Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-06 / 55. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Vifomfo#Náv AZ M D P BÉKÉSHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1956 MÁRCIUS 6., VASÁRNAP Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 55. nzAHf r-------------------^ A Hazafias Népfront vezető ereje a párt Gátjaink erősek! V_______________) K orai vetés - gazdag termés A havas táj és a fagyos éjszakák még téli időjárásra utalnak, de a naptár már márciust mutat — a tavasz kezde­tét. A falvak dolgozlói nap mint nap lázasan figyelik, mi­kor kezdhetik meg a talajelőkészítést és vetést. Jiól tudják: gazdag termést csak úgy várhatnak, ha idejében földbe te­szik a magot. A kalászosok vetésének már itt az ideje. Gilik József ka­nt úti középparaszt még a hóesés előtt elvetette a tavaszi bú­zát. Hasonlóan járt el számos gyulavári dolgozó paraszt is, akik együttesen mintegy 10 holdon pótolták a hiányzó ke­nyérgabona vetést. Példájukat bizonyára mások is követik, ha a hóesés közbe nem jön. E hátráltató körülmény persze nem tartós. A napsütés és a szél napokon, belül munkái- hatóvá teszi a talajt. Legyenek ezért készen állami gaz­daságaink, gépállomásaink, termelőszövetkezeteink és dolgo­zó parasztjaink, hogy a terméshozamok növeléséért folytatott harcot késedelem nélkül kezdhessék meg. Addig is ismétel­ten győződjenek meg a traktorok üzemképességéről, az ekék, a kultivátorok és a vetőgépek használhatóságáról. Sok lesz a tennivaló, ha megkezdődik a munka. Szá­mos helyen, főként az egyéni termelőknél még az is vissza­tartja a vetést, hogy sok a szántottam föld. Pedig a kalá­szosok csak úgy adnak jó' termést, ha azokat minél ko­rábban elvetik. Ha csak március végefelé vetik el példám a tavaszi búzát, kevés ideje lesz a beérésig. A forró nyári napokon megszorul a szem — kevesebb lesz a termés. Sokan nem akarnak tavaszi búzát vetni. Hosszul teszik! Az őszi kenyérgabona-vetés pótlására nemcsak parasztságunii- nak, de egész országunknak nagy' szüksége van. Az előirány­zott területnek meg kell lennie ahhoz, hogy elegendő kenye­rünk legyen. Tehát népgazdasági érdek a tavaszi búza veté­se: S nem közömbös sem a termelő, sem az őrs?,ág számára, hogy milyen lés/, a termés. Ezért elsőnek keil földbe tenni a magot. Mint eddig már sok esetben, a tavaszi munkákban is mutassanak példát állami gazdaságaink. Szervezettségükkel és a gépesítéssel járjanak élen a talajelőkészítésben és a ve­tésben. De termelőszövetkezeteink is használják ki a nagyüze­mi gazdálkodás adta lehetőségeket. Vegyék igénybe bátran a gépek segítségét a munka meggyorsításához. Dolgozzanak úgy az elkövetkezendő naixjkon, hogy a kívülállók előtt még vonzóbbá tegyék a szövetkezeti gazdálkodást. E tekintetben nagy feladat hárul gépállomásainkra. A kihelyezett szakem­berek útján és a gépek munkájával támogassák a szