Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-03 / 79. szám
Éljen április 4. hazánk felszabadulásának 10. évfordulója ! Válasz a Mintás, bokafixes és egyéb harisnyákat kötnek a Gyulai Harisnyagyárban. Hégi üzem ez, megvan vagy ötvenéves. Típusa volt valamikor a tőkés kizsákmányolásnak, hiszen messze volt a fővárostól és itt még alacsonyabb béreket adhattak a tőkések. Tíz esztendeje, hogy minden mikképp van. Az üzemrészekben most ú j - Szerű dolgok történnek. Jól dolgoznak, mert az országos textilipari versenyben elsők között voltak az egész negyedévben. Nagy eredmény ez. A felszabadulást serlegért folyt a küzdelem és ha ezt nem is, de az élüzemséget biztos elnyerik. Az eredmények persze nem jöttek maguktól. Megdolgozott érte az egész üzem kollektívája, a vállalat vezetőitől kezdve a fiatal tejelőkig mindenki. A Központi Vezetőség márciust határozata figyelmeztette őket az önköltség csökkentésére, a termelékenység növelésére. Lelkesen fogadták e határozatot. Számot vetettek a lehetőségekkel és egyhangúlag elhatározták, hogy eleget tesznek mindenben a határozat követelményeinek. Mivel kezdtek hozzá e feladatok gyakorlati megvalósításához? A tervosztály elkészítette a termékek előállításáho« szükséges köliségek kimutatását. Ezt figyelmesen tanulmányozták a művezetők, a kommunisták. Megbeszélték, összeállították azokat a számításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a tartalékok feltárásával csökkentsék a termékek előállítási költségét. A pártszervezet is támogatta ezt a munkát. A kommunisták elsők voltak, akik javaslatokkal jöttek, elsők voltak a termelékenység emelésében: É. Nagy István főművezető, a szakma kiváló dolgozója, Káposzta Istvánná fejelő, a szakma kiváló dolgozója, Nagy Fercncné fejelő, Futás Ferencné láncoló, Szabó Józsefné láncoló és a többiek. Az eredmény nem maradt el, az üzem március 29-én befejezte első negyedévi tervét értékben, 30-án pedig mennyiségben is. Sok érdekességet mutattak azok a tervszámok, amit a határozat után készítettek el. Az üzem vezetői, a pártszervezet titkára, Borbély elvtársnő sokszor tűnődtek e számok mellett. Javaslatok liangzottak el, baráti tanácsokat adtak, megbírálták a hibákat. Ismerkedjünk meg mi is ezekkel a számokkal. Az ötéves terv időszakában , milyen eredményeket értele el a termelékenységben, hogyan dolgoztak. Vegyük száz százaléknak az 1950-es évet. Akkor: 1931 -bon 1932- ben 1933- ban 1931-ben 19,9 27.3 39 33.3 százalékkal nőtt a termelékenység. Tehát az utolsó évben nem nőtt, hanem csökkent. Még jobban figyelmeztette őket az egy munkaóra alatt előállított termelési érték összehasonlítása. 113,7 119,1 1930- ben 100 1931- ben 120,6 1932- ben 118,9 (tehát van fejISdés) 1933- ban (itt már csökken!) 1934- ben (kis fejlődés van» de ez kevés) Azt is mutatják ezek a számok, igen keveset törődtek az üzemben a KV határozata előtt a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével éppen úgy, mint másutt. Az önköltség csökkentésében egyik legjelentősebb tényező a munkatermelékenység növelése, a gépi berendezés és a munkaidő tökéletesebb kihasználása. A gépek minőségének javításával ebben az évben 5800 forint, egy új fajta cérna felhasználásával a A feketeériek tizedik tavasza | Ismét beköszöntött Feketeéren egy tavasz. Még pedig a tizedik azóta, ahogy a magyar föld egykori cselédei különösebben