Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-01 / 50. szám
♦955 március 1.: kedd Kiválik ax eredményeivel ? Nem9 áss eszével ! A uiedgy a&egyhizi dolgozó partiztok körében is uralkodik az a nézet, .hogy a fiit az apjától sajátítja el a gazdálkodás tudományát. — Mi szükség arra, hogy a paraszt könyvből tanalja meg a földművelést? — mondják többen, s önérzettel teszik hozzá: — »Uj módszerről«, meg ki tadja miről beszélnek... Minek tv? Ahogy jó tolt az öregeknek, legyen nekünk is jó csak úgy állítható elő, ha mind fejlettebb, tökéletesebb lesz a dolgozó parasztok munkája. A homoki rész egyik gazdálkodója, Gajdács György már ennek a nézetnek a híve. Alig 30 éves, hét holdon gazdálkodik, de szomszédai nemcsak Aülőne« magatartására, hanem termelési eredményeire ie felfigyelnek néhány év óta. A többiek is szeretik a munkát, Kétségtelen, van megszí vielen- j s igencsak mindig a hstárbsB dó a régiek munkájában, de azért kissé beteg dolog mindent ágy miméini, alxjgy azt évekkel, sőt évtizedekkel ezelőtt tették. A fejlődés törvényei a mezőgazdasági életre is hatnak szorgoskodnak, ha itt az ideje, de évről-évre azt veszik észre, hogy Gajdács György földjében szebben nő a búza, erőteljesebb a kukorica és gy öt lyörköd te több a cukorrépa, meg minden egyéb, egyre több termény, hús és zsír j mint az övékében. Hogy lebet az? Hiszen a mi földünk in olyan.. — Pedig az ő földje is csak olyan homokos, amilyen a miénk nem kérnek tanácséul Pedig Gajdára György szív-e vélekednek a szomszédok, ha ' sen elmondaná nekik jó gazdáiéi gy szóba kerül. De hogy meg- j kodásának nyitját, ami oly an kérdeznék a magy arázatát, azt : egyszeri!, hogy azt urasok is megmér nem — yfiaialabbtól csak) tehetik. Mesterképző tanfolyam, kísérletezések... Már legénykorában érdeklődött] évben már miad a 400 négyszög- az isméi ellen, az új dolgok iránt.] öl napraforgót — amit vet — Ez a tanulni vágy ás csak fokozó- pótbeporzással serkenti többi erdőit benne, ahogy elszakadt ap ától és a maga gazdája lett. S nogy a fejlettebb termelési eljárásokat gyorsabban ismerhesse, meg, a múlt télen beiratkozott a meslerképző tanfoly amra. Az ott hallottakat persze nem alkalmazta vakon munkájában. Az a véleményei — Minden föld más-más tenné- szét,4.. E'-byf, hogy ami jó a kötött-talajon, az nem jó a homokon. Vagy fordítva. Ezért egy-egy eljárást maga Is kikísérletezett. Figyelemreméltó a napraforgó termelése. A 100 ti g s ögöles kis ír’e i parcel"án 10 ki ó a is több :e me;t a pótbeporzás által. Érthető, hogy ebben az mcsic. A cukorrépa-termelést a teljes területen már tavaly is a tanfolyamon hallottak alapján végezte. A bőségesen trágyázott és még az ősszel jó mélyen felszántott talajt tavasszal eimítózta. Vetés után nap, mint nap figyelte a növényt, s amikor már két levélben volt, saraboltn. Fej- trágyázott is — szuperfoszfálot, szórt ki gombolás közben. Az eredmény nem maradt él* A uem sokkal több, mint 500 négy szögölön csaknem 80 mázsa termeit. Homokos talajon ez nagyon Bzép eredmény. Az ottaniak terméseredménye ezt meg ee közelítette. Mein a „fefzsaylatant" választotta Szövetkezetünk egyik tagja. Jló- zsa Béla elvtárs nemrég óta van közöttünk. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat után — 1954 január 5-én — szánta rá magát, hogy a közösségbe lép. Addig városban dolgozott, s munkahelyén nagy jeltíinést keltett elhatározása. Dolgozótársai nem nagyon biztatták, inkább le akarták beszélni arról, hogy szövetkezeti tag legyen. — Miért hagyod itt a biztosat a hizgpjtfalanért? — mondták neki. De Rózsa Béla elvtárs nem hallgatott rájuk — s jót lette. A zárszámadáskor bebizonyosodott előtte, hogy nem a »bizonytalant« választotta. . A városban nem a szakmájában dolgozott, s mint kapus, mindössze 639 forintot keresett havonta, tízzel szemben nálunk, mint a szövetkezet kovácsa 365 munkaegységére annyi pénzt és terményt kapott, amely havi 2160 forintos fizetésnek jelel meg. így tudott magának — természetesen állami támogatással — egy kétszobás lakást építeni. Rózsa Béla elvtárs örömmel mondja mindenkinek, hogy aki példáját követi, az jól jár — annak boldog élete lest. Baltyángi János, a gerendást Viharsarok TSi elnöke. __ l/ikaismtk Hifit ___ A z új Vőroskereszt-tagkönyvek kiosztása elé A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Titkársága és a Magyar Vöröskereszt Országos Központjának Titkársága határozatot hozott, hogy7 a Vöröskereszt tagjait új tagkönyvekkel látja el. Az új tagkönyvek kiosztása 195ö március 1-én kezdődik. Az új tagkönyvek kiosztása azért vált szükségessé, hogy felmérjük szervezeteink erejét és megállapítsuk tényleges tagjaink számát. Fordulópontot jelent ez a tagköuyv-csere a Magyar Vöröskereszt helyi csoportjainak életéin. A Magyar Vöröskereszt 1951 óta tömegszervezet. Legfőbb célunk az, hogy a legszélesebb néprétegek bevonásával segítsük a szocializmus építésében az egészségvédelmi feladatok megoldását. Az előbbi évek során sokszor gépiesen gyors szervezések eredményeként alakultak új helyi csoportjaink, növekedett taglétszámunk. Beláttuk, hogy ez a módszer nem helyes, ezért az elmúlt évben a meglevő helyi csoportjaink megerősítését tűztük célul és csak minimálisain emeltük taglétszámunkat és helyi csoportjainkat. Az új tagkönyvek kiosztásával nemcsak az a le ki da tunk, hogy megállapítsuk a tagság létszámát, hanem el keli érnünk helyi csoportjaink olyan irányú fellendülését, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek — különösein az orvosok és egészségügyi dolgozók, valamint a kisipari dolgozók és háziasszonyok egyaránt vonzódjanak a Vöröskereszthez és szívesen végezzenek társadalmi egészségügyi munkát Az asszonyok például áprilisban a ä tisztasági hónapban, tevékenykedjenek. Az új tagkönyvek kiosztása nem tekinthető egyszerű adminisztratív feladatnak, hanem azt a tagság és vezetőség nevelésének iskolájává kell teum. Városi, járási és a helyi csoportvezetőségeinknek tudniok kell, hogy az új tagkönyvkiosztás sikeres lebonyolítása csak kollektív munka eredménye lebet. A tagsági könyv a Vöröskereszthez való tartozást jelenti. Megyei, járási, városi vezetőségi tagjainknak, de egész tagságunknak érezni kel! azt, bogy fontos feladatot végeznek, amely segíti a szervezet és az egyszerű dolgozók közötti kapcsolat elmélyülését, a Magyar Vöröskereszt megszilárdítását. Árvavölgyi Jánosáé. megyei VK-titkár. Békéscsaba tanfolyam előadásain hallgatja mindazokat az érdekességeket, amelyeket Bacsa Pál, a Bánkúti Kísérleti Gazdaság kutatója rÚttörő-karnevál Mezőhegyesen Lázas készülődés előz- nettjét 