Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-06 / 55. szám
ViUaisai&k VUyit 1955 március 6., vaeárn&p LEGFRISSEBB HÍREINK „Azonnali tárgyalásokat Oroszországgal!“ Március 10-én és 11-én tartják az országos kohászati tanácskozást Michelöngelo Buondroüi (1475—1564) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a MaA Tribune című munkáspárti fegyver betiltását illetően, hetilap szerkesztősége március! A gyűlésen felszólalt Aneurin 2-án, Londoniján, a wesnnuwie- Bevan munkáspárti képviselő ri Central Hall-ban gyűlést hí- , és kijelentette: vott egybe „azonnali tárgyalá- ; „Az Egyesült Államok Né- gyár Népköztársaság Minisz- lok Oroszországgal“ jelszóval, metországban militarista, a tertanácsa március 10. és 11. A gyűlésen kétezer ember vett Távol-Keleten, Kínában pedig napjára országos kohászati tarészt. Michael Főtt munkáspárti képviselő, a gyűlés elnöke hangsúlyozta: a gyűlést azért hívták össze, mert halaszthatatlanul szükséges, hogy a német kérdést még a párizsi egyezmények ratifikálása előtt megvitassák a Szovjetunió vehetőivel és megegyezést érjenek el az atom- és hidrogénmegvesztegethető rezsimet nácskozást hív össze az 0r’ szágház kongresszusi termébe. Az értekezleten résztvesznek a kohászati üzemek vezetői és valamint a és töbókepolitika, hanem háborús politika, az angol nép számára ' pedig eljött az ideje annak, hogy ne csak passzívan szem- legjobb dolgozói, lélje az eseményeket. Bízom i hokászati üzemek pártbenne, hogy ez a gyűlés tudó- megszervezeti vezetői. A résztmására hozza Churchillnek: Itt az ideje: vagy távozzék, vagy cselekedjék!“ Vasárnap délután négy órakor kezdődik az idei első álla mk öl csön-sorsolés A IV. Békekölcsön második íorsolását vasárnap délután 4 órakor ünnepélyesen kezdik meg a Zálaegerszegi Ruhagyár feldíszített kultúrtermében. Ezúttal száz forintos kötvényeket alapul véve — 78.500 kötvény j számát húzzák ki a szerencse- j kerékből, összesen 24 millió 913.800 foriint értékű nyereménnyel. MONTEVIDEO Brazíliában mind nagyobb arányokat ölt a földreformért indított mozgalom. A mozgalom harcosai ötmillió aláírást szándékoznak összegyűjteni a j földreformot követelő felhí- j vásra. Az ország lakosságának ! legkülönbözőbb rétegei támovevők megtárgyalják az 1955. évi tervfeladatok megvalósításának módjait. A tanácskozáson Csergő János kohó- és gépipari miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja tart beszámolót. Hazaérkezett Berlinből a magyar vasutas-küldöttség A Berlinben megtartott gatják a parasztok és a mező- j nemzetközi vasutas békegyű- gazdasági bérmunkások igaz- j lésről hazaérkezett a magyar Március 8-án kezdik meg a Negyedik Békekölcsön újabb nyereményeinek kifizetését ságos követelését. Bírósági ítélet termelőszövetkezet elleni izgatásért Tóth Elek kocsi kulák az ottani termelőszövetkezet felboinlasztása érdekében felkeA Negyedik Békekölcsön sor- j reste és zaklatta a termelő- tolásán ismét soktízezer kötvény-: szövetkezetieket. A terme- tuiajdonos részesül kisebb-ma- ; lőszövetkezetben dolgozókat gyobb nyereményben. A zalaeger-. g iázta. ^ esztergomi me- ... , . ... .... szegi húzás után két nappal, gyei bíróság Tóth Eleket ter_ Iv^etoye, a kulmelőszövetkezet elleni izgatás bűntette miatt háromévi | küldöttség. A békegyűlés