Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-20 / 92. szám

V i S á g pro! etá rja i egyes ii 1 j elek!

[»gKjffii;

19-15 ÁPRILIS 20-, SZERDA

Ara 50 fillér

XI. ÉVFOLYAM 92. SZÁM

A több kukoricatermésért

A felszabadulás után a kuko-1 rica — különösen az utóbbi; években — kezdte elfoglalni j azt a helyet a többi mezőgazda- sági növény között, amit megérdemel. A holdankénti 30 mázsás termesztési-mozgalom követőkre talált állami gazdaságainkban, szövetkezeteinkben, s az egyénileg dolgozó parasztoknál is. Több olyan termelőszövetkezete van megyénknek, mint a pusztaottlakai Kossuth, a kunágotai Uj Alkotmány, amelyek holdanként 35 mázsa ' kukoricát termeltek.

Ahhoz, hogy holdanként 30j *^35 mázsa termést termelhessünk kukoricából — a kísérlet í Igazolta — 500—550 millimé- ternyi vízmennyiségre van I szüksége. Ebből következik az, ] •rogy figyelemmel kell lenni a vízgazdálkodásra, amely kezdő-; dik a simítózással, folytatódik | a vetés utáni jó elmunkálással, j a minél többszöri, nagyobb! esők utáni kapálással.

Termésátlagaink alakulását a j kukoricánál is nagyban befolyásolja az, hogy milyen mag- ■ vakat vetünk. A gyakorlati gaz- i dák között ismeretes, hogy jó termést csak a szép, fejlett, egészséges vetőmagból várhatunk. A legjobb minőségű kukoricafajta is évek múlva leromlik, elkorcsosodik és kevesebbet terem. A vetőmag fel- frissítés nem ismeretlen valami a tsz-tagok, egyénileg dolgozó parasztok között. Emlékezhetünk, hogy a fels abadulás előtt mennyire körülményes volt szert tenni a bánkúti, flech- mann, aranybzön s egyéb jobb minőségű, bő termést adó ku- koricafaitákra. Ezek kinemesí- cése, termesztése a nagybirtokosok, kulákok monopóliuma volt. Mennyivel másabb ma a helyzet.

Kormányunk milliókat fizetett azért, hogy háromezer mázsa aranyözön és flechmann fajta kukorica-keresztezésből előállított, úgynevezett óvári

5-ös fajta-heterÓ7Ís kukoricát kaphassanak megyénk termelőszövetkezetei és egyéni parasztjai. Államunk ezt’ a kipróbált, tisztított, jó csiraképességű, a mi vidékünkön igen bő termést adó kukoricavetőmagot szokvány minőségűért csere formájában bocsátja a termelők rendelkezésére. Jól járnak Békéscsaba város, a sar- kadi járás kukoricatermesztői, akik nem késlekedtek. Már az első napokban bejelentették igényüket a részükre kiutalt minőségi kukoricavetőmagra. A kondorosi Dolgozók TSZ is 200 holdon vet fajta-heterőzis kukoricát. Nyilván a vezetőség és a tagság ezirányú határozata párszáz mázsa kukoricával növeli jövedelmüket.

Évek óta beszélünk, vitatkozunk á négyzetes kukoricavetés

előnyéről. Hogy nem tettünk azonban eleget, bizonyítja az, hogy tavaly is csupán néhány- ezer hold kukoricát vetettünk négyzetesen. Még ma is tapasztalható, hogy állami gazdaságaink, szövetkezeteink egyes vezetői, szakemberei, egyes gépállomásaink idegenkednek a négyzetes vetéstől: „indok“ az azzal járó többletmunka, amely a vetéskor van. Ez valóban igaz, de ezzel szemben nézzük a négyzetes vetés előnyeit.

Lehetővé teszi a keresztben- hosszában végezhető fog'atos, vagy gépi kapálást, amivel jelentős munkaerő-megtakarítás érhető el. A gépi kapálás által lehetővé válik a fogatos és erőgépek kapacitásának a jobb kihasználása, ezenkívül a fokozott gépi művelés igen jó hatással van a talaj szerkezet kialakuláséra. Továbbá vetőmagmegtakarítást is eredményez. A négyzetes vetéssel a vetőmag egyenlő távolságban lévő fészekbe kerül, így kát. holdanként mint- i e§y 6—8 kg kukoricavetőmag- j gal kell kevesebb, mint soros j vetésnél. Csupán már ennek az : értéke is ellensúlyozza azt a i többletmunkát, amely a vetés- I nél megmutatkozik. A négyzetes vetés biztosítja a növények j tenyészterületének jobb kihasználását és a nagyobb termést. A növény jobban megkapja a S fejlődéshez szükséges tápanya- ! gokat. Lehetővé válik, hogy a j víz, hő, napfény, levegő egy- ; idejűleg és egyenletes elosztás- ; ban állandóan a növények ren- i delkezésére álljon.

