Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-27 / 98. szám
Előre a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság erősítéséért és továbbfejlesztéséért! Az öreg Sebestyén büszkesége Éveinek száma több mint hatvan, de a munkában akármelyik fiatallal felveszi a versenyt Sebestyén Mátyás, a sar- kadkeresztúri Kossuth TSZ tagja. Mostanában ő is az új rizstelep építésén dolgozik, s társainak bizony igyekezniük kell, hogy a kubikolásban el ne maradjanak tőle. Nem is nagyon illik rá az „öreg“ elnevezés, mégis, ha szóba kerül, mindenki ígv emlegeti. Na, de azért ennek megvan a magyarázata. Olyan szép legény fiai vannak, hogy párjukat keresni kell. — Öröm nézni, ahogy azok dolgoznak — mondják róluk dicsérően, s meggyőződéssel teszik hozzá: — Olyanok, mintáz apjuk. Büszke lehet rájuk. Büszke is az öreg Sebestyén, különösen Jánosra, a legfiata- labbra. János több mint egy éve, amióta a honvédségtől hazajött, a Mezőgyáni Gépállomáson dolgozik. Tavaly a legjobb traktorosok között emlegették. Az ‘dén pedig ő a legjobb. Tavaszi „érvét 282 százalékra teljesítette április 22-ig. Hogy mi van a százalék mögött? — 92 műszaknorma — 332 normálhold teljesítmény. — Amire csak egy Sebestyén képes — magyarázza elismerően Jenei Mihály elvtárs, a gépállomás igazgatója. — Ha mindenki elfárad a traktoron, ő még akkor sem száll le a kormánykerék mellől. A megye legjobb brigádjának — a csupa fiatalokból álló Zsoldos-brigád — tagjaként dolgozik, még pedig R 35-ös gépével egyedül a körösnagyharsá- nyi Kossuth TSZ és a környékbeli egyéni parasztok földjén. Megtörtént, hogy 24 órát is ült egyfolytában a gépen. Az igyekezet keresetén is meglátszik. Jóllehet, a lassú tavaszodás miatt csak a hónap közepén látott munkához, márciusban 1438.20 forintot keresett. Az elmúlt napokban nagy bánat érte, csaknem egy hetet állt a rossz idő miatt. De most pótolja a mulasztást. Naponta 7— 8 holdat is felszánt és nem megvetendő annak díjazása, 80 —90 forint, meg a 12—14 kiló búza. Persze az olyan géppel lehet is dolgozni, mint az övé. A por azon csak addig van rajta, amíg szánt. Naponta, a munka végeztével letisztítja, lezsírozza, leolajozza — valósággal olyanná teszi, mintha éppen akkor Hit kell tudni a rákbetegségről ? Kormányzatunk óriási feladatot vállalt magára, amikor megszervezte a legveszedelmesebb, legpusztítóbb népbetegség, a rák elleni küzdelmet. A rák az egyetlen betegség, amely jelentkezésekor semmiféle tünetet nem mutat. Ezért nehéz a rák ellen a küzdelem. Minden más megbetegedésnek már kezdetben megvannak a figyelmeztető jelei —fájdalom, láz, stb. — és ezek rövid időn belül orvoshoz viszik a beteget. A rák viszont alattomban támad. Amikor a beteg orvoshoz kényszerül, sokszor már elkésett a gyógyítás. A rák egy daganat. Nem fertőző betegség, viszont van bizonyos családi és egyéni rákhajlam, mely fokozza a megbetegedés veszélyét. A rák a test bármely részén felléphet, úgy férfiaknál, mint nőknél — főként az idősebb korban. Figyelmeztető tünetei: soványo- áás, rossz arcszin, a test valamelyik pontján gyógyulni nem akaró kis. fájdalmatlan seb, vagy megkeményedés. Kormányzatunk — igen helyesen — társadalmi úton indította meg a rákellenes küzdelmet. Beállította az egész<>r- szágban a rákszűrő-vizsgálatokat, amelyek díjtalanok és fájdalmatlanok. Úgy nők, mint férfiak jelentkezhetnek erre. Hogy milyen jelentőséggel’ bir, ezt néhány számadat bizonyítja. 1953-ban. Békés megyében a rákszűréseken 773, 1954-ben 602 új rákes megbetegedést találtunk. Rákbetegségben meghalt 1953-ban 268,1954-ben 117 egyén. Észrevehető a két év összehasonlításában is a küzdelem eredménye. Az elhalt 385 fő túlnyomó többsége megmenthető lett volna, ha a közönség felfigyel a leselkedő súlyos veszedelemre és mindenki legalább évente egyszer felkeresi a rákszűrő orvosok rendelőit. Dr. Kriesch Lajos, m. onkológus főorvos, Gyula. küldték volna ki a gyárból. Mikor munkája felől érdeklődnek, szerény egyszerűséggel csak ezt válaszolja: — Aki többet dolgozik, az többet is keres. S ez a véleménye az egész Sebestyén-családnak. De van is látszata. Legjobban a házépítésben. Sebestyén Mátyásék 1950-ben — rá egy évre, ahogy a Kossuth TSZ megalakult — egy takaros házat építettek az állomás közelében. Azóta még két házat emeltek a család tagjai. Tavaly egyszerre készült el az otthona Sándornak és Mátyásnak, a két nős fiúnak. János még nem szánta rá magát a nősülésre, de nem messze áll tőle. S neki se lesz gondja, hogy miből építsen... B. L. II Szegedi Pedagógiai Főiskola nagysikerű hangversenye Orosházán Április 23-án az orosházi járási Petőfi Kultúrházban a Szegedi Pedagógiai Főiskola énekkara nagysikerű hangversenyt íartott. A közönség élvezte a végig magas művészi színvonalú műsort, különösen nagy tetszéssel fogadta: Kodály: Pünkösdölőjét, Szcghy: Három orosz népdalát és Muradeli: Ifjú békeharcosok című kórusszámát. Ritkán látott sikert aratott Szvesnyikov: Csengettyűje, melynek szólószámát Szabó Erzsébet főiskolai hallgató énekelte. A műsor színvonalát emelte dr. Madáehyné és Mészáros Emma zongoraművésznők játéka és Erdős János karnagy határozott, temperamentumos vezénylése. — Idős Paulik János őtholdas nagykopáncsi do’gozó paraszt, május 1-e tiszteletére teljesítette egész évi baromfi-, tojás-^ sertés- és vágómarhabeadási kötelezettségét. A Zója TSZ háromnegyedévi baromfi- és félévi tojás- és vágómarhabeadását teljesítette.- BÉKÉSCSABÁN április 30- án este 8 órakor, az állomás előtti téren, a Vasutas Dolgozik Szak- szervezetének rendezésében, műsoros est és utcabál lesz. ! Vessük négyzetesen a kukoricát A szocializmus építésével párhuzamosan növekszik dolgozó népünk igénye is. A kenyér és iparcikkeken kívül egyre több húsra és zsírra van szükség. Ahhoz, hogy elegendő hús és zsír álljon rendelkezésre dolgozó népünknek, növelni kell a hizlaló takarmányt állatállományunknak — a kukorica terméshozamát. A kukorica termésátlagainak növeléséért elsősorban a gépállomás dolgozói a felelősek: az agro- nomusok, a műszaki dolgozók, a traktorosok. Pártunk, kormányunk biztosította a mezőgazdaságnak időben a kukorica termésátlagainak fokozásához a feltételeket: a gépeket (könnyű, gumikerekes univerzális traktorokat, négyzetes vetőgépeket stb.), az ag- ronómusok hálózatát, műszak: szakembereket és képzett brigádvezetőket, traktorosokat. Most rajtunk a sor, a mezőgazdaság dolgozóín, hogy népünk asztalára minél több hús és zsír kerüljön. Ehhez arra van szükség, hogy minél nagyobb területen vessünk négyzetesen kukoricát. Miben van a kukorica négyzetes vetésének az előnye? Egyrészt, hogy feie mennyiségű vetőmagra van szükség, másrészt egyenletesebb a tenyészterüleie és így biztosabb a termés. Továbbá, köny- nyebb a növény megművelése. Valamint a kapálásnál, egyelésnél kb. 50 százalékos munkaerőt megtakarítunk, mert géppel, vagy lókapával keresztben-hosszában lehet a gyomot irtani. Előnye itt is megmutatkozik, hiszen ebben az időben fontos betakarítási munkáknál is szükség van a munkaerőre, mint a szénabetakarításnál, vagy későbben — a harmadik és negyedik kapálásnál — a gabona betakarításánál. A kereszt-hossz irányban végzett rendszeres kapálással legalább tíz százaléknál nagyobb termést érhetünk el. Ez országosan annyit jelent, ha a kukorica ötven százalékát négyzetesen vetnék, minden második családnak két mázsás hízóval jutna több. A békéscsabai Vörös Október TSZ 500 mázsa kukoricával takaríthatna be többet, ha valamennyi kukoricavetését négyzetesen vetné, és így géppel négyszeresen művelhetné meg keresztben-hosszában. Nekünk, gépállomási dolgozóknak, a tények bizonyító erejével kell meggyőznünk minden termelőszövetkezeti tagot és egyénileg dolgozó parasztot a kukorica négyzetes vetésének előnyéről. Látnunk kell, hogy a kukorica termésátlagainak növelése egyéni érdek éppen úgy, mint nemzeti érdek, egyik része annak, hogy a mezőgazdaságban végrehajtsuk a Központi Vezetőség határozatát, hozzájáruljunk az életszínvonal emeléséhez. Hidi Antal, a Békéscsabai Gépállomás igazgatója A vöröskeresztes aktívák feladata Határjárás I Hétfő vau I kora reggeL | tieuo van,_j Orosháza város utcáin mégis nagy a forgalom. Gazdasági szerszámmal megrakott szekerek tartanak a határba. A gazda családjával a földekre indul, hogy megkezdje a munkát: a csutkatő-szedést, vetést és boronálást. A termelőszövetkezeti tagok egyrésze is kint, a földeken köszöntötte a felkelő napot. A Béke TSZ tagjai is korán kezdték a munkát ezen a napon. A tsz-iroda, mely a télen tele volt pipázó emberekkel, most csak úgy kong az ürességtől. Csak a tsz könyvelőjének tolla serceg. 'Szekeres elvtárs, a tsz elnöke a napi' posta átnézésével foglalatoskodik, mikor bekopogtatunk az irodába. — No, ezzel kész vagyok — fordul a könyvelő felé — most már indulok a határba. A határjáráshoz mi is csatlakozunk és néhány perccel később a város szélén fekvő tsz földjén járunk, ahol a tagság szorgoskodik. Szekeres elvtárs közben beszél. Elmondja, hogy tavalyi terméseredményeik láttán, egyre többen érdeklődnek a termelőszövetkezet iránt, olyanok is, akik egy-két évvel ezelőtt hallani sem akartak a tsz-ről. A zárszámadás óta 63 új tagot vettek fel, de még mindig vannak érdeklődők. 1 541 kát, holdj szák°zn°* van és ez lassan kevésnek bizonyul. De a becsületes dolgozó parasztokat nem utasítjuk el, ha felvételüket kérik, inkább még kérünk földet a tanácstól. Meg aztán — folytatja lelkesen — úgy próbáljuk megmunkálni a földet, hogy több termést takarítsunk be. Többször kapálunk. Tavaly öt holdon termeltünk dohányt, ez évben 10 holdon. Kertészetünk is nagyobb lesz az idén, mint tavaly. Több jövedelmet akarunk. A többtermés betakarításában segítségünkre van a gépállomás. Mi szeretjük a gépet, mert megkönnyíti munkánkat. A szántást, kultivátorozást, a széna- és kendervágást nálunk a gépállomás végzi. Megfogadtuk, nálunk az idén nem is ga- zosodik el semmi. A jó munkáért, a gépi segítségért mi igyekszünk minél több kenyérnek- valót és egyéb mást termelni, hogy minél több jusson az ipari munkásoknak, akik nekünk a gépet küldik. Elhallgat. — Lám, a gép ezt is jelenti — mutat előre egy felépített nagy épületre, ahol szorgalmasan dolgoznak az emberek, már a falat vakolják. Majd mosolyra húzódik szája és magyarázza. nem segítene, akkor nem A Magyar Vöröskereszt Titkársága határozatot hozott arra, hogy az 1955-ös esztendő első negyedében a vöröskereszt tagjait, új tagkönyvekkel kell ellátni. A vöröskeresztnek igen komoly és nagy munkája az új tagkönyvek kiosztása. Ez alapos munkát kíván. A tagsággal el kell beszélgetni a jelenleg előttünk álló feladatokról. Ez a munka megyénkben lassan befejezéshez közeledik. Egyes járási vezetőségeink, mint a szarvasi, gyomai, sarkall, békési, igen jól végezték ezt a munkát. A tagkönyveket minél előbb ki kell osztani, mert tisztasági mozgalom van, melynek eredményes elvégzésében a vöröskereszt aktíváinak is nagy szerepük van. odébb, egy íöldhegyre — agyagot bányásznak. Az építkezéshez mi készítiük, égetjük a téglát. Amerre járunk, mindenütt szorgos tagokkal találkozunk. Az elnök azt is elújságolja, hogy a tsz-ben versenyben állnak a munkacsapatok. Pénzjutalmat kap az a munkacsapat, amelyik legtöbb munkanapot teljesít. Az asszonyok is kint vannak, kapálják a borsót. Nem messze tőlük vetőgépet vontatnak a lovak. Vetjük a kukoricát, | — Ha a gép érnénk rá építkezni. Ez egy 82 férőhelyes istálló lesz, de még több mást is építünk, egy 40 férőhelyes fiaztatót és kétezer férőhelyes baromfineveidét. Amottan — mutat néhányszáz méterrel mégpedig négyzetesen — büszkén mondja ezt az elnök. — Minden kukoricánkat így vetjük, mert meggyőződtünk róla tavaly: a négyzetes vetésű kukorica 4—5 mázsával terem többet. Igyekszünk a vetéssel, május 1-re mindent elvetünk, a kendert is. Méltóképpen akarjuk ünnepelni a munka nagy ünnepét. Ezen a napon közös vacsorát is rendezünk, melyre a tsz iránt érdeklődő dolgozó parasztokat is meghívjuk. Bánfalvi A vöröskereszt-tagságunk már az elmúlt időkben is bebizonyította, hogy kész harcolni népünk egészségéért. Készek segítséget nyújtani a hivatásos egészség- ügyi dolgozóknak, akikre napvól- napra nagyobb feladat hárul. Többek közt a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásának megjavítása Is. A vörös- kereszt már tavaly is hathatós támogatást nyújtott a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és gépállomásoknak. Tavaly 62 terme’ő^zövetkezet kapott a megyei vöröskereszttől egészségügyi felszerelést. A tél folyamán elsősegélynyújtó tanfolyamokat tartottunk, hogy a nyári munkák idején legyenek képzett vörös keresztes aktíváink. Feladatuk ellenőrizni a dolgozók jó ivóvíz-ellátását, a brigádszállások tisztaságát, a konyhák higiéniáját. Nagyon szép megbízatások ezek, de hogy el tudjuk végezni, lelkes, odaadó vöröskeresztes tagságra van szükség. Járási belyiesoport titkáraink igyekezzenek minél több vöröskeresztes tagot toborozni. Árvavölgyi Jánosáé megyei vöröskeresztes titkár Fásítók jutalmazása A Békés megyei Állami Erdő- gazdaság ünnepélyes keretek között osztotta ki az Erdészeti Fő- igazgatóság jutalmait azoknak, akik az 1953—54. évi erdőnkívü- li fásítási munkában kiváló eredményt értek el. Három DISZ- BzervezeC — a körösladányi Zalka Máté TSZ, a Szabadkígyósi Tangazdaság és a mezőkovácsházi középiskola 1—1 emlékp’a- kettet és 500—500 forintot kapott. Számos községi és termelőszövetkezeti fásítási felelősnek pedig emlékjelvényt és 200—300 forintot adtak jutalomként.
