Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-19 / 91. szám
AZ MDP B É K É S M E G Y E I PÁRTBIZOTTS ÁGÁN A K l A P 3 A 1933 ÁPRILIS 19., KEDD Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 91. SZÁM Megkezdődött Az országgyűlés, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának második bekezdés» alapján rendes ülésszakra összehívott, hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozásait. Résztvetek az iiU.fen a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla, s a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak: S. Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, S. Major,- a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, P. Kod, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. V. Andropov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. Delalande, a Francia Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, G. P. Labouchere, Nagy-Britannia és Eszak-lrország Egyesült Királyság rendkívüli követe és meghatalmazot minisztere, D. Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, J. Decreux, a Svájci Államszövetség rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, R. Giardini, az Olasz Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, K. Braunias, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe.és meghatalmazott minisztere, O. L. M. Hjelt, a Finn Köztársaság ügyvivője, A. Sz. Raafat, az Egyiptomi Köztársaság ügyvivője,K. Katz, Izrael állam ügyvivője, K. Korolczyk, o Lengyel Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, ö. Lundborg,a Svéd Királyság idiglenes ügyvivője, V. Lecocq, a Belga Királyság ideiglenes ügyvivője, C. Ziyal, a Török Köztársaság ideiglenes ügyvivője, J. Fledderus, a Holland Királyság ideiglenes ügyvivője, P. Poulsen, a Dán Királyság ideiglenes ügyvivője, továbbá a Román Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság nagykövetségének, valamint az Amerikai Egyesült Államok követségének képviselői. Az ülést Rónai Sándor, az tanács elnökének. Mekis József országgyűlés elnöke nyitotta elvtársat ugyancsak egyhangú- meg. A többi között bej eien- lag megválasztotta a Minisztertette, hogy a Somogy megyei választókerületben Miszner Gyula lemondásával megüresedett képviselői helyre Birkás Imre soronkövetkező pótképviselőt hívta be a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra: — Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének következő határozati javaslatát terjeszti az országgyűlés elé elfogadás végett: Az országgyűlés Nagy Imre elvtársat, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét megbízatása alól felmenti, mivel nem látta el megfelelően a Minisztertanács elnökének tisztét. Az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének Hegedűs András elvtársat válassza meg. Az országgyűlés Mekis József elv társat a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének tanács elnökének helyettesévé. Ezután Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára kért szót. Ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkáját az országgyűlés két ülésszaka közötti időben. A többi között elmondotta, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak között tizenhét ülést tartott, tizennyolc törvényerejű rendeletet alkotott és több fontos határozatot hozott. Különösen jelentős az 1955. évi kilences számú törvényerejű rendelet, amely a Magyarország és Németország közötti hadiállapotot megszünteti. Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette, majd Olt Károly pénzügy- miniszter kért szót: Tisztelt országgyűlés! Beterjesztem az 1955. évi állami költségvetést, valamint a költség- vetésről szóló törvényjavaslatot és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. helyettesévé válassza meg. T,, , . Kérem a tisztelt országgyűlést, *érem aZ országgyűlés tagjai hogy az előterjesztett határozati javaslatot fogadja el. (Nagy taps). Az országgyűlés ezután egyközötti szétosztásának elrendelését, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából az országgyűlés gazdasági és pénzügyi hangúlag elfogadta a Népköz- bizottsága elé utalását, társaság Elnöki Tanácsa javas- ■ a beterjesztett költségvetést latát Nagy Imrének, a Minisz- ! és költségvetési törvényjavaslatot, tertanács elnöki tisztje alól valamint az 1954. évi költségvetés való felmentéséről, majd egy- végrehajtásáról szóló jelentést hangúlag Hegedűs András elv- az országgyűlés előzetes tártársat választotta a Miniszter- gyalás és jelentéstétel végett kiadta a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. Ezután Molnár Erik igazságügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság Alkotmánya 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvény- javaslatot. A beterjesztett törvényjavaslatot az országgyűlés kinyomatja és tagjai között szétosztja. Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a jogi bizottságnak. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után az elnök bejelentette, hogy Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke kíván szóink Hegedűit András, a Minisxtertanáes elnöke beszéde — Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt köszönetét mondjak azért a megtisztelő bizalomért, amelyet irántam, a Minisztertanács elnökévé való megválasztásommal tanúsítottak. Teljes erőmmel arra törekszem, hogy népünk javára eredményes munkát végezzek abban a nehéz és felelősségteljes munkakörben, amelyre a tisztelt országgyűlés bizalma állított. (Taps). A Magyar Népköztársasáig kormánya egész tevékenységének alapja pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja politikája, amelynek célja a szocializmus alapjainak lerakása, majd felépítése hazánkban, a népgazdaság fejlesztése, a népjólét emelése, a tudomány és kultúra felvirágoztatása és honvédelmünk megerősítése. Olyan célok ezek, amelyek lelkesedéssel töltenek el minden becsületes magyar hazafit, munkást, dolgozó parasztot, néphez hű értelmiségit. Résztvenni ezeknek a feladatoknak végrehajtásában annyit jelent, mint szolgálni népünk felemelkedésének, a szocialista Magyarország megteremtésének, a béke védelminek nagy nemzeti ügyét. A Magyar Dolgozók Pártja politikájának végrehajtása érdekében kormányunk figyelmét az előttünk álló időszakban a gazdasági kérdések megoldására kell összpontosítania, mert mindenekelőtt tovább kell szilárdítanunk és fejlesztenünk a népgazdaságot, a népjólét felemelésére, a kultúra és tudomány fejlesztésére és nem utolsósorban honvédelmünk megerősítésére, Népgazdaságunk mag tud felelni a vele szemben támasztott követelményeknek, mert fejlett szocialista iparral és ezen belül komoly nehéziparral rendelkezünk, olyan iparral, amelynek termelése többszöröse a felszabadulás előttinek és mert mezőgazdaságunkban mindinkább gyökeret ver a termelés szocialista rendje és ez lehetőséget ad a termelőerők gyors fejlesztésére. Pártunk célkitűzéseinek megvalósítását azonban megnehezítik azok a jobboldali opportunista hibák, amelyekre a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi határozata hívta fel a figyelmet, s amelyek a népgazdaság szinte minden területén jelentkeztek. Az iparban az utóbbi időben a nehézipar fejlesztésének elhanyagolása, a munka- fegyelem megiazulása, a termelés nem kielégítő megszervezése és egyéb okok következtében nem nőtt megfelelően a termelés, megtorpant a munka termelékenységének növekedése és sok iparágban növekedett az önköltség. E hibák kiküszöbölése kormányunk legfontosabb, halaszthatatlan feladata. Szocialista iparosítás nélkül nem épülhet szocializmus További gyors íelemielkedé- süiik, egész fejlődésünk érdekében a kormánynak mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésére kell határozott intézkedéseket tennie. Ez az alapja, mind a könnyű- és élelmiszeripari termelés növekedésének, mind a mezőgazdasági termelés fellendülésének. Szocialista iparosítás állandóan fejlődő nehézipar nélkül nem emelkedhet a népjólét* nem épülhet a szocializmus. A nehézipar fejlesztésének kulcskérdése az alapanyagipar termelésének fokozása. Van szenünk, olajunk, bauxitunk, minden lehetőségünk megvan az építőanyagipar fejlesztésére is. Hazánk a tekintetben Igen nagy lehetőségekkel rendelkezik, amelyeket jelenleg még nem használunk ki megfelelően. Nagyobb gondot kell fordítanunk a minőségi szenek tenne!é.?ére, szeneink gazdaságosabb felhasználására, elsősorban feldolgozására. E cél érdekében építjük a sztá- linvárosi kokszolót, amelynek első művét már a jövő évben üzembe helyezzük. Dúsítással és tömörítéssel jobban akarjuk hasznosítani vasérceinket. Tovább építjük a ruda- bányai ércdúsítót, olyan ütemben, hogy legkésőbb 1958-ban üzembe helyezhessük. Hazai ba- uxit kincsünk lehetőséget nyújt az alumíniumipar lényeges fej* lesztésére. Az ipari termelés növeléséhez, a lakosság növekvő igényeinek kielégítéséhez jelentősen növelnünk kell villamosenergia-terme- lésünket is. Kormányunk megkívánja gyorsítani a tiszapalko- nyai erőmű építését, úgy, hogy ez az építkezés a második ötéves tervben már befejeződjék. Emellett nagyobb gondot fordí* tunk a vizienergia kihasználására is. Alapauy ági párunk fej lesztcse és a baráti államokkal, elsősorban a Szovjetunióval való fokozott együttműködés ad lehetőséget arra, hogy gyorsan növeljük és korszerűsítsük a nehézipar motorját, gépiparunkat. Világosan kell látnunk, hogy a műszaki színvonal emelésének ku'cs- kérdése gépiparunk fejlesztése cs gyártmányaink korszerűsítése. A magyar ipar az elmúlt években megmutatta, hogy lúd jó, a mai technikai színvonalnak megfelelő gépeket gyártani. Gondoljunk csak az újfajta szerszámgépekre, a magánjáró kombájnokra és egyes híradástechnikai gyártmányainkra, az autóbuszra, dömperre, tehergépkocsira, motorkerékpárra, amelyek világszerte jó hírnévnek örvendenek. Nem kétséges, ha a legjobb munka'elie- töségeket biztosítjuk azoknak a munkásoknak, műszaki értelmiségieknek, üzemi vezetőknek, akik élenjárnak az új gépek gyártására való áttérésben, akkor meggyorsul népgazdaságunk fejlesztése és új_, korszerű gépek egész sorozatával öregbítjük a magyar ipar hírnevét. A nehéziparra támaszkodva fejlesztjük könnyű- és élelmiszeriparunkat Nehéziparunk továbbfejlesztésére tehát sok lehetőség van és kormányunk azon lesz, hogy ezeket a lehetőségeket népünk javára jól ki is használjuk. ! A nehézipar fejlesztésében elért eredményekre támaszkodva továbbfejlesztjük könnyű- éa élelmiszeriparunkat. Kormány uak arra törekszik, hogy a könnyítés élelmiszeripar minél nagyobb mennyiségben, minél jobb választékban éa minőségben termeljen és elégítse ki a lakosság igényeit. Egész iparunk fejlesztésében a termelés növelése, a minőség szakadatlan javítása mellett a termelékenység emelkedése és az önköltség csökkentése az a legfontosabb mutató, amellyel államvezetésünk gazdasági irányító munkájának eredménye 'égét mérni akarjuk. Csak akkor tudjuk biztosi a.d a népjólét következetes emelését, ha állandóan növekszik az egy főre jutó termelési érték, ha állandóan csökken a termelési költség, ha mind takarékosabban (Folytatás a 2. oldaton.)
