Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-07 / 81. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Ahol a vezetők példát mutatnak — a párttagság is szívesen tanul Mas TOTŐ-ÚTMUTATÓ AZ MDP BÉKÉST LEG YEI PÁRTBIZOTTS ÁGÁ N A K LA P 3 A 1955 ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 81. SZÁM Ünnepelt megyénk Hazánk felszabadulásának 10. évfordulóján zászlódíszbe öltöz­tek megyénk városai, községei. Emberek, asszonyok, ifjak ezrei ünneplőben vonultak mindenütt az ünnepi nagygyűlés színhelyé­re. Vitték a gondosan elkészített, jelszavas táblákat, s azokat a feliratokat, amelyek üzemük, termelőszövetkezetük, állami gazdaságuk, gépállomásuk ered­ményeit hirdették. Szívből, nagy lelkesedéssel ünnepelt megyénk dolgozó népe hazánk legszebb ünnepén, színpompás felvonulá­son vettek részt és az egész na­pot betöltő kultúrműsorban, sport-rendezvényekben gyönyör­ködtek, amely örökre szívükbe vésődött. Békéscsaba Uunepi est a Jókai Színházban Vasárnap este a Békés megyei Jókai Színházban ünnepi est volt, amelyen Bíró József elvtárs, a Békés megyei Pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta hazánk felszabadulásá­nak történelmi jelentőségét és vázolta azt a hatalma* fejlő­dést, amit a szabad magyar nép az elmúlt tíz év alatt országa építésében elért. Rámutatott tt Szovjetunió önzetlen segítségére és a magyar-szovjet barátság ál­landó erősödésére, mely egyik legbiztosabb záloga további gvorsütemjű előrehaladásunknak. Beszéde után, a közönség lelkes ünneplése közben kormánykitün­tetéseket adott át megyénk több régi harcosának. Az ünnepi est második részé­ben nívós műsor szórakoztatta a közönséget. Szerepelt a műsoron a tótkomlósi szlovák népi együt­tes tánccsoportja, a Balassi Kul- lúrház tánccsoportja, a Békéscsa­bai Állami Zeneiskola ének- és zenekara, valamint n zeneiskola tanáraiból alakult trió (Friss An­tal gordonkaművész, Gregor Klára orgonaművész és Pauker Hugó zeneiskolai tanár) és a Jó­kai Színház több művésze. koszorúzás! ünnepség a Szovjet Emlékműnél Békéscsaba dolgozó népe há­lája és kegyelete jeléül, hétfőn délelőtt megkoszorúzta a Szov­jet Emlékművet és a temetőben a szovjet hősök sírjait. A koszo­rúzás! ünnepségen a díszszázad tisztelgő elvonulása után Kocziha Mihály elvtárs, a városi pártbi zottság tagja mondott rövid ün­nepi beszédet. Majd a párt, í tanács, az ifjúság, a honvédség a különféle társadalmi szervek é vállalatok küldöttei helyezték e az emlékműnél a bála koszorúit Nagygyűlés a Szabadság terén Békéscsaba fellobogózott fő­terén, a szépen feldíszített dísz­tribün előtt, tíz óra előtt már körülbelül tízezer főnyi tömeg sorakozott fel, zászlók, jelsza­vas táblák alatt, hogy meghall­gassa Szobek András elvtárs, begyűjtési miniszter, Békés me­gye országgyűlési képviselőjé­nek ünnepi beszédét. A ma­gyar és a szovjet himnusz el­hangzása után, Szobek András elvtárs — beszéde elején — em­lékeztetett a magyar nép több évszázados harcára, az osztrák —német elnyomók ellen a sza­badságért, függetlenségért. Ezt a régóta várt szabadságot, füg­getlenséget a dicsőséges szov­jet hadsereg hozta meg szá­mára tíz évvel ezelőtt. A ma­gyar nép tudott élni a Szov­jetunió adta szabadsággal. A Magyar Kommunista Párt ve­zetésével azonnal hozzákezdett a fasiszták által lerombolt or­szág újjáépítéséhez. — Hogyan volt lehetséges, hogy dolgozó népünk, szinte puszta kézzel, a semmiből, a ro­mokból' újjá tudta varázsolni a magyar életet és abba ed­dig soha nem látott fejlődést tudott belevinni? Ez azért volt lehetséges, mert a magyar nép mellett ott állt és áll a hatal­mas Szovjetunió, mely nem­csak vért és életet áldozott a magyar nép szabadságáért, ha­nem a tudomány, az ipar, a mezőgazdaság nagyszerű ered­| ményeivel, termékeivel segítet­te és segíti országunkat. És mert 1 van élcsapata, a kommunista párt, mely a nemzet erejét ösz- szefogta, mozgósította minden­kor a legfontosabb feladatok megoldására. Vezette és vezeti