Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-15 / 62. szám

l»o5 MÁRCIUS 15., KEDD

/ára SO fillér

XI. ÉVFOLYAM 62. í>ZA;Vl

r------------------------------------^

R

ákosi Mátyás elvtárs felszólalása a budapesti pártaktíva-értekezletpn

Ma: Egy oldal 9port

k.____________________________V

V

ilág proletárjai egyesüljetek!

AZ M D P B É K É $ M E G Y E I P Á R T BIZ O T TSÁGÁNAK LAPJA

i

Március 15.

Az elmúlt 100 esztendő a magyar nép három ragyogó forradalmi tavaszát hagyta örökül. A magyar nép 1848—49-es szabadságharca volt az első tavas*, a második 1910 március 21, a magyar proletárforradaiom, a Magyar Tanácsköztársaság nagyszerű harcai az elnyomás, kizsáK- mányolás 'megszüntetéséért, a szabad és független Magyarországért. És végül 1945 április 4, felszabadulásunk napja örökre és visszavonhatatlanul diadalra vitte népünk ügyét.

Március 15 ma kettős ünnep számunkra; 107 éve, hogy az Európán végigzúgó forradalmak lángja a márciusi ifjúság vezetésével feilobbantot'a a pesti nép forradalmának tüzét. És ma 10 éve, hogy a Szovjetunió hős katonái adta szabadságunk hajnalán az ideiglenes Kormány a földreformmal törvényesen népünk tulajdonába adta ősi jussát, a földet.

A pesti nép, a márciusi ifjúság harcra kelt a zsarnoki önkényuralom, s a népet 1 üli n esi leverő jobbágyrendszer ellen, hogy kivívja a haza függetlenségét, a nép szabadságát A forradalom élén, a szabadságharcos tömegek első soraiban az ifjúság menetelt. Nevükben — Vasvári, Jókai, és a többiek nevében — büszkén írta Petőfi Sándor, a magyar szabadság lánglelkű költője, vezére: »..Mi emeltük fel először a cselekvés zászlaját..a

A pesti nép, a márciusi ifjúság megvívta első nagy harcát, széttörte a rabság bilincseit, a szabad sajtó a nép kezébe adta első gyümölcseit, a nép követeléseit hirdető 12 pontot és a »Nemzeti dab-t Nyomukban a nemzet talpra állt és a forradalmi megmozdulások megrettente! t,-,k a bécsi udvart.

A pozsonyi országgyűlés teljesítette Kossuth követeléseit, megalakult az első felelős magyar kormány, kimondták a job- bágyfelszabadulást, közteherviselést, n saHó- és vallásszabadságot.

»A zsarnokok azonban ahogy Kossuth figyelmeztette az az országot — csak addig tűrik a népszabadságol, amíg nem ér. zik elég erősnek magukat, hogy azt elvegyék.« Az európai forradalmak tüze kihunyt és az európai reakció szövetkezve a magyar nép belső ellenségeivel, megindította támadásait a magyar nép szabadsága ellen.

Egy emberként szállt síkra a magyarság a szabadságát fenyegető e'Ienség ellen. Ezrével és ezrével jelentkeztek a fiatal honvédseregbe. A szabadságért és függetlenségért küzdő honvédsereg kiállta a tüzpróbát — amerre haladt, mindenfelé fényes győzelmiek jelezték útját. lsaszeg, Vác, Nagykálló, Komárom, harcuk egy'-egy diadalmas állomása, Damjanich vörössipkásai, Bőm apó tüzérei csodákat műveltek.

A szaliadságharc népünk nagyszerű erőfeszítései, önfeláldozó

küzdelme ellenére is elbukott. Görgey 1849 augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert. »A forradalom elbukásához nemes ik a cár és az osztrák császár együttes erőfölénye, de az akkori nemzeti összefogás későbbi meggyengülése is hozzájárult. A vereséget főleg idegen reakciós erők okozták, amelyek a magyar nép belső ellenségeinek külföldről főttek segítségére« — mondotta Rákosi elvtárg a bukás okairól.

l>e a szabadságharc eszméit nem lehetett elaltatni többé a nemzet szívében. A XIX. század második felében a munkásosztály vette kezébe és emelte magasra a márciusi eszmék, Petőfi és Kossuth harci lobogóját. Az 1. világháború után a Nagy Októberi Szocialista forradalom példájára a munkásosztály vezetésével népünk újra kezébe vette sorsa intézését. 1919 március 21- én a Tanácsköztársaság kikiáltásával 48 óta először újra szabad, független lett a magyar. A külső és belső ellenforradalmárok azonban ismét összefogtak a szabad proletár-állam megdöntésére. A reakciós külföldi túlerővel és a belső árulókkal szemben elbukott az első proletárdiktatúra.

Horthy ugyanolyan kegyetlenül és véreskezften torolta meg a proletárdiktatúrát, mint a szabadságharcot Haynau. Veszprém környékén, Siófokon, Orgovány- nál százával akasztották M és temették el élve a kommunistákat. De a legsötétebb elnyomatás éveiben is magasra emelte a Kommunista Párt a nép felszabadításáért, a haza függetlenségéért folyó harc zászlaját. A harcban nem maradtak hátra, mint márciusban, most sem a fiatalok. A magyar ifjúság hősei, a magyar nép szabadságáért vívott küzdelem mártírjai, Sallai Imre, kürst Sándor, Lőwy Sándor, Schőnhercz Zoltán, Ságvári Endre, Kulich Gyula, Kilián György és sohm mások.

Népünk szabadságáért vívott harca a Szovjet Hadseregnek a német fasizmusra inért megsemmisítő csapásával aratott diadalt. 1945 április 4-én felszabadult hazánk. A Kommunista Párt vezetésével a munkásosztály, dolgozó népünk egy évtized alatt valóra- vállotta a márciusi forradalom eszméit. Országunk független, szabad lett. Dolgozó népünk birtokába vette a földet, az üzemeket, bányákat, bankokat Alkotó erejéről, építő munkánk nagyszerű eredményeiről beszélne* büszke alkotásaink: Sztálinváros, Kazincbarcika, lnota, TiszalöK, s szépülő, gazdagodó életünk.

Ifjúságunk méltó akar lenni a márciusi fiatalok, a Tanácsköztársaságért és a Horthy elnyomás eben harcoló ifjú kommunisták örökségeihez. Féltve őrzi ezt az örökséget. Egységesen követi a márciusi eszmék nagy zászlóvivőjét, a Magyar Dolgozók Pártját.

Marsi Gyula, DÍSZ MB

Szilárd egységben a szocializmus építésének útján

4 meggyei pártaktíva-ülés vitája

Lapunk vasárnapi számában közöltük a megyei pártaktíván elhangzott beszámolót, melyhez számosán hozzászóltak. A hozzászólásokban kifejezésre jutott a párt igazságáért, a párt határozatainak megvalósításáért, a helyes, igaz ügyért való harc. Valamennyi megnyilvánulás azk tükrözte, hogy pártunk politikáját a falvakban és városokban a párt katonái — a kommunisták — 8 a széles dolgozó tömegek lelkesedéssel fogadták. Az út, melyet a párt megjelölt, helyes és félreérthetetlenül világos és ennek megvalósításáért töretlen akarattal küzd minden kommunista. Az aktívaülés részvevői mind-mind azzal az üzenettel jöttek a tanácskozásra, hogy tolmácsolják a kommunisták szavát: egységünk megbonthatatlan és tovább szilárdítjuk, készek vagyunk <e nagyszerű, de kemény feladat megvalósítására. Valamennyi hozzászóló 'elítélte a párt politikáját elferdítő jobboldali nézeteket, bírálatot mondtak saját munkájukról, s utaltak arra, hogy mit tesznek a jövőben, hogy e határozat valósággá váljon, hogy pártunk vezetésével népünk szilárdan haladjon a júniusi határozat, a kongresszus által megszabott úton.

Erő és elszántság, a párt erejébe vetett hit fűtött« át a hozt- zászólásokat. A beszedek, a szűnni nem akaró tapsorkán, a helyeslés, vagy megvetés mind kifejezésre juttatták, hogy pártunk hatalmas, van ereje és győz minden ellenséges, a pirt politikáÍ

ától idegen irányzat ellen. ÉWr en őrködik az elméiét, a marxi- enini tanítások felett, s mindenkor kíméletlen harcot folytat a nép érdekeit csorbító törekvések ellen — keményen és következetesen harcol az osztályéi fenség minden mesterkedése ellen.

A júniusi és a kongresszusi határozatok változatlanul

érvényesek

A hozzászólások során többek között Galló Ernő elvtárs, a Központi Vezetőség tagja is felszólalt. Tolmácsolta a megye kommunistáinak a párt Központi Vezetőségének üdvözletét, majd így folytatta: Jóleső érzéssel kell tudomásul venni, hogy Békés megye kommunistái és dolgozó népe helyesli és örömmel fogadta ezt a határozatot. Ez pártunk — dolgos népünk további egységét, a szocializmus győzelmébe vetett fiitét jelenti. Pártunk erősségét mindig az jellemezte, hogy soha nem félt beismerni hibáit, bátran a nép elé tárta azokat — mint jelen esetben, a pártban tapasztalt jobboldali Irányzatokat.

