Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-09 / 57. szám
19"» má-ciws 9.. szerda Hét*« (Folytatás a 2. oldalról.) gatással mellőzi a legfontosabbakat, a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének kérdését, be .y te! énül magyarázza a munkás-paraszt szövetség szerepét, elhallgatja a munkásosztály veze főszerepének fontosságát e szövetségen belül. A jobboldali elemek a párton kívül és a párton belül jeladásnak tekintették e cikket, és romboló módon kezdték támadni a párt helyes politikáját. Ilyen jelenségek voltak tapasztalhatók több újság — köztük a Szabad Nép — szerkesztőségében, s az irodalmi élet területén is. Nagy. elvtárs, a Minisztertanács elnöke, valamint egyes gazdasági, párt- és szakszervezeteink nem törekedtek a munkás- ász tály mozgósítására, a termelési tervek teljesítése és túlteljesítése, az ipar minőségi mutatóinak megjavítása, a* munka termelékenységének emelése, az önköltség csökkentése, a technika jobb kihasználása érdekében. Ellenkezőleg: Nagy élvtárs és néhány más elvtárs a minisztériumokban, a sajtóban (mindenekelőtt a Szabad Népben) olcsó, demagóg ígéreteikkel megtévesztették a munkásosztályt, a megnyugvás, a sültgaianibvárás hangulatát terjesztették a munkásosztályban, alkalmazkodtak a munkásak elmaradott rétegeihez és ezzel a bomlás bizonyos elemeit vitték be a munkásosztályba. Az ipar 1954. évi nem kielégítő munkájának fő oka ebnen áll. Több minisztérium és a Minisztertanács munkájában az a helytelen és káros opportunista , gyakorlat terjedt eí, hogy abban az esetben, ha a vállalatok nem teljesítették a tervet, akkor az év folyamán több esetben is csökkentették tervüket, ahelyett, hogy mindent megtettek volna az elmaradó vállalatok felzárkóztatása érdekében, és mozgósították volna a munkásokat a terv feltétlep teljesítéséért,, ,a:, munka termelékenységének emeléséért fo.yó harcra. V. A Központi Vezetőség — figyelembe véve, hogy minden előrehaladásunk fő akadályát a jelenlegi helyzetben a megnövekedett jobboldali veszély képezi — a következő kben állapítja meg pártunk soronkövetkező fő feladatait; 1. Pártunk alapvető feladata — a ILI. pártkongresszus határozatának megfelelően — a szo- ciaiizmus építése, a szocializmus alapjainak lerakása hazánkban, fc cél elérésére következetesen érvényesíteni kell pártunk fő irányvonalát, -a szocialista iparosítás politikáját, biztosítva a nehézipar fejlesztésének elsőbbségét a népgazdaságban. A szocialista ipar, benne mindenekelőtt a nehézipar fejlesztése erősíti elsősorban a szocializmus anyagi alapjait. Az országunk szocialista iparosításáért vívott harcban szem előtt kel! tartani hazánk gazdasági adottságait, nyersanyagforrásaink jobb kihasználását. A szocialista iparosítás politikájának következetes megvalósítása elengedhetetlen feltétele a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, amelynek fő útja a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a dolgozó parasztok önkéntes szövetkezése révén. Ennek érdekében pártunknak, államunknak, hatalmas, segítő, nevelő, szervező, felvilágosító munkát kell végeznie a falvakban. Egyidejűleg pártunk s államunk változatlanul támogatja az egyéni eg gazdálkodó dolgozó parasztságot gazdasága lehetőségeinek jobb felhasználásában, termelése növelésében az anyagi érdeke'tség elve alapján. El kell érni, hogy a párt és a kormány hathatós segítsége, s a falu dolgozó népének mozgóa Magyar Dolgaiéi» a politikai ; eítása révén végrehajtsuk pártunknak a mezőgazdaság fellendítésére hozott határozatait. 