Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-15 / 88. szám
r----------------------^ U j gazdagodok Ma: Heti rádióműsor k--------------------------------------------> V ilág proletárjai egyesüljetek! U; A 2 M D P B É KÉS ME GYEI P Á RTB IZO TTS Á G ÁNA K ; LAPJA I 1955 ÁPRILIS 15, PÉNTEK Ára SO fillér XI ÉVFOLYAM 88. SZÁM Á békéért dobban az anyák szíve Alig tíz éve, hogy végétért a j második világháború borzalma, ' amely 52 millió ember halálát okozta. Jól emlékeznek még j minden országban az emberek, j de különösen az édesanyák a leégett falvakra, az éhségre, a nyomorra. Nem felejtik el so- j hasem, hogy hogyan tépte ki karjaik közül legféltettebb j kincsüket, gyermeküket a véres háború. Irtózatos emlékként él az anyák szívében a lidicei, maideneki, auschwitzi haláltáborok, vagy a nagasaki, bikini atombombázás is. Gyászos emlékként él a japán népben, az egész emberiségben a hirosi- mai atombombatámadás, ahol egyetlen bomba 224 ezer embert ölt meg és tett nyomorékká. Erre emlékezik ma minden anya. Tíz évvel ezelőtt, amikor a véres háború végétért, egy sor ország népe lett szabad — köztük hazánk is. Felocsúdtak a fié'°k a háború borzalmaiból és napról-napra gyógyították be a nyomorúság sebeit. Megyénk asszonyai, az édesanyák is megtalálták helyüket a munkában, az építésben. Kitárult előttük a j korlátlan lehetőség kapuja és a ! múlt Sém mibevett proletárasz- szonyai tanácselnökök, gyárigazgatók, termelőszövetkezeti elnökök, képviselők, párttitkárok, stb. lettek. Egvre többen zárták szívükbe és valják magukénak a pártot. Ma már gyermekeink boldog kacajától hangos az utca. Örömtől sugárzó arccal sietnek az édesanyák gyermekeikkel a napköziotthonokba, a bölcsődékbe és mennek a földekre, a gyárakba és az íróasztalokhoz, ho^y erő- sít'úk szocializmust építő haiV at. A második világháború tíz évvel ezelőtt véget ért, de a háborús veszély nem szűnt meg. Veszély fenyegeti újra a világ békéjét. A háborús gyújtogatok a londoni, párizsi háborús szerződések ratifikálását, s ezzel egyidőben Nyugat-TTémet- ország felfegyverzését sürgetik, az atom- és hidrogénbomba gyártását fokozzák. Minden tervük az. hogy újra feltámasszák a Wehrmachtot, amely hazánk, de megyénk valamennyi édesanyái számára keserű emlékeket hagyott. Egymásután építik ki a háborús gyújtogatok a távol-keleti támaszpontokat; atom- és messzehordó ágyúkat helyeznek el Nyugat-Németor- szágban. Mindez azt bizonyítja, hogy az édesanyáknak több okuk van az egyesülésre, mint bármikor, hogy szembeszállja- nak a háborús gyújfogatokkal. Ezek a mesterkedések indokolttá teszik az anyák világkongsztrájkokat rendeznek az anyák a háborús gyújtogatok mesterkedései ellen. Harcos elszántsággal vállalják a rendőrterror összes szenvedéseit. Hősi példaként áll ez a magyar édesanyák előtt, erről tesz tanúbizonyságot a mai nap az anyák megyei küldöttválasztó gyűlése is, ahol megmutatják megyénk asszonyai erejüket és harcos elszántságukat a békéért. Van erejük az anyáknak, sokat — s talán a legtöbbet — tehetnek ők a háború ellen, ha a világ valamennyi asszonya összefog. Ha a népeknek drága a béke, akkor kétszeresen drága az anyáknak, akik az életnek s nem pedig a halálnak szülik gyermekeiket. Az anya féltve őrzi gyermekét minden bajtól, hogyne féltené a háborútól! E mély felelősségérzet tanúbizonysága az a nagy érdeklődés, ahogyan megyénk asszonyai a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségnek az anyák világ- kongresszusára szóló felhívását fogadták. Az anyák világkongresszusának a feladata lesz a világ asszonyainak tiltakozását, gyűlöletét és erejét egyesíteni az újabb vérontás ellen. Megyénk asszonyai, édesanyái is megmutatják erejüket, lelkesedésüket ma a megyei küldöttválasztó gyűlésen, ahol megválasztják az anyák országos konferenciájára küldötteiket. Asszonyaink jól tudják, ha hazánk erősítésén, a szocializmus megvalósításán, dolgozó népünk jólétének