a magyar dolgozó népet, a munkásosztályt és a vele szö­vetséges dolgozó parasztságot győzelemről győzelemre. A továbbiakban Szobek elv­társ áttért mostani leg- | fontosabb kérdéseinkre. Hang­súlyozta a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztésé­nek jelentőségét, de azt is alá­húzta, hogy a tsz-fejlesztés csak a legszigorúbb önkéntesség alapján történhet. A kormányzat az egyénileg dolgozó paraszt- Ságnak továbbra is megadja a szükséges termelési segítséget: gépi munkát, kisgépeket, neme­sített vetőmagot, műtrágyát és mindazt, ami termelésének fo- ! kozásához szükséges. A mun­kásosztály segíti parasztságunk ' munkáját, gépet, szerszámot, ; iparcikket ad a mezőgazdaság- 1 nak, joggal elvárja, hogy ő is I megkapja a szükséges élelmi­cikket, nyersanyagot. Rendet, fegyelmet kíván, mert ez szi­lárdítja a munkás-paraszt szö­vetséget. I — Mindazt, hogy itt tartunk, hogy szocializmust építhetünk, hogy napról-napra szebbé és boldogabbá tehetjük életünket, : gyermekeink jövőjét, a felsza­R felszabadulási hét lendületével tovább A Békéscsabai Kötöttárugyár homlokzatáról szedik lefele az április 4-i dekorációt. Kívül és belüt is nyüzsög az élet az üzem­ben, készülnek a második ne­gyedév feladatainak megvalósí­tására. Az igazgatói irodában osztályvezetői értekezletet tarta­nak. Jó korán hozzákezdhettek, hiszen alig múlt 9 óra és máris megbeszélték a tennivalók nagy­részét. — Az elmúlt negyedévi tervet 103,5 százalékra teljesítettük, az exporttervet is túlteljesítettük 15 ezer kötöttáruval, — magyaráz­za a jelenlévőknek Kovács Pál igazgató elvtárs. Lassan megismerkedhet min­denki az elmúlt negyedév mun­kájával és elhangzanak azok a bírálatok is, melyek a hibákat ostorozzák. — Hozzá kell látni — mondja Vereska Pál párttitkár elvtárs —, hogy az április havi tervet minél hamarabb teljesítsük. A munka minden feltételét meg kell te­remteni és máris szervezni kell a május elsejei felajánlásokat. Ez már a szakszervezet feladata lesz. Szerdán, csütörtökön és pénteken ezzel meglesznek, se­gítenek ebben az üzem műve­zetői is — így határoztak. Az értekezlet még csak most fejeződött be, de Kovács elv­társ nem nyugszik és a telefon­hoz megy érdeklődni, mi újság az egyes üzemrészekben. Reg­gel már járt ott, de azóta sok minden történhetett. — Nincs most már semmi baj a légáramlattal. Állandóan javul a hőmérséklet az üzem­részben — hangzik a válasz a körhurkolóból — 18—20 fok meleg van. Kedden reggel kissé hideg volt, fáztak a dolgozók, mert két napig nem volt fűtés. A gépek is kihűltek, nehezebben indul­tak. De amint a válaszok iga­zolják az egyes üzemrészekből, nincs már baj, mert mind job­ban haladnak, mind jobban emelkedik a versenylendület. Ebben a hónapban még jobb eredményeket akarnak elérni. Kétszáz százalékig nem állnak meg! A márciusi tervét a felszabadu­lási műszak eredményeivel gyö­nyörűen túlteljesítette a Békés­csabai Vasipari Vállalat, de a negyedéves tervét még így sem tudta befejezni, mert a februári !0 százalékos lemaradás vissza- íúzta. Mindössze 93 százalékos ett a negyedévi tervteljiesítés. Jól ismerve ezeket a tényeket, még a felszabadulási verseny befejező­ié előtt, április elején összeült a pártvezetőség és megbeszélte, mit kell tenni a verseny fokozásáért, hogy a lemaradást megszüntes- ;ók. Már kedden hozzáláttak, hogy ebben a versenj'szakaszbau ne maradjanak le az Orosházi Vasipari Vállalattól, további’a is fenn akarják velük tartam a pá­rosversenyt. A faipari részleg munkásai jóval a munkaidő megkezdése előtt megjelentek és idejében hozzáláttak a munká­hoz. Balogh Sándor és Kovács András kovácsok, akik a felsza­badulási műszakban 160 százalé­kot teljesítettek — szinte elsők­ként mutattak példát a többiek­nek. Első munkájuk két lópat­kolás volt, amit 8 órára elvégez­tek és hozzákezdtek a telepen levő kocsik javításához. Most csütörtökön, a termelési értekezleten beszélik majd meg, mit ajánlanak fel május 1. tisz­teletére, a