számbaveszik az idő múlását. A felszabadulás évében itt sokkal előbbrelendült a fejlődés kereke, mint másutt. Egy évtizeddel ezelőtt, 1945 tavaszán vert gyökeret a feketeériek fejében a szövetkezet létrehozásának gondolata. S pár hónap múlva megalakult az ország első közös gazdasága — a Lenin Termelőszövetkezet. — Persze, még nem a mai formájában — magyarázza To- bai Sándor elvtárs, a szövetkezet egyik alapító tagja s első elnöke. Nem volt könnyű dolguk a szövetkezeti mozgalom úttörőinek. Sok küzdelemre, ki- lartásra volt szükség ahhoz, szállítást — mert hiszen saját igavonó jószáguk abban az időben még nem volt. A gazdaság irányítását a héttagú intéző bizottság — élén az elnökkel — látta el. | Egy év után a vezetőség is, láncoíásnál 10.000 forint meg- hogy a Feketeéri őstermelő takarítást érnek el. Áprilisban a piszén gene latorban pozdorjatüze- léssel kísérleteznek. Ha beválik, rengeteg fát takarítanak meg, pozdorja pedig bőven van a környék kendergyáraiban. Ezzel és egyéb tartalékok feltárásával ösz- szesen 270 ezer forinttal csökkentik negyedévenként a termékek előállítási költségeit A tapasztalt idős munkásokkal együtt a fiatalok is sok dicsőséget szereztek most a felszabadulási műszak ideje alatt üzemüknek, hogy így legyen; Sep- rényi Ilona fejelő, Binges Róza láncoló, Luda Mária DISZ-tit- kár, aki a termelésben is példát mutat a fiataloknak. A Gyulai Harisnyagyárban mindenki arra törekszik, hogy a gyár minél gazdaságosabban termeljen, minél jelentősebb mértékben növeljék a szocialista akkumulációt. Ezzel tesznek eleget a KV határozatának és így fejezik ki hálájukat a szovjet hadseregnek, amely 10 esztendővel ezelőtt felszabadított bennünket, így köszönik meg megváltozott életüket. Nagyon sokat kaptak áz elmúlt tíz évben. Az üzem három és félmilliós beruházással teljesen megváltozott. Fénycsöves világítás, fürdő, orvosi rendelő, új vízvezetékhálózat, 300 személyt befogadó kultúrház és még számos szociális létesítmény mindazt bizonyítja, hogy sokat törődik államunk a dolgozók életének megjavításával.- Nagy élcsoport idáig eljusson. Magát a közösséget annak idején a szegénység hozta létre — ahogy Tobai elvtársék jelemzik. — Megkaptuk jussunkat, a földet, de semmi egyebünk nem volt ahhoz, hogy valamit is kezdjünk vele — mondják a feketeériek. —• Közös erővel majd csak többre megyünk — ezzel az elgondolással társultak. A kiosztott földet továbbra is egy tagban hagyták. Csaknem 300 holdas birtokán, a hatvanhat család együtt munkálta a földet, termelte a búzát, cukorrépát, kukoricát és egyéb növényt. Az elszámolás pontrendszer alapján ment. Úgy, hogy a fele terményt ki-ki szabadon megkapta bevitt földterülete után, a másik feléből pedig a munkában szerzett pontokra kapott. Ebből a feléből fizették még a szántást, vetést, Munkájáért megbecsülik Az országúion cókmókkat megrakott szán haladt. A lovak orrli- kából ütemesen tört elő a meleg pára. A szán mellett gyalogos ember kocorászott, s néha előre szegeit fejjel belebámult a téli csendbe. Az idő rosszra fordult, makrancos szél kergette a hópelyheket, egy-egy helyen lerakta, majd újra kezdte haragos játékát. A szán tetején, mint fészekből a fecskefiókák, párna és dunna körül apró gyerekfejek bújtak elő, majd a hideg elől menekülve, mégjobban behúzódtak a puha fészekl»e. így zarándokolt a Medvegy család, ha kitelt az idő a grófi