egy- ■ millió vasutas dolgozó nevében felhívást intézett Francia- ! ország és Nyugat-Németország vasutasaihoz: március 10-én tartsanak nemzetközi harci napot, tiltakozásul a párizsi szerződések ratifikálása és a német militarizmus feltámasztása ellen. A vasutasok közös felhívását magyar részről Rogyó Géza, a vasút-politikai főoszmárcius 8-án kezdik meg a nyeremények kifizetését. A nyertesek az Országos Takarékpénztár j"“8 , valamennyi fiókjában, kifizető- j börtönre, vagyona egyhar- helyén és több mint háromezerj madrészének elkobzására és postahivatalban válthatják pénz-1 3 ezer forint pénzbüntetésre'kötvényeiket. i re ítélte. fpiTOHIIIIIIIIIIIIIlfflHBfflHlHHIililllllllll« ■NEMZETKÖZI SZEMLE döttség vezetője írta alá. A felhívás többi között hangoztatja: „Vasutasok, ne engedjétek, hogy a háborús uszítok a sínpályáitokon halált és pusztulást szállítsanak.“ I eonardo da Vinci és Kaífaeflo mellett a renaissance leg- nagyobb mestere volt. Építész, szobrász és festő egyszemélyijén — s mindhárom téren világraszóló műveket alkotott. A nagyszabású tettek embere, örökké háborgó, szenvedélyes lei- kületlel és titáni alkotóképességgel megáldott egyéniség volt Sok a befejezetten műve, mert alkotó ereje folyton új művek megkezdésére ösztönözte, alkotásai azonban így is méltóképpen tárják elénk óriási egyéniségét. Legnagyobb szabású festészeti alkotása a Vatikán Sixtus-ká- polnájáiiak mennyezetfreskója. A nagy mennyezet tagolatlan felületét festette, építészeti elemekkel mezőkre osztotta, s a mezőkre az Ó-szövetség jeleneteit festette meg. A mester magányos, komor lelkűidét, de az emberbe vetett hitét híven tükrözik a freskó egyes jelenetei. Michelangelo művészetében beteljesedik* a renaissance, s egy- ben fe.tűnnek egy nyugtalanabb, szenvedélyesebb kornak, a barokknak a vonásai, fantáziájában olyan lények kavarogna):, a- melyek az új kor előhírnökei: tagjaikat fájdalmas vonagiás járja át, szabadulni vágynak a szellem korlátáitól, az erő bilincseitől. Az öröm teljesen hiányzik Michelangelo művészetéből, a természet gazdag szépsége érzéketlenül hagyta, minden alkotása a saját — felszabadultságot áhító — háborgó lelkűidének tükre. Harminc évvel a kápolna mennyezetfreskójának elkészítése után megfesti az oltár mögötti falon az »Utolsó ítélet'<~eí. Az erőtől duzzadó, hatalmas mozdulaté Krisztus inkább antik Apollo, mint a kereszténység szelíd Jézusa. Nem a bibliai levegő árad a freskóról, kereszténység és pogányság keveredik ebben a lenyűgöz^ alkotásban. Benső látomásainak mindent leküzdő ereje vezette ecsetét, ez irányította vésőjét is. Szobrai monumentális hatásúak. Mindig az Ember-nek ad életet. Alakjainak tagjait a mozdulatlehe ő- ségek legvégső határáig elcsavarja, szinte robbanásig- feszített erőt gyújt össze bennük. A tett véghezvitele előtti utolsó pillanatban a legnagyobb testi és lelki feszültség állapotában ábrázolja alakjait. Legjelentősebb fiatalkori műve a Szent Páter-templom világhírű Pietá-ja. E remek márványszobor Michelangelónak egyetlen nevével jelzett műve.. Nagyszabású ifjúkori műve a »Dávid < is. Egy másik szobrászművész által régebben elfaragott márvány tömbből faragta. A márvány a lábszárak közt már átföredezettj s maga Leonardo da Vinci sem mert hozzányúlni. Michelangelo