Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

1955 április 6., szerda UikoAsmoU VHfte 5 K. J. Vorosilov elvtárs beszéde (Folytatás a J. oldalról.) l’ől, és ennek oredményeképpen «z országban megszűnt a munka­nélküliség, a régi Magyarország igazi átka, eltörölték a háborús evek örökségét, a jegy rendszert, rendszeresen csökkentik az élel­miszerek és közszükségleti cik­kek árait, nő a munkások és al­kalmazottak reálbére, valamint a dolgozó parasztok jövedelme. Egyre szélesebb méreteket ölt a a lakásépítkezés. A város és a falu dolgozói jó­létének emelése, növekvő anya" gi és kulturális szükségleteik kielégítése, a népi hatalom igen fontos feladata. Teljes határo­zottsággal ki kell azonban hangsúlyozni, hogy ez a fel­adat csak a bővített szocialista újratermelés és a munkaterme­lékenység minden módon való emel se alapján, a további szo­cialista iparosítás alapján old­ható meg sikeresen. A do gozók életszínvonalának emelése, a mezőgazdaság fellen­dítése és a közszükségleti cikke­ket gyártó iparágak további fej­lesztése elképzelhetetlen a nehéz­ipar szüntelen fejlesztése nélkül. A nagy Lenin, mint ismeretes, Tra tanított, hogy »a szocializ­mus anyagi alapja csalás a gépi nagyipar lehet, amely a mező- a/.daság á.saervea&é.e is képes«. Mindén eltérés a nehézipar el­sőd. eges fejlesztésének lenini— sziámii elvétől elkerülhetetlenül az egész népgazdaság atáásásához vezet. Meggya ígi ti az ország gazdasági erejét és védelmi ké­pességét. A magyar munkásosztály leg­komolyabb feladatát a munka tér- :me-éiúenységének minden módon való emelésében látja. »A mun­ka termelékenységé — mint nagy tanítónk, Lenin mondotta —, ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend jyőzelme szempontjából.« A munka termelékenységének foko­zatos emelkedése nélkül a szocia­lizmus végső győzelme elképzel- he let len. A Magyar Népköztársaság nagy sikereket ért el az új, tartalmá­ban szocialista, formájában nem­zeti kultúra fejlesztése terén. Magyarország történelmében először vált a kultúra és mű­vészet a széles néptömegek kin­csévé. A Hortliy-rendszer és a monarchia uralmának idején a főiskolák kapui lényegében zár­va voltak a dolgozók előtt. Ma az egyetemeken és az ország töb­bi főiskoláim a munkások, pa­rasztok és a dolgozó értelmiség gyermekei tanulnak. A magyar főiskolai hallgatók száma 1938- hoz képest megnégyszereződött. Növekszik az új, a népliől jött és vele elválaszthatatlanul összefor­rott értelmiség. A szocializmus építésének közös munkájában el­foglallak méltó helyüket a régi értelmiség képviselői is, akik minden erejüket népük szolgála­tába állítják. Örvendetesek a magyar tudó­sok, írók, színészek, festők, szob­rászok, zeneszerzők sikerei. A magyar kultúra kimagasló képviselőinek művei széles körben ismeretesek országunk­ban. és méltán örvendenek a 6zovjct nép körében tisztelet­nek és szeretetnek. Elvtársak! A népi hatalom di­cső évtizedének eredményeit ösz- szegezve, megelégedéssel kell megállapítani, hogy a szocializ­mus győzelméért vívott harcban i uép közötti baráti kapcsolatok egyre erősödik a párt és a nép egysége. A Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép kipróbált és harcokban edzett vezetője, a nép osztatlan bizalmát és forró működési és Kölcsönös szere te tét élvezi. (Taps.) A — 1 megszilárdításának és lejleszlésé­gyar nép erkölcsi és politikai egységének és összeforroUságá" nak megszilárdítása, a munkás- osztálynak fiártja köré való tö­mörülése záloga a népi demokra­tikus rend megingathat a 1 lanságá­nak és a szocializmus győzelmé­ért folytatott karc további sike­reinek. Ismeretes, hogy a szocialista építés számos nehézséggel és akadállyal járt és jár. Ezeknek a nehézségeknek a Leküzdésével, a hibák és hiányosságok bátor fel­tárásával, határozottan elejét vé­ve a marxizmus—Leninizmustól való bármilyen elhajlásnak, a Magyar Dolgozók Pártja biztosan vezeti az országot további győ­zelmek felé. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nem­rég megtartott illése, mint is­meretes, megvitatta a politi­kai helyzetet és a párt felada­tait. Az ülés határozatai mély­rehatóan elemezték az ország gazdasági helyzetét, nemcsak megjelölték az eredményeket, hanem feltárták a szocialista építésben mutatkozó hibákat és hiányosságokat, és helyesen ha­tározták meg a hibák kijavítá­sához szükséges intézkedéseket és a népi demokratikus rend­szer további erősítésének cs fejlesztésének feladatait. Az ülés határozatai nemcsak a párt, hanem az egész nép egy­hangú támogatásával tatáihoz Lak, ami arról tanúskodik, hogy ezek a határozatok megfelélneíc az egész ország alapvető érdekeinek. A »Szovjetuniói Kommunista Pártja, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ülésének határozataira úgy le­nek évtizede volt, Az 1918- február 18-án aláírt szovjet—magyar barátsági, együtt­segeiy­ma-1 nyújtási szerződés és a lobbi szerződés, amelyet a Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus országok között kötöttek, a né­pek szoros együttműködésének ügyét szolgálja, íüggetlenségük és szuverénitásuk kölcsönös tiszte­letben tartásának alapján­A béke, demokrácia és szo­cializmus táborának országai közötti szoros együttműködés igen fontos »eszköze a bizton­ság megszilárdításának, nagy hozzájárulás az egész világ egy­szerű embereinek közös har- cánoz, az új háború kirob­bantása dien. Az országaink közötti baráti kapcsolatok atapja maguknak a nepekuek mély erdekKozössege, a nemzetközi szolidaritás. A Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság és a népi demokratikus országok változatlanul békepoli- tikái folytattak és folytatnak, épí­tik kapcsolataikat minden állam­mal, nagy és kis államokkal egy­aránt, a népek szuveréjnitásánuk és valódi nemzetj függetienségéiuek tiszteletben tartása aiagján, az egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök, a Belső ügyekbe való be nem avatkozás alapján. Mindez lehetőséget biztosít az államok békés egymás mellett élésére, füg­getlenül társadalmi és politikai berendezésüktől. Az országok közötti kapcsola­tok terén egyenesein ejten tétes politikát folytainak az imperia­lista államok uralkodó körei, élü­kön az Északamierikai Egyesült Államokkal. Ezek minden erő­vel arra törekszenek, hogy ne en­gedjék meg a nemzetközi feszült­ség enyhülését és nyíltan új há- mini a testvérpárt harci borút készítenek elő- Fokozzák a programjába a jelenlegi sza- j fegyverkezési hajszát és az atom- k ászban. (Nagy taps.) Fegyverek gyártását, soha nem Nem lehet kételkedni abban, látott ménetekre duzzaszt jók a hogy a magyar nép pártjának, a hadiköltségvetéseket, folytatják a Magyar Dolgozók Pártjának és a liadifámaszponlok felállítását, a párt Központi Vezetőségének irá- Szovjetunió, Kína és a béke és nyitásával új sikereket fog elérni szocializmus táborának többi or­az ország gazdasági életének fel­virágoztatásában és a dolgozók jólétének emeléséjjen, a szocia­lizmus magyarországi építésének nagy ügyében. Kedves elvtársak! A Magyar- ország felszabadulása óta eltelt évtizied a magyar és a szovjet szága elleni támadásra agresszív tömböket