Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-26 / 97. szám

Munkásifjak! Kövessétek hős apáitok, a dicső magyar munkásosztály példájáéi Járjatok a szocializmus, a béke ügyéért folyó harc első soraiban ! % Levelezője leszek a Viharsarok Népének »Érdemes bizalommal fordulni ft szerkesztőséghez, mert megad .piinden segítséget ügyünk elin.­t ízéséhez« — írja levelében üan- é András gyulavári öttioidas dolgozó paraszt. Így folytatja to­pább levelét; »Megkaptam a víz­ä iür után járó 68b forint adótör­ésemet. Ezért köszönetét inon* jjdok a szerkesztőségnek és a jö­vőben levelezőjük leszek.« Visszakapta 7 kg zsírját »Visszakaptam 7 kg zsírt, amit ft járási begyűjtési divatai megbí­zottja tévedésből írt ki« — írja levelében János Bálintné kileoc- gyerrnek.es családanya Mezőhe­gyesről. »Köszönöm segítségüket és ezután is hű olvasója leszek lapjuknak.« Az ügy, elintézésé­hez segítségül kérték a Megyei Begyűjtési Hivatalt, ahonnan ar­ról tájékoztatták szerkesztősé­günket, hogy a járási begyűjtési hivatal megbízottját hanyagságá­ért felelősségre vonták. Megkapta szülési segélyét ií'ejes Sándorné kaszaperi la­kos nem kapta meg szülési segé­lyét hosszabb idő óta. Hozzánk írt panaszos levelére javasolttól, hogy forduljon a tsz-hez, ahol férje dolgozik, hogy ügye hama­rabb elintéződjön. Nem sokkal levelünk megírása «tán arról ír, hogy megkapta a szülési segélyt. :»Ezt a segítséget úgy hálálom meg, hogy kapcsolatot tartok a szerkesztőséggel és időközönként hírt adok községünk eseményei­ről.« Befejeződön az I. országos fiisfcmaüzálási kongresszus A méréstechnikai és automa­tizálási tudományos egyesület indezésében az ország legkivá­lóbb tudományos és műszaki automatizálási szakértői há­romnapos kongresszuson be­szélték meg az ipar automati­zálásának időszerű problémáit. ... én is ott vagyok Gyermekek kacajától han­gos Békéscsabán, a Kolozs­vári úti óvoda környéke. A tavaszi napfény a gyermeke­ket is kicsalta az udvarra, ahol önfeledten játszanak,; Kergetőznek, építik a homok­várat. Az óvónéni elnézi a játszadozó kisgyermekeket, és együtt kacag velük, ha ösz- szedől a felépített vár, és együtt érez a kis Mariska mamával is, amikor az sírva panaszkodik, hogy a Kati ba­ba net. eszi meg a spenótot. Néhány gyermeket az iz­gatja, mi lehet ott lent, a kút fenekén és az udvaron a nyitott kút oldalához dűl­ve nézegetnek lefelé. Egy kis­lány olyan pöttöm, hogy semmit sem lát, e%ért ka­paszkodik. Két kis társa se­gít neki és felemelik any- nyira, hogy a kislány fél­testtel hajlik a kút felé. — Milyen érdekes ott lent és én is ott vagyok látja meg saját magát a víztükrében. Erre a többi is mind dulak- szik, lá+ni akarja magát. Az óvónéni figyelmes lesz a gyermekek cívódására és odanéz. A látványtól, mely eléje tárul, majdnem elájul. Kétségbeesetten kiált egyet. Szaladna, de lába, mintha gyökeret vert volna a földbe, nem tud menni, A gyermekek észreveszik és otthagyják a kutat. Az óvónéni remeg az izgalom­tól. Mi lett volna, ha egy gyerek beleesik, állandóan erre gondol és szeretettel öleli magához a gyermeke­ket. Igen, mi történt volna akkor? Mit szólt volna ehhez a városi tanács oktatási osz­tálya? Talán végre teljesítet­te volna az óvónő kérését és befedette volna a használa- tonkívüli kutat. Az a javas­latunk, hogy az oktatási osz­tály vegye végre figyelembe a Kolozsvári úti óvoda