2. A szocializmus alapjainak lerakásáért vívott harc, a szociaI lizmus építésében elért sikerek biztosítják a dolgozó nép élet- színvonalának következetes eme- [ lését, a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális viszonyainak állandó javulását, ami mindig pártunk politikájának fő célja volt és fő célja marad. Az 1953. évi júniusi központi vezetőségi ülés j nagyjontosságú határozatait pár- j tunk eme fő célkitűzése megvalósítására következetesen végre kell hajtani. A dolgozó nép élet- színvonalának következetes emelése megköveteli, hogy szakadatlanul növekedjék mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés, emelkedjék a munka termelé- 1 kenysége, csökkenjen a termékek I önköltsége, hogy határozott harc t folyjék az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában a legszigorúbb takarékosság érvényesítéséért, a munkafegyelem hely- reáiiításéért és megszilárdítása-* ért, valamennyi állampolgári kötelezettség (adófizetés, beadási kötelezettség stb.) pontos teljesítéséért. 3. Biztosítani kell, hogy az 1955. évi terv keretében a szocialista ipar termelése 1954-hez kéJ pest 5.7 százalékkal, a mező- gazdaság termelése pedig 7.3 százalékkal emelkedjék. Biztosítani kell, hogy a széntermelés 4 százalékkal, a vaskohászat termelése 4 százalékkal, a villa- ! mosenergiatermelés 10 százalék- ! kai növekedjék az elmúlt évhez képest. Biztosítani kell a köz- j szükségleti cikkek termelésének ! jelentékeny növekedését. Az egy főre eső termelést az iparban az elmúlt évhez képest 3 9 százalékkal kell emelni, az önköltséget általában 3 százalék- I kai kell csökkenteni; általában | 2.3 százalékos anyagmegtakarítást kell elérni. .Mintegy 9 milliárd forintot kell 1955-ben beruházni, s 4,8 milliárd forintot kell felújításra fordítani. A nemzeti jövedelemnek 8,4 százalékkal kell emelkedni 1954-hez képest. Az elkövetkezendő hónapok legfőbb fe adata, szakadatlanul, dek ád ról-de k ádra, hó napról -bő- napra teljesíteni a terv minden előírását. A párt-, állami és gazdasági szerveknek mozgósítaniuk kell minden erőt az 1955. évi népgazdasági terv teljesítésére és túlte jesítésére. (Mozgósítani kell a majdnem kétmillió főt számláló szakszervezetek hatalmas tömegeit, a DISZ lelkes fiataljait, a Hazafias Népfront kibontakozó erőit, az MNDSZ-t és valamennyi tömegszervezetet e célok e’érésére. Mindenütt a kommunisták legfőbb kötelessége, hogy a terv teljesítésében, és túlteljesítésében az önköltség csökkentésében, s a termelékenység eme ésében példamutató magatartást tanúsítsanak. A Központi Vezetőség megái api íja, hogy a népgazdasági terv megvalósításánál egyaránt döntő úgy a mennyiségi mutatók teljesítése, mint az előírt növekvő termelékenység s csökkenő önköltség feltétlen biztosítása. 4. A Központi Vezetőség meghízza a Politikai Bizottságot, hogy a 111. pártkongresszus határozatainak szellemében dől-1 gozza ki a második ötéves terv rész’etes irányé veit. Vegye ennél figyelembe a nehézipar és i ezen belő' a termelőeszközök Párfia Központi VezeNIségéitek határozata helyzetről és a párt felaifatatré! termelésének elsődlegességét, a mezőgazdaság további fejlesztését és korszerűsítését, a szocializmus a’apjainak lerakását a mezőgazdaságban, valamint a fogyasztási cikkek termelésének további növekedését. Legyen a második ötéves terv hazánk további megerősödésének, népünk növekvő jólétének, a honvédelem fejődésének, a szocializmus győzelmének terve. 