Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-12 / 60. szám
1955 mániás 12., szombat ViUai&aiak Héjte Kezdjük meg a vetést! f assan ugyan, de közeledik a tavasz. Eltűnt a hó, s most már csupán egy-két nap választ el bennünket, amit mindannyian nehezen várunk — a vetés kezdésétől. Dolgozó parasztjaink nap nap után ügyelik az egyre jobban szikkadó talajt. >: Elbírja-e már a gépet, meg az állatot?« — szorong bennük a kérdés, amint rálépnek a párát lehelő földre. »Egy kissé így is el vagyunk maradva, tovább nincs mit késlekednünk« — ez a nézet lett úrrá községeink egynéinelyiké- ben. Ennek nyomán megtöbbszöröződött az előkészület lendülete, különösen az egyik legfontosabb tennivalóhoz, a tavaszi búza vetéséhez. Több községben már mind széjjel vitték az odaszállított vetőmagot. S ha az kevésnek bizony u t eg . más között cseréinek a termelők. Volt, akinek maradt a tavalyi termésből és szívesen ad az arra rászorulóknak. Mint már több esetben, úgy most is megnyilvánul a termelőszövetkezetek segítségadása. Számos szövetkezet követi a békéscsabai Kossuth TSZ példáját, amely több mázsa tavaszi búzavetőmagot kölcsönzött, vagy adott cserébe az egyéni termelőknek. jisszességében sajnos, nem így U néz ki a kenyérgabona vetésének pótlása. A Mezőgazda- sági Igazgatóság jelentéséből kitűnik, hogy a megye községeibe kiszállított vetőmagnak alig egyharmadát vették eddig igénybe a dolgozó parasztok. Hogy miért ,néni többet? — sokan nem akarnak vetni, mégpedig »meggyőződésből«. A kulákok híresztelésére ugyanis az a nézet kelt lábra, hogy a tavászi búza vetésének az ideje már elmúlt. »Csak feleslegesen tesszük a vetőmagot a földbe« — mondják egyeseit. Kétségtelen, korábban vetve a kalászosok is többet teremnek. A késői ve léssel leszűkül a tenyészidő — nem fejlődik ki eléggé a növény és gyengébb lesz a termés. Március közepén azonban még nincs elkésve a tavaszi búza vetése. Az igaz, hogy nem terem annyit, mint a hónap elején vetve, de altkor is több keny erünk lesz, "mintha elhanyagoljuk a hiányzó őszi búzavetésünknek a pótlását. Az okosabbjai persze tudják, hogy a növény fejlődése meggyorsítható'. Mégpedig az egyre jobban elterjedő új módszer — a jarovizálás által. Jarovizált magot Ma, a kultúrházban: Szebek András begyűjtési miniszter előadása »A békéscsabai munkásság és szegény parasztság helyzete a Horthy-korszakban« címen Szo- bek András begyűjtési miniszter előadást tart Békéscsabán a Balassi KuUúrházban. Az előadás ma, szombaton délután 6 órakor A szövetkezetiek boldogulásáért A »Harci Nap« röpgyűlésén a Kondorosi Gépál omás több dolgozója felaján'ást tett. Kondacs György traktoros vállalta, hogy április 4-re 70 kát. holdon végzi el a mélyszántást. Valach Pál április 4-re a gépállomáson léA Minisztertanács újabb rendeleté kimondja, hogy az az általános jövedelemadó fizetésére kötelezett személy, aki az 1955. év első napján használatában volt földterülettel április vévetni annyit tesz, mint rendes magot két-három héttel előbb vetni. Az osztály ellenség aknamunkája, felbujtó tevékenysége egyre jobban fokozódott az elmúlt napokban. A Központi Vezetőség március 2—4-i ülésének határozata ismét szertefoszlatta a lcu- lákoknak »boldogabb jövőjükről« elképzelt reményét. Tehetetlen dühükben megtöbbszöröződött erővel igyekeznek gátolni a dolgozó parasztok jobb megélhetését. Szomorú dolog, de »agitáció- jukat« elősegíti, hogy pártunk legújabb határozata még nein jutott el mindenkihez a maga valóságában. Sokan a falvak egykori kiszipolyozóinak, heréinek szájából hallják először — természetesen elferdítve — a politikai és gazdasági életünk hibáinak megszüntetéséről hozott határozatot. T?z a magyarázata annak, " hogy egyik-másik helyien elkedvetlenedés jelei mutatkoznak a dolgozó parasztok körében. Arról beszélnek: »nem érdemes vetni« — meg hogy »legjobb lenne megszabadulni a földtől«. So ős Gábor né mezőgyáni dolgozó parasztasszony kereten kijelentette: ha tavaszi búza vetésére kötelezik, visszaadja a földet — azt a 10 holdat, amit 1945-ben a földosztáskor kapott ! Pártunk határozata világps és érthető a mezőgazdaságra vonatkozóan : könyörtelen harc a kulákok, a falu kizsákmányoló! ellen, és egyre jobban fejleszteni a dolgozó parasztság jólétét elősegítő termelőszövetkezeti mozgalmat. De nem az egyénileg termelő kis- és középparasztok érdekeinek semmibevevésével. Ezt számos példa bizonyítja. Mind több és több traktor szánt a dolgozó parasztok parcelláján; az áíiarn az egyénileg gazdálkodókkal is kedvezményes feltételek között termelteti meg az ipari növényeket; ha kötelezően írja is elő, de biztosít vetőmagot a kenyérgabona vetéséhez stb. tizeknek magyarázásával —a G határozat helyes ismertetésével verjék vissza pártszervezeteink és tanácsaink a kulákok mesterkedéseit. Szilárdítsák meg a dolgozó parasztok termelési kedvét, tegyék lehetővé, hogy községükben kés'ekedés nélkül kezdődjön meg a vetés — a gazdag termés egyik legfontosabb előfeltétele. csabai zeneiskola ének- és zenekara ad műsort. Az előadás szünetében megnyitják a munkásmozgalmi kiállítást, melynek anyaga fényképekbe^ és írásos dokumentumokban idézi a Hort- hy-korszak népel'ejnes politikáját. pék szíjjavítási munkáit végzi el. A gépállomás dolgozói nagy lelkesedéssel vállaltak részvételt a március 15-től április 4-ig tartandó fel szabad u'ási műszakon. géig a földműve'ésügyi miniszter engedélye alapján működő termelőszövetkezetbe be'ép, mentesül a bevitt földterület után 1955. évre kivetett általános jövedelemadó fizetése alól. / A muronyi Alkotmány Termelőszövetkezetben a múlt év tavaszán örömmel fogadták a kihelyezett agronómust. De az agronómusnő magatartása nem sok idő múltával gondolkozóvá tette a tagokat. Gál Istvánná egyre inkább visszaélt bizalmukkal. Reggel 8—9 óra tájban érkezett és déli 12 órakor már távozott — ment a vonatja, amelyről a világért sem maradt volna le sohasem. — Minek maradnék? Ugyan mit is tudnék csinálni? — válaszolta, ha ezért kérdőre vonták. De párórás kintléte alatt \ is „csinált“ ő éppen eleget. A végén még az elnök sem tudta, hol a feje, helytelen intézkedésével úgy megzavarta a rendet, ősznél tovább nem is tűrték —■ menesztették. — Na, ezután jobban megnézzük, ki osztogassa nekünk a tanácsot — vélekedtek a szövetkezet tagjai. S ha „külsőleg“ megfelelőnek is találták, valamelyest csak tartózkodóan fogadták Földesi Istvánt, a második kihelyezett agronómust. — Hátha ez is olyan lesz — mondogatták egymás között. Ez a bizonyos agronómuscse- re október elején történt. Azóta eltelt néhány hónap. Az új szakember megmutathatta, hogy mit tud. Meg is mutatta — már az ősszel. S a szövetkezetiek azóta egyre jobban megkedvelték, szívükbe zárták a fiatal agronómust — Ez talál magának elfoglaltságot kora reggeltől késő es- (tig — mondják dícsérően a tagok. De nem ok nélkül. FölJó a termelőszövetkezet Tizenöt hónapja hagytam ott a mezőtúri Petőfi Termelőszövetkezetet, ahová 1951 februárjában léptem be. Először hárman dolgoztunk a szövetkezetben: éde&apám, bátyám meg én. Bátyám az nem sokáig dolgozott, mert 1951 őszén behívták katonának, azután ketten maradtunk édesapámmal. Majdnem három évig dolgoztam a szövetkezetben. Már az első évben láttam, hogy érdemes itt dolgozni, mert, ha mindent számolok, havonta ezerötszáz, ezerhatszáz forintot kerestem. Első évben csak hét hónapot dolgoztam és 265 munkaegységet teljesítettem. A második évben már 400 munkaegységem volt. A legutóbbi évben a tehenészetben dolgoztam. Itt már 700 munkaegységet teljesítettem. Kaptam 18 mázsa búzát, 12»mázsa kukoricát, 9 mázsa árpát, 4 mázsa heredarát, 80 kg rizsát, 20 kg cukrot, 1 mázsa káposztát, 2 szekér szalmát, 80 kg szilvát. Pénzt összesen hétezernyolcszáz forintot kaptam. Ezenfelül kaptam a télen 400 forint prémiumot a jó munkámért. Ezért nagy öröm számomra a Központi Vezetőség határozatának az a része, hogy a jövőben még több gondot fordítanak a termelőszövetkezetekre. Il.mdzsur Imre tizedes Békéscsaba desi Istvánnak is volt némi része abban, hogy a tagok összterületük 43 százalékán vetettek kenyérgabonát az ősszel. Még pedig idejében és jól előkészített talajba. Persze, nem ment minden a maga rendjén. I A mélyszántással már baj volt ; — nem tudták befejezni az ősz- I szel. A traktoroknál volt a j hiba. A három közül legtöbbször csak egy dolgozott. Az ag- | ronómus gyakran felhívta a Mezőberényi Gépállomás figyel- i mét, de nem sok eredménye lett. Hogy ne maradjon szántat- lan föld tavaszra, a télen is többször kérte a gépállomást: adjanak ki gépet. A „javításból“ azonban nem voltak hajlandók kimeneszteni egyet sem. Pedig a dombosabb részeken lehetett volna szántani januárban is, meg februárban is. S ha Földesi István kérése teljesül, nem főne most a feje — de a szövetkezetieké sem —, hogy a tél elhúzódása miatt, mikor készítik elő a talajt a tavasziak alá. A tél folyamán persze, nemcsak a szántás sürgetésére szorítkozott a kihelyezett agronő- mus ténykedése. Mindig talált magának valamit, amiről jónak látta, hogy elbeszélgessen a tagokkal. Nem helyeselte például azt, hogy a teheneket egyformán abrakolják. — Sokkal jobb lesz, ha a több darát, a több tejet adó tehenek kapják — mondogatta a tehenésznek. Cselovszki János pedig olyasféle ember, aki nem zárkózik el az okos szó elől. Szívesen fogadta Földesi Istvánnak azt a tanácsát is, hogy a kedvezőtlen körülmények — régi, szűk istállók — miatt hogyan oldja meg az egyedi takarmányozást. A teheneket aszerint csoportosította, ahogy tejelnek. A többiektől elkülönítve takarmányozza a vemheseket. Az eredmény nem Szögi Antal szerencséje Szögi Antal gépész- technikus a Gyulai Köröntnél. Szorgalmasan végzi munkáját. Tudja, hogy minden erőfeszítés, amit a közösség érdekében végez, az ő életének, családjának útját is egyengeti. Az üzem munkájáról beszélgettünk, de egy szió- val sem említette, milyen nagy öröm érte a napokban. Munkatársai figyelmeztetnek erre. A Negyedik Békekölcsön második sorsolása alkalmával 50 ezer forintos nyereménnyel húzták ki a 25805-ös. sorozatú, 28. számú kötvényét. — Annakidején örömmel jegyeztem — mondja —, mert tudtam, hogy visszakapom, mint az előző években jegyzett Ötéves Tervkölcsön kötvényeit. Azokat már mind kihúzták névértékben. Arra azonban nem gondoltam, hogy nagyobb összeget is nyerhetek. Totózni sem szoktam — magyarázza, mintegy tisztázva magát, hogy nem számol sohasem könnyen szerzett pénzre. Amikor megjelent az újságban a sorsolás jegyzéke, felesége mindjárt észrevette, hogy nyertek. Gyorsan felhívta fér. jét és közölte vme a váratlan eseményt. — Nincs nékem olyan szerencsém — vetette oda. Amikor megjelent a hivatalos jegyzék, mégis izgatottan kereste: vajon, megtalálja-e saját számát. Igaz lenne-e, hogy nyert ? Igaz volt. felkeresték tehát feleségével együtt az Országos Takarék- pénztár gyulai fiókját. A pénz egy részét felvették, na. Legtöbb tennivaló az állattenyésztésnél akadt a mezei munkák előkészülete körül. Minden eke, fogas, vetőgép és egyéb szerszám rendbehozásáról saját maga is meg akart győződni. Esténként Tóth Jánossal, a tsz elnökével a helyes munkaszervezetek kialakításán törték a fejüket. A tervet felbontották brigádokra, majd munkacsapatokra. Még azt is megszabták már jó előre, hogy melyik fogat, hol és milyen kiterjedésű területen végzi a munkát — a simítózást, a fogasolást, a vetést, az ekekapázást és a hordást. Néhány héttel ezelőtt már a maradt el. A nemrégen még í literes fejési átlag néhány hónap alatt 6—7 literre emelkedett. Változtatni való a sertéstenyésztésnél is volt, de itt már nehezebben ment a dolog. Pi- kó László és Varga Mátyás ügyet sem vetett az agronómus szavára. Persze, a munkájukat egyébként is hanyagul végző, a közös vagyont fosztogató tagok kiebrudalásával, néhány nap óta a 246 sertés gondozása, takarmányozása és elhelyezése is megváltozott. A tavasz közeledtével egyre több tennivalója került Földesi Istvánnak határban is megindult a munka. Őszi búzájukból 10 holdat trágyáztak felül baromíitrágyá- val és komposzttal a szövetkezet tagjai. Püski Gábor traktoros is letörlesztett néhány holdat a szántatlan területből. A munkák zöme természetesen még csak ezután kezdődik. Ezt a kezdést várja most nehezen Földesi István. Jól tudja, hogy a tavaszi és az utána következő munkáknál tehet csak igazán sokat a szövetkezetiek boldogulásáért. Baráth László seje gyobbik részét pedig betették takaréKbe- tétkönyvbe. Hogy mire is költik a nyeremény ösz- szegét? Fiatal házasok és ilyen helyen akad bőven vásárolni való. Régi vágyuk teljesül — ezt csak motorosok értik meg igazán —, a férj motorkerékpárt vásárol. Az asszony pedig a konyha és a szoba berendezését, feisze. relését bővíti, edényeket vásárol. Özvegy édesanyjukra is gondoltak. Az egyiknek személyesen adták hírül, a másikra!; levélben írták meg a váratlan szerencséjüket. Mellékelve persze, meglepetésként egy kis pénzt is. Érdemes volt tehát jegyezni, mert a jegyzett 800 forintnak többszörösét kapta vissza e húzás alkalmával. lesz. Az e'őadás után a békésül „Harci Nap“-on vállalták vő összes cséplőgép és más géyókedvezményben részesülnek azok, akik áprilisvégéig termelőszövetkezetbe lépnek