növelésén munkálkodnak, ezzel a békeharcot erősítik. Ez a gondolat fűti a termelőszövetkezetekben, iparban, állami gazdaságokban, gépállomásokon, irodákban, egyéni gazdaságokban és a háztartásokban dolgozó asszonyokat egyaránt. A megyei küldöttválasztó gyűlésen meghatározzák, mit kell tenniök községükben, munkahelyeiken a béke ügyéért, gyermekeik jövőjéért. Dani Mihályné Gyulái ól így ír: „Nagyon sajnálom, hogy az anyák megyei találkozóján nem vehetek részt, de azért minden gondolatommal ott leszek veletek. Szerettem volna elmondani sok fiatal édesanyának, hogy milyen volt az életem a múltban és hogyan neveltem fel négy gyermekemet. Soha nem tudom feledni, hogy 22 éves fiam a háború áldozata lett. Ezért kell nekünk, édesanyáknak, kettőzött erővel ösz- szefogni és dolgozni a békéért. Én már hatvan éves vagyok, de azért úgy érzem, szükség van az én munkámra is s’ép hazánk és szabadságunk megvédésében. Nincsenek ma már resszusának összehívását és a háború elleni határozott tiltakozásukat. Ezért erősödik megyénkben is, falvakban, városokban egyaránt az asszonyok, az édesanyák harcos béketábora. Angliában, Jaoánban, Nyu- gat-Németországban, Franciaországban tömegtüntetéseket, rongyos ruhájú gyerekek, nem I járkálnak az utcákon cipő nél- I leül az édesanyák és nem ta- ! licskában viszik gyermekeiket, hanem szép gyermekkocsikban, Ezt az életet kell, hogy meg- védjük a háború eilen.“ E harcos szellem jegyében ül össze ma az anyák megvei küldött- p- ülése. A felszabadulási verseny lendületével tovább! A Mezőlieg j c A textilüzemek között verseny folyik a balesetmentes üzemeltetésért, amit negyedévenként szoktak a vezetők közösen értékelni. Az első negyedévi munkavédelmi értékelés most, szerdán történt meg a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban, ahol a textilüzemek vállalati igazgatói, munkavédelmi felelősök, biztonsági megbízottak, ÜB-elnökök és a textil-szakszervezet területi bizottságának képviselője vettek részt. A legjobb m Iíeiidergtvái*é a \ eredményt most is a Mezőhegye- si Kendergyár érte el. Teljesen balesetmentesen dolgozott. Most másodszor nyerték ej a területi bizottság vándorzászlóját. A többi textilüzemben a negyedév alatt történtek balesetek, a Békéscsabai Pamutszövőben pedig legmagasabb volt a balesetek száma. Itt és egynéhány üzemben nincs megfelelő propaganda a munkavédelemre, nem használják a védőfelszereléseket. A jövőben áii<lor/.ás/l<)! javítaniok kell ezeken a hibákon, ha a dolgozók egészségét védeni akarják és méltó versenytársai akarnak lenni a Mezőhegyesi Ken- dergyárnak. A megbeszélést gyárlátogatás követte, ahol meggyőződhettek arról, hogy a Kötöttárugyárban hogyan törődnek a dolgozók épségével és valamennyien elismeréssel nyilatkoztak az üzemben található rendről és tisztaságról. A felszabadulási versenyben nagy harc folyt a Budapesti Harisnyagyár két telepe között: kié lesz az elsőség. Az első negyedév számadatai és a dolgozók versenyben való részvétele azt bizonyították: a gyulai telep jobElső lett... ban dolgozott a budapestinél — 38 ponttal előzte meg versenytársát. A verseny értékelését a Gyulai Harisnyagyárban tartották meg és a megbeszélést magnetofonra vették, hogy később ismertethessék az üzem hangoshíradó- ján a dolgozókkal. Az eredmények arra biztatják az üzem dolgozóit, hogy a felszabadulási verseny lendületével küzdjenek a további eredményekért most, áprilisban is. Továbbra Is 195 százalékot teljesít a Szász-brigád Teljes ütemben dolgoznak a Békés megyei Építőipari Vállalat ácsai, kőművesei, segédmunkásai a Békéscsabai Téglagyárban, a kemence feletti szárítók átépítésén. Jelenleg az 5-ös és 6-os szakaszban dolgoznak. Az 5-ös szakaszban pillérfalazás és előregyártóit elemek elhelyezése történik. Úgy ismerik a vállalatnál ezt az építkezést, mint ahol a legjobban megy a munka, és ez így is van, mert a dolgozók nemcsak a felszabadulási versenyben, hanem ma is épp