5. Minden erővel, teljes mértékben biztosítani kell a párt megingathatatlan eszmei, politikai és szervezeti egységét. Ennek a szilárd egységnek felülről lefelé, -V párt Po1 bikái Bizottságából, Központi Vezetőségéből kell oly erővel kisugároznia, hogy biztosítsa minden vezető pártszervnek és minden kommunistának a párt helyes politikája szellemében való egyöntetű működését. Ez a megingathatatlan eszmei, politikai és szervezeti egység kell, hogy biztosítsa a pártban az akarat- és a cselekvés egységét, s a párt vásfegyelmét. Csak ezen alapvető fe’adat sikeres megoldásával érhető el a párt és a pártvezetés tekintélyének további növekedése, továbbá az, hogy mind nagyobb lelkesedéssel, s minél egységesebben kövesse és lelkesen támogassa : munkásosztályunk, dogozó parasztságunk és értelmiségünk a ‘ párt politikáját. Tömörüljön pártunk köré az egész dolgozó nép, és egységes lendülettel vigy e győzelemre cé kitűzéseinket. 6. Megalkuvás nélküli ideológiai harcot kell folytatni a párt politikájától eltérS minden elhajlás ellen, a jelen esetben mindenekelőtt a jobboldali elhajlás elten. fel keli tárni mindenütt a jobboldali veszély gyökereit. Feltétlenül biztosítani kell a jobboldali nézetek elszigete'éséf és azok teljes felszámolását. Ügyelni kell arra, hogy a jobboldali nézetek elleni harc ne elvont módon folyjék, hanem össze legyen kapcsolva a párt mindennapi feladatainak sikeres végrehajtásával. Miközben pártunk erőteljesen küzd a jobboldali veszélyek ellen, ugyanakkor szakadatlanul folytatja a harcot a basaídaú túlzók és az állami törvényesség megsértői ellen is. Biztosítani kell a párt vezető, irányító szerepét a társadalmi és az állami élet minden területén, az állami szervekben, tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban, a sajtó, a rádió szerveiben, az irodalomban stb. Biztosítani kell, hogy pártunk központi lapja, a Szabad Nép, pártunk elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle minden elhajlástól mentesen harcoljon a párt helyes politikájának végrehajtásáért, nevelje pártunkat, pártunk kádereit a párt marxista-leninista politikájának szellemében. A többi lapoknál és folyóiratoknál is biztosítani kell, hogy valamennyit — figyelembevéve sajátosságukat és szerepüket — a párt politikájának megfelelően szerkesszék. A Központi Vezetőség kötelezi a pártszervezeteket: minden erejükkel szélesítsék és erősítsék a párt kapcsolatait a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek széles tömegeivel; erősítsék a munkásosztály vezette megbonthatalan munkás-paraszt szövetséget; Minden kommunista végezze példásan és éberen munkáját azon a helyen, amelyet a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép, népi demokratikus államunk kijelölt számára. * * * A Központi Vezetőség szilárdan meg van győződve arról, hogy a magyar dolgozók harcedzett pártjának minden szervezete s egész tagsága, a di- eső magyar munkásosztály, dolgozó népünk milliói lelkes, szívós, odaadó munkával valóra- váltják azokat a nagy nemzeti feladatokat, amelyeket e hat - rozat országunk felemelkede- sére, népünk boldogulására kitűzött. Magyar Dolgozók Pr^ja Központi Vezetöäcge. I tavaszi búzán kívül tájfailáknak megfelelő, |ó minőségű Ineernamagot is kalcsöneznek a termeliknek Békés megyében, a szarvasi járás kivételével jól halad a vetőmagcsere és mindenütt készen állanak a vetésre. A Békés me- j gyei Terményforgahni Vál a’at vetőmag-csoportja példás közreműködésével, hétezer mázsa tavaszi búza-vetőmagot közel két héttel ezelőtt kiszállítottuk a járásokba. Több- mint tizenöt vagon vetőmagot cseréitek be eddig, kétharmadát