Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-13 / 61. szám
1955 márei*»£ 13., vasárnap Rz önköltségcsökkentés textilüzemeinkben {/ikat&awk VUpi tt LSZABAD ULASUNK méltó megünneplésére textilüzemeink dolgozói bekapcsolódtak a versenybe, lelkes vállalásokat tettek egyéni és párosverseny formájában. Az üzemi bizottságok mindent ’ , „ . elkövetnek, hogy a megtett vál- j ^sportalapra fordította lások értékelve és ismertetve jtak* 3®-400 forintot pe ib ju legyenek a dolgozók széles tö- talmazásra. A jutalmazási kekentési tervet 193 ezer forinttal túlteljesítették, összesen 441 ezer forint megtakarítást értek el. Ebből az összegből 97 ezer forint igazgatói alapot kaptak, melyet részben szociális-, kulmegei előtt. Ez különböző formában történik. Munkájuk eredménye megmutatkozik a vállalatok február havi tervteljesítésében is; megyénk minden textilüzeme teljesítette februári tervét. Hiányosság azonban e versenyszakasz ideje alatt, hogy üzemi bizottságaink, valamint a gazdasági vezetők nem fogretből 20.400 forintot 74 olyan dolgozónak osztottak ki, akik az anyagtakarékosságban és az önköltségcsökkentésben eredményeket értek el. A dolgozók nagyobb része fizikai dolgozó, akik kisebb, nagyobb eredményeket értek el ezen a téren. A felszabadulási verseny ideje alatt is foglalkoznak az önköltségcsökkentéssel. A kazánházi lalkoztak kellően az önköltség- | dolgozók 1955. I. negyedévében csökkentési tervek teljesítésé- 1 0jyan újítást vezettek be a kávéi. Azt a dolgozókig lebontva, zántakarításnál, hogy azt nem termelési értekezleten helyes kat nap ajatt végzik el, halett volna ismertetni, ennek nem két nap alatt és így biz_ alapján a dolgozók versenjzvál-. tQsítva yan az üzem zayar_ latosai az anyaaíaKarekossaera , , , ,, _ , , . tálán termelese. De nemcsak es az önköltség csökkentesére a fizikai dolgozók vették ki az önköltségcsökkentésből részü, , ,, . . ,, két, hanem minden üzemrész ben, de a többi üzemeinkben is , . ..... • , , . , , u műszaki vezetője és az irodai is irányultak volna. A Békéscsabai Pamutszövőmegvan erre a lehetőség. Ebben az üzemünkben előfordul, hogy az előkészítőben a lehűldolgozók. IGEN SOK LEHETŐSÉG lőtt kopszokon taposnak a dől- az önköltségcsökkentésre gőzök, amelynek darabja 1,20 kendergyárainkban is. Ezt biforintba kerül Ebből igen sok zony^a az is' ho& az elmúlt megy tönkre naponta. A Bé- évbe" a Mezőhegyes! Kender, , , 'i- • i- ! gyárban Kardos Janos kazánkescsabai Ruhagyárban is elő- £rrjrr J.. ,, , , , u ... i futó a tuzeles előtt a pozdorfordul, hogy a szemétben fel- . , . .. ^ ,, , , . , , \ ,, , , ! jabol kiválogatta a kenderkoorso cérnákat, vagy gombokat _» . , , . , , . , . A * .. , cot, ami havonta 75 kg-ot tett lehet talalm. Az említetteken kij melynek értéke 350 forint kívül még több olyan hiba for- A gazdasági vezetők és a dúl elő, (ami nem a társadal- szakszervezetek együttes erőmi tulajdon megőrzését tűk- j vei magyarázzák meg a dolgo- rözi, hanem annak pazarlását, j zóknak, mit kell tenniök a ter- AZ ÖNKÖLTSÉG csökken- j melékenység emelésével egy- tésének nagy tartalékai van-1 időben az önköltség további nak üzemeinkben és ezeket a csökkentéséért. Nem kétséges, lehetőségeket még korántsem hogy utána dolgozóink lelkesen merítettük ki. Van azonban ' harcolnak a termelés ez egyik olyan textilüzemünk, ahol ez- fő feladatának teljesítéséért. Felszabadulási műszak zel kellően foglalkoznak és van is eredmény. A Békéscsabai Kötöttárugyárban az elmúlt negyedévben az önköltségcsökValastyán Mihályné, a Textil- és Ruházatiipari Dolgozók Szakszervezete Tér. Biz. elnöke. Evről-évre ismétlődő tennivalók foglalkoztatják a Gyulai Körönt dolgozóit. Szivattyúkat gyártanak, motorokat javítanak, ők készítik a szivattyúk úszó állásait is. A tavasz közeigése mégis új .vizet tudjanak szolgáltatni. Nagy tennivalókat ad számukra. Megkezdődött a kijavított és az újonnan elkészített szivattyúk, gépes kiszállítása az öntöző-műveshez. A Fehér-, Fekete- és Sebes-Körös partjai mentén felállítják a tél folyamán kijavított gépeket. Mindannyiuk számára nagy feladat ez. Most a felszabadulási műszak eredményeivel akarják biztosítani, hogy április 1-re minden gép a helyszínre kerüljön, ettől a naptól az öutözőteJepek feladat hárul ebben a munkában minden dolgozóra, de különösen a sztahanovistákra. Sajti Andor, Pusztabíró Károly, Marosán Péter, Puskás János most nyerték el a sztahanovista címet. A fel- szabadulási műszak ideje alatt S vábbra is meg akarják tárni eddigi eredményeiket. Több mint 300 motort és hozzávaló szivattyút javítottak ki a tél folyamán és ezzel biztosították a tervszerű munkát. Csupán a jelenlegi rossz időjárás, esőzés gátolja munkájukat, ígéretük szerint azonban ez sem lehet akadály, hogy a felszabadulási műszakban célul tűzött feladatokat április 1-re megvalósítsák. A tavasai búzavetőmag kiosztása egyes járásokban igen vontatottan halad, különösen gyenge a teljesítmény az orosházi járásban, ahol jelentős mennyiségű tavaszi búza-vetőmag áll még kiosztatlanul a terményforgalmi telepek raktáraiban. Gyengéi áll a kiosztásban Gyula város is. A szeghalmi járásban a tavaszi búza-vetőmag kiosztása pár nap alatt 76 százalékról 99 százalékra fokozódott. A gyomai járás is felzárkózott a legjobb járások mögé. A tavaszi búza-vetőmag kiosztása járásonként az alábbiak szerint alakuli % Békéscsaba város 92 Békési járás 57 Gyomai járás 96 Gyula város 14 Mezőkovácsházi járás 46 Orosházi járás 38 Orosháza város 85 Sarkadi járás 73 Szarvasi járás 57 Szeghalmi járás 99 Gyulai járás 71 Hogyan szellőztetnek? Oro ;házá), affíu'eán,«gy nagy, szép, üvegelejű épületben a Vendéglátó Vállalat népbüfét létesít. I-Iiha, hogy az üvegfalra nem terveztek ablakokat, s az ■ajtó keskeny. Nyáron, ha nagy meleg lesz, hogyan engednek be friss levegőt, talán az a 20—25 cm átmérőjű ventilátor megfe'e- lő lesz? Nem hiszem. Urbán István Orosháza, Hajnal u. 7. MN D SZ^élet A szerkesztőségtől kapott könyvből olvastam és itt láttam előttem, a hős koreai asszonyok kitartó harcát, hogy most újból felépíthessék hazájukat s békében neveljék gyermekeiket. Nekünk, magyar anyáknak azért kell dolgozni, hogy soha többéne legyen háború. Örömmel írhatom, hogy a tsz-ben dolgozó asz- szonyok most nagyobb akarattal fogtak a munkához, mint az elmúlt évben. A szeghalmi Rákóczi TSZ-ben az asszonyok 1100 kislibát nevelnek fel. Az Uj Alkotmány TSZ-ben az asszonyok a kertészetben dolgoznak, hogy az üzemi konyhát ellássák zöldségfélével. A tavasszal még több nő kapcsolódik a mezői« gazdasági munkába. Szívós Péterné MNDSZ járási elnök A szeghalmi járás minden községében megünnepelték a nemzetközi nőnapot. Szeghalmon 200-an vettek részt az ünnepségen, a megjelenteket virággal köszöntötték az óvodások. A sárréti táncegyüttes táncszámokkal