Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-22 / 68. szám

Állami gazdaságok és gépállomások dolgostól! Segítsétek a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok munkáját! ITT A TAVASZ! Megtöbbszöröződött erővel.. A végegyházi Szabadság TSZ egyik versenytársának, a mezőhegyes! Törekvő TSZ-nek tagjai nem irigyelik az árpád­telepiektől az országos elsőséget. »Megdolgoztak érte, meg is ér­demlik« — mondják elismerés­sel. De ugyanakkor hozzá is te­szik: »Az idén megelőzzük őket.« Árpádtelep közös gazdasága már akkor olyan erős volt, hogy a tagok munkájára országosan is felfigyeltek, amikor Gyüre Pál elvtársék — ahogy elnökükről a törekvőié két általában nevezik ■— alig osztottak valamit. Ez 1952- ben volt. De nem Ss csoda. A legnagyobb dologidőben is 8 őrá tájt jártak ki reggelenként, s még magasan volt a nap, amikor már hazafelé baktattak. A változás 1952-ben történt. A kommunisták Megve­ri István elvtárssal, a párttitkár­ral az élen, felvilágosító munká­jukkal egyre jobban összeková­csolták a tagságot. Javult a fe. gyeiéin, nőtt a munkakedv, s az akkor »megyei elsővel« most már nemcsak a vezetők, de a tagok is versenyezni akartak. A múlt év tavaszától, amint eljött a mezei munkák ideje, a nap- feljötte igencsak kint találta a határban a Törekvő TSZ tagjait. Azóta csak egyszer történt meg — az aratás idején —, hogy Szentmihályi Mihály elvtárs, az egyik fogatos munkacsapatvezc- tő éppen gyűlés alkalmával szó­vá tette: »Meddig kelünk még ilyen korán?« De meg is bánta. Egyhangúlag mondta az egész tagság: »Akinek nem tetszik, ma­radjon otthon!« Annyira elszé- gyelte magát, hogy azóta sem előzi meg senki a munkábame- nésben. Jól osztottak — több mint 40 forint volt egy-egy munkaegy­ség értéke —, megszilárdult a szövetkezetük, de mégis lemarad­tak a múlt évben a »legjobbal« folytatott versenyben. Persze, nem csüggedtek el, hanem még nagyobb győzniakarással újítot­ták fel a párosversenyt. Büszke öröm tölti el Gyüre Pál elvtársékat, hqjy igye­kezetükkel lényegesen felülmúlták a korábbi eredményeket — sőt, egynémely dologban az árpádtele­piekét is. A február eleji 7,8 literes fejési átlag csaknem 12 literre növekedett március kö­zepére. A járási főállatorvos sza­vát sem eresztették el a fülük mellett, amikor az istállójukról ilyesformán nyilatkozott: »Na, ide jöjjenek hehér Illés elv­társék (vagyis a Szabadság TSZ tagj ai), ha rendet akarnak lát­ni«. A megváltozott élet új tagokkal erősítette a szövetkezetét. A ta­valyi zárszámadás óta 21-en Kjp- tek be a Törekvőbe. S amire igen­csak büszkék Gyüre Pál elv­társék: többnyire fiatalok. Meg­többszöröződött erővel látnak most hozzá a tavaszi munkákhoz — ígéretük teljesítéséhez. Eleven élet a mezőn Brezoczki György trakto­ros büszkén ül gépén. A fákkal szegett Il-es számú tanya mellett szánt a med- gyesegyházi Moravszki TSZ földjén. Sűrűn fordul a traktorral és az eke újabb és újabb barázdát hasít. A frissen szántott ugar csíkjai, mint a könyv lapjai sora­koznak egymás mellett 5 Szinte szemlátomást nő a munka eredménye. Távolabb tavaszi búzát vetnek a szövetkezetiek. A lovak egyenletes, tempós lé­pésekkel vontatják a vető­gépet, gyakran térülve-for- dulva a bódítóan friss tava­szi földön. A szembecsapó csípős szélre rá sem hede­rítenek az emberek, hadd fújjon, legfontosabb most, hogy az „élet“ minél hama­rabb a földbe kerüljön. Arszintye Andi ás, meg Csernok János fogatosok már reggel öt órakor kezdték a munkát. Vetés előtt megfo- gasolták az őszi szántást, azután elvetették a magot, végül elboronálták a beve­tett ‘területét, mire á nap eltűnt a láthatáron. Az élet megkezdődött a mezőn. A szövetkezet tagjai földjükön szorgalmazzák a tavaszi tennivalókat- A nö­vénytermesztési brigád munkacsapataiból jónéhá- nyan széles sávokban szór­ják a műtrágyát őszi kalá­szosaikra és a lucernára. A fogatosok serényen végzik az első növényápolási mun­kát, az ősziek fogasolását. A gépállomás segítségével a maghozó fű sorközi kulti- vátorozását is végzik a közös gazdái. Most már nincs helye a tétlenkedésnek — véleked­nek a tsz tagjai. Jő szerve­zett munkával s az idő ki­használásával igyekeznek mielőbb elvetni a tavasziak magvát és jó növényápolás­sal, fejtrágyázással segíteni az őszi kalászosok fejlődését. Tudják, így termelhetnek csak sok-sok mázsával töb­bet minden növényből. minden fiáihoz elfulfalluk a pár! szavát Elmondta: Nagy Lajos, a mezögj áni Lenin TSZ elnöke Akik elsők a vetésben A verőfényes tavaszi napsu­gár a földekre csalja az embe­reket, mindenfelé megkezdik a vetést. Különösen, amerre igye­keztek a vetőmag kiosztással, mint például Orosházán, pén­teken estig 72 holdat vetettek be a Dózsa, az Uj Élet TSZ és 44 orosházi dolgozó paraszt. Békéscsabán, Csifári István dolgozó paraszt már csütörtök estig elvetette az összes tavaszi búzáját, összesen 1200 négy­szögöl területen. A szarvasi já­rásban is számos dolgozó pa­raszt mutat példát: Pásztor Védjük meg hasznos madarainkat! A többtermelés a népgazdaság minden területén a dolgozók jobb ellátását szolgál­ja. Ez vonatkozik a gyümölcstermelésre is. A jó gyümölcster­mésnek feltétele a kártevők elleni véde­kezés, melyben nagy segítségünkre vannak a hasznos madarak. Az ember legjobb se­gítőtársai a férgek pusztításában. Sze­rény társaság, amely­nek életfeltétele a ro­varok irtása. Sajnos, hasznos madaraink az utóbbi Időben egy­re fogynak és egyre fogy az a segítség, melyre a gyümölcsö­sökben oly nagy s/.iKség van, f ogynak egyrészt azért, mert kevés az erdőnk az-iaőn, másrészt, mert eddig vajmi ke­veset törődtünk ma­daraink védelmével. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy ma a légfegyvereket kor­látlan mennyiségben és minden engedély nélkül árusítják, és útón-útfélen látni légiegyverrel lövöldö­ző fiatalokat, akik »boldogan« viszik va­dászzsákmányaikat, a füzérbe kötött hasz­nos madarakat. Van­nak, akik azt állít­ják, hogy a veréb nem hasznos madár, nem kár érte. Ezzel szemben tény az, hogy a veréb különö­sein költés idején rengeteg rovart szed össze fiókái számá­ra és csak elenyésző az a kár, amit tesz a gyümölcsösben, vagy más területen. Ezek után nyilvánvaló, hogy a verébnek, de különösen más egyéb hasznos madaraink­nak ilyen nagymérvű pusztulása egyálta'án nem szolgálja a gyümölcstermelés fo­kozását. Hatóságaink meg­felelő intézkedések­kel, szülőknek és pe­dagógusoknak szívós nevelőmunkával meg kell akadályozni hasznos madaraink további irtását. fogjunk össze, hi­szen mindnyájunk érdeke, hogy minél több és minél jobb gyümölcs kerüljön a dolgozók asztalára. Ur. Szer'nyi Iván, Orosháza I András békésszentandrási 3 holdas gazda egy hold és 300 | négyszögöl, id. Plesovszki György és ifjabb Plesovszki György csabacsüdi dolgozó pa­raszt 900 és 400 négyszögöl területet vetett be tavaszi bú­zával. Dicséretes munkát végez­tek az örménykúti gazdák is, Krizsán Pál 500 négyszögölön tavaszi búzát, Pribela Mihály és Szabovik Mihály 1000—1000 négyszögölön elvetették tavaszi árpájukat. Leonyid Alekszandrovics Govorov» a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának póttag­ja, a Szovjétunió Legfelső Ta­nácsának küldötte, a Szovjet­unió honvédelmi miniszterhe­lyettese, március 19-én, hosz- szantartó, súlyos betegsége után elhunyt. MINKET, SZÖVETKEZETI TAGOKAT is örömmel töltött el a Központi Vezetőség hatá­rozata. Helyeseljük és hű kö­vetői, lelkes szószólói leszünk ennek mindannyian. Saját hely­zetünkön, szövetkezetünk fejlő­désén tapasztaljuk, hogy a jó­léthez, a felemelkedéshez, a kultúrált mezőgazdasági terme­léshez csak a társas nagyüzemi mezőgazdaság adja meg a le­hetőségeket. Ezt napról-napra tapasztaljuk nálunk is, a me- zőgyáni Lenin TSZ-ben. Jobban és gondtalanabbul él tagsá­gunk, mint, amikor egyénileg gazdálkodott. Mind emellett még sok a kívánnivaló, sokat kell tennünk, hogy termelésünk magasabb színvonalú legyen. Ennek pedig egyik módja, hogy fejlődjön gazdaságunk és mi­nél több szorgalmas, munká­ját jól értő egyénileg dolgozó paraszt válassza ezt az utat, s lépjen be sorainkba. Itt a nagy munkák ideje, még több szor­gos kéz kellene szövetkezetünk­ben. Eddig azonban nem sokat tettünk azért, hogy többen le­gyünk. Mi lehet az oka? Rossz talán a kapcsolatunk az egyé­ni parasztokkal? Vagy lenéztük őket? Ez nem volt jellemző a tagságra, hiszen tavaly, de az idén is segítettük az egyénie­ket. Tojást adtunk nekik cse­rébe. Mindenki elismeréssel beszél baromfitenyészetünkről. Nem egy esetben gépekkel is segítettük őket, OLYAN BÚZÁNK VOLT TAVALY IS, hogy az egyé­niek, különösen, akik a közel­ben laktak, úgy mondták, hogy az övéké nem fia, hanem csak unokája lehet a miénknek. A szövetkezeti alapunk 1953-ban csak 65 ezer forint volt, szor­galmas munkánk eredménye, hogy ez az alap 1954-ben 312 ezer forintra emelkedett, s az ősszel már tisztahaszonból osz­tozkodott a tsz tagsága. Ez év­ben pedig még több lesz a jö­vedelem. Sok egyéni paraszt látja és tudja eredményeinket. Mi azon­ban nem beszéltünk róla! A Központi Vezetőség határozata felnyitotta a szemünket. Hírt adunk magunkról. EREDMÉNYEINKET JOB­BAN TUDATJUK ezután. Még- alig fogtunk a munkához s fel­világosításunk révén máris hat dolgozó paraszt kérte felvételét a szövetkezetbe. A meggyőző munkát még jobban fokozzuk, célunk az, hogy Mezőgyánban minden házhoz eljusson a párt szava s minél több dolgozó paraszt válassza a szövetkezeti gazdálkodást. HÍREK — Várható időjárás ma estig: f«dhő­átvonulások, sokfelé eső. Mérsékelt déíi- délnyugati szél. A hőmérséklet északon is emelkedik. Legalacsonyabb hőmérséklet pia éjjel: északon 0—3, délen 3—8 fok között. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: északon 8—11, délen 11—14 fok között. A fűtés alapjául szolgáló középhőmérséklet 4—9 fok között. — A BÉKÉSCSABAI és az Orosházi Állami Aruház dol­gozói április 4-e tiszteletére, március 21-től április 2-ig ün­nepi műszakot tartanak. A leg­jobb eredményt elért dolgozó­kat jutalomtárgyakkal jutal­mazzák. — Magyarország felszabadílá' sa címen előadást rendez a gyu­lai MSZT-szervezet, 21-én, a gyulai kultúrházban. — EGÉSZÉVI sertés beadásu­kat teljesítették Zsadány köz­ségben: Törő Imre és ifj. Simon Sándor dolgozó parasztok. — Üdvözlő táviratot küldőt! a Magyar Dolgozók Pártja Közpon- li Vezetőségének a DISZ Békés megyei küldöttértekezlete, kife­jezte a megyei ifjúság egysé­ges állásfoglalását a KV márciusi határozata mellett. — BELÉPETT a zsadáuyi Uj Barázda TSZ-be Lnpsán Imre 8 holdas dolgozó paraszt. Belépés után azonnal munkába is állt a termelőszövetkezetben. — A MEGYÉK begyűjtési ver*’ senyében jelenleg Győr megye az első, második Komárom me­gye, harmadik Somogy megye. A sereghajtók között van Heves, Hajdú és Bács megye. Békés­megye a tizenkettedik. — F® szabadulási bélyegsoro­zatot ad ki a posta április 4-re. A sorozat négy értékből áll. llatározaí a cukoiTépamag' forgalmának szabályozásáról A cukorrépamag forgalmának sza­bályozásáról most megjelent mi­nisztertanácsi határozat értelmé­répaíermeiők teljes mennyiség­ben kötelesek elvetni. A cukorgyárak, a rendel kezé­ben a mezőgazdasági iermelcezö- Bükre álló vetőgépek kapacltásá- vetkezetek és egyénileg dolgozó! nak megfelelően — állami gazda- termelők cukorrépamagot csak aj ságoK kivételével — kijelölhetik cukorgyárakkal kötött termelési azokat a területeket, amelyeken szerződés, állami gazdaságok pe- j a cukorrépamagot maguk vetik (IIP’ i í lií.ttl C7í»rr/nr!pfl alnnián pl qi ^ AA1 > A „ I A í Z — Újítási hét volt a Gyulai! Harisnyagvárban a múlt héten, j Az üzem dolgozói 14 javaslatot j adtak be, melyből 8-at már elfo­gadlak megvalósításra, keltőnek, a kísérletezése most folyik. Azj elfogadóit javaslatok bevezetése 36.426 forint megtakarítást jelent az üzemnek. dig szállítási szerződés alapján termelhetnek. A cukorrépamag gazdálkodó szerve az Élelmiszer- ipari Minisztérium cukoripari igazgatósága. A cukoripari igazgatóság a vetőmagot a cukorgyárak útján közvetlenül a vetés előtt bori­ja a cukorrépatermelők rendel­kezésére. A cukorgyárak a szer­ződésben megállapított terület nagyságának megfelelően ka- tasztrális holdanként tizennégy kilogramm nemesített, a szabvá­nyoknak megfelelő vetőmagot kötelesek a cukor-répatermelők rendelkezésére bocsátani, 9 ezt a vetőmagot a szerződéses cukor­éi az érvényes gépáilomáei díj­tételek felszámításával. Ilyen esetben a vetőmagot nem adják át a termelőknek, hanem azt maguk vetik el. Ahol a cukor­gyárak répamag elvetését nem tudják elvégezni, a répamag fel- használását ellenőrzik. Attól a termelőtől, aki nem veti el a szerződött területre kiadott tel­jes répainag-mennyiséget, az el­számolás alkalmával az átadott répamag értékének háromszoro­sát lehet bírságként levonni. Az esetleges pótvetéshez szük­séges vetőmagrnennyieéget a cu­korgyár szintén rendelkezésére bocsátja a termelőknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents