Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-17 / 90. szám
ULUai&awU, lUyii 1953 április 17., vasárnap Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 11155. évi népgazdasági terv első negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1955. első negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar A szocialista ipar 1955 első negyedévi teljes termelési tervét 104,6 százalékra teljesítette. A terv túlteljesítéséhez jelentős mértékben hozzájárult a hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából kibontakozott széleskörű, lelkes munkaverseny. Az egyes minisztériumok termelési tervüket a következőképpen teljesítették: 19S5. első negyedévi termelési terv teljesítése százalékban: Kohó- és Gépipari Minisztérium 105,4 Szénbányászati Minisztérium 105,2 ezen belül a széntermelés 100,9 Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 105,1 Könnyűipari Minisztérium 101,2 Élelmiszeripari Minisztérium 104,2 Építésügyi Minisztérium iparvállalatai 113,1 Országos Erdészeti Fő- igazgatóság iparvállalatai 111,6 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai 106.1 A helyiipari vállalatok 105,6 A kisipari szövetkezetek 106,2 százalékra teljesítették 1955. első negyedévi termelési tervüket. A tervteljesítés értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az első negyedévi terv az ipari termelésnek viszonylag nem nagy növekedését írta elő. 1955. első negyedévében a szocialista ipar termelése 11,4 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának — az akkor rendkívüli időjárás és az áramkorlátozások miatt igen alacsony színvonalát és (az idényszerű élelmiszeripar nélkül számítva), 1,3 százalékkal múlta felül a múlt év legmagasabb szintjét: a negyedik negyedév termelését. A szocialista iparban 1955. első negyedévében közel tizennyolcezerrel több munkás dolgozott, mint az előző év azonos időszakában. A munka termelékenysége (az egy munkásra eső termelés) 8,8 százalékkal volt magasabb a szocialista iparban, mint g múlt év rendkívül kedvezőtlen első negyedévében és — az idényjellegű élelmiszeripar nélkül számítva — némileg meghaladta az előző negy edévben elért termelékenységi színvonalat. Elsősorban a termelékenység növekedésének, a végrehajtott műszaki szervezési intézkedéseknek eredményeképpen az Ipar számos területén a múlt évinél valamelyest kedvezőbben alakult az önköltség. Az önköltségcsökkentés terén elért eredmények azonban még nem kielégítőek. Mezőgazdaság 1955. tavaszán a mezőgazda- sági munkák a kedvezőtlen időjárás következtében, a szokásosnál későbben indultak meg. Az őszi vetések általában jól teleltek: a tavaszi takarmány- gabonaneműek vetésének üteme azonban nem kielégítő. A március elsejei állapotnak megfelelően végrehajtott állatszámlálás eredményei szerint az ország állatállománya — a juhállomány kivételével — a múlt évhez képest növekedett. A sertésállomány kereken 5,8 millió darab, 30 százalékkal nagyobb, mint a múlt év már- dúsában volt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett a sertésállomány az egyénileg gazdálkodóknál és a beadásra nem kötelezett, földdel nem rendelkező állattartóknál. A megnövekedett sertésállományból a tavalyinál jóval magasabb a fiatal állatok aránva. A szarvasmarhák száma valamivel több mint egy évvel ezelőtt, a tehénállomány azonban kis mértékben csökkent. Az 19&n első negyedévi begyűjtési tervet a vágóállatok és állati termékek közül baromfiból é* tejből túlteljesítették, vágósertésből, vágómarhából és tojásból a tervezettnél kevesebbet gyűjtöttek be. ,A negyedév folyamán több mint 15.090 új tag lépett be a termelőszövetkezetekbe. A legtöbb belépő Szolnok, Szabolce- Szatmár, Békés és Somogy megyében volt. 26 új termelőszövetkezet alakult. A negyedév folyamán a mezőgazdaság jelentős számú gépet kapott. így többek között 1100 traktort, (ebből több mint 500 universal traktor), 1200 traktor- ekét, 300 kultlvátort és 150 fűkaszálót. A gépállomások a tél £ol\'» mán kijavították a táv aszi munkához szükséges erő- és munkagépeket. A gépjavítást gyorsabb (bemben és jobb minőségkén hajtották végre , mint a múlt év bem. a javításra szorult cséplőgépek 79 százalékát, a kombájnok 59 százalékát, az aratógépek 73 százalékát javították ki március 3 - >gKözlekedés 1955 első negyedévében a múlt év azonos időszakához képest, mind a teher-, mind a személy forgalom je’enio^ea eme - kedett. A vasút 14,8 százalékkal, a teherautófuvarozó vállalatok 6.6 százalékkal szállítottak több árut, vasúton közel 3 millióval, távolsági autóbuszon pedig több mint 5 millióval utaztak többen, mint 1954 azonos időszakában. Áruforgalom A kiskereskedelem 1955 első negyedévében 6,2 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a múlt év azonos időszakában. A kereskedelem árukészletei jelentősen megnövekedtek és a választék is bővült. A lakosság élelmiszerellátása jobb volt a tavalyinál. A kereskedelem mintegy 6 százalékkal több élelmiszert adott el, mint 1954 első negyedévében. Ezen belül tejből 6 százalékkal, vajból 5 százalékkal, sajtból 2© százalékkal, cukorból 6 százalékkal, tojásból 64 százalékkal, édesipari cikkekből mintegy 25 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem 1 935 első negyedévében, mint egy évvel ezelőtt. A liszt-, kényér- és zsiradékellátás a negyedév folyamán zavartalan volt, nyershúsból és főként sertéshúsból az ellátás nem volt kielégítő. Több fontos élelmiszerből, elsősorban tejtermékekből, hentesárukból, édesipari, cikkekből lényegesen bővült a választék. Iparcikkekből a kiskereskedelem 6,2 százalékkal többet forgalmazott, mint a múlt év első negyedében. A ruházati cikkek kőéül gyapjúszövetből, kötöttáruból, női konfekcióéi kke-k b öl, mintegy 10 százalékkal több volt a forga\ lom, mint a múlt. év azonos időszakában. Jelentősen emelkedett egyes tartós fogyasztási cikkek I forgalma: edénvártiból 40 száza- i lékkai, kerékpárból 23 százalékkal, tűzhelyből több mint 46 százalékkal többet adtak el 1E35 első í negyedévében, mint 1954 azonos időszakában. Bern húzások* építkezések 1955 első negyedévében — a tervnek megfelelően — beruházásokra 10,9 százalékkal kevesebbet fordítottunk, mint egy évvel ezelőtt. Az állami építőipar termelési tervét teljesítette, azonban az első negyedévi beruházási terv teljesítésénél lemaradás mutatkozik. A negyedév folyamán — nagyobb részben az előző évekről áthúzódó — beruházást helyeztek üzembe. Megkezdte működését a soroksári vasöntöde, üzembe helyezték a Lenin Kohászati Üzemek középbe n geraor át, a Sztálin Vasmű mész,- és dolomitégetó üzemét, az L számú épületelem- gyár építőlemez-üzemét, stb., megkezdődött a Borsodi Hőerőmű 20 MW-es I. számú gépegységének és VI. számú kazánjának, valamint a „November 7.“ ■ Erőmű V1L számú kazánjának próbaüzemeltetése. Ezenkívül a negyedév folyamán számos meglevő ütemet bővítettek, illetve korszerűsítettek. Szociális, kulturális eredmények A negyedév folyamán tovább javult a dolgozók szociális és kulturális ellátottsága. Bővült az egészségügyi hálózat: növekedett a kórházi ágyak száma, a járóbetegek ellátására több rendelőintézeti, szakorvosi és üzemorvosi munkaórát fordítottak. Több új szülőotthon létesült. A bölcsődei hálózat a negyedév folyamán mintegy hatszáz férőhellyel bővült. 1955. első negyedévében több mint 2700 állami erőből épüli Lakást adtak át beköltözésre, ezenkívül állami támogatással és magánerőből több mint 2300 lakás épült. Jelentősek az eredmények kulturális téren isi. a negyedév folyamán többmillió példányban jelentek meg új könyvek, illetőleg művek, új kultúrházak és kuiíárotthoíiok létesültek, megnövekedőit a színházlátogatók száma, a negyedév folyamán mintegy harminc százalékkal többen látogatták a mozikat, mint a múlt év azonos időszakában. 1955. március 15-én a tudományok, találmányok, újítások, a termelőmunka módszerének alapvető tökéletesítése, továbbá az irodalom és művés?7>*3- tén elért kiváló eredmény ck.rt nyolcvanegyen részesültek Kossuth-díj ban. Budapest, 1955. április 15. Központi Statisztikai Hivatal. VESSÜK ÖSSZE "wr"'‘'uÉteÜ«»ro*mf iJtóbeassa €s*%czl«wéfcié«san a Mikés országokban^’ Út szövetkezet afalütlt Április 14-én, Dévaványán. 119 beiden. 9 család 10 tags.'! új IH-as típusú teraiclíeztoctlícze- tet alakított, melynek u «Április 4« nevet adták. 