szórakoztatta az asszonyokat. Kertészszigeten úttörők köszöntötték az édesanyákat. Füze/sgyarmaíou és Körösladányban gazdag kultúrműsorral szórakoztatták az asszonyokat. * 25 taggal (alakult meg az MNDSZ-szervezet az orosházi Kiskereskedelmi Vállalatnál. A jelenlévők valamennyien megvették a tagkönyvet és az emlékbélyeget. A gyű’ésen vállalták, hogy április 4-re a vállalatnál minden nőt beszerveznek a MNDSZ* szervnzetbe. Megjelent a Propagandista legújabb száma mozgalom eddigi fejlődése során felmerültek. A Propagandista márciusi számában »Népi demokratikus forradalmunk nagy Vívmánya az 1945-ös földreform« címmel Borsi Emil elemzi az 1945-ös földi- reform jellegét s annfak hatását a magyar gazdasági és politikai életre. A magyar politikai könyvkiadás fejlődését Fülöp Gábor ismerteti: Politikai könyvkiadásunk tíz éve című cikkében. Az MDP III« kongresszusa anyagai- uak tanulmányozásához közli a folydí- Irat: ^ Daczó József cikkét: A pártszervezetek és a kommunisták feladatát a Hazafias Népfront-mozgalom továbbfejlesztésében. A cikk részletesen foglalkozik a pártszervezetek és a népfront-bizottságok, illetőleg a tömegszervezetek és a népfront-bizottságok helyes viszonyával, elemzi azokat a hibákat és helytelen nézeteket, amelyek a Hazafias NépfrontVisszanéztem rá. Villogó, tej- tyós-ínádas, gyárkéménytől kor- fehér foggal kacagott, s nagy fa- mos Csabám!... A városszéli Mer-« kete szemét tágranyitotta; kirrAszövőgyár kapujánál sárgaké— Idefigyelj, kisfiút pű munkások áesorognak kopott — Inkább az ágat ügyeld, mart kék ruhában, s összehúzott A két öreg láthatólag nem bor- gyönoveu-tiszta leveső na™ n,„v IePottyansz és fuccs * rókatánc- szemöldökük a!« élesen fürkészdozott ilyen lázadó gondolat«- fvugflo^a hor föUaTndmf ~ kiáItottam ™sza- nek mmket. Teherauto^agte su- kat abban a nercben- meaadóan i *-ontotta, el mind- Apám a fejét csóválta dünv- ró, krakogtato por nyeli el okét... itat aonan a percnen megaooan, nyajunkat par pillanatra. Mint- nvöcte- A tunvftó melegben, a félig cse, rePe * J«»«*« « kapitalizmusban és • ’ ",r>n * «* ® ® . I . /itinnial vÍ7cíi«ília a 1ra. AZ ELSŐ PRÓBA (3i>> rta: DEH EiNüRfc Molnár Imre: A tanácsok tömegszervezeti feladatairól címmel írt cikket. Faragó Jenő: Munkában a Gödöllői Községi' 'Fánács című cikke beniütätjü, hogyan alakul ki egy községi tauács és ti lakosság közötti jó kapcsolat. Szabó László cikke: A hivatali párt- szervezetek munkájáról — a hivatali pártszervezetek sajátos feladataival foglalkozik. Vérles Imre: Harcoljunk a bírál at-őnbf- rálat hatékonyságáért és torzításmente* alkalmazásáért című cikkében foglalkozik p bírálafc-önbírálat szerepével a párt életében a szocializmus építéséért vívott harc idején, azokkal a jelenségekkel, amelyek a bírálat-önbírálat helytelen értelmezéséből fakadtak nálunk az utóbbi Időben. A népgazdaság időszerű kérdései dknű rovatban a kővetkező cikkeket közti fc ttp: Mészáros Sándor: A földművesszövetkezetek feladatai a mezőgazdasági termékek értékesítésében. Kovács Imre: A prémiumrendszerről. Marói! Ödön: Hogyan mérjük a munka termelékenységét? Válasz a propagandista kérdéseire című rovatban: Búzás József: A külkereskedelem szeláncát Minduntalan wea kellett ^etankből> ú§y éreztem, _ Ha rajtunk múhia, ezekből hozsímuló fekete nadrágban STÄÄÄtTUiSK 0,í ™ppet- . <* -ü»r 4-1 - 3*. Pa». «*** rá apámmal Hicsajgo c/.gany csap at rángatott bácsi. tipeg a sarki boltból, bokaigero ... r/ ' , ... minket vissza a valóságba.Nyoi- Apám még jobban csóválta a ezerráneú szoknyában, jobbkezét-Aj „aUa™f - ^ 111 ' ergoü- ran_)jzenL tehettek, asszonyok-!