. Gazdasági kapcsolataink megerősödtek, kulturális és sportkapcsolataink kiszélesedtek, árucsereíorgalmi, Duna-hajózási megállapodásaink végrehajtása sikeresen folyik. Közös erőfeszítéseink eredményeként már eddig több vitás kérdést sikerült megoldanunk. A magyar nép, a Magyar Nép- köztársaság kormánya örömmel üdvözli az elmúlt héten Moszkvában a Szovjetunió és Ausztria kormánya között létrejött megállapodást.. Ennek a megállapodásnak a megvalósulása hathatósan elő fogja mozdítani a Magyarország és Ausztria közötti jóviszony további fejlődését. , A Magyar Népköztársaság külpolitikájára jellemző az a törekvés, hogy valamennyi országgal, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, békés viszonyban éljen, a népek egyenjogúságának, szuverénitásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, valamint egymás érdekei kölcsönös tisztelethen- tartásának alapján. Jelenleg 34 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban, ezek kétharmada kapitalista ország. Népköztársaságunk jelenleg a világ majdnem valamennyi országával kereskedelmi kapcsolatban áll. A Magyar Népköztársaság kormányának az a törekvése* hogy kapcsolataink az Egyesült Államokkal is megfeleljenek az országok közötti normális viszonynak. Ez a törekvésünk mindezideig komoly akadályokba ütközött. Köztudomású* hogy az Egyesült Államok vezető körei számos alkalommal í gátolni igyekeztek a népi ha- | talom megszilárdítását hazánkban, meghiúsítják az Egyesült | Nemzetek Szervezetébe való ! felvételüket és a gazdasági j diszkrimináció politikáját folytatják ellenünk. A sajtóban, a rádióban és a legkülönbözőbb módokon rágalomhadjáratot folytatnak a magyar népi demokrácia ellen. Erősen befolyásolja Angliával való viszonyunkat az a körülmény, hogy ez az ország az Egyesült Államokkal együtt vezető szerepet játszik a támadó jellegű nyugateurópai unió megteremtésében, a német mi- litarizmus feltámasztásában.- Ezzel Anglia, az egykori Hitler- ellenes koalíció egyik tagja, a bennünket is fenyegető német militarizmus támogatójává és szövetségesévé vált. Kedvezőtlen kihatással van Franciaországgal fennálló kapcsolatainkra az a tény, hogy a Hitler-ellenes koalíciónak ez a másik tagja is ratifikálta a párizsi egyezményeket. A londoni és a párizsi rádió nap-nap után rágalmazza hazánkat, népünk szorgalmas és verejtékes munkával elért eredményeit, ugyanakkor nem győzi dicsérni a német militarizmust* amely alig egy évtizede az angol és a francia népnek is oly szörnyű szenvedéseket okozott. A továbbiakban hazánk Közel- és Közép-Kelet országainak, valamint India, Egyiptom kapcsolatáról szólt. A kapitalista országokkal való árucsereforgalmunk az utóbbi időben emelkedő irányzatot ] mutat. Kereskedelmi megállapodást kötöttünk több olyan országgal, amelyekkel hosszú évek óta nem, vagy csak kis mértékben volt árucsereforgalmunk, így például Nagy-Bri- j tanniával, Braziliával, Görögországgal és más országokkal; Általában kedvezően alakulnak kereskedelmi kapcsolataink többek között Argentinéval, Ausztriával. Egyiptommal, Törökországgal és Indonéziával. Nyugat-Németországgal való árucsereforgalom normalizálódott és kielégítően alakultak a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok. Ezután rámutatott a miniszter arra: a magyar nép jogos követelése, hogy elfoglalja az őt megillető helyet az Egyesült (Folytatás a 2. oldalon.)
