Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-06 / 55. szám

ViUaisai&k VUyit 1955 március 6., vaeárn&p LEGFRISSEBB HÍREINK „Azonnali tárgyalásokat Oroszországgal!“ Március 10-én és 11-én tartják az országos kohászati tanácskozást Michelöngelo Buondroüi (1475—1564) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Ma­A Tribune című munkáspárti fegyver betiltását illetően, hetilap szerkesztősége március! A gyűlésen felszólalt Aneurin 2-án, Londoniján, a wesnnuwie- Bevan munkáspárti képviselő ri Central Hall-ban gyűlést hí- , és kijelentette: vott egybe „azonnali tárgyalá- ; „Az Egyesült Államok Né- gyár Népköztársaság Minisz- lok Oroszországgal“ jelszóval, metországban militarista, a tertanácsa március 10. és 11. A gyűlésen kétezer ember vett Távol-Keleten, Kínában pedig napjára országos kohászati ta­részt. Michael Főtt munkáspárti képviselő, a gyűlés elnöke hangsúlyozta: a gyűlést azért hívták össze, mert halasztha­tatlanul szükséges, hogy a né­met kérdést még a párizsi egyezmények ratifikálása előtt megvitassák a Szovjetunió ve­hetőivel és megegyezést érje­nek el az atom- és hidrogén­megvesztegethető rezsimet nácskozást hív össze az 0r­’ szágház kongresszusi termébe. Az értekezleten résztvesznek a kohászati üzemek vezetői és valamint a és tö­bókepolitika, hanem háborús politika, az angol nép számára ' pedig eljött az ideje annak, hogy ne csak passzívan szem- legjobb dolgozói, lélje az eseményeket. Bízom i hokászati üzemek párt­benne, hogy ez a gyűlés tudó- megszervezeti vezetői. A részt­mására hozza Churchillnek: Itt az ideje: vagy távozzék, vagy cselekedjék!“ Vasárnap délután négy óra­kor kezdődik az idei első álla mk öl csön-sorsolés A IV. Békekölcsön második íorsolását vasárnap délután 4 órakor ünnepélyesen kezdik meg a Zálaegerszegi Ruhagyár feldíszített kultúrtermében. Ez­úttal száz forintos kötvényeket alapul véve — 78.500 kötvény j számát húzzák ki a szerencse- j kerékből, összesen 24 millió 913.800 foriint értékű nyere­ménnyel. MONTEVIDEO Brazíliában mind nagyobb arányokat ölt a földreformért indított mozgalom. A mozga­lom harcosai ötmillió aláírást szándékoznak összegyűjteni a j földreformot követelő felhí- j vásra. Az ország lakosságának ! legkülönbözőbb rétegei támo­vevők megtárgyalják az 1955. évi tervfeladatok megvalósítá­sának módjait. A tanácskozá­son Csergő János kohó- és gép­ipari miniszter, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­ségének tagja tart beszámolót. Hazaérkezett Berlinből a magyar vasutas-küldöttség A Berlinben megtartott gatják a parasztok és a mező- j nemzetközi vasutas békegyű- gazdasági bérmunkások igaz- j lésről hazaérkezett a magyar Március 8-án kezdik meg a Negyedik Békekölcsön újabb nyereményeinek kifizetését ságos követelését. Bírósági ítélet termelőszövetkezet elleni izgatásért Tóth Elek kocsi kulák az ottani termelőszövetkezet fel­boinlasztása érdekében felke­A Negyedik Békekölcsön sor- j reste és zaklatta a termelő- tolásán ismét soktízezer kötvény-: szövetkezetieket. A terme- tuiajdonos részesül kisebb-ma- ; lőszövetkezetben dolgozókat gyobb nyereményben. A zalaeger-. g iázta. ^ esztergomi me- ... , . ... .... szegi húzás után két nappal, gyei bíróság Tóth Eleket ter_ Iv^etoye, a kul­melőszövetkezet elleni izga­tás bűntette miatt háromévi | küldöttség. A