birtokon, hogy aztán újra áruba bocsássa munkaerejét, Almádi Géza »méltósá- gos úrnak«, sóért, krumpliért, kevés kenyérért. Pali, a szőkefejű csendes gyerek a nyolc közül, csak négy elemit végzett, már 10 éves korától embersorba penderedett, ha akart, ha nem. Gyenge teste a napi munkától, a malacok után való szaladgálástól, az itatóveder húzgálásától hamar megviselt lett. De azért úgyahogy, c sak felcseperedett, embernyi ember lett, s kinyílt a szeme. Látta magaelőtt a hatalmas grófi birtokot, eszébe jutottak gyermekévei, s az igazságtalanság, ami uralkodott mindenek felett. Szókimondó ember volt, nem rettent meg senkitől sem. így nem is sokat párttagok idegenkedtek tőle. Nem levelet menesztett a pártbizott- Ms okkal, hiszen a régebbi párt- ság a felsőbb szerveknek., s a kiremélhetett hát az urasági mór- titkár, Békési Lajos »kiskirály« zárt elvtársak megkapták tagzsákból, de csendőrpofonlól an- volt a községben. Jaj volt annak könyvüket, a párt igazságot telt nál többet. Jeles ember volt, ha as embernek, akit az irodába — újra párttagok lettek, a »haza érdeke« úgy kívánta, beidézett. Nem tudhatta ázt földi ,, , . , , háromszor is behívták katonának halandó, hogy szidás, vagy di- f m 5 EJas * 18 egy esztendőben. Legalább »nem csérét lesz a vége. Szó, ami szó, ev'"el ie2*lött ,Mmt *ia ' kavarta a port« Nagyszénáson, a sikerektől megrészegedett érni- °m’ . va,a °J °* 1 0 ®n vagy másutt az urak óra alatt bér azt követelte, hogy parancsá- !'lSn.IUÄ 6 a ^ 1 1 na ’ j.°, > Már meglett ember, negyv-ejn- nak mindenki vakon engedelmes- * f6 me^ Ä P r JlseK* három éves, nincs annyi gondja, kedjék. Aki nem ezt tett®, vagy ’.mer oa,lla szaaa u me6 mint ezelőtt régen. Vagy mond- bírálni mert, az szerinte »nem ??, ® s®m’ ‘ ml, or meg cél deztem hatni több. Akkor még a maga volt méltó a párttagságra«. íöl8: hogyfn barátkozott meg igazáért, a maga jobb sorsáért Türelmes munka árán végül Is ~ ÜÍfüíí verekedett. Most másképp van. rendbe jött minden. Ma már nem ” m Egy falu boldogulása nyugszik a félelemmel, hanem őrömmel emberek"fivállán. Igaz, nem egyedül, mert mennek az emberek a párlszar- SStaXrtS«-» avaslaS hi a pártnak Dobozon sok tagja van, veretbe. Tanácsot véleményt, se- ®t(am fellő tisztelettel. Jog- s közösen vívjak harcukat azok gitséget, vagy pártmunkát kér- e 8 b ellen, akik visszasírják a léha, do- nek. Ha valaki jogos sérelmének talanul semmit sem követeltem, logtalan életet, a fényes orgiákat, orvoslását ltéri, nem mehet el ff. nem tett8m meggondolatlan a letűnt csendőrvilágot. meghallgatás nélkül. De nem fjelfnt&eket sem' A íf munkát Most azok ellen harcohiak — a csak meghallgatja, hanem ami a dicséi lein, a rosszat elítéltem, s falu dolgos népével együtt —akik a legfőbb, nem nyugszik addig a a szü seg ..nán a, e lyes s egy tollvonással, szemrebbenés míg el nem intézi, ha kell éré- '° f1' f ''"de és eiősitetts a nélkül írták alá a felszabadító lyesen figyelmeztet, érvel: szeji- sz‘ a 'űztem és a páittagok, vörös hadsereget váró emberek vedélyességgel vizsgálja egy-egy a SZ01 galmas dobozi nép között, halálos ítéletét. Azok ellen, akik ügy részleteit és nem téveszti Az idő estére járt, amikor búvad kéjjel gyilkoltak le Dobozon szem elől az ügy élő tartalmát — csút vettünk egymástól. Medvegy ártatlan anyákat, karjukon fellelt az embert, alti segítséget, vagy elvtársnak ma este nincs elfog- magzalukkal. Azok ellen, akik az csak jó szót, de leginkább igazsá- laltsága. Az az van, a község éhmhaló szájából is kilopták az got vár a párttól. Z. Szabó La- DISZ-aktíváival még ezután ta- életet jelentő utolsó falatot. jós és még jó néhányan, ezt nácskozik. Azután hazafelé tart, Nem Dobozon született Med- ltérték és meg is kapták. 1949- hogy a jól végzett munka után vegy Pál, de néhány év alatt ben jogtalanul zárták ki őket a szeretve ölelgesse meg a csa- eggvé forrt a község becsületes pártból, erről a pártbizottság is ládot. térdén lovagollassa szőke népével. Mikor oda került, mint meggyőződött. Medvegy elvtárs is kisfiát, akinek más gyermekkort párttitkár, azt sem tudta, hogy becsületességükről ismerte meg adott a hős szovjet emberek felhőt kezdje, szinte tapogatózot t, azokat az embereket. Jogtalan ki- szabadító harca nyomán a nép, mint vak ember a sötétben. A zárásukkal nem érlett egyet, a párt — Deák Gyula — meg a tagság is belátta, hogy nem volt helyes az addigi gazdálkodási forma — a pontrendszer nem vált be. S a tagokat egyáltalán nem ösztönözte a jó minőségű munkára. Ezért 1946 őszétől kezdve II. típuson működtek tovább. A szövetkezet ettől az időtől mindjobban szilárdul és gazdagodik. Egyre-másra kérték felvételüket közéjük a dolgozó parasztok, úgyhogy 1949-ben, amikor a III. típusú szövetkezeti formára tértek át, csaknem százan voltak. 1947-ben lovat és kocsit vettek a feketeériek. A következő évben ismét vásárolnak igavonó jószágot: két ökröt és két lovat. Igavonón kívül egyéb állata már a megalakuláskor is volt a tagoknak. Majd mindegyiknek tehene, kocája (még hozzá egy helyen, a volt uradalmi istállóban elhelyezve) — csak az nem ment át a közösbe. Erre a hibára Rákosi elvtárs hívta fel figyelmüket. — Mennyivel jobb lenne, ha a 30—40 ember helyett mindössze kettő végezné naponta a tehenek etetését, gondozását és fejését — mondotta nekik, mikor 1949 januárjában Feketeéren járt. — Hogy mennyire igaza volt Rákosi elvtársnak, másban is, amit a jószágtartásról mondott, azt nem sokkal később magunk is beláttuk — emlékezik vissza Tobai elvtárs. — Még abban az évben 100 sőrét hizlaltunk és 20 tehénnel, valamint 20 kocával egészítettük ki a közös ál- latcillományt. gazdálkodás legfejA szövetkezeti lettebb formájára áttérve, a fé- keleériek közösségüknek a Lenin nevet adták. Nem váltak méltatlanokká a nagy forradalmár nevének viselésére. Amióta a sarkadi járásban létrejöttek a szövetkezetek, az elsőség azóta is majdnem mindig az övéké, Tavasszal csak az újszalontal Béke TSZ. előzte meg a sarkadi Lenin-t. De ők így is büszkék eredményeikre. Ahogy számolják — a háztáji jövedelmet is beleértve —* csaknem 50 forint volt tavaly a munkaegységenkénti jövedelem. A szövetkezetben általános az, hogy 1400 forint egy-egy tag havi keresete. Szilágyi Sándor elvtársnak — a szövetkezet juhászának — a múlt évben 2000 forint jövedelme volt havonta. Szilágyi elvtárs a megalakuiái után hat évre lépet a tsz-be, d« az a véleménye: «— Ilyen keresete nemhogy az uradalmi cselédeknek nem volt, de ma sincs még a középparasztoknak sem. A feketeériek most szövetkezetük megalakulásának tizedik évének tavaszán megfogadták: még nagyobb lekesedéssel dolgoznak azért, hogy életüket szebbé tegyék — hogy az eddiginél sokkal meggyőzőbben mutassák meg a közös gazdálkodás fölényét iBaráfh)