olyan lendületesen végzik munkájukat, mint akkor. Szász István ács-brigádja 195 százalékot teljesített a feszabadulási versenyben és most, április első 10 napjában továbbra is megtartotta ezt az eredményt. A kőművesek is nyugodtan végezhetik munkájukat, nem kell várniok az anyagra, mert a Vass Sándor segédmunkás-brigád mindenkor időben kiszolgálja őket. A brigád minden tagja sztahanovista, az. előző versenyszakaszban 175, most az első dekádban 171 százalékot teljesítettek. — Hogyan tudnak ilyen szép eredményeket elérni? — érdeklő‘ dünk Vajda Ádám építésvezető \ elvtárstól. — Nálunk az a szokás, hogy előre ismertetjük a dolgozókkal, mit kell teljesíteniük, és azt is, mit keresnek. Szóval „flottul“ megy nálunk minden — büszkélkedik. Ez bizonyára azt jelenti, nincs hiba az építkezésen. Nem is igen lehet, hiszen az első negyedévben a dolgozók" a munka jó megszervezése nyomán 6600 munkaórát , takaríthattak meg. Vajda elvtárs éppen most járt bent a vállalatnál, hogy elhozza a következő munkák tervadatait is, hogy jó előre megismerkedjen az építkezés egyes részletével, hogy szinte kívülről tudja, mit hova kell elhelyezni. Szükséges ez azért is, mert népgazdaságunk nagy összeget fordít erre a munkára. Nem lehet tehát hibáz.ni, Ebben az évben 3 és félmillió forintot ruház be államunk a téglagyár korszerű sítéséx’e. Május re vállalják Szövetkezetünk tagjai felsza- [ badulásunk 10. évfordulójára vál- j lalták, hogy az összes tavaszi [ magvakat elvetik. Vállalásukat teljesítették. 500 hold kalászos fejtrágyázására tettek ígéretet, de 800 holdat fejtrágyáztak meg. A vállalt 5000 mázsa istállótrágya kihordása helyett 20.000 mázsát hordtak ki szarvasba. A beadási terv teljesítésére tett ígéretüket is teljesítették. Az április 4-re tett versenyvállalásuk teljesítése után sem állt meg a szövetkezetben a munka. Újabb vállalásokat tettek a tsz tagjai május 1-re. Vállalják, hogy az összes kukoricát, kendert, rizst elvetik. Az acat- és egyéb gyomirtást elvégzik. Húsz hold olajlent kigyomlálnak, 30 hold étkezési borsót, 100 [ hold napraforgót megkapálnak, ; 147 hold cukorrépát megsarabol- nak és fejtrágyáznak. A központi tanyán lévő 10 ezer mázsa trágyát a táblák szélére kihordják és ott leföldelik. ígéretet tettek május 1. tiszteletére beadás teljesítésére is. Vállalják, hogy a második negyedévi tojás- és szarvasmarhabeadási tervet május 1-ig teljesítik. Barkóczi Pál, a füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ elnöke. Színes dokumentumfilmet készítenek a 170 éves Mezőhegyesi Állami Gazdaságról Idén ünnepli 170 éves fennállását az ország egyik legnagyobb állami gazdasága, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság. A jubileumi év alkalmából 600 méteres, színes, dokumentum film Ítészül, amely bemutatja a nézőknek a mai Mezőhegyest, a gazdaság dolgozóinak a nagyobb termésért folytatott harcát a tavaszi munkáktól az őszi betakarításig^, A film forgató könyvét Laka* tos Vince filmrendező írja, áld egyben a film rendezője is. A felvételeket áprilisban kezdik meg, a filmet szeptemberben mutatják be. A gazdaság helyettes főkönyvelője 60 felvételből álló színes diafilmet készít. A felvételek főleg az állattenyésztés’ ben alkalmazott élenjáró módszerekkel — a hideg borjúne- veléssel, a lőgymasszázzsal, ia fejés uláni utócsepegteté.sel stb. — ismertetik meg a nézőket. A sokszorosított felvételeket állami gazdaságokba, ter- melőszö ve tkezelekbe, valamint mezőgazdasági szakiskolákba is eljuttatják, ahol szintén eredményesen alkalmaztalak a termelésben, illetve az oldalasban. A 170- évforduló alkalmából összeállítják a gazdaság tör lér netéről és munkájáról szóló kiadványt is. A kiadvány rövid kivonata orosz, angol és német nyelven is megjelenik. Szeptemberbein az állami gazdaság kultúrházában megnyílik a helyi múzeum, ahol gazdag anyagot állítanak ki a 170 éves gazdaság eddigi fejlődéséről és .elért eredményeiről.