1953 júniusától négyszer csökkentették az árakat, A csehszlovák dolgezók az árleszállítások révén átlagban évi félmilliárd koronát takarítottak meg, vagyis minden dolgozó ezer koronát Az eha-iúii évben leszállították a nőtlen és a hajadon, valamint a gyermektelen dolgozok kereseti adóját. Ez is évi egymilháid korona megtakarítást jelent a dolgozók számára. A lakosság vásárlóképessége 1954-ben 16 százalékkal növekedett az előző évvel szemben. Asszírt« A háború előtti évekhez viszonyítva, valamennyi éleimi- seer ára hétszeresére, a ruházaté 12-szeresére, a háztartási 'cikkeké nyolc- és íéte’^'eséf» emelkedett , \ hsv. A sisiia A közvetlen és közvetett adó körülbelül a harmadát jelenti a dolgozók és a tisztviselők keresetének. Az angol sajtó hangsúlyozza, hogy ez az év a legnagyobb áremelkedés éve lesz Angliában. FraaeiuorsEág A francia dolgozók vásárlóereje, 1938-hoz viszonyítva 38 százalékkal csökkent. NEMZETKÖZI SZEMLE Újabb nagyjelentőségű lépés a béke útján Moszkvában, a többnapos, barátságos szellemben lefolyt tárgyalások után közös szovjet— osztrák közlemény jelent meg arról, hogy a Szovjetunió és Ausztria kormánya megegyezett az osztrák államszerződés alap- riveifoen. A Szovjetunió — mint már a múltban is annyiszor — újítói bebizonyította, hogy mindenkinél igazahb barátja a kis népek függetlenségének és szuverenitásának. A Szovjetunió beleegyezett altba, hogy a négy megszálló1 hatalom csapatait az államszerződés érvénybelépte után, legkésőbb 1955 december 31-ig kivonják Ausztriából. Hozzájárult ahhoz, hogy az államszerződés 35. cikkelyében feltüntetett 150 millió dolláros jóvátétel ellenértékéként Ausztria áruszállításokat teljesítsen. Kijelentette továbbá, hogy megfelelő ellenérték fejében átadja az Ausztria szovjet megszállási övezetében lévő német vagyontárgyak korábban tervbevett kontingensén kívül a Duoa-gőz:- bajóízási Társaság vagyonát, valamint az osztrák olajmezőkre és olajfeldogozó üzemekre vonatkozó jogát A szovjet küldöttség közölte azt is, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége kész kedvezően megvizsgálni Körner osztrák köztársasági elnök kérését, hogy bocsássák haza a szovjet bírósági szervek döntése alapján büntetésüket a Szovjetunióban töltő osztrák hadifoglyokat és polgári személyeket. Az osztrák közvélemény osztatlan lelkesedéssel fogadta a moszkvai tárgyalások sikerének hírét, A péntek délutáni bécsi lapok első helyen, feltűnő címekkel foglalkoztak a tárgyalások eredményével, s megelégedéssel, derűlátással fogadták az államszerződés közeli megkötésének lehetőségét. A jobboldali Neuer Kurier első oldala osztrák nemzeti- szín íí szegéllyel jelent meg. A Salzburger Nachrichten tudósításának ezt a címet adta: >K eierten elhárították az akadályokat az államszerződés űtjábő!«. A Grazban megjelenő néppárti Sü- doste Tagespost kiemelte a Szovjetunió gazdasági téren tett jelentős eredményeit Baab osztrák kancellár csütörtökön este Moszkvából rádióüzenetet intézett az osztrák néphez. Üzenetében a töMű között hí jelentette s »Ausztria újra független lesz«. Schürf alkaneeilár, az osztrák küldöttség másik vezetője pedig elutazása előtt sajtó - tudósítóknak így nyilatkozott: „Nagyon meg vagyunk elégedve a Moszkvában elért eredményekkel. ügy gondolom, hogy a nyugati hatalmak eltagadják a Mmktftm megvetett alapokat és a közei jövőben létrejöhet az osztrák államszerződés." A Szovjetunió itagylelM engedményeivel megvetette az osztrák kérdés végleges megoldásának alapját. Most már valóban csak a nyugati hatalmakon a sor, akiktől Európa népei de elsősorban az osztrákok milliói most elvárják, hogy ígéreteiket végre tettek kövessék. Az osztrák államszerződés megkötése utat miül a a más nemzetközi kérdésekben (például az atom- és Mdf- regénfegyver eltiltása, az atomenergia. békés felhasználása, a beszerelés, stb.) folytatandó gyümölcsöző megbeszélések és megegyezések felé. Ugyanakkor eny- Máást hozna a feszült nemzetközi helyzetben is. i)e a zni népünknek ezen túlmenően. is nagy jelentőségű az osztrák kérdés1 békés megoldása. Neu» felejthetjük el, hogy 1944 március 19-án Hitler hordái Ausztria felől rontottak hazánkra, amely az Anschluss köveífceztéten a fasiszta Németország közvetlen szomszédja lett. A magyar népnek is elsőrendű érdeke, hogy nyugati szomszédja ne egy újabb An- schlíissaak kitett, militarista, agresszív tomboltban résztvevő Ausztria, hanttal egy függetten, szabad és szuverén osztrák állam legyen, amellyel a magyar kormány és a magyar nép kész a lígmesszelíbatenő kulturális és gazdasági egy ütőn "köd ősre.