köicsönképpen, egy- j harmadát pedig cserében. A szeghalmi járás termelői az idén több mint ezer holdon akarnak tavaszi búzát vetni. Füzesgyarmaton, Bucsán jelentkeztek a legtöbben tavaszi búza-vetőmag cserére. A szarvasi járásban azonban patópáioskodnak, a hónap elején még csupán egy községben mutatták ki, hogy kinek szükséges tavaszi búzát vetni, ezért lassú a cserélés üteme. A kellő ellenőrzés elmulasztásáért ludas a járási tanács is. Mindenkinek érdeke, hogy minél több kenyér legyen az idén, minél többet vessenek. Ezért az állami csereakció mellett folyik a feltárás is; azok a tsz-ek és egyéni gazdák, akik felesleges vetőmaggal rendelkeznek, azt a közösségnek ajánlják fel. Gyulaváriban például 80, Endrődön pedig 15 "mázsa búza-vetőmag gyűlt így össze. Megkezdték a lueernamag-ese- rét is. A tavalyi szerződésesen termelt luoernamagot most kitisztítva, arankamentesen visszaadják vetésre a termelőknek; a különböző vidékeknek megL leiden békési, nagyszénást, békés- szentandrásé szarvasi, vagy bánkúti tájfajták magvaiból. Ezen- j kívül 80 mázsa Uieerna-vetönia- | got osztanak ki kétévi kölcsönre a termelőszövetkezetek közt. A megye tsz-ei >és egyéni gazdái már több mint száz mázsa jó minőségű lucerna-vetőmagot igényeltek. Elsőnek a mezőberényi Petőfi TSZ cserélte be gyomos és arankás lueernamagját. A legjobb alkatomkor jött az állam se- [ gítsége a gyulai Szabadság TSZnek is, amelynek tagjait nehéz probléma elé állította 245 kg erősen gyomos lucernám« yu így azonban ugyanannyi fémzárolt, kitűnő vetőmagot kapnak díjtalanul. A jó vetőmag pedig a jobb termést, tápért ékes takarmányt, s egyben a jöv mezőbb állattenyésztést segíti elő. Ifjú művészek találkozóra Érdekes találkozó volt hétfőn este a Békéscsabai Balassi Bálint Kúltúrház- ban: a Jókai Színház ifjú művészei, a középiskolai DlSZ-szerveztek legkiválóbb diákjai és a megye, írói Munkaközösségének legfiatalabb tagjai találkoztak. A lelkes fiatalok a bemutatkozáson túl egy- egy érzéssel elszavalt versen, néhány megszólaltatott lágy dallamon keresztül is megismerték egymást. A fiatal művészek, diákok arcáról olvasni lehetett, amikor Szegő Zsuzsa, a Jókai Színház tagja a János vitézből a francia királykisasszony dalát dalolta : — Mi, leányok, gyönge nők vagyunk, de erősek leszünk, ha a hazát kell megvédenünk. A Jókai Színház DlSZ-titkára, Bíró József Örsi Tóth László „Átkozott legyen“ című novelláját olvasta fel, amely egy fiatal férjről, édesapáról szólt, aki a háború zajában halottak és sebesültek között búcsúzott az élettől, sze- retteitőL A fiatalok könnyes szemmel ugyan, de keményen ökölbeszorított kézzel suttogták magukban az utolsó sorokat: átkozott legyen, aki háborút akar! Bálint Zsuzsa diáklány egy vidám verset szavait, amely mosolyt varázsolt az arcokra. Kalmár Péternek, a Jókai Színház karnagyának zongorajátéka is igen nagy tetszést keltett: gyermek operettjéből játszott részleteket. Csende Béla, az írói Munkaközösség tagja saját verseit szavalta el.- A találkozón még sok szép szavalat, dal, zongora- játék hangzott el. Mindmind arról tanúskodott, hogy a mi fiataljaink, a munkások, parasztok gyermekei nagyot és szépet tudnak alkotni. Fiatal művészeinkre szép élet vár, nem kell nyomorogniok, mint egykor költőnknek, József Attilának. Tehetségük kibontakozását segíti pártunk és kormányunk. Az ifjú művészek találkozói is erre hivatottak. A DISZ városi bizottsága uzsonnán látta vendégül a találkozó résztvevőit és egy- egy könyvvel, virággal jutalmazta az ifjú művészeket. (B-vii