békegyűlés egy- ■ millió vasutas dolgozó nevé­ben felhívást intézett Francia- ! ország és Nyugat-Németország vasutasaihoz: március 10-én tartsanak nemzetközi harci na­pot, tiltakozásul a párizsi szer­ződések ratifikálása és a né­met militarizmus feltámasztá­sa ellen. A vasutasok közös fel­hívását magyar részről Rogyó Géza, a vasút-politikai főosz­március 8-án kezdik meg a nye­remények kifizetését. A nyerte­sek az Országos Takarékpénztár j"“8 , valamennyi fiókjában, kifizető- j börtönre, vagyona egyhar- helyén és több mint háromezerj madrészének elkobzására és postahivatalban válthatják pénz-1 3 ezer forint pénzbüntetés­re'kötvényeiket. i re ítélte. fpiTOHIIIIIIIIIIIIIlfflHBfflHlHHIililllllllll« ■NEMZETKÖZI SZEMLE döttség vezetője írta alá. A fel­hívás többi között hangoztatja: „Vasutasok, ne engedjétek, hogy a háborús uszítok a sín­pályáitokon halált és pusztu­lást szállítsanak.“ I eonardo da Vinci és Kaífaeflo mellett a renaissance leg- nagyobb mestere volt. Építész, szobrász és festő egysze­mélyijén — s mindhárom téren világraszóló műveket alkotott. A nagyszabású tettek embere, örökké háborgó, szenvedélyes lei- kületlel és titáni alkotóképességgel megáldott egyéniség volt Sok a befejezetten műve, mert alkotó ereje folyton új művek meg­kezdésére ösztönözte, alkotásai azonban így is méltóképpen tár­ják elénk óriási egyéniségét. Legnagyobb szabású festészeti alkotása a Vatikán Sixtus-ká- polnájáiiak mennyezetfreskója. A nagy mennyezet tagolatlan felü­letét festette, építészeti elemekkel mezőkre osztotta, s a mezők­re az Ó-szövetség jeleneteit festette meg. A mester magányos, komor lelkűidét, de az emberbe vetett hitét híven tükrözik a freskó egyes jelenetei. Michelangelo művészetében beteljesedik* a renaissance, s egy- ben fe.tűnnek egy nyugtalanabb, szenvedélyesebb kornak, a barokknak a vonásai, fantáziájában olyan lények kavarogna):, a- melyek az új kor előhírnökei: tagjaikat fájdalmas vonagiás jár­ja át, szabadulni vágynak a szellem korlátáitól, az erő bilin­cseitől. Az öröm teljesen hiányzik Michelangelo művészetéből, a természet gazdag szépsége érzéketlenül hagyta, minden alko­tása a saját — felszabadultságot áhító — háborgó lelkűidének tükre. Harminc évvel a kápolna mennyezetfreskójának elkészítése után megfesti az oltár mögötti falon az »Utolsó ítélet'<~eí. Az erőtől duzzadó, hatalmas mozdulaté Krisztus inkább antik Apollo, mint a kereszténység szelíd Jézusa. Nem a bibliai le­vegő árad a freskóról, kereszténység és pogányság keveredik eb­ben a lenyűgöz^ alkotásban. Benső látomásainak mindent leküzdő ereje vezette ecsetét, ez irányította vésőjét is. Szobrai monumentális hatásúak. Min­dig az Ember-nek ad életet. Alakjainak tagjait a mozdulatlehe ő- ségek legvégső határáig elcsavarja, szinte robbanásig- feszített erőt gyújt össze bennük. A tett véghezvitele előtti utolsó pilla­natban a legnagyobb testi és lelki feszültség állapotában ábrá­zolja alakjait. Legjelentősebb fiatalkori műve a Szent Páter-templom világ­hírű Pietá-ja. E remek márványszobor Michelangelónak egyetlen nevével jelzett műve.. Nagyszabású ifjúkori műve a »Dávid < is. Egy másik szobrászművész által régebben elfaragott márvány tömbből faragta. A márvány a lábszárak közt már átföredezettj s maga Leonardo da Vinci sem mert hozzányúlni. Michelan­gelo