1—1 tortával dí- egy ötletes gombajehnez. Kerekes Sandáimé, Bré- te meg farsang vasár- jazták, a többi jelmezes Majd a zene ütemei- zina Budolfné és többen napját a Mezőhegyes! pajtás között pedig több re tánemperdültek a mások. A tiszta jővedei- Kőzpontí Általános lskp- könyv, játék és csoko- pajtások, az elsőosztá- -mét a júniusi gyermek- la pajtásai részéről, Mdé került kisorsolásra, lyosok ,é* a nyoJí^idi^,nap megrendezésére for- Olvanra készültek, ami , ,.. osztályosok egyaránt, dítják. még Mezőhegyesen nem * T" 'v. ' Vidámság, móka, gyér- fí ,/Azok a pajtit sok, „akik volt: * Úttörő-karnevál £- ü tonnán éöült cukor- fBe^taaaJ töltötte be áz nem várhatták meg a ra: SugdoMztak az is- *_? - * , épületet. A szülői műn- 9 órát, a’karnevál vékoia folyostóján, .Lizái- -j* feldíszített ^közösség gazdag bü- gél, sírva hagyták ot< más« őrsi összejővete- - férői gondoskodott. Tor- a vidám társaságot. Vileken beszélték meg a *®> ««»dvics, kifli és szont, akik ottruaradtak, pajtások, hogy ki mi- 0 e ese ,^e ra' . ’ málnaszörp várta a tánc- korainak érezték a zárlyen jelmezben fog meg- ban elfáradt pajtásokat, órát«. Felejthetetlen volt jelenni és milyen jel- e®v J P*] as 0 j - Az SZM gondoskodott eiz a karnevál a ntezőhe- rnezcsoportokat állít ,nezí á jelmezverseny *t jehnazverseny díjai- gyesi pajtásoknak. Azzal össze őrsük, illetve ra- során tortát nyert; ^ a r(jl Éltből a munká- a kérdéssel ajkukon tájuk. Az izgalom nem munkás, paraszt és ér- alaposan kivette a voztak a szülők ésgyer- volt minden alap nél- tehuiségi összefogást részét Szávai Ernőné, az mekek; sUgye, ezután kül való, a jeltnezver- jelképező jel mezcsoport, SZM elnöke, Peiőházi minden évben rendeseny e ső három helye- fi «Kis Muck «-jelmez és Pálné, álarjai Bélájáé, aünk úttörő-karnevált?« AZ ELSŐ PROSA (25) .na . DEB ENDKE Újabb tanfolyam — újabb érdekességek Gajdács György most is tanfo- | uiond. Nem sajnálja sem az lyamra jár — az ezüstkalászos j időt, sem a faradságot, hogy ta" r------ -is.'--u—nyájáról hetenként két este bem énjén a községbe. A taMultekal hasznosan gyümölcsözted majd munkájában. B. L. ♦«♦K t. " ' c«ata4l4l«ltl4l4ltl4l4a4>4l4fi4*4l«t4l4ata4MI4«4l4Mlta4l4* 4P * ^ Erre már nem válaszolt Ja- la!ni jött harmadmagávaL Színi, csak a nyakát nyújtogatta me- pakoló, szemüveges kis ember redt szemmel, mint aki séma- volt. Hallgatag, s mogorva, min- esutkát erőszakol a torkán «efelé, den szökőévben vakkantoít egy Bazsáék tornácán tisztán lát- szót. háttá Iráá Gabii faragott nyelű — ...put — fogott kezet édes- Keiitésünk közeiében Pali bá- Jani összeszoritott szájjal bó- sétafokosát... Egy oszlop szegén anyámmal. Anyáin elsápadt kicsi is felvetette a fejét. Szokása lintott, s Bazsáék felé sandított, lógott csúfoikodva. csit, de tiszta kék szemében nem szerint leemelte szemüvegét, meg- A tornácon csakhamar megvillant ... láttam riadtságot. tekintette, s szaporán htmyorgat- Bazsa gömbölyű karja Egy fazék ' — Jő napot:— rázta meg lárva nézett apámra.; * vizet vetett ki a folyókába haj- ZTVATAK fiasan Makkay kezét, s kacagott — Nem liptai az egyetlen vál- lékoay deiékkaL, s hajfürtje na- Hiába kaptam meg édesanyám- is keveset — Kicsit korán jöttek, lalkoző a világon! " gyot «ingái (ózott. tói a kicsi zsebpénzt, mégsem