Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-21 / 93. szám

1955. április 2f'.. rsliiiirtiik

Vikai&ntdt képe

Országos esibenevelési ankét Felsőnvomássn

Április, lá-ón a Eelsőnyaiuáaii el 8 hetes, korra, n 85, dakás, vagy

Altami Gazdaságban) országos est- banevelési ankélol tartottak.. Kakukk Tibor »Ívtál«, a Békés— Csongrád. megyei Állami. Gazdaságok Igazgatóságának, fő állatorvosa tartott beszámojót, A töhbek US- feo.tá a következőket mondotta. — Nem. olyan légen, 1,352-ben méjg a. E'elfiőnyomási Állami Gazdaságban is igen. ráíizetáses volt a osi-- henevelés, de az utóbbi két, évben ugrásszerű, javulás, tortánk Máid ennek, a, változásnak a. k&~ cülményeit, ismertette.

A baromfitenyésztés; legületó- kisebbjeit, Ivány.i István farm vezetőt és különösképpen Debreceni Istvánt; a* gazdaság- állatorvosát nagyon' aggasztotta, hogy a kikelt? psibek-nek nem sokkal' több, mint 80 • százalékát nevelték fel csupán? a többi elpusztult, Ez eselfekv&re késztette őketi Mindenekelőtt? plyan — főleg külföldi — szak- Itónyveket szereztek- be, amelyekből sokat tanulhattak a nagyüzemi baromfitenyésztésről:

annál nagyobb, átlagsúlyi. A csíp bók gyors fejlődését az is elősegíti}, hogy elhelyezésüknél. osák.

i.ő-öt,, lkot számítanak egy-cgy : négyzetméterre;. S> hogy az erősebbek a gyengébbeket ne, tapossák agyon, már az első nap falkásiía- nak. Ugyancsak Nyikitin akadémikustól' tanulták azt is, hogy a csibenevelő megkezdett — 28—30 Celsius fokos — hőmérsékletét időről-időre fokozatosan csökkentve, szoktatják hozzá az apró állatokat a kinti levegőhöz.

Debreceni Istvánék természetesen maguk, i* sokat tépelődrek azon? liogy a. lehat® legkevesebb legyen az elhullás és minéli több jól; fejlett űMrkéb, értékesíthessen w gazdaság; Több más

cined menyes kísérletük közül emlírósne mellé » «sebek pihentetése,

A It-géi'fékr-eiib. itipawetainte- kat Nyikitin szőttjét akadtmi- kns kiinyvébői merítették.

Nappal az sietés után papírral sötétítik el az ól ablakait. Persze, j nem egyszerre; lassan, fokozaío- | san — a, naplementék imitálva.

| Csupán ezáltal 17 százalékkal lett I nagyobb a súlygyarapodás. Ezt az eljárást azonban- nemi lőhet vég;

Ennek, alapján — az eddigi gyár nélkül vinni. Amikor a csibék a korlattól eltérően.— a csibéket a :? 4 ijetes kőit elérik, abba keJl kikeléstől számított. 12 óján belül » hagyni

megetetik. A takarmányozásra | As felsőnyomáMak igen-igen ynár. az első etetéstől; kezdve, nagy ] büs-akék, egy, másik, jipk bevált gondot, fordítanak. Sok fehérjét műdszerükre. -— a mélyalmos eladnak a. kis állatkáknak, ezáltal helyezésre. Unnék, lényege az, fejlődésük rohamosabb, tgy érik | hogy a c&ibenevelő aljára ho

Május t tiszteletére

A, belsciinoniási. Állami Gazdaság. első üzemegységének; foga- tosai, vállalást, tétiek, május 1 tiszteltére. Ígérik, hogy tavaszi vetéstervüket Határidő előtt 5 pappal befejezik. Gondosan ápolják a ve tógép eket és a ló v ak bonditiéfját fokozzák;

A sarkad!. Dózsa- TSZ. bogiiéra) ;, Szilágyi! József és- ló’tfl fm- 1»,. arra. tetteit vállalást, hogy a napi. felätlaluk; mellett; egy új szekeret készítene.k és két» darab JJ50 literes vizeskáükt. Debreceni Gábor és- iii Sáláéi- .ÜässeC lla- vácsok pedig, vállalják, hogy a szekeret vastengetyre kovácsolják és 100 löpatíiót kószttenvtó.: *»

Gerendásom m egyél üteg. dolgozó» parasztok a- beadás; az adóve könnyebben tudják megoldani a problémáikat, biztosítani a ta- karmányalapot, az egész tagság törzskönyvezett állatállománya számára, önkéntesen alakultak szövetkezetté és én meg vagyok győződve róla, hogyha ma még különben egyénileg' is gazdálkodnak; ahogyan az állattenyésztésben megértették a közösségi munka-értelmét és-hasznát, meglátták benne a jövőt, rá fognak lépni ezek a parasztok hamarosan egyébként is a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Nem sietteti őket senki, csak az érdekük és? az ér teltetik fógja siettet ni őketi

LENIN AZT MONDTA; „Csak az olyan egyesülések értékesek, melyeket a parasztok maguk létesítenek, szabad'elhatározásukból s amelyeknek előnyös voltáról ők maguk a gyakorlatban- meggyőződtek. A

fizetés- pontos teljésílósóvöi akarják megünnepelni május elsejét, a munka ünnepét, lakét« Péter 1.2 holdás egyéni paraszt vállalta, Hogy május P-ig a félévi adóját rendezi. A'z ígéretének Hta- táiidf). előtt két héttel eléget tett Példáját követte Mgkis Mátyás, aki félévi adóját rendezte. Otter* ■ Janos fii hoiüás közápparas-zt május elsejére válik! te, hugy egész évre bízottseriés beadásának eleget tesz, vóllkfög hogy baromfibeadását fél ék’re és a to- jásbead'ast pedig háromnegyed; évre fej j eteti; Ott ans János vállalását határidő előtt teljesítette. Így tett Haragon bajos 10? holdas küzépparas-zl is1, aki egész- óv-L hízottserttfe-; félévi, tojás- és negyedévi baromfibeadásnak tett ütegei a napokban.

mok helyett, apróra szecskáit; szalmát tesznek,, st azt naponként forgatják, majd' új szecskával: !szórják le: A niéljalinos rihelyc- zésnell egészségű gyű szempontból1 van' nagy jelentősége. Igen’ érdekese®. aiakuib az- agy csibéna eső; gyógyszerköltség az utóbbi években, 196iM>attt LBHj, 195.4»- ben marosak, 0;p2, ebben) az évben mindössze 0,096 forintba került egy,-egy állatnak a hathetes litrráíg vásárolt gyógyszere — S' míndfez az- uj; elhelyezést móld áldásos következménye. te csibe- nevelés égjük legveszedelmesebb aliensége ai concidiazis (végből megbetegedés); kz a betegség a csibéknék általában a 10 százalékát elpusztítja; A szecskázott alommal azonban hatásosa® lehet -ellene védekezni. Az ólba került fér főző anyag a naponkénti alomkeveréssel' efeegyül, s* ez* által minden; állat egy termám és gyengén fertőződik. te gyenge fertőzés pedig- — oltással: fel* érve .— immunissá teszi' őket.

Hogy az- elmondbttak mennyire váltak be a; gyakorlatban, azt? a számadatok tükrözik;. 195H.-befn csaknem 70 százalékos? veit a cte* beelhullás, JÜTbhan 20, tavaly pedig, csak 4,3 százalékos. \Az idei eredmény égjen esen meglépő:

a gazdaság karok! üzemegységében 2.2; íelsőnyoniási üzemegységében nueg< csupán kSseá- zaiéfca Kulit el nyolc hét alatt- a- csibéknek.

Pl felsőnyomásjak eredniénye késztette a felettes szerwkcl arra, hogy az idén már" n.« csak belföldi szükségletre, hanem- exportra is neveltessenek rántani- vsaitól csirkét; a. gazdaságokkal. Az ftiső séget ieronészfitesen eliben is tartják hrtsünvomáson. Az értekezlet részvevői eUsmerésSej nyilatkoztak a gazdaság 13!ÖDD osibéjéről, amelynek nagyreszté az eredétileg tervesaett időméi jw1 vaT élőbb kerül ki a- nyugati országokba. h 1).

Békés megye élenjáró dolgozóinak dicsőségkönyve

A Megyei: Párt-végrehajtói»z otfeág és; a Mlogyei Tanács végrehajtó1 Bizottsága május elején* útnak iltűífe. egy- dfsz&s? kötésű alk bumot, melynek címfelirata: Békés megye élenjáró dolgozóinak cllcsőségjtönyve; A dicsöségköttyvbtt Békés megye városai, falvai élenjáró dolgozóinak fényképeit helyezik, el s a. fényképek alá pedig, azokat a módszereket írják Ba? melyeRkel jó: ecodményoL- ket elérték;