lángesze ebből is remekművet faragott Egyszerű állióhely- zetben, parittyával kezében ábrázolta az ifjú Dávidot, akinek egy­szerűsége ellenére is minden tagjában elszánt energia feszül. A firenzei S. Lorenzo-templom őrzi Michelangelo világhírű két síremlékét: Giuüano és Lorenzo Medici sírját. Giulianot an­tik hadvezéri öltözetben, Lorenzot pedig — mivel bankár volt — pénzes zacskóval ábrázolta g;mester. Az allegorikus meiléfsalár- kok (Nappal és az Éjjei, Hajnal és az Alkonyat) egész lényét megpihenni n«n tű'd'ó gyötrődés tölti el. önmaga 1 kifejezése egyetlen művében sincs ilyen tökéletes. Vf ichelangelo nyugtalan, háborgó lelke csak öreg korában *'A nyugszik meg, miközben megtervezi a Szent Péter-temp­lom gyönyörű kupoláját, amelyet halála után az ő tervei szerint fejeznek be. Michelangeloval a renaissance nagy festészeti és szobrászati megmozdulása befejezést nyert és utat nyitott egv új stílusnak, a barokknak. Ennek alapjait maga Michelangelo vetette meg. Párizsi demokratikus lap —• beszámolva az amerikai kftl- üpniiniszter indokínai látogatá­sairól — ezzel a figyelmeztetés­sel fejezte be tudósítását: Fran­ciaországnak el kell érnie, hogy tiszteletben tartsák a genfi egyezményeket, ha el akarja ke­rülni, hogy Foster Dulles indo­kínai útjának olyan következmé­nyei legyenek, mint annakidején Koreában tett útjának. A lap Dullesnak arra az emlékezetes lá­togatására célzott, amelyet 1950 ben Észak- és Dél-Korea hnta-< Dulles Indokínában, rán tett és amelyet rövidesen a liszinmanisták támadása követett. Ez a figyelmeztetés nem indoko­latlan. Egész sor jel van arra, hogy üuíies megint »háborúba) utazik«. A délkeletázsiai agreez- sziv tömb, a Seato (az amerikai­ak délkeletázsiai Nato-ja) bang­koki értekezletéről utazott La- oszba, Kambodzsába, majd Dél- Vietnamba és ott tárgyalt, egy­részt az indokínai kormányok­kal, másrészt a francia hatóságok képviselőivel, hogy miről tárgyalt elmondják a szűkszavú hírügy­nökségi táviratok és sajtóje- lcntések. A Vicntianeból, Laosz fővárosából jelentette a New York Herald Tribune tudósító­ja: Dulles azt mondta Katay 1 os i miniszte elnöknek, hogy »Laosz megengedheti magának, hogy energikusabb akciókat kezd­jen Patet Lao ellen«. (Vagyis az ország hazafias erői ellen.) Dulles biztosította a laoszi kor­mányt, hogy »szükség esetén eb­ben a térségben is felhasznál­ják az Egyesült Államok mozgó erőit.« Az United Press jelentése szerint »az amerikaiak irányítá­sával hamarosan megkezdik a la­oszi királyi csapatok kiképzését«. A Reuter távirata szerint Dulles Pnomp-Penhnben, Kambodzsa fő­városában a többi között »a ki­rályi hadsereg amerikai kikép­zéséről« tárgyalt. A kambodzsai hadsereg számára — fűzi hozzá a jelentés — »bizonyos mennyi­ségű amerikai hadianyagot he­lyeztek kFátásba.« Szaigonban, Dél Vietnam fő­városában Dulles Ngo Dinb| Diem miniszterelnököt biztosí­totta arról, hogy »az Egyesült Államok erélyesen támogatná Dél-Vietnamot« — ha harcba ke­verednék a kommunistákkal... Szaigonban Dulles Henri Bon- net-vel (aki Franciaországot kép­viselte a bangkoki Seato-értekez­leten) és Paul Ely tábornokkal (az indokínai francia csapatok főparancsnokával) is tárgyalt. Megrótta őket azért a »puhaság­ért«, amelyet indokínai poli­tikájukban tanúsítanak, követel­te, hogy teljes mértékben támo­gassák Ngo Dinli Diemet, sőt ki­fogásolta, hogy a francia kor­mány Hanoiban működő misszió­ja tárgyal a Vietnami Demokra­tikus Köztársasággal. Dulles — mint az Associated Press ameri­kai hírügynökség mondja — saj­nálkozott amiatt, hogy Indokí­nában, »Franciaország egy es fran­cia cégek kereskedelmi érdeke miatt, úgy látszik megfeledkezik a nyugat általános kommunista­ellenes politikájáról.