Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-22 / 94. szám
2 1955. április 22-, p'ntek VLUaisaioU Hé\*t Dísziiiin**|i&ég' ££% Opei*siliá%h£iKi Az Operaházban rendezett Lenin-ünnepséget Rákosi Mátyás nyitotta meg. Beszédét itt közöljük: Rákosi Mátyás elvtárs megnyitó beszéde Kedves elvtársak! Összegyűltünk, hogy megemlékezzünk korszakunk legnagyobb forradalmi lángelméjének, Vlagyimir Iljics Leninnek 85. születésnapjáról. Együtt ünnepelünk a kilencszázmilliós szocializmust építő táborral, a ; felszabadító Szovjetunió népei- j vei, a hatszázmiliiós Kína dől- 1 gozóival, a szocializmust építő népi demokráciákkal és mindazokkal, akik az öt világrész valamennyi országában Lenin történelmet formáló, felszabadító eszméit követve küzdenek jobb •jövőjükért, békéjükéit, szaLad. szocialista fejlődésük- ‘ ért, — Immár több mint ötven éve, hogy Lenin, Marx és En- i gels tanainak legzseniálisabb ' továbbfejlesztője megalkotta az új típusú proletárpártot, győzelemre vitte Oroszországban a szocialista forradalmat és ezzel új korszakot nyitott meg az emberiség történetében. Lenin F-Marx—Engels tanításaira támaszkodva — felfedte az imperializmus fejlődéstörvényeit, belső ellentmondásait, rámuta- tott arra, hogy az imperializmus a tőkés fejlődés legfejlet- I tebb, de egyben elhaló, rotha- j dó szakasza és a proletárforra- j dalomnak előestéje és kezdete , is. Zseniális éleslátásával és kö- j vetkezetességgel kidolgozta a munkásosztályra, mint a legkövetkezetesebb forradalmi osztályra az új helyzetben adódó elméleti és gyakorlati feladatokat. Rámutatott arra, hogy az új forradalmi helyzet új típusú forradalmi pártot követel meg, mert a régi, békés vi- ! szonyok között felnőtt munkás- I pártok ilyen feladatokkal nem ! tudnak megbirkózni. Szívós, céltudatos, szenvedélyes harcban létre is hozta az első ilyen pártot, a bolsevikok, az orosz- országi kommunisták pártját, mely mind a mai napig mintaképül szolgál szerte a világon a szocializmus építéséért, az imperialisták megdöntéséért harcoló munkáspártoknak. Lenin munkálta ki az új típusú proletárpárt számára és minden forradalmi munkáspárt számára a stratégia és taktika elveit, melyek segítségével 1917-ben Oroszországban győzelemre juttatta a forradalom nagy ügyét, létrehozta az eiső szocialista szovjetállamot, melyet a munkásosztály — élén kommunista pártjával, szoros szövetségben a dolgozó parasztsággal — az imperialisták minden támadásával szemben megvédett és megszilárdított. Lenin dolgozta k: a szocializmus építésének alap- 1 elveit, melyekre támaszkodva ma már kilencszázmillió ember építi Európában és Ázsiában szabad, jobb jövőjét. Lenin ízig-vérig forradalmár | volt, aki szenvedélyesen küzdött a dolgozók az elnyomottak igazáért j és felszabadításáért, aki nem ismert megalkuvást a harcban, mely a szocializmus nagy ügyéért folyt és kíméletlenül küzdött az opportunizmus, a megalkuvás minden megnyilvánulása ellen. Lenin mély hazafiságát, a szovjet népek szeretetét elválaszthatatlanul és szervesen összekapcsolta a proletárnemzetköziség nagy eszméjével, s forradalmi szervező, ' Magyar munkásküldöttség utazott a szakszervezetek lipcsei konferenciájára Április 20-án és 21-én két cső- i portbaflílutazott Lipcsébe az eu- j rópai dolgozók és szakszervezetek konferenciájára a magyar mun- kásküldöttség. A küldöttség tagjai: Krinizs Károly, az ÉDOSZ titkára, Solti András, a Lenin Kohászati Művek ÜB-elnöke, Balogh Lajos, a MáVAG vasöntője Kuber Lajos famunkás, Bocskor Gáborné, a Hazai Fésüsfonó ÜB- elnöke és Geréb Sándorné, a SZOT nemzetközi kapcsolatok ősz- j tályának munkatársa. A konferencia, mint ismeretes, francia üzemek dolgozóinak kezdeményezésére ül össze. Célja azoknak a közvetlen feladatoknak a tárgyalása, amelyek Nyugat- j Németország újrafelfegyverzése. a \ német militarizmus feltámasztása | elleni küzdelemben Európa mun-! I kásságára hárulnak. nevelő, irányító munkájában szakadatlanul kihangsúlyozta a munkás-internacionalizmust, a szocialista forradalomnak ez éltető elemét. Lenin már az első világháború előtt felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire hasonlatosak a cári Oroszország, s a feudális nagy- birtokosok, tőkések Magyarországának társadalmi viszonyai. A j Nagy Októberi Szocialista Fórra- dalom győzelme után örömmel lát- j ta, hogy a magyar hadifoglyok sok tízezres tömegei vállvetve j harcoltak a Vörös Hadseregben a közös ellenség, az imperialista intervenciósok ellen. Lenin lelkesen üdvözölte a Magyar Tanácsköztársaságot, és szakadatlanul harcra és ki tartásra buzdította a magyar kommunistákat, a munkásokat, a parasztokat. Amikor az imperialisták túlereje elnyomta a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot, Lenin nem szűnt meg hangoztatni, hogy ez az elnyomás csak ideiglenes, hogy a magyar dolgozók feltétlenül visszanyerik elveszett szabadságukat. Mi, magyar kommunisták is | renin halhatatlan tanításait, aj felszabadító Szovjetunió dicső kommunista pártjának tapasztalatait a mi sajátos magyar viszonyainkra alkalmazva visszük győzelemre a szocializmus nagy ügyét hazánkban. Minden sikerünket a lenini eszmék a’apján, a hatalmas Szovjetunió segítségével értük el. Most, amikor összegyűltünk, hogy nagy tanítónk halhatatlan, korszakot formáló működé é o\ harcos életéről, évszázadokra előrevilágító eszmédről szóljunk, egyben az egész felszabadult magyar nép soha el nem múló háláját, szeretetét tolmácsoljuk, mely-» lyel örökre szívébe véste a nagy Lenin emlékét (Nagy taps.) s tudjuk, hogy most velünk érez, velünk ünnepel, velünk emlékezik meg szerte a világon a szocializmus minden harcosa, a béke minden hű katonája, az egész haladó emberiség. Ünnepi ülésünket megnyitom és felkérem Hegedűs András elvtársat, hogy tartsa meg beszédét. (Taps.) Ez történt a világpolitikában BiGS Az őszt rák Kommunista Párt bécsi szervezetének háromezer funkcionáriusa keddi értekezletén elhatározta, hogy minden erejével küzd az osztrák államszerződésnek a moszkvai megegyezés alapján történő mielőbbi megkötéséért. Az értekezlet — amelyen Johann Kopleirig, az Osztrák Kommunista Párt elnöke beszélt — a párt mindem tagját felhívta, hogy Ausztria történelmének e fordulópontja alkalmából növelje aktivitását, fokozza a felvilágosító munkát, a kommunista sajtó befolyását ás toborozzon új tagokat a párt számára. PÁRIZS A szocialista pártvezetőség tilalma ellenére, a szocialista és kommunista pártszervezetek sorra kötik a megállapodásokat egymással a járási választások vasárnap tartandó második, fordulójára, a kommunisták javasolta program alapján. Szerdáit délután érkezett hírek szerint választási egyezség jött létre a két párt helyi szervezetei között Ais- ne, Ariege, Aude, Cote-d’Or, Co- tes-Du-Nord, Eure, Gers, Hau- te-Garonme, Seine-Inférieure, Tarn és Vauduse megye számos járásában. LONDON Negyvenhét amerikai közéleti vezető nyilatkozatban felhívta Eiseuhowert, kerüljön minden olyan lépést, amely háborúba keverhetné az Egyesült Államokat Kitnoj- és Macu-szigetek miatt. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy e szigetek a kínai szárazföld elválaszthatatlan részei. A nyilatkozat aláírói között szerepei Roosevelt volt elnök özvegye, Baldwin, az amerikai polgári jogokat és szabadságot védő szövetség elnöke, Norman Thomas, a Szodalista Munkáspárt elnöke, több író, újságíró, egyetemi tanár, rádiöhírmagyarázó, szakszervezeti vezető és egyházi személyiség. PÁRIZS Pinay külügyminiszter csütörtökön Londonba utazik és még aznap délután tárgyalásokat folytat brit kollégáival, Harold MacMillanra1, vaaxint Eei miniszterelnökkel. Sajtóértesülések szerint a megbeszélések tárgya egyrészt az európai kérdések — Ausztria, Németország, a négyhatalmi értekezlet előkészítése — másrészt a távolkeleti, különösen az Indokínai kérdés megvitatása. N. Sz. Hruscsov elvtárs ünnepi beszéde Varsóban Varsó. (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a szovjet—lengyel barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés aláírásának 10 évfordulója alkalmából Varsóba érkezett szovjet kormányküldöttség vezetője, az évforduló estéjén, április 20-án Varsóban tartott ünnepi ülésen beszédet mondott. A Szovjetunió, Lengyelország — mondotta többek* között — és a többi keleteurópai népi demokratikus ország között megkötött szerződések a kapcsolatok új rendszerét teremtik meg Európában, a szabad, szuverén és békeszerető államok kapcsolatának olyan rendszerét, ameiy a szilárd és tartós európai béke biztosításának ügyét szolgálja. A Szovjetunió a nemzetközi kapcsolatokban abban látja fő feladatát, hogy enyhítse a nemzetközi feszültséget, szilárdítsa és fejlessze minden országgal a kereskedelmi kapcsolatokat és az együttműködést, biztosítsa a szilárd és tartós békét. Országunk népei a múltban közös harcot vívtak a közös ellenség, a cári önkényuralom, az orosz és lengyel földbirtokosok és kapitalisták ellen, társadalmi felszabadulásukért. Együtt harcoltak a német fasizmus ellen. A háború óta immár tíz esztendeje kéz a kézben biztosan haladunk az új szocialista élet felépítésének útján. Az ünnepi ülésen Boleslaw Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára is beszélt. Véget ért az angol sajtósztrájk Közel egy hónap s saöószrá k után. csütörtökön reggel isiiét niegje'en'eV a londoni lapok. UJ- ságírókörökben úgy tudják, hogy a laptulajdonosok szövetsége — a sztrajkolóknak nyújtott csekély engedményekre hivatkozva —i a közeljövőben fel akarja e- melni a lapok árát. LENINRE EMLÉKEZIK A LIG NÉHÁNY HETE, hogy a ” earkadi gimnázium tanulói ragyogó szemmel kipirult arccal, diákos örömmel egy kedves idős bácsi meséjét hallgatták. A mese valóságról szólt. A bácsi, Varga Albert közvetlen hangon — úgy, mint tán dédapja mesélt valaha, ha térdére ültette unokáját —, a N agy Októberi Szocialista Forradalomról beszélt. Minden mondatával, minden szavával jobban és jobban megfogta a gyerekek szívét. Ahogy a tanárok kiléptek, az osztályban fel is bomlott a rer.d. A gyerekek körbefogták Varga Albertet, hogy még közelebbről hallgathassák szavait. Ö pedig most már nekibátorodva teregette az emlékeket. Elmondta, mint most nekünk, hogyan került ki Oroszországba. Elmondta, mikor lett fogoly és milyen hosszú volt az út Krasz- nojarszkig. — Krasznojarszkban egy erdőirtásnál dolgoztunk, amikor győzött a forradalom. A hír hamar eljutott oda. s mi egyik napról a másikra egyenértékű polgárai lettünk a fiatal szovjet államnak. Szavaztunk is. Csak annyit tudtunk a bolsevikokrol, hogy azok a szegények pártján vannak, hát rájuk szavaztunk. Egy idő múlva szervezni kezdték a volt foglyokból a nemzetközi brigádokat, melyek mint a Vörös Hadsereg aia-' kulatai, harcbaszállnak majd a fehérekkel. Mi is jelentkeztünk, magyarok, engem századparancsnoknak választottak. Mi göngyölítettünk fel egy Krasznojarszkből kimenekült ellenforradalmi csoportot. A városban egyre több bolsevik iskola alakult. Én is résztvettem egy ilyen iskolán. Ennek elvégzése után a magyar szekció titkára lettem. Itt dolgoztam egészen 1921-ig. (/ OMMUNISTA BEHÍVÓVAL 1921-ben a Bolsevik Párt Moszkvába szólított. Ekkor jártam először Moszkvában. Itt sok magyar elvtárssal. ismerkedtünk meg. Ekkor láttam először Rákosi elvtársat is. Egy magyar gyűlésen az otthoni munkáról — arról, hogyan kell majd megszervezni az illegális mozgalmat — hallottunk előadást. Rákosi elvtárs már ekkor keményen kiállt amellett, hogy a párt katonájának a legnehezebb körülmények között is vállalni kell a harcot. Moszkvában életem egyik legnagyobb élménye volt a Lenin elvtárssal való találkozás. Persze, ne úgy higyjék, hogy Lenin evtárs az én kedvemért ide, vagy oda eljött. Nem. Lenin elvtárs,pont úgy, mint a többi kommunista vezető, résztvett a kommunista szombatokon és így találkoztunk. Az állomásra akkor sok élelem s egyéb szállítmány érkezett. Az volt hát a feladatunk, hogy ezt nagyon gyorsan kirakjuk. ‘ rGYÜTi DOLGOZ 1UNK ott, *■ tán a világ mindenféle népe képviselve volt, oroszok, magyarok, németek. Mi még sohse láttuk addig Lenin elvtársat. Így, amikor odaérkezett, nem is vettük észre. De a moszkvaiak, az orosz elvtársak abban a pillanatban, hogy megjelent, köréje sereglettek, mi is O'daszaladtunk. Akkor hallottuk, hogy ő Lenin. És Lenin beszélni kezdett. Nem tudok nagyon jól oroszul s még is minden szavát, minden mondatát megértettem, olyan világosan. érthetően beszélt s olyan mély értelme volt mondataidnak, hogy tán minden mondatáról egy külön könyvet lehetne írni. Arról beszélt, hogy mennyit jelent a szovjet államnak a kommunista szombatokon végzett munka és ezt mindjárt számokkal is bizonyította. Így azt hiszem, hogy csak egyetlen egy ember tudott beszélni eddig a világon, ő, Lenin. Mi csak álltunk és hallgattunk. Olyan egyszerű volt, mint egy orosz munkás. Kis sza- kállával, simlédieres sapkájával, ha nem szóit volna, tán kételkedtem is volna benne, hogy ő Lenin. Mert az ember, ha valakit csak hírből ismer — s őt már akkor mi jól ismertük és igen nagynak tartottuk — sokszor másként képzeli el és én is őt másként képzeltem. Azóta sokszor gondolkoztam már, hogy milyen jő, hogy ilyen nagyon egyszerű embernek ismertem meg. I KN1N CSAK PAR PERGET ** beszélt, de biztos vagyok benne, hogy még a kétkedőket is egész életükre meggyőzte volna beszédével. Nagyon büszkének éreztem magam, hogy hallhattam Lenin szavait. Egy ilyenfajta érzés Krasznojarszkban is volt bennem. Egy igen csípős, kemény napon egy orosz eivtárs egy kommunista szombat alkalmával elmondta nekünk, amint a folyóból húzogattuk partra a nagy farönköket, hogy bizony ő már Lenin elvtárssal is dolgozott itt, amikor a cár ide száműzte. Sokszor húzgálták így együtt a tarön köket, mint most velünk. Akkor én egy pillanatra körülnéztem, teliszíttam a tüdőmet a hideg levegővel s arra gondoltam, hogy hát ezt a levegőt szíttá Lenin is, itt élt száműzetésben, ahol mi most szabad! polgárai vagyunk a szovjet államnak s ez jó érzés volt. Lassan megöregszem. Apám, amikor megöregedett, egyre le akarta írni az élete történetét. Tán nekem is kedvem támad majd. S akkor majd sorjában leírom mindezt, hadd o'vassáfc a fiatalok, mert ha egyszer kétszer beszélünk is róla, nem olyan sok az, könyvben tán sokkal többet lehetne mondani. Varga Albert bácsi elhallgatott. Kis mosoly bujkált az ar- fcán, olyanféle, mint mikor az ember régi szép dolog a emlékszik. Leninről gondo’kodott.