szomszéd — fordult Magooy Anti — Messze környéken övé a vi- "jani pár szökkenéssel a kis- Túrinak cukrot venni bácsihoz idei esküdti minőségiig — felelte csendesen édes- bTmett JlwlIkococtaUa d*h,ten Mar * deieíl,W se folyta- ben feszített a végrehajtó balapám. * a LJrü ránc 8 Perils nyári áradáshoz jáa, egy vörösreszítt tejtékpipát — Hanem Farkas Lajost kár- a ^ s bemosolvaott Bazsa mélt6 ékességgel. szorongatva lófoga között volt elevenen elengedni — dör- tözömbösen pülantott lel uh*- 08,1 Mjos ugyan, a falu öblös- — Miért jöttünk volna korán, mögt« Kazár Lackó. — Az ő felhősöd«« az arca mihehst ’hangQ PUPJ«« oly hallhatóan re- szomszédasszony? — sercinteít keze tehet a dologban! meglátta Janit, s lehajtott fejjel f ^plonmbhxkokut a a teán derekig Anti bácsi te*— Korpa közé keveredett, s n(ukíil ÍOrdl,H » házba be- béktsse° kenetes igeivel, hogy mi sóbbségesen. megeszik a disznók — felelte Iejg is nagyon jói érthettük hazaha- — Azért, mert még nincs kéPaii bácsi. — X-agygazdák a ro- ... ..... „ , ladtmikhan, amint a templom- szén az ebéd! konai, meg csendőrök... Szentes- . -f1,« *?■ . “ kert tövén ballagcsáltunk. — Nem az ebéd az érdekes, kedőt is a tetesége csinált belő- ,tf! •! „ n „ v€1- ~T. , Am Makkay úr, a végrehajtó szomszédasszony, hanem az, hogy te, legény koráiban rendesen szót fonajtott,^ uogy az nem hallgatta a békesség igéit, mi van a kamrában"? lehetett érteni vele. _ te briezubtentek M udvzmnTtt- Azért Makkay úr sem volt po- - Egér! — Mindenfajta gazenrbernek géppel lépkedett utánunk, c ^ny ember, hisz a Bibliában — Tán egy kis szalonna Is utálatos a pofája — ropogtatta a K“ar .Lacf® vábonőtette; róla is %z6 >Nem azért aka(i? szót foga között Kazár Lackó — — Mi baj, koma? jöttem ecre a földre, hogy békés- — Van egy pieurka, de ahhoz hanem az áraléé a Jegtenyérbe- — Pajtás... — tördelte Jani séget hozzak, hanem, hogy meg- nem ajánlatos hazzánjőlm, mert mászóbb mégis, valamennyi kő- halottlMŰványan — itt máma vér hasonlóit és tegyvertv az verekedős szalonna! Kivált az zött!... Nagyobb pofont is lemá- folyik még..., vagy az enyém, Ezen a kékegű vasárnapon hoz- esküdtek kezére szenet ráütni, d* zolhattál volna neki, halted — vagy... aánk találta hozni Makkay a olyat, hogy letörik a kezükfeje! fordult Janihoz. — Vagy kiét meghasonlást és a fegyvert Fog- fFolytatjuk) Termelési bizottsági tagok példamutatása A kiscsákői kirendeltségen a termelési bizottság értekezletet tartott, s megbeszélte a mező- gazdaság legfontosabb tennivalóit. Az értekezleten több vállalás is történt április -4-re. A vállalások nem maradtak feledésben, párosverseny született a bizottsági tagok között. Hegedős István termeiéri bizottsági tag vállalta, hogy a harmadik negyedévre beütemezett bízót (sertés-bead ásót az első negyedévben, a tojás, baromfi, tej féléves beadását április 4-re tejesíti. Laszti PH 4 kát. holdas dolgozó paraszt a második negyedévre beütemezett hízott sertését az első negyedévben, félévi tojás-, baromfi-, tejbeadását április 4-re teljesíti. Begyűjtési versenyre 36 dolgozó paraszt tett vállalást. Negyven dolgozó paraszt tett fogadalmat, hogy félévi adóbefizetését április 4-re teljesíti, közöttük: mL L'azsó Pál, id Gáspár István, őza. Tétii Istvánná és ijj. Dénes József. Móilcz István, Kiscsábé