tákolnak össze. Európában a német militarize mus felélesztésére törekednek és belőle akarják megteremteni az általuk előkészített agresszió ütő­erejét. Ázsiában katonai csopor­tosulásokat és tömböket hoznak léire, amelyek a nagy kínai nép és a többi, a demokratikus fejlő­dés útjára tért népek ellen irá­nyulnak. Támogatják Csang Kaj- sek klikkjét, provokációkat szer­veznek a Kínai Népköztársaság ellen az általuk törvénytelenül megszállt Tajvan-sziget térségé­ben, és beavatkoznak Kína bel- ügyeibe. Az imperialista reakciónak nincsen ínyére a népi demokrati­kus rend, amely egy sor európai és ázsiai országban létrejött. Ar­ról álmodoznak, hogy itt a népi demokrácia rendje helyett kapi­talista rendszert teremtenek, és az elnyomás és kizsákmányolás jármát akasztják a dolgozók nyakába. A népek azonban nem akarják az átkozott kapitalista múlthoz való visszatérést, és szük­ség esetén meg fogják tudni vé­deni magukat és az általuk lét­rehozott népi demokratikus rend­szert ezektől az alávaló kísér­letektől. (Taps.) Tekintettel arra a megnöveke­dett veszélyre, amely egy sor állam imperialista köreinek a német militarizmus feltámasz­tására irányuló makacs törek­véseivel kapcsolatban fenyegeti biztonságukat, a béke, a de­mokrácia és a szocializmus tá­borába tartozó országok népei kénytelenek voltak meghozni a szükséges rendszabályokat vé­delmük megerősítésére, hogy az agresszív erőkkel saját egye­sített erejüket állítsák szembe. Ebből a célból nyolc európai ál­lam képviselői a múlt év decem­berében a moszkvai értekezleten megállapodtak a szükséges rend­szabályokban fegyveres erőik megszervezését és ezek egyesített parancsnokságát illetően. (Taps.) A párizsi egyezmények ratifi­kálása lényegesen megváltoztatta a nemzetközi helyzetet. ,lgaz, hogy a béke ügyét veszé­lyeztető párizsi egyezmények rati­fikálását az angol alsóházban és a francia nemzetgyűlésben csak a képviselők kisebbsége szavazta meg. Köztudomású, hogy emez országok és más országok népei igazságos, aktív ellenállást tanú­sítanak az agresszív, revanséhes német Wehrmacht felállítására irányuló politikával szembon. Csak az Északamerikai Egyesült Államok agresszív köreinek és azok cinkosainak nyomására si­került — a népek akarata elle­nére — elérni a párizsi egyez­mények parlamenti jóváhagyását. Vitathatatlan, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásával kapcsolatban fokozódott a nem­zetközi feszültség, megnőtt az új háború veszélye. A Szovjet­unió és a népi demokratikus országok népei ebből levonják az összes szükséges következte­téseket és mozgósítják erőiket országaik gazdasági erejének és ■♦»♦■♦»♦■♦■♦■♦■♦«♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■a védelmi képességének megszi­lárdítására. A szocialista tábor országai­nak népei mélységesen bíznak saját erejükben, kimeríthetelen erőforrásaikban. A béke és a szocializmus tábora még soha nem volt olyan erős, egységes és összeforrott, mint jelenleg, Népeink minden szükséges lé­pést megtesznek és meg fognak tenni annak érdekében, hogy meggátolják az új háborút. De tudják meg a háborús gyújto­gatok, hogyha mégis rákény­szerítik az emberiségre az új háborút, pórul fognak járnj. (Nagy taps.) A demokratikus országok né­pei újra, meg újra kijelentik, hogy nem akarnak háborút, amely mérhetetlen szenvedése­ket és fájdalmat hozna az em­berek milliói számára az egész világon. Céljuk az, hogy meg­védjék a békét, elérjék, hogy minden nép élvezhesse a békés, nyugodt emberi élet előnyeit. A párizsi egyezményeket rati­fikálták, de még nem volna késő megállítani azok megva­lósítását, megakadályozni a né­met mlitarizmus újjáélesztését, egy áj világháború kirobbantá­sának eme legveszélyesebb té­nyező jé!. Ezt követeli valamennyi nép, köztük magának a német nép­nek érdeke is. A német népnek békére, egységes, békeszerető Németországra van szüksége és nem olyan Wehrmachtra, amelynek élén hitlerista rabló tábornokok állanak. A szovjet kormány nem egy­szer tett olyan kezdeményezést, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére és a vitás kérdések békés megoldására irányult. A szovjet kormány ezen békés kezdeményezése lelkes támoga­tásra és helyeslésre talál a ha­ladó nemzetközi közvélemény részéről. A mi oldalunkon áll a széles eépi tömegek együttérzése mim- d*a országba». A békééről napról napra növekszenek és már most is jóval hatalmasab­bak a háború és az agresszió- erőinél. Kedves barátaim! Engedjék meg, hogy kifejezzem azt a szi­lárd meggyőződésemet, hogy a hősi magyar nép, amely ma fel- szabadulásának tizedik évfor­dulóját ünnepli, méltó módon fog hozzájárulni a béke és a szocializmus erői további meg­erősödésének közös ügyéhez. (Nagy taps.) AZ ELSŐ PRÓBA emberek« voltak. Az úr hatal- Kicsit elhallgatott, s még hoz- masra hízott, méltóságos tartású .zátette: ötvenes férfiú volt. Kazi, jöj- — Aztán, ha úgy adódna, hogy jön csak kérem szólalt meg a polgármester úr érdeklődne, egy kellemetlenül eles hang a mi van a CsepkóvaJ, akkor mond , , , . , rejtett, belső házi szentélyből. Ez meg neki, hogy alázatosan tisz­A temetes égj ebkent — mint káraihoz, hogy a friss ka\e ideje- a méltóságos asszony lehet — gon- teltetem és minden jói kívánok utóbb kiderült - Misa bácsinak ben beiecsurranjoa a finom por- d0ltam mindjárt és eltűnődtem neki! új ötletet is adott. Megfogam- celán-csészékbe. Mire a nagysá­(55) Irta: DÉR ENDRE azon, hogy milyen név is az a Bizonytalan hanghordozásán ér- Kazi. Aztán utóbb rájöttem, hogy ződött, hogy ez az érdeklődés na- a Kázmór nevezet csupán csekély gyón jiótl esnék neki, de maga történelmi ismereteimbe illeszt- se reméli. s ezzel napirendre a legnagyobb gond azonban, tertem a dolog lelett. ami szívemet nyomta, elmémet Misa bácsi egy alkalommal-ki- gyötörte, a Balázs Lajival folyt ­zott benne a gondolat, hogy a gos asszonyok felkeltek és ablak koporsókészítés, ravatalozás igen redőnyeiket felhúzták, hogy a jó üzlet, érdemes volna ezzei is reggeli napfény becsorduljon a foglalkoznia. De aztán ez az esz- hálószobába, már heted-hét ha- me elhalványodott benne, érdek- táron túl jártam. 1Ö£k ÍíSá okíauása disz- H«rdoz/attam én a tejet «g- nóhízlalás, tejhordás volt gazda- oktatott, hogy a polgármesterek- tott beszélgetés óta az iskola, a «ágának az az ága, amely ta- f ' „im.i_.__ v„u iAu-‘ : „ hez a lehető legtiszteletteljeseb- tanulás volt. Éjszakáimat teljese i Ián még a műhelynél ie kelle- -■ f ii. -i ben lépjek mindig he, csendben, megzavarta. Lázas terve ^ mesebben melengette ezívetáját. ,_i. - ».má-ítLnvíIn Lnhar»n gyorsan adjam át a tejet, és az- ós órákig tartó felhevűlt c . < - így aztán továbbra is sokat tál- Iájának egymásbanyíló 6zoharen tapintatosan, de seliesentá- ß®s után, ha e.aludtam, na- , ne­páliam a jószágok körül, kora ^ <>et' e l“' vozzam, je'entétemmei egy vétet- hezen, jóformán mindig az is­reggel loholtam a csörömpölő te- A polgármesteréket különben len pillanatra se terheljem a ház kóláról álmodtam, jeskaadlikkal a »belváros« új la- igen ritkán láttam. Igazi »nagy kitűnő gazdáit... (foni/tatjuki

Next

/
Thumbnails
Contents