Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-08 / 82. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r A párl egysége — győzelmeinek záloga Ma : Heti rádióműsor v._ I AZ M D P BÉK ÉS M EGY El PÁRTBIZOn ■ S ÁGA N A K LAPJA 1955 ÁPRILIS 8., PÉNTEK Ára SO fillér XI. ÉVFOLYAM 82, SZÁM Mossuk le a szégyent ^ A nép kormányának célja: állandóan javítani dolgozó népünk életmódját, igényeit miiTSjobban kielégíteni. Ennek megfelelően eszközöl beruházásokat is az iparban, mezőgazdaságban egyaránt, hogy mindkét részről fejlessze a termelést és ezáltal bőség legyen mezőgazdasági termékekből, iparcikkekből. Az elmúlt tíz esztendő bizonyítja e politika helyességét, azt, hogy megváltozott a falu arculata, jobban élnek dolgozóink, igényeik jobban ki vannak elégítve. Ennek alapja a nép alkotó ereje, amely munkájával, állam iránti kötelezettségének teljesítésével járul hozzá az életmód állandó emeléséhez. Hiszen tudja minden becsületes dolgozó, csak úgy lehet gazdálkodni, ha van miből. Megyénk dolgozói is megértették ezt. Bizonyíték erre, hogy többször elnyertük a jó begyűjtésért a Miniszter- tanács vándorzászlóját és az azzal járó pénzjutalmat, mely a jó munka megbecsülését fejezte ki' Az idei gazdasági év első negyedéves begyűjtési terv teljesítésében Orosháza város termelői országos első, a járás pedig országos második helyezést ért el. Ha az orosháziak április 30-ig megtartják az elsőséget, 45 ezer forinttal emeli meg kormányunk a városfejlesztési összeget. Ezt kapják jutalmul a város lakói. Ha adnak, kapnak is államunktól. Az első negyedéves begyűjtési terv teljesítéséről, törvényes kötelezettségükről egyesek azonban megfeledkeztek. Úgy akarnak kapni, hogy ők nem adnak. Pedig tud- niok kell és nyílván tudják is, hogy a jogok és kötelességek elválaszthatatlanok. A beadás törvény, melyet teljesítenie kell minden termelőnek. Úgy látszik, nem érzik ezt a biharugraiak, a szeghalmi és- sarkadi járások párt- és tanácsszervei, dolgozó parasztjai, akik közömbösségükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy megyénk a legutóbbi értékelés alapján 15. helyre került a begyűjtésben. Nagy szégyen ez! Káros volna azt mondani, hogy számos dolgozó paraszt nem volna kötelességtudó. Nem erről van szó. Az elmaradás elsősorban onnan ered, hogy az államhatalom helyi szervei, a tanácsok egyrésze a beadást csak a begyűjtési szervek munkájának tekintik. Több községben mm tudják, hogyan áll a terv teljesítése, pedig munkájuk egyik jellemzője, egyik fokmérője a begyűjtés, mely minden szép szónál többet mond. Nem lépnek fel kellően a törvény szigorával. Különösen a kulákok, spekulánsok ellen, akik sok-sok mázsa terménnyel, hússal tartoznak államunknak, a népnek és nemcsak maguk nem teljesítenek, hanem másokat is, be- * csületes dolgozó parasztokat próbálnak megtéveszteni, rábeszélni erre. Battonyán Görbe István kuláknak három mázsa sertéshátraléka van, ezt „nem tudta“ teljesíteni, de magának feketén vágott- El kell járni az ilyenekkel szemben, ne csaphassák be az államot, ne játszhassák ki a törvényt. Több községben nem foglalkoznak tanácsaink a hátralékosokkal. Hiba az is, hogy a tanácsokban dolgozó kommunisták nem figyeltek fel időben a lemaradásra és a helyi pártbizottságok, pártszervezetek sem ellenőrizték kellően a begyűjtést. Kétségtelen, hogy most a tavaszi munkákat kell segíteniük, de egyidőben egy pillanatra sem szabad