lángesze ebből is remekművet faragott Egyszerű állióhely- zetben, parittyával kezében ábrázolta az ifjú Dávidot, akinek egyszerűsége ellenére is minden tagjában elszánt energia feszül. A firenzei S. Lorenzo-templom őrzi Michelangelo világhírű két síremlékét: Giuüano és Lorenzo Medici sírját. Giulianot antik hadvezéri öltözetben, Lorenzot pedig — mivel bankár volt — pénzes zacskóval ábrázolta g;mester. Az allegorikus meiléfsalár- kok (Nappal és az Éjjei, Hajnal és az Alkonyat) egész lényét megpihenni n«n tű'd'ó gyötrődés tölti el. önmaga 1 kifejezése egyetlen művében sincs ilyen tökéletes. Vf ichelangelo nyugtalan, háborgó lelke csak öreg korában *'A nyugszik meg, miközben megtervezi a Szent Péter-templom gyönyörű kupoláját, amelyet halála után az ő tervei szerint fejeznek be. Michelangeloval a renaissance nagy festészeti és szobrászati megmozdulása befejezést nyert és utat nyitott egv új stílusnak, a barokknak. Ennek alapjait maga Michelangelo vetette meg. Párizsi demokratikus lap —• beszámolva az amerikai kftl- üpniiniszter indokínai látogatásairól — ezzel a figyelmeztetéssel fejezte be tudósítását: Franciaországnak el kell érnie, hogy tiszteletben tartsák a genfi egyezményeket, ha el akarja kerülni, hogy Foster Dulles indokínai útjának olyan következményei legyenek, mint annakidején Koreában tett útjának. A lap Dullesnak arra az emlékezetes látogatására célzott, amelyet 1950 ben Észak- és Dél-Korea hnta-< Dulles Indokínában, rán tett és amelyet rövidesen a liszinmanisták támadása követett. Ez a figyelmeztetés nem indokolatlan. Egész sor jel van arra, hogy üuíies megint »háborúba) utazik«. A délkeletázsiai agreez- sziv tömb, a Seato (az amerikaiak délkeletázsiai Nato-ja) bangkoki értekezletéről utazott La- oszba, Kambodzsába, majd Dél- Vietnamba és ott tárgyalt, egyrészt az indokínai kormányokkal, másrészt a francia hatóságok képviselőivel, hogy miről tárgyalt elmondják a szűkszavú hírügynökségi táviratok és sajtóje- lcntések. A Vicntianeból, Laosz fővárosából jelentette a New York Herald Tribune tudósítója: Dulles azt mondta Katay 1 os i miniszte elnöknek, hogy »Laosz megengedheti magának, hogy energikusabb akciókat kezdjen Patet Lao ellen«. (Vagyis az ország hazafias erői ellen.) Dulles biztosította a laoszi kormányt, hogy »szükség esetén ebben a térségben is felhasználják az Egyesült Államok mozgó erőit.« Az United Press jelentése szerint »az amerikaiak irányításával hamarosan megkezdik a laoszi királyi csapatok kiképzését«. A Reuter távirata szerint Dulles Pnomp-Penhnben, Kambodzsa fővárosában a többi között »a királyi hadsereg amerikai kiképzéséről« tárgyalt. A kambodzsai hadsereg számára — fűzi hozzá a jelentés — »bizonyos mennyiségű amerikai hadianyagot helyeztek kFátásba.« Szaigonban, Dél Vietnam fővárosában Dulles Ngo Dinb| Diem miniszterelnököt biztosította arról, hogy »az Egyesült Államok erélyesen támogatná Dél-Vietnamot« — ha harcba keverednék a kommunistákkal... Szaigonban Dulles Henri Bon- net-vel (aki Franciaországot képviselte a bangkoki Seato-értekezleten) és Paul Ely tábornokkal (az indokínai francia csapatok főparancsnokával) is tárgyalt. Megrótta őket azért a »puhaságért«, amelyet indokínai politikájukban tanúsítanak, követelte, hogy teljes mértékben támogassák Ngo Dinli Diemet, sőt kifogásolta, hogy a francia kormány Hanoiban működő missziója tárgyal a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Dulles — mint az Associated Press amerikai hírügynökség mondja — sajnálkozott amiatt, hogy Indokínában, »Franciaország egy es francia cégek kereskedelmi érdeke miatt, úgy látszik megfeledkezik a nyugat általános kommunistaellenes politikájáról.