veze­tőjének kérését és a kutat mielőbb fedesse be. Tuska bácsi tízezer forintja H«a bdkopogtattmik Békéscsabán a Vas­vári u. 2-be, Tuska János bácsihoz és megkérdiezzüü, hogy milyen idős, hamis- kás mosollyal vála­szol rá, hogy két he­tes. Ósz haj bo­rítja fejét, vállait is alaposan megnyomta már az idő, ebben az évben tölti he a 77. életévét. Nemi kis idő bizony ez egy ember életében, sok minde­nen keresztülment 77 év alatt ő is, sokat dolgozott kilenc hold földjén, hogy meg legyen a családnak mindene. A* utóbbi években nem bírta már művelni a föl­det, a gyerekek szét­széledtek, így aztán lemondott a főidről, átadta az államnak. Őszintén mondva, nem is igen számított ő már semmi külö­nösebb eseményre életének hátralévő részében és mégis törté bt valami, ami nem igen fordul elő akárkivel minden­nap. Úgy kezdődött a dolog, hogy a mnlt hét valamelyik nap­ján olvassa az új­ságban, hogy a terv­kölcsön -kötvényeket az állam maradékta­lanul visszafizeti a ke tvénytufajcEoíio sok­nak. O is előkereste a szekrényből az an­nakidején jegyzett 200 forint névértékű kötvényét és elvitte a T akarékpénztárhoz, hogy ott beváltsa. Kétszáz forintra szá­mított Tuska bácsi mindössze, hiszen annyit adott kölcsön az államnak, és nagy volt a meglepe­tése — először azt — Muszíafa Szabinán cukrász­da veze lő irányításával a Nagy- azénási Földmű esszöve 1 ezet cukrászüzeme tíz mázsa nápo­lyi ze e e , kókrszcsemegé' és e- gyéb cukrászipar! terméke' készít a Budapesti Helyiipari Vásárra. hitte, hogy tréfálnak — amikor közölték vele, hogy 10.000 fo­rintot nyert a köt­vénye és pedig még a hetedik sorsoláson húzták ki. Hitetlenkedve szá­molta át a pénzt, amit a pénztárnál átvett, majd megkér­dezte: »Nincs itt va­lami tévedés, biztos, hogy ’nyertem?« Amikor megnyugtat­ták nyereménye jo­gosságánál, huncut mosollyal megjegyez­te a bajusza, alatt, hogy »egész jó divat ez!« Valóban, Tuska bácsi, ez szokatlan »divat«, mert ilyen csak a mi rendsze­rünkben van, a ma­gyar történelemben, hogy az állam mara­déktalanul visszafize­ti busás kamatokkal az államkölesönt. Szövetkezzünk a szik elleni harcra/ Megyénk | “Tu egyre nagyobb feladatokat ol­danak meg a szocializmus épí­tésének, dolgozó népünk élet- színvonalának emeléséért. Ma már elmondhatjuk, hogy kevés kivétellel földművesszövetkeze­teink zökkenő nélkül juttatják el a falvak vásárlóihoz a szük­séges árucikkeket, a különbö­ző termelési eszközöket. Egy- időben pedig szakcsoportokat szerveznek, s ez által újabb többezer dolgozó parasztnak könnyítik meg az árubeszer­zést, juttatják el a dolgozó pa­rasztokhoz kormányzatunk egész sor kedvezményét. Me­gyénkben ma már 124 különbö­ző szakcsoport működik, me­lyeknek a száma és taglétszá­ma állandóan növekszik, mert a dolgozó parasztok felismer­ték, hogy szövetkezve jobban igénybe tudják venni kormány­zatunk által biztosított kedvez­ményeket. Felismerték, hogy hatalmas erő rejlik a szövetke­zésben, hogy együttes erővel könnyebben és jövedelmezőb­ben tudnak megbirkózni a ter­melési feladatokkal. Pártunk és kormányzatunk számos intézkedéssel és rendel­kezéssel segíti a mezőgazdaság fejlesztését. Az ezévi költségve­tésben az ossz beruházások 26,2 százalékát irányozta elő a me­zőgazdaság fejlesztésére. Ebben az évben több mint 6000 új traktort, 4000 traktorekét, 1000 cséplőgépét, 500 kévekötő aratógépet és számos más