A Központi Vezetőség határozatának különös jelentősége

van — mondotta. — Szilárd elvi alapot ad ahhoz, hogy minden kommunista bátran és magabiztosan haladjon a most megjelölt úton. Kifejezésre juttatja: minden ellenséges rémhírrel, kétkedéssel szemben, hogy a júniusi és a kongresszusi határozatok érvényesek, ezek pártunk politikájának alapját képezik, és pártunk továbbra is vallja a szocializmus építését, töretlen ebben az elhatározásban, s e határozat nem egyesek, hanem pártunk, egész dolgozó népünk ügye. A jobboldali tévelygések lefegyverezték volna a pártot — mondotta — megfosztották volna attól a lehetőségtől, hogy a júniusi és a kongresszusi határozat megvalósuljon.

Kommunisták az élre

A határozat bőséges útrava- lót ad minden kommunista számára. S ezt kell a jövőben állandóan felhasználni a napi munkánkban. Majd így folytatta: A harc, ami előtt állunk, nem könnyű, de a kommunisták megszokták a nehézséget, legyűrték minden időben, legyűrték, mert ebben szorgos népünk mindig segített. Megvívjuk harcunkat a jövőben is, mert kapcsolatunk e határozat végrehajtásával még tovább szilárdul a becsületes dolgozók tömegeivel. Majd a következőket mondta:

— Sohasem felejtsék a koin- munls'ák azt az örök igazságot, hogy a népjólét emelését csak johh munkával, a termelékenység emelésével, az önköltségcsökkentéssel, szigorít takarékossággal lehet elérni. E nélkül az életszínvonal emelése csak üres fecsegés. Ezt az alapigazságot kell most a kommunistáknak alaposan megmagyarázni és tetteikkel példát mutatni, harcolni a termelés emelését gátló minden megnyilvánulás ellen.

Munkánk egyik árnyoldala volt eddig, hogy legtöbb esetben általánosan beszéltünk a termelékenység emeléséről, az önköltség csökkentéséről, de nem magyaráztuk meg alaposan, s keveset beszéltünk arról, hogy mit tud tenni egy- egy ember a maga posztján, és itt jön a párt-, DISZ-, szak- szervezet és minden tömegszervezet feladata.

Élőén, elevenen magyarázni e határozatokat, segíteni a helyszínen abban, hogy minden ember szorgalmának és tudásának teljes latbavetésével harcoljon maga és 'egész népünk jólétének további emelkedéséért.

Őrködnünk kell továbbá a törvényesség szigorú betartása

felett, de meg kell magyaráznunk, hogy ennek két oldala van. Minden dolgozó joggal várja, hogy fellépjünk érdekei védelmében, ezt megtesszük a jövőben is. De meg kell mondani, hogy a törvényesség betartása az állam felé is minden dolgozó legszentebb kötelessége. Védjük és szilárdítjuk a jövőben népünk jogait, de ki kell hangsúlyozni, hogy a jövőben is keményen járunk el azokkal szemben, akik a nép vagyonára kezet emelnek. A kommunisták számára legfontosabb feladat a jövőben a kemény és bátor fellépés, a kellő szigor és állandó leleplezés a nép ellenségeivel szemben, minden tekintetben. Befejezésül ezeket mondotta:

Néhány nap múlva itt a távasz, a földeken megindul az élet, a tavasz üde, friss szellője jár át mindent. Járja át munkánkat is ez a friss lehelet, a kommunisták e határozat megvalósításával adjanak a munkánkhoz új lendületet. Harcoljanak a Viharsarok kommunistái úgy, hogy munkájuk nyomán nőjenek és giz- dagodjanak a termelőszöveke- ze-ek, több gabona teremjen a földeken, több, olcsóbb és jobb árut adjanak az üzemek, virágozzon a kultúra és növekedjen népünk jóléte.

Megvédjük a pártot a jobboldali támadástól

A felszólalások mindegyikéből kicsendült, hogy a jobboldali opportunisták igyekeztek lejáratni a pártot és rombolni a pártvezetés tekintélyét, lazaságot vittek a párt soraiba, ennek következtében gyengült a párt- és az állami fegyelem. Marik Mihály elvtárs, a szarvasi JB titkára ezt a következőkben juttatta kifejezésre: Munkánkat az 1953. előtti időszakban a baloldali elhajlás jellemezte. Az utóbbi időben ezt elvtelen udvarlással cseréltük fel. Ennek eredménye, hogy a járásban a pártfegyelem lazulása kapcsán lazult az állami fegyelem is. Járásunk beadása az elmúlt évben, az 1952. évi beadásnak éppen a fele, szégyenkezve kell megmondani, hogy ezt a csökkentett mennyiséget sem teljesítettük az elmúlt évben. Nem azért* mert nem termett, hanem azért, mert nem követeltük meg. Békésszentandrá-wi 19 kólók közül csak mindössze efy teljesítette beadási kötelezettségét. A jobboldali opportunista álláspontok miatt a kuJál k a szemtelenség fokáig jutottak el egyes helyeken.

A jobboldali álláspont érződött abban is, hogy az utóbbi időben megnyugodtunk és úgyszólván semmit sem tettünk a mező(Fofytat&s a 2. oldalon)

V