te. Megyei PáKt-vigveikaátóbizottoá«' és a Megyei Tanács, végrehajtó bizottsága a (Hcsósógköny v létesítésével iá kifejezésre jiit- lí'tja, hogy különös megbecsülést nyernek azok. akiit a párt; cél* Uittízéseiórk a nép anyagi, kultnráííá felemeikedéséérti a szocializmus felépítéséért? szorgalmuk, tudásuk legjavát, adják. Négy megtiszteltetés, akinek arcképe, neua a? dicsóségköuyvbe kerül és egyben büszkeség is, hiszen megyeszente azok, közt; fogják emlegetni, akik ésszel és szívvel dolgoznak a nép jóJétéórü. Mteg- tisztelíetés óá büszkeség azért is, mert munkamódszereikből' mások is tanulnak, ami újabb, eredmények forrásává- válik. Milyen felemelő érzés is. az, ha egy munkás, tsz-tag, egyéni paraszt, üzemi vagy mezőgazdasági szakember pedagógus, orvos, újságíró» szülész, vagy bármilyen munkát kifejtő' embertől mások is okulnak, azt mondják rá: ez igen*

A diosőségkönyv Békéscsabáról indul el és minden városban? községben-, két. hétig lesz. A nemes vetélkedés, a munkaverseny márts megindulhat, hogy kinek az arcképe, neve kerüljön a (licsőségkönyvbe. Ki tud többet tenni, hogy csökkenjen az önköltség, a selejt» emelkedjék a termelékenység, ki tesz többet azért, hogy a fez-ben növekedjék a terméshozam, jobb legyen az állattenyésztés, Ili tesz többet azért, hogy hazáját, a népét, a pártot szerető ifjak kerüljenek kii az iskola padjaiból,, fejlődjön a nép kulturális színvonala, ki tesz, többet a, dolgozók egészségéért és igy tovább. EZ egyben azt is jelenti, hogy at tanács- és a? párt- szervek nagyobb gonddal tanulmányozzák az elért? eredményeket, jobban kísérjék figyelemmel az eredmények kovácsait — a dolgozókat. A helyi tanács* és pártszerveknek is büszkeség, Ka városuk, községük dolgozóinak nm e bekerül a dicsőségkönyvbe.

A TECHNIKA ÚJDONSÁGAI

„A repülő Berlini**

í Este a; nevet' adták, annak az- új gyorejárású'. sáklúi-sónaknak,

amely nemrégiben' készült el' az egyik- berlini- »hajógyárban. A áklócsónató, a motorral együtt 350 ki lé súlyú, a motor? a vezető előtt nyer, elhelyezést. Ha a

Ahol víz bányássza a sót

Az egyik romániai sóbányában nemrégiben eroded} új, bányászai) eljárást alkalmaztak, amely megkönnyítette a munkát“ * és ugyanakkor ugrásszerűen nőve’-- te. a termelékenységet.. A mo - szemek az a lényege, hogy a » vízsugán- fél* telített) sóolilr.*

motor teljen kapacitással, dalgo- ,lyomáfSal árftnil(i zik. a csánakt^t mmdússz« ha* , a,gja a, „

BEM1N rom, ponton, enni. * virot A {Qt juttatjgk a. M;.

A B&Hleni Otto Grotewohl bú- »repülő Mrlini« mar az «un «»-i . , „ . ,

niakombinát dolgozói közölték, sérleieknél diánként két és fä j *"nre* 'far »lyen berendezés az európai dolgoS április ^ kilóméierrol lúhzároyalta- H l”^

én kezdődő lipcfei értekezletének adott osztályú motorcsónakoknál,/e e '11 \e>,6 banyákban. A sooi- előkészítő bizottságával; hogy j elért világetóróot, repülőgép-se- i ^ a «®^en az

íKÖvetkezelek nagy lehetőségei, a szocializmus építése országunkban általában — olyan, körül- mények; amefyek naponta figyelmeztetik az egyénileg' gazdálkodó parasztokat, hogy önszebb éléinek az útját a szövetkezetekben.

A jászboldoghásü szövetkezet ilyen önkéntes társulás, amelynek a megalakul ásába csak annyit szóltunk bele, hogy mikor mondták, szeretnék csinálni, ml amb mondtuk —■ csinál* ják. Ennél többet is tehettünk volna és azt gondolom, a jövőben tennünk kell; Hasonló szövetkezetek, alakulása hasznos lösz az érdekelt parasztságlipc

_ ...... bizottságával; 1. _ —- . .. ,

2

5:000 márkával’ járulnak hozzá bességgel, óránként 145.35 kilo- üzemrészekbe szivattyúzzak. Az a- lionfórotici'tF koHsésreillez. | méterrel száguldott a vízen. |új módszer módot nyújt arra,

hogy rendkívül- vastag, éa. nagv- kiterjedésű: sóíelegeket termeljenek kii, A román kormány, a módszer feltalálóit és m«ghouo-> tóit állami, díjjal* tüntette, ki.

anyagi érdekeltség, a termelő- néL gondozottabb egy szövefka- tűshez, értő, érző ember

nem

vállal munkát olyan Helyen, ahol. azt várjak a tehéntől, hogy üres jászol előtt álldogálva, búsulva adjon sok tejet a gazdáinak, a szövetkezeti tagoknak.

Gondoljunk ama) hogy

az

túl* nagy sietség ezen a-téren- w ftépgazdaságnak) aa, 0*. a szövetkezetek szervezetéről Tanáccsa];

elő kell mozdítanunk az állat- tényésztő» szövetkezetek szervezkedését is, érettük dolgoz* mmk kell'.

zet állatállománya, annál na- gyobb hasznot húz belőle a tag* ság, hatalmas mértékben tudja növelni a szövetkezet .jövedelmét. 4. U.iÜi

A JŰ. Á-LLAITENYÉSZTÉS ként'esen szakítsanak régi, tér- »**- nem állattartásra, hanem te* egyéni parasztgazdaságokban.is hes életformájukkal és önlíén- nyésztésre gondolok — első fel* milyen különbségek, vannak tűsen keressék a jövőnek, a tétele a megfelelő takar- egyiknek és-másiknak az állátmányalap. Másik feltétele tenyésztése, között. Ez nem a jő állatgondozó emberek kiválasztása. Ha egy szövetkezetben gyenge növénytermesztés folyik, ott nehéz a szükséges takarmányaláp' biztosítása. Az állatoknak olyan formájuk van; mint az ilyen szövetkezet véleményeinek, növénytermelő gazdasága; különböző; főleg munkaigényes részlégéinek. A rosszul1 táplált állat keveset ér; termelékenysége siralmas, Viszont, aholia gazdaság növénytermesztési része rendben, van,, ott nincs hiba a takarmányai appal sem, az, állatok kondíciója» jó} hozadéka megfelelő, Ha a megfelel® takarmányalap» hiányzik nehéz jó vábfoképzésükről is; gondoskod- A- termelőszövetkezeti! állat- állatgondozókat találni, mert az janak„ tanfolyamra, küldjék, el tenyésztés fejlesztése abból a állathoz érzék kell, az állatot őket és, kellően becsüljék meg

beszélt — károsa mért csak erősítheti) a középűaraeztiság' előítéleteit az újításokkal) szemben.“

Nálunk a* múltban» nem» ferdítő ttunk elég nagy figyelmet erre a lenini tanításra és; már tudjuk, hogy hiba volt. Az szempontból is fontos, hogy mi- szeretni kell és az állattenyész- munkájukat.

ért van, mintha minden parasztember nem tudná az állat- tenyésztés hasznát, Egyformán tudják valamennyien, egyik irígyli is a másiknak a szép. lovát,. jól» tejelő; tehenét, gömbölyűi sertéseit. De nem; egyforma» az1, érzékük a tenyésztéshez, a gondozáshoz, a neveléshez.

Minden termelőszövetkezetnek arra kell törekednie; hogy kiválassza a tagságból azokat, akik legjobban szeretik az állatot,, legnagyobb érzékük van a gondozáshoz. Ezeket állítsák be aa állattenyésztésbe, még.toÖntölt kő

A- moszkvai Első Kőöntő-gyárban hatalmas Martin-kemencében, 1450 fokon olvasztják mes a követi

A. kész termék öntöttvasra emlékeztet, rendkívül ellenálló anyag. Kiválóan, alkalmas burkolatra.. így például a. ceruzagyárak, valamint, a- lakk- és festékgyárak golyósmalmait öntöttkővel burkolják*

Az öntöttkő rendkívül ellenálló a savakkal szemben, ezért sav- tartályok, csávázóedények, stb. bevonására’ is használják.

Ennek az' olcsó, tartós és szikírd anyagnak nagy jövője van és nemcsak az iparban; hanem; a szobrászatban és az építészetben is.

— AZ CR08HÄ2128. sz. Fűszer* és Csemegebolt elhyerte az-élüzem címet. Varga András üzletvezető, Bencsik' Jánosné' kiszolgáld és Kalács! Rózsika pénztáros megkapták a „Kiváló- dolgozó“ címet és 1000 forinttal jutalmazták őket.