Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-08 / 82. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r A párl egysége — győzelmeinek záloga Ma : Heti rádióműsor v._ I AZ M D P BÉK ÉS M EGY El PÁRTBIZOn ■ S ÁGA N A K LAPJA 1955 ÁPRILIS 8., PÉNTEK Ára SO fillér XI. ÉVFOLYAM 82, SZÁM Mossuk le a szégyent ^ A nép kormányának célja: állandóan javítani dolgozó népünk életmódját, igényeit miiTSjobban kielégíteni. En­nek megfelelően eszközöl beruházásokat is az iparban, mezőgazdaságban egyaránt, hogy mindkét részről fejlessze a termelést és ezáltal bőség legyen mezőgazdasági termé­kekből, iparcikkekből. Az elmúlt tíz esztendő bizonyítja e politika helyes­ségét, azt, hogy megváltozott a falu arculata, jobban él­nek dolgozóink, igényeik jobban ki vannak elégítve. En­nek alapja a nép alkotó ereje, amely munkájával, állam iránti kötelezettségének teljesítésével járul hozzá az élet­mód állandó emeléséhez. Hiszen tudja minden becsületes dolgozó, csak úgy lehet gazdálkodni, ha van miből. Megyénk dolgozói is megértették ezt. Bizonyíték er­re, hogy többször elnyertük a jó begyűjtésért a Miniszter- tanács vándorzászlóját és az azzal járó pénzjutalmat, mely a jó munka megbecsülését fejezte ki' Az idei gazda­sági év első negyedéves begyűjtési terv teljesítésében Orosháza város termelői országos első, a járás pedig or­szágos második helyezést ért el. Ha az orosháziak április 30-ig megtartják az elsőséget, 45 ezer forinttal emeli meg kormányunk a városfejlesztési összeget. Ezt kapják ju­talmul a város lakói. Ha adnak, kapnak is államunktól. Az első negyedéves begyűjtési terv teljesítéséről, tör­vényes kötelezettségükről egyesek azonban megfeledkez­tek. Úgy akarnak kapni, hogy ők nem adnak. Pedig tud- niok kell és nyílván tudják is, hogy a jogok és kötelessé­gek elválaszthatatlanok. A beadás törvény, melyet teljesí­tenie kell minden termelőnek. Úgy látszik, nem érzik ezt a biharugraiak, a szeghalmi és- sarkadi járások párt- és tanácsszervei, dolgozó parasztjai, akik közömbösségükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy megyénk a legutóbbi értéke­lés alapján 15. helyre került a begyűjtésben. Nagy szé­gyen ez! Káros volna azt mondani, hogy számos dolgozó pa­raszt nem volna kötelességtudó. Nem erről van szó. Az elmaradás elsősorban onnan ered, hogy az államhatalom helyi szervei, a tanácsok egyrésze a beadást csak a be­gyűjtési szervek munkájának tekintik. Több községben mm tudják, hogyan áll a terv teljesítése, pedig munkájuk egyik jellemzője, egyik fokmérője a begyűjtés, mely min­den szép szónál többet mond. Nem lépnek fel kellően a törvény szigorával. Külö­nösen a kulákok, spekulánsok ellen, akik sok-sok mázsa terménnyel, hússal tartoznak államunknak, a népnek és nemcsak maguk nem teljesítenek, hanem másokat is, be- * csületes dolgozó parasztokat próbálnak megtéveszteni, rá­beszélni erre. Battonyán Görbe István kuláknak három mázsa sertéshátraléka van, ezt „nem tudta“ teljesíteni, de magának feketén vágott- El kell járni az ilyenekkel szem­ben, ne csaphassák be az államot, ne játszhassák ki a tör­vényt. Több községben nem foglalkoznak tanácsaink a hát­ralékosokkal. Hiba az is, hogy a tanácsokban dolgozó kommunisták nem figyeltek fel időben a lemaradásra és a helyi pártbizottságok, pártszervezetek sem ellenőrizték kellően a begyűjtést. Kétségtelen, hogy most a tavaszi munkákat kell segíteniük, de egyidőben egy pillanatra sem szabad megfeledkezniük arról, hogy egész tervgaz­dálkodásunk egyik fontos része a begyűjtés teljesítése. Ezt tartsák szem előtt agitációs, népnevelőmunkájukban. Mint, ahogy a tanácsok munkájának fokmérője a be­gyűjtés állása, éppen olyan fokmérője a falusi pártpoli­tikai munkának is. A tanácsoknak, begyűjtési szerveknek feladatuk az elkövetkezendő időkben, hogy minden beadásra kötele­zett termelővel megértessék: a beadást törvény írja elő és azt teljesíteni kell. Aki nem fizeti időben tartozását, 10 százalékkal felemelik beadását, elmarad a kedvezmé­nyektől, a korpajuttatástól, a prémium-felártól és egyéb­től, sőt, ki van téve az elszámoltatásnak, megszégyení­tésnek. Pártbizottságaink, pártszervezeteink, népnevelőink értessék meg a faluk lakóival, hogy a begyűjtés pontos teljesítése egyik fontos része annak, hogy erősödjön gaz­daságilag államunk, hogy élelemből és közszükségleti cikkből minél több jusson ezáltal a falunak, városnak egyaránt. De értessék meg azt is, hogy a beadás alól egyetlen termelő sem vonhatja ki magát, mert államunk a legszigorúbban jár el azokkal szemben, akik hanyagság­ból, nemtörődömségből próbálnak a törvényes kötelezett­ség alól kibújni. A nép állama nem tűri a fegyelmezetlenséget, mert az mindnyájunk kárára van és a jobblétért való törekvé­sünk megkívánja, hogy a begyűjtésben is, a törvény által megszabott fegyelem uralkodjon- így javul csak a be- I gyűjtési munka és így moshatjuk le megyénk szégyenét, i csak így szüntethetjük meg az elmaradást. Az ember segítője a gép A képen látható kolró-cxkavábor a sarkadkeresztúrl határban lévő csatornát mélyíti. A csatornában néha alig lehel vizet látni, több esetben pedig annyira megduzzadt, hogy kiöntött, és vízzel árasztotta el földjeiket. Most az arra járók és a környékbeliek örömmel látják, hogy a gép segítségével mélyítik a csatornát. Ifjak az élen A Mezőgyáni Gépállomás i DISZ-brigádjának tagjai még a talajmunkák megkezdése előtt megfogadták, hogy tavaszt ter­vüket 60 százalékra teljesítik felszabadulásunk ünnepéig. A lelkes fiatalok többet tettek az ígéretnél. Már április 1-re 87 I százalékra teljesítették tervüket. A jók között is a legjobb Sebes- I tyén János traktoros, ö 200 szá- ' Zalákban tett eleget tervelő­irányzatának a múlt hónap vé­géig. De nem sokkal maradi le mögötte Szabó Sándor sem, aki A Központi Vezetőség márciusi határozatának elhangzása óta Bél- megyer községben is egyre több azoknak az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak a száma, akik a nagy­üzemi gazdálkodás útját választ­ják, önként, saját meggyőződésük és elhatározásuk következtében. Az utóbbi hetekben a Vörös Ok­tóber TSZ-ben 6, a József Attila 167 százalékra teljesítette tervét. A gyors munka nem megy a minőség rovására. Ezt a körösnagyharsányi dolgozó pa­rasztok megelégedése igazolja. — A TÖTKOMLÓSI Viharsa­rok TSZ tagsága több mással együtt vállalta, hogy az első ne­gyedévre szóló adóját időre be­fizeti. A negyedévi 20 ezer forint , helyett 30 ezer forintot fizettek be a szövetkezet tagjai április 4 I tiszteletére. TSZ-be 5, a Táncsics ISZ-be 12, az Uj Élet TSZGS-he 9, a Pe­tőfi TSZGS-he 1, a Dózsa TSZCS- be 10 egyéni dolgozó paraszt kérte felvételét. Eddig közsé­günkben 4Tan léptek a termelő­szövetkezeti útra. De az új belé­pők száma naponként szaporodik. Nátor János VB-titkár, Bél megy er. Szövetkezeti élet A Gyulai Vas- és Fémipari KSZ dolgozói vállalták: a városi jéggyári munkákat terven je­lül készítik el. Felajánlásukat