« Ezek az idézetek elég világosan megmondják, hogy az amerikai imperialisták egyrészt ki akarják túrni a franciákat indokínai pozícióikból, másrészt alá akarják ásni a genfi egyezményeket, amelyek a múlt év nyarán eloltották az indokínai háború lángját. Politikai, katonai és gazdasági téren egyaránt akcióba léptek. Tudvalévő, hogy a jelenlegi délvietnami kormány a franciák zsebéből, már lényegében átkerült az amerikaiak zsebébe. Ami a gazdasági behatolást illeti, arra némi fényt vet Dulles kijelentése: »Minthogy Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa most közvetlen dollársegítséget kap az USA-tól, elkerülhetetlen, hogy ebből ne származzék Franciaország gazdasági helyzetének bizonyos meggyengülése ezekben az országokban.« Amerika egyfelől tehát még az eddigieknél is brutálisakban teszi rá a kezét Indokmára, másfelől nyíltan fellép a genfi egyezmény — a béke — ellen és a Vie nami Demokratikus Köztársaság ellen uszítja »indokínai li- szinmanjait«. Ezért érthető, ha a francia gyarmatosítók attól félnek, hogy amerikai konkurren seik teljesen kiebrudalják őket, s érthető az is, ha bizonyos francia burzsoá körök is aggódnak a genfi egyezmények ellen irányuló amerikai manőverek !á- tán. »Nem mindéin nyugtalanság nélkül olvastuk egy Reuter-sürgönyből, hogy tá g a ások indulnak meg Amerika és Laosz között gazdasági és katonai szerződés megkötésére — írta a Le Monde című befolyásos po'gári lap. — E-zit a szerződést nemcsak a kommunista országok, hanem más országok is összeegyeztethetetlennek tartanák a genfi megállapodással...« »A szaigoni kormány — fo’ytatja a Le Monde —fel ép a genfi egyezményben előírt 1956-os választások ellen, mert el akarja kerülni a szavazást, amely minden valószínűség szerint kommunista győzelemmel végződnék. Szaigoni hivatalos körök érvény« telepnek mondják a genfi megállapodásokat és a - nemzetközi fegyverszüneti elenőrzö bizottság fe’osz alását követelik. Nehéz elképzelni, hogy a délvietnami kormány ilyen messzire menjen, ha előző'eg nem bátorítják amerikai tanácsadói. Márpedig az 1956 júliusában tartandó vietnami választásokat megtagadni annyit jelcint, mint újra kezdeni az el’enségeskedéseket. S Dulles — ezt bizonyítja indokínai útja is — nyilván ezt akarja. Az Egyes fiit Államok tje akarja vonni az indokínai or. szagokat a Seato-ba, annak ellenére, hogy a genfi egyezmények kifejezetten megtiltják, hogy ezek az állámok belépjenek katonai tömbökbe. Dulles ugyanakkor egyáltalán nem titkolja Amerika étvágyát, amelyet ebben a térségben lényegében csak a francia gyarmatosítók érdekeinek rovására lehet kielégíteni. DuRes indokínai útja tehát éberségre figyelmezteti elsősorban Vietnam és Franciaország népét, de a világ valamennyi békeszerelő népét is. A népek megakadályozzák majd, hogy Foster Dol es indokínai útjának olyan következményei legyenek, mint annakidején a koreainak.