ta­lajművelő eszközt juttat a me­zőgazdaságnak. Műtrágyából 30 százalékkal kap többet a mezőgazdaság ebben az évben, mint tavaly. Pártunk és kor­mányzatunk, mint látható, mindent megtesz a termésered­mények növeléséért. Most már megyénk dolgozó parasztságán a sor, hogy megtegyen tőle telhetőleg mindent a termésho­zam növeléséért, az állatte­nyésztés fejlesztéséért. Sok tennivaló f vál gozó pa­rasztságunkra. Elegendő csak végig tekinteni megyénk tér­képén, s láthatjuk, hogy föld­jeink egy része, különösen a szeghalmi, gyomai, sarkadi és szarvasi járásban, terméket­len szikes. S láthatjuk azt is, hogy a szikes területek meg­AZ ELSŐ PRÓBA (70) Irta: DÉR ENDRE Alig estünk túl az üdvözlése­ken és rakták le új vendégeink holmijukat a szobában, újra nyílt az ajtó s bakancsáról a havat letopogva, megjött Jano- ta Pali bácsi — egyedül. Üdvö­zölt bennünket, ledobta vállá­ról félig telt zsákját, s mosoly­gós szemével apámat kereste. Apám, aki még a családban se nagyon mutatta ki gyengébb érzéseit, most mindjárt felé tartott. Forró barátsággal ráz­tak kezet és megölelték egy­mást. — Hát Kelen Gyuszival mi lesz? — álltam Pali bácsi elé­be, némi szorongással, csalódás­tól félve. — Azóta már erre felé dö­cög a vonattal s legkésőbben holnap délre biztos itt lesz —* nyugtatott meg Pali bácsi. S amint ezt mondta, már újra zörrent a kilincs s bokáig érő sötétkék posztó köpenyben és a jólismert diáksatyakban, de­geszre tömött hátizsákkal Ba­lázs Laji bukott be az ajtón. S ha az előbb a megállapodott férfiak megedzett, csendes izzá- sú barátsága árasztotta el a konyhát, most a mi testvéri ér­zésünk vetett lobot. •— Te legény, a kutyafáját, későn jött a leveled s ezért na­gyon nehezen tudtam elszaba­dulni. Németh nem nagyon is­meri az ilyesmiben a tréfát. Alaposan kikérdezett és sűrűn csóválgatta a fejét, mikor el­mondtam, hogy a legjobb bará­tom bátyjának lakzijára men­nék. „A jövő héten meg maga a barátod tart lakodalmat, mi? Majd meg te, s így csupa di- nom-dánom lesz az élet, a munka meg marad, mi?“ Aztán mégis elengedett s a végén — nem tudom, mi ütött bele ** még szalonnát is adott az útra. A felesége meg — +'tokban per­sze — útiköltséget. Anyám sebtiben kikérdezte Lajit a dombiratosiakról s mi­közben újra dolga után nézett, mi a szobába vonultunk. Kö­rülültük a kemencét, s a meg­toldott hosszú asztalt és a lám­pa barátságos fénykörében megeredt a beszéd. Utóbb ha­raptunk is valamit s Tucáék bo­rát is megkóstolgattuk. Persze csak csínján, óvatosan, hogy jusson másnapra is, Lajival a kuckó tövében ösz- szebújva lefojtott hangú beszél­getésbe kezdtünk. — Nagy újság van, Andris­kám! Nemcsak azért jöttem, hogy mulassunk egyet a nagy bánatra, amiről a leveledben írtál s nem is csak azért, hogy megint viszontlássalak, ha már ilyen ügyesen megléptél elő­lem... Kérdőn néztem rá. Nem tud­tam, makacs fejében, merész homloka mögött mit forgat. ő várt egy kicsit, hogy kí­váncsiságom nőjön, majd is­mét megszólalt: — Nem hiába mászkálok én a Németh boltos dolgai után annyit a városban. A múlt hé­ten olyasmire bukkantam, ami aranyat érhet neked. — Tán valami új helyre, olyan Csepkó-félére? — kér­deztem bizalmatlanul — Sokkal jobbra annál. Egy nyugdíjas öreg tanár, Hollós János nevezetű — módos em­ber, mert van szőleje is, — ér­telmes, jóltanuló diákot keres a házába. Félárva unokáját, a tizenkét esztendős