« Ezek az idézetek elég világo­san megmondják, hogy az ame­rikai imperialisták egyrészt ki akarják túrni a franciákat indo­kínai pozícióikból, másrészt alá akarják ásni a genfi egyezményeket, amelyek a múlt év nyarán elol­tották az indokínai háború láng­ját. Politikai, katonai és gazda­sági téren egyaránt akcióba lép­tek. Tudvalévő, hogy a jelen­legi délvietnami kormány a fran­ciák zsebéből, már lényegében át­került az amerikaiak zsebébe. Ami a gazdasági behatolást il­leti, arra némi fényt vet Dulles kijelentése: »Minthogy Dél-Viet­nam, Laosz és Kambodzsa most közvetlen dollársegítséget kap az USA-tól, elkerülhetetlen, hogy ebből ne származzék Franciaor­szág gazdasági helyzetének bi­zonyos meggyengülése ezekben az országokban.« Amerika egyfelől tehát még az eddigieknél is brutálisakban teszi rá a kezét Indokmára, másfe­lől nyíltan fellép a genfi egyez­mény — a béke — ellen és a Vie nami Demokratikus Köztár­saság ellen uszítja »indokínai li- szinmanjait«. Ezért érthető, ha a francia gyarmatosítók attól fél­nek, hogy amerikai konkurren seik teljesen kiebrudalják őket, s érthető az is, ha bizonyos francia burzsoá körök is aggódnak a genfi egyezmények ellen irá­nyuló amerikai manőverek !á- tán. »Nem mindéin nyugtalanság nélkül olvastuk egy Reuter-sür­gönyből, hogy tá g a ások indul­nak meg Amerika és Laosz között gazdasági és katonai szer­ződés megkötésére — írta a Le Monde című befolyásos po'gári lap. — E-zit a szerződést nemcsak a kommunista országok, hanem más országok is összeegyeztet­hetetlennek tartanák a gen­fi megállapodással...« »A szaigoni kormány — fo’ytat­ja a Le Monde —fel ép a genfi egyezményben előírt 1956-os vá­lasztások ellen, mert el akarja kerülni a szavazást, amely min­den valószínűség szerint kom­munista győzelemmel végződnék. Szaigoni hivatalos körök érvény« telepnek mondják a genfi meg­állapodásokat és a - nemzetközi fegyverszüneti elenőrzö bizott­ság fe’osz alását követelik. Nehéz elképzelni, hogy a délvietnami kormány ilyen messzire menjen, ha előző'eg nem bátorítják ame­rikai tanácsadói. Márpedig az 1956 júliusában tartandó viet­nami választásokat megtagadni annyit jelcint, mint újra kezdeni az el’enségeskedéseket. S Dulles — ezt bizonyítja indokínai útja is — nyilván ezt akarja. Az Egyes fiit Államok tje akarja vonni az indokínai or. szagokat a Seato-ba, annak elle­nére, hogy a genfi egyezmények kifejezetten megtiltják, hogy ezek az állámok belépjenek katonai tömbökbe. Dulles ugyanakkor egyáltalán nem titkolja Ameri­ka étvágyát, amelyet ebben a tér­ségben lényegében csak a francia gyarmatosítók érdekeinek ro­vására lehet kielégíteni. DuRes indokínai útja tehát éberségre figyelmezteti elsősor­ban Vietnam és Franciaország népét, de a világ valamennyi békeszerelő népét is. A népek megakadályozzák majd, hogy Foster Dol es indo­kínai útjának olyan következ­ményei legyenek, mint annak­idején a koreainak.

Next

/
Thumbnails
Contents