megfeledkezniük arról, hogy egész tervgazdálkodásunk egyik fontos része a begyűjtés teljesítése. Ezt tartsák szem előtt agitációs, népnevelőmunkájukban. Mint, ahogy a tanácsok munkájának fokmérője a begyűjtés állása, éppen olyan fokmérője a falusi pártpolitikai munkának is. A tanácsoknak, begyűjtési szerveknek feladatuk az elkövetkezendő időkben, hogy minden beadásra kötelezett termelővel megértessék: a beadást törvény írja elő és azt teljesíteni kell. Aki nem fizeti időben tartozását, 10 százalékkal felemelik beadását, elmarad a kedvezményektől, a korpajuttatástól, a prémium-felártól és egyébtől, sőt, ki van téve az elszámoltatásnak, megszégyenítésnek. Pártbizottságaink, pártszervezeteink, népnevelőink értessék meg a faluk lakóival, hogy a begyűjtés pontos teljesítése egyik fontos része annak, hogy erősödjön gazdaságilag államunk, hogy élelemből és közszükségleti cikkből minél több jusson ezáltal a falunak, városnak egyaránt. De értessék meg azt is, hogy a beadás alól egyetlen termelő sem vonhatja ki magát, mert államunk a legszigorúbban jár el azokkal szemben, akik hanyagságból, nemtörődömségből próbálnak a törvényes kötelezettség alól kibújni. A nép állama nem tűri a fegyelmezetlenséget, mert az mindnyájunk kárára van és a jobblétért való törekvésünk megkívánja, hogy a begyűjtésben is, a törvény által megszabott fegyelem uralkodjon- így javul csak a be- I gyűjtési munka és így moshatjuk le megyénk szégyenét, i csak így szüntethetjük meg az elmaradást. Az ember segítője a gép A képen látható kolró-cxkavábor a sarkadkeresztúrl határban lévő csatornát mélyíti. A csatornában néha alig lehel vizet látni, több esetben pedig annyira megduzzadt, hogy kiöntött, és vízzel árasztotta el földjeiket. Most az arra járók és a környékbeliek örömmel látják, hogy a gép segítségével mélyítik a csatornát. Ifjak az élen A Mezőgyáni Gépállomás i DISZ-brigádjának tagjai még a talajmunkák megkezdése előtt megfogadták, hogy tavaszt tervüket 60 százalékra teljesítik felszabadulásunk ünnepéig. A lelkes fiatalok többet tettek az ígéretnél. Már április 1-re 87 I százalékra teljesítették tervüket. A jók között is a legjobb Sebes- I tyén János traktoros, ö 200 szá- ' Zalákban tett eleget tervelőirányzatának a múlt hónap végéig. De nem sokkal maradi le mögötte Szabó Sándor sem, aki A Központi Vezetőség márciusi határozatának elhangzása óta Bél- megyer községben is egyre több azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak a száma, akik a nagyüzemi gazdálkodás útját választják, önként, saját meggyőződésük és elhatározásuk következtében. Az utóbbi hetekben a Vörös Október TSZ-ben 6, a József Attila 167 százalékra teljesítette tervét. A gyors munka nem megy a minőség rovására. Ezt a körösnagyharsányi dolgozó parasztok megelégedése igazolja. — A TÖTKOMLÓSI Viharsarok TSZ tagsága több mással együtt vállalta, hogy az első negyedévre szóló adóját időre befizeti. A negyedévi 20 ezer forint , helyett 30 ezer forintot fizettek be a szövetkezet tagjai április 4 I tiszteletére. TSZ-be 5, a Táncsics ISZ-be 12, az Uj Élet TSZGS-he 9, a Petőfi TSZGS-he 1, a Dózsa TSZCS- be 10 egyéni dolgozó paraszt kérte felvételét. Eddig községünkben 4Tan léptek a termelőszövetkezeti útra. De az új belépők száma naponként szaporodik. Nátor János VB-titkár, Bél megy er. Szövetkezeti élet A Gyulai Vas- és Fémipari KSZ dolgozói vállalták: a városi jéggyári munkákat terven jelül készítik el. Felajánlásukat teljesítették. A lakatosok és esztergályosok a felszabadulási műszakban azt vállalták, hogy a lakosságnak terven jelül 11 és félezer forint értékkel többet javítanak és több kész terméket adnak el. Ezt hatszorosára teljesítették. Szabados János motorszerelő felajánlását 30 százalékkal túlteljesítette. Jánosi Jakab versenyfelelős, Vas- és Fémipari KSZ, Gyula, * Az Eleki Földművesszövetkezet dolgozói között a felszabadulási verseny sok szép eredményt hozott, vállalásukat túlteljesítették. A versenybizottság döntése alapján 14 dolgozót jutalmaztak meg. Az első három helyezett a következő jutalomban részesült: 1. Zsóri Károly boltkezelő, szövetkezeti vándorzászló és 130 forint; 2. Kilián György eladó- segéd. szakszervezeti vándor- zászló és 100 forint: 3. Tímár Róbert boltvezető, elismerő oklevél és 100 forint jutalom. Kádár Pál. Fink Kettős haszon Az elmúlt években dolgozó parasztjaink közül többen meggyőződtek arról, hogy érdemes szerződni sertéshízlalásra és növcn- dékmarha-neveiésre. Gulyás József, orosházi egyénileg termelő az év elején négy sertés hizlalására kötött szerződést a vállalattal. Vállalt kötelez ttségének már eleget tett. A 630 kilót kitevő négy sertésért 12 ezer 600 forintot kapott. Gulyás Józsefnek nem kell sok magyarázat, hogy továbbra is hizlaljon szerződésre. Matus Sándor sarkadi dolgozó paraszt mindössze három hold földön gazdálkodik, mégis hét növendékbika nevelésére szerződött. A takarmány jó részét ug an vásárolnia kellett, de tapasztalatai alapján így is kifizetőnek tartja a szerződéskötést. Matus Sándor példáját sokan követik. Valamennyien jól tudják, hogy a szerződéses állatnevé é: k.-tt' s haszon, mert ezáltal a termelő is, meg a népgazdaság is jól jár. Negyvenhármán a szövetkezeti úton szövetkezet jó híre A Ha eredményükről van szó, Szekeres János elvtárs, az orosházi Béke Termelőszövetkezet elnök-e, szerény hangon csak azt mondja: — Azt beszélik, ml vagyunk a legjobbak a városban. Persze, erről nemcsak az emberek, a számadatok is »beszélnek«. Ugv gondoljuk, elegendő csupán annyit említeni: -ebben a szövetkezetben 53 forint volt a tavalyi zá számadáskor egy-cgy munkaegység ériébe. Kocsiszámra vitték haza a gabonát, a kukoricát, a cukrot és egyéb osztalékot a tagok. El sem titkolhatták a bőségei, na de nem is nagyon akarták, — hadd lássák-a kívülállók! Azok meg is látták és bizony gondolkozóba estek, hogy mit legyenek. De nem sokáig tétováztak. A Béke TSZ környékén egyik dolgozó paraszt a másik ulán szánta rá magát a belépésre. A szövetkezet jó híre még a Tolna megye egyik állami gazdaságában dolgozó Fejes Györgyhöz is -eljutott, aki különben orosházi és csak néhány év óta volt távol szülővárosától. Április 1-én költözött haza Dunántúlról és 2-án már harmadmagával — feleségével és fiával — a közösben végezte a munkát. A zárszámadás óta ötvenhatom — együttesen mintegy ötven ho’d földdel rendelkezők — kérték felvételüket a Béke TSZ-be. Igaz 7 ebből csak negyvenkét tőt fogadott el eddig a tagság. De nincs különösebb kifogás a március elejei közgyűlés óla jelentkezetekra sem. Hiszen többségük máris a közösben dolgozik. Szabó Antal középparaszt, a 4 holdas Kiss János, a 3 holdas Szlopőczki János és mások az idén a szövetkezetben vetettek. Szekeres elvtársék a belépések révén ebben az évben már csaknem 650 holdon, 126 laggal dolgoznak közös jólétükért.