teljesítették. A lakatosok és esz­tergályosok a felszabadulási mű­szakban azt vállalták, hogy a lakosságnak terven jelül 11 és félezer forint érték­kel többet javítanak és több kész terméket adnak el. Ezt hat­szorosára teljesítették. Szabados János motorszerelő felajánlását 30 százalékkal túlteljesítette. Jánosi Jakab versenyfelelős, Vas- és Fémipari KSZ, Gyula, * Az Eleki Földművesszövetke­zet dolgozói között a felszabadu­lási verseny sok szép eredményt hozott, vállalásukat túlteljesítet­ték. A versenybizottság döntése alapján 14 dolgozót jutalmaztak meg. Az első három helyezett a következő jutalomban részesült: 1. Zsóri Károly boltkezelő, szö­vetkezeti vándorzászló és 130 forint; 2. Kilián György eladó- segéd. szakszervezeti vándor- zászló és 100 forint: 3. Tímár Róbert boltvezető, elismerő ok­levél és 100 forint jutalom. Kádár Pál. Fink Kettős haszon Az elmúlt években dolgozó pa­rasztjaink közül többen meggyő­ződtek arról, hogy érdemes szer­ződni sertéshízlalásra és növcn- dékmarha-neveiésre. Gulyás Jó­zsef, orosházi egyénileg termelő az év elején négy sertés hizlalá­sára kötött szerződést a vállalat­tal. Vállalt kötelez ttségének már eleget tett. A 630 kilót kitevő négy sertésért 12 ezer 600 forin­tot kapott. Gulyás Józsefnek nem kell sok magyarázat, hogy to­vábbra is hizlaljon szerződésre. Matus Sándor sarkadi dolgo­zó paraszt mindössze három hold földön gazdálkodik, mégis hét növendékbika nevelésére szerző­dött. A takarmány jó részét ug an vásárolnia kellett, de tapasztala­tai alapján így is kifizetőnek tartja a szerződéskötést. Matus Sándor példáját sokan követik. Valamennyien jól tudják, hogy a szerződéses állatnevé é: k.-tt' s ha­szon, mert ezáltal a termelő is, meg a népgazdaság is jól jár. Negyvenhármán a szövetkezeti úton szövetkezet jó híre A Ha eredményükről van szó, Szekeres János elvtárs, az orosházi Bé­ke Termelőszövetkezet elnök-e, szerény hangon csak azt mondja: — Azt beszélik, ml vagyunk a legjobbak a városban. Persze, erről nemcsak az emberek, a száma­datok is »beszélnek«. Ugv gondoljuk, elegen­dő csupán annyit emlí­teni: -ebben a szövetke­zetben 53 forint volt a tavalyi zá számadáskor egy-cgy munkaegység ériébe. Kocsiszámra vit­ték haza a gabonát, a kukoricát, a cukrot és egyéb osztalékot a ta­gok. El sem titkolhat­ták a bőségei, na de nem is nagyon akarták, — hadd lássák-a kívülál­lók! Azok meg is látták és bizony gondolkozó­ba estek, hogy mit le­gyenek. De nem sokáig tétováztak. A Béke TSZ környékén egyik dolgo­zó paraszt a másik ulán szánta rá magát a belé­pésre. A szövetkezet jó híre még a Tolna me­gye egyik állami gazdaságában dolgozó Fejes Györgyhöz is -el­jutott, aki különben orosházi és csak néhány év óta volt távol szülő­városától. Április 1-én költözött haza Dunán­túlról és 2-án már har­madmagával — felesé­gével és fiával — a kö­zösben végezte a mun­kát. A zárszámadás óta ötvenhatom — együttesen mintegy ötven ho’d földdel rendelkezők — kérték felvételü­ket a Béke TSZ-be. Igaz 7 ebből csak negyvenkét ­tőt fogadott el eddig a tagság. De nincs külö­nösebb kifogás a már­cius elejei közgyűlés óla jelentkezetekra sem. Hiszen többségük máris a közösben dol­gozik. Szabó Antal kö­zépparaszt, a 4 holdas Kiss János, a 3 holdas Szlopőczki János és má­sok az idén a szövetke­zetben vetettek. Szekeres elvtársék a belépések révén ebben az évben már csaknem 650 holdon, 126 laggal dolgoznak közös jólétü­kért.

Next

/
Thumbnails
Contents