Megyénk gépállomásainak 60 I drótvezérléses négyzetbe-vető- gépe van. Jó munkaszervezés- ' sei, tervszerű kihasználással, a kezelő személyzet jó kiválasztásával és kioktatásával több mint hatezer holdat lehet elvetni ezekkel szö- | vetkezeteinkben. A megvonal- ! zásra történő kézi négyzetbevetéssel ugyanennyivel emelhetik a négyzetes vetés területét I szövetkezeteink növénytermesztői. A 12 ezer hold négyzetbe vetett kukorica kis rgsze ugyan termelőszövetkezeteink kukorica összterületének, de érdemes számítást tenni, mit i jelent ez is munkaerő-megtakarításban és terméstöbbletben, nem utolsó sorban forintban. Egy példát erre. A Mező- hegyesi Állami Gazdaságban tavaly 50 hold négyzetes kukoricát vetettek. Holdanként az — májusi morzsoltra átszámítva — 26 mázsa 85 kg szemtermést adott. Egy mázsa kukorica termelési költsége pedig 93 forinttal volt kevesebb, mint az egysorú vetésnél. Érdemes ezen elgondolkozni a szövetkezetek vezetőinek, tagjainak s az egyénileg dolgozó parasztoknak is Farkas Sándor, Megyei Tanács.

Hz országgyűlés keddi tanácskozása

Az országgyűlés kedden délelőtt tíz órakor folytatta tanácskozását.

Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az vetés végrehajtásáról szóló je- ülést. Ezután az országgyűlés j ientés együttes tárgyalását, megkezdte az 1955. évi költség- Bevezetőül Olt Károly pénzvetés, a költségvetési törvény-' ügyminiszter tartott beszámo- javaslat és az 1954. évi költség- lót.

Oil Károly elvtárs beszámolója

Tisztelt országgyűlés!

Az 1955. évi állami költség- vetés, amelyet a Minisztertanács nevében az országgyűlés elé terjesztek, azokból a feladatokból indul ki, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság kormánya népgazdaságunk további fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi, kulturális és szociális viszonyainak állandó .javítására meghatározott.

Az 1955. évi állami költség- vetés, összhangban a népgazdasági tervvel, lehetővé teszi, hogy tovább építsük hazánkban a szocializmus alapjait, fejlesszük a szocialista ipart, első- ! sorban a nehézipart, fokozott gondot fordítsunk a könnyű-j és élelmiszeripar termelésének növelésére, nagy összegeket for- \ dítsunk a mezőgazdaságra, gon- ! doskodjunk népünk szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítéséről és biz- j tosítsuk országunk védelmi ké- ; pcsségének további megszilár- j dítását.

Az 1955. évi állami költség- ] vetéssel egyidejűleg nyújtom | be a tisztelt országgyűlésnek az 1954. évi költségvetés vég- j rehajtásáról készült, a Minisztertanács által jóváhagyott zárszámadását.

Ezután a miniszter a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő eredményeivel foglalkozott, majd többek között ezeket mondotta:

Az 1955. évi állami

költségvetés bevételei

46 milliárd 961 millió 362.000 forintot, kiadásai pedig

45,457.517.000 forintot tesznek ki. A költségvetés mérlege tehát 1,503.845.000 forint többletet mutat. Költségvetési bevételeink legnagyobb részét állami vállalatainktól származó forgalmiadó és nyereségbefizetés alkotja. Az állami vállalatoktól származó bevételek 33.6 milliárd forintos előirányzata a költségvetés összbevételeinek

71,6 százalékát teszi ki.

Az 1955. évi költségvetési kiadások

45 milliárd forintot meghaladó előirányzatából a köl'ség\e és népgazdaságunk fej’esziésére és gazdasági kiadásokra 25.2 mii i- árd forintot, vagyis a költs 'g,e- tés összes k'adásainak kereken

55,5 százalékát fordítja. Szociális és kulturális célokra a költségvetés 10,4 milliárd forintot,

az összkiadások 22,9 százalékát, honvédelmi célokra 3.7 milliárd forintot, az összkiadások 12,5 százalékát, rend- és jogbiztonsági célokra 2,1 milliárd forintot, az összkiadások 4,6 százalékát, végül igazgatási k'adások- ra 2 milliárd forintot, az összkiadások 4.5 százalékát irányozza elő.

Költségvetésünknek ezek a legfőbb ágazati arányai is mutatják, hogy a költségvetésben összpontosított anyagi eszközökéi a párt és a kormány célkitűzéseinek megfelelően olyan célok megvalósítására fordítjuk, amelyek elősegítik népgazdaságunk valamennyi ágának fejlődését, fokozzák népünk anyagi és kulturális szükségle leinek kielégítését, biztosítják békés építőmunkánk védelmét.

Beruházásokra a költség', elésben 9 milliárd forint van előirányozva, a költségvetés kiadásainak 20 százaléka. A beruházásokra előirányzott összeg 35 százalékát nehézipari, 8,7 szá.a'é- kát fogyasztási ipari, 26,2 százalékát mezőgazdasági beruházásokra fordítjuk.

Nehézipari beruházásaink nyomán, tovább fejlődik büszkeségünk: a Sztálin Vasmű. Tovább épül új hatalmas kokszolóműve és érctömörítője. Folytatjuk egy sor meglévő nehézipari létesítményünk, mint pl. a Lenin Kohászati Művek, a Soroksári > as- öntőde, a Georghiu Dej Hajógyár rekonstrukc’ós munkálatait, Tovább építjük a Borsodi Erőművet, amely ez évben már megkezdi a villamoseneigia-terme- lést. Folytatjuk a komlói bánya fejlesztését és a rudabánya! é:c- dúsító építését. Mindezre’ e ő e- gítjük nehéziparunk ige í komoly erősítését.

Az élelmiszer-, a könnyű- és egyéb közszükségleti cikkeket gyártó iparágak bővítésére, kapacitásuk növelésére, új gépekkel és modern technikával való felszerelésükre költségvetésünk 781 millió forintot irányoz elő. Jelentős mértékben

növekszik a mezőgazdaság termelőeszközökkel való ellátottsága

A hozamok gyors emeléséhez nehéziparunk gépeket, gazdasági eszközöket, műtrágyát bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére. Több mint 6000 új traktort, 4000 traktorekét, 1000 cséplőgépet, 500 kévekötő-aratógépet és számos más talajművelő, növényápoló és egyéb gazdasági eszközt juttat a mezőgazdaságnak, műtrágyából pedig harminc százalékkal kap többet mezőgazdaságunk, mint 1954-ben

A költségvetés jelentős összeget: 1190 millió forintot irányoz elő a gépállomások továbbfejlesztésére.

Költségvetésünkben igen jelentős összegeket irányoztunk elő a termelőszövetkezetek fejlesztésére. A költségvetés a mezőgazdaság hosszú- és középlejáratú hitelellátására 400 millió forintot biztosít. Ez elsősorban a termelőszövetkezetek építkezéseire, istállók, silók, öntözőtelepek, halastavak létesítésére szolgál.

A minőségi vetőmagakció szélej sítésére, tenyészállatok, törzsállo- I mány növelésére, növényvédelemre és állategészségügyi szolgáltatásokra a költségvetés egymilliárd j forintot irányoz elő;

A mezőgazdasági termelés céljaira fordított összegek jelentős mértékben segítik az egyénileg | dolgozó parasztságot is. A gépállomás jobb és olcsóbb munkát biztosít a dolgozó parasztságnak. Ez egymagában százmillió forint megtakarítást jelent részére. A szerződéses termeltetés számos előnye is fokozza a parasztság termelési kedvét.

A fogyasztási cikkeket gyártó Iparágak, valamint a mezőgazda- sági termelés növekedése lehetővé teszi, hogy az állami és szövetkezeti áruforgalom 1955-ben 5,5 százalékkal emelkedjék. A köz- | szükségleti cikkek növekvő ter- | melésén alapuló áruforgalom | emelkedése biztosítja, hogy a dol- j gozók növekvő reáljövedelmük { ellenében kellő mennyiségű és vá- [ lasztékú árut vásárolhassanak.

Ács Lajos elvtárs beszéde

Szünet után elsőnek ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra.

— A mag var dolgozó nép az elmúlt tíz évben nagv sikereket ért el a szocializmus építéséten, a népgazdaság fejlesztésében, a kultúra felvirágoztatásában, jóléte emelésében.

— Mind e sikerek forrása és kiindulópontja a hatalmas Szovjetunió felszabadító harca, történelmi je’entőségű győzelme a német fasizmus fe’ett, a második világháborúban. A dicső Szovjetunió győzelmes hadserdge űz(y>t ki a fasisztái haderőket és n figyair: cinkosaikat országunkból. Népünk soha el nem múló hálával emlékezik a Szőv e unió hősi, önze ’eo, kemény harcára, ane- Ivct a német fasizmus állal le- (Folvtatás a 2. oldalon.)