Marikát kel­lene naponta tanítgatni, mert sokat betegeskedik, s emiatt hiányzik is sűrűn az iskolából. Eddig nagyapja foglalkozott ve­le, de nyár óta az öregnek na­gyon meggyengült a hallása. Már én is csak kiabálva tudtam tárgyalni vele. Ebédet ígér, meg havi tiz pengőt. Lakni Breganyádéknál is ellakhatsz. —- És bizonyos ez? «=■ vág­tam közbe izgatottan. (tolgtatjuk.) javításá - a dolgozó parasztság még vajmi keveset tett. Egyen­ként, egyénileg nem is tudják ezt sikeresen meg­tenni. De összefogva, szö­vetkezve, annál inkább. Pár­tunk és kormányzatunk java­solja a dolgozó parasztságnak, a földművesszövetkezeti tagok­nak, hogy a földművesszövet­kezetek keretében a méhész-, a zöldség-, gyümölcs- és rizs­termelő szakcsoportok példájá­ra, alakítsanak talajjavító társu­lásokat, szakcsoportokat. Küzd­jenek közös erővel a szik el­len. Államunk jelentős kedvez­ményekkel segíti elő a társulá­sok talajjavítási törekvéseit. Lehetőséget ad, hogy a labora­tóriumokban megvizsgáltassák a javításra szoruló talajt, s megfelelő szaktanácsot, szakvé­leményt kapjanak. A társulás­sal könnyebben hozzájutnak a dolgozó parasztok a cukorgyári mésziszaphoz, mészkőporhoz, lápi mésziszaphoz, gipszhez, lig­nitporhoz, stb-hez. Közös erő­vel könnyebben ki tudják szál­lítani a talajjavító anyagot föld­jeikre. A társulás, s a talajja­vításért kifejtett minden mun­ka már az első pár évben bő­ségesen meghozza gyümölcsét. Számos példát láthatunk me­gyénkben is, hogy szikes, kopár területekből jól termő talaj lett. A talajjavító társulások, | szakcsoportok megszervezésében nagy feladat hárul megyénk föld­művesszövetkezeteire, a földmű­vesszövetkezetek megyei, járási és községi vezetőire, dolgozóira. Már most a legközelebbi földműves- szövétkézéti taggyűléseken fog­lalkozni kell ezzel a fontos dolog­gal. Az ügyvezetők lehetőleg mér­jék fel, hogy községük területén, hány hold szikes terület van, s magyarázzák meg a szikes talaj­jal rendelkező tagoknak, dolgozó parasztoknak, hogy milyen hatal­mas előnyökkel jár a talajjavítás saját maguk, családjuk, s a nép­gazdaság számára. Már a földmű­vesszövetkezeti taggyűléseken lás­sanak hozzá a talajjavító szakcso­portok szervezéséhez. A társulást intéző bizottság és annak elnöke vezeti, irányítja, az jelenti be a javításra szoruló területek kiter­jedését, a tulajdonosok névsze­rinti felsorolásával, a talajjavító laboratóriumnak (Szeged, Alsó Kikötősor 5.). A laboratóriumtól kérhetik a talaj megvizsgálását, útmutatásokat, szakvéleményt. A társulás szervezésének megköny- nyítésére a földművesszövetkeze­tek kérjék fel a laboratórium munkatársait, hogy abban a köz­ségben, ahol nagyobb területek várnak javításra, tartsanak isme­retterjesztő előadásokat. A talajjavítás fontos egyéni és nemzetgazdasági érdek. Földmű­vesszövetkezeteink vezetői és dol­gozói tegyenek meg mindent azért, hogy a dolgozó parasztság megragadhassa az összes kínál­kozó alkalmat, s társulással, ösz- szefogással lehetőleg minél na­gyobb területeken teremjen már az elkövetkező években az eddigi­nél sokkal több kukorica, búza és más növény, a dolgozó parasztság hasznára, az ország javára. Kukk Imre 150 drb különböző kerékpár érkezett a Békéscsabai és az Orosházi Állami Áruházba. Nagy választékban kapható zománco­zott tűzhely is az Állami Áru­ház Vállalat ezen üzleteiben.

Next

/
Thumbnails
Contents