második negyedévi versenyben. Addig még van gon- dolfcozási idő. Amint hírlik, 200 százalékot akarnak teljesíteni, jóval többet tehát, mint »meny­nyit márciusban elértek Kormánykitünietéseket kaptak régi harcosok badító (Szovjetuniónak köszön­hetjük. A szeretet, a hála és barátság felemelő érzése fűzi a magyar népet a Szovjetunió népeihez. Éljen a magyar és a szovjet nép örök és megbont­hatatlan barátsága! Éljen nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjai A Szovjetunió és a Magyar Dolgozók Pártjának lelkes ün­neplése és a Szózat elhangzása után ért véget az ünnepi nagy­gyűlés, Tűzijáték Mindenütt a városban ünne­pi megemlékezések voltak, üze­mekben, egyesületekben, isko­lákban. Kiállítások nyíltak, kul­turális megmozdulások színesí­tették, tették emlékezetessé áp­rilis 4-ét. A legjelentősebb kul­turális esemény a Balassi Kul- túrházban volt, ahol kultúrver- senyben gyönyörködhetett a közönség. Este, besötétedés után, szín­pompás tűzijáték ragadtatta ön­feledt tetszésnyilvánításra Bé­késcsaba népének apraját- nagyját. Hogyne, hiszen ilyen még nem volt Békéscsabán. Gyulán mintegy nyolcezer ember vo­nult a nagygyűlés színhelyére, a Kossuth-térre, ahol Bíró Jó­zsef elvtárs, az MDP Békés me- (Foljtatts a 2. oldalon) Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából, dolgozó népünk igaz ügyének harcosai közül kormányunk kitüntetett több régi harcost, akik mind a múltban, mind a jelenben, fá­radtságot nem ismerve tlolgozi- nak hazánk felvirágzásáért. La­punk ezúton kíván jó erőt és egészséget további munkájukhoz. Munka Érdemrendet kaptak: F. Szabó Sándor, községi ta­nácselnökhelyettes, Doboz; Len­gyel Lajos, a Felszabadítók Ha­gyatéka TSZ dolgozója, Gyula­vári. Szocialista Munkáért Érdemér­met kaptak: Kurilla Bálint, a Cipész KTSZ dolgozója, Gyoma; Vasa Imre, földmunkás, Dévaványa; Koczka Pál, hatholdas egyénileg dolgozó paraszt, Orosháza; Nádas Janos, hatholdaa egyénileg dolgozó pa­raszt, Nagyszénás; Nagy Imre, a Győzelem TSZ elnöke, Füzes­gyarmat ; Megyeri Sándor föld - művesszö vetkezeti ügyvezető, Gyoma; Mátó Ernő időszaki mun­kás, Pusztaföldvár; Betkó Pál. a MEDOSZ békéscsabai szervezeté­nek elnöke, Békéscsaba; Dr. Südy Ernő, a Gyógyszer NV dolgozó­ja, Békéscsaba. Munka Érdemérmet kaptak: Ifj. Szűcs András, két és fél­holdas egyénileg dolgozó paraszt, Szeghalom; Nagy Mihály három­holdas egyénileg dolgozó paraszt, Okány; Nagy András háromhol­das egyénileg dolgozó parasztj Sarkad; Szemenyei Pál, időszaki munkás, Orosháza; Oroszki Já­nos, a szarvasi Táncsics TSZ ta^« ja, Szarvas; Haliczki János, éj­jeli őr, Szarvas; Paltány György, a Dózsa TSZ kovácsa, Battonya; Sülé József, az Ady TSZ tag­ja, Kiscsákó; Jakucs Mátyás, me­zőgazdasági munkás, Békés; Nagy Mihály, a Gyulai Útfenntartó Vállalat dolgozója, Békés. Tízévesek ünneplése Harmincöt tízéves gyermeket látott vendégül vasárnap a Hazafias Népfront megyei titkársága és az MNDSZ. Ezek a gyermekek 1944 ok­tóber 6-án születtek, amikor a szovjet csa­patok Békés megye népének elhozták a szabadságot. A me­gye minden részéből voltak itt tízévesek. Feketeszem"d, élénk kisfiú Dani Sándor Okányból, tiszta ötös tanuló. Hatan van­nak testvérek, apja a Vizesfási AG-ban kőműves. Nagy Má­ria édesapja Gyulán tanár és a szép, egészséges, szőke kis­lány inár ötödik osz­tályba jár. Színjeles tanuló ő is. Bobvos András, édesanyjával még szombaton dél­után elindult Békés- szjentandrásról, az Uj Barázda TSZ-ből, hogy idejében Bé­késcsabára érjen. Természetesen mean hiányoztak a békés­csabai tízévesek sem, hogy csak néhányat említsünk: Molnár Ilona, Tömő Lajos, Medgyesi János és mások. A hivatalos ünnepség hamar le­zajlott, majd bábjá­ték-előadás és film­vetítés szórakoztatta a gyerekeket és a közönséget. Bőséges uzsonnával látták el és sok-sok kedves- séggel, szeretet tel vet­ték körül a városi MNDSZ asszonyai a jubiláló gyermeke­ke', szabadságunk el­ső szülötteit

Next

/
Thumbnails
Contents