á- fejét. ben köménymagot, paprikát tart. Ikko^u^nníástSezik*!^ nyok' ®r*retek> örege,k' Nagy> ~ Nagy ldöbe telne’ nagyon V*’ 8 ba,ban hótebér zsébkea' teív’as S mÍÍ, ér- r0ügy0S P°nyvákkab * füleba' nagy időbe. dőt szorongatva görcsösen... teltük földre keréknárnnk kor- g'ott kosarakkal felszerelkőzye _ Nem máról-holnapra gon- Nagyot lüktet a szívem, aaniut mánvát A délelőttre1 hailó rec robainra indultak az országúti doltam — folytatta Pali bácsi vagy 200 méterről megpillantom, gel melege már az inget is ki- ePerfasor ellen- a tűnődést — de biztosan meg- mert hátha nagyanyám. Nem, gomboltatta rajtunk. Apám ned- Amint felkerekedve elhalad- változnának, . . vés rongyzacskót bontott széjjel: tunk hangos csapatjuk mellett, _ Nem kétlem, de nagy idő- ilyen szikár, gombolyded fajta kis túrót csomagolt nekünk édes- az e®'ik fehérszemű eperfaágai he kerülne, Pali, ha mondom. ® a fekete sz-oknyaja is sokkal anyáin, kenyeret meg néhány vaj- közül kihívóan, harsányan ránk- Vérükbe szívódott a kósza élet kopottabb, fakóbb. Az oregem- almát. ’ Jól esett eluyújlóznia a nevetett egy tizennégyéves forma — hangoztatta apám. Addig bér arca ugyan húz a 'nagykőt öregnek is a harmatcsókolta lány. Szakadt fehér ing volt raj- hányták-vetették az eszükön a apáméhoz, dé nem az mégsem: selyemtapintású gyepen. A hyár- ta és tarka-barka, bő, foltozott cigányok és az emberiség sor- nagyapám most a susogó nádaslevelek sejtelmes zizegése, a bo- szoknya, amit jobboldalán a tér- sát, amíg meg nem ragyogott sál terített fútba!Ipálya szélvonalárka-, piinpó-, bükkönyszirmok- őóig felemelt egy eperfaág. Nád- a messzeségben, a fák koronája lanÄl lengeti a kaszát saruban, tói tarkái ló csatornapart, a nyá- szálkarcsú, sudár teremtés volt. felett a csabai nagytemplom csil- w>, feher gatyaban, sötétkék Kori párától hullárazani látszó vég- Vékony, de formás, feketére- laga. Különös-különös, ezüstfá- fővel a derekán vágya a bur- telen mező, s a mozdulatlan sült keze pajkosan lendült fe- tyolos i-emegc'st borított rá a hun Ían kutyatejet, jankofuvet, vad- eperfa-sor látása kisimítgatta sze- lénk: egy eperszemet dobott a ti kékség. * herét, műnk körül a ráncokat, s a kormányunkra. Porfe!leges, vályogházas, szity- (tolytatjulc) Inának alakulását. A cikk részletesen foglalkozik Magyarország külkereskedelmét meghatározd tényezőkkel. E rovatban közli még a folyóirat v\agy Ernő cikkét: A demokratikus centralizmus és a kettős alárendeltség cím- Imél, s az erkölcsi-politikai egységről folytatott vita szerkesztőségi vltazárő cikiél. Nemzetközi kérdések című rovatban Göinőri Endre: Egy hónap a külpolitt- nem Ő mégsem, nagyanyám nem kában címmel ad összefoglalót február liönap legfontosabb nemzetközi eseményeiről. A prcpngandtslamunka tapasztalataiból című rovatban Balyó Mária elemzi Egy propagandistatanácskozás tanulságai című cikkében a Pest megyei alsó- fokú propagandista szemináriumvezetők tanácskozásának tapasztalatait. A rovatban jelenik még meg Molnár 'Endre: A politikai gazdaságtan-oktatás néhány kérdéséről című cikk»: és a párt- oktatás hírei. A propagandisták leveleiből közű » folyóirat Gál Béla levelét »A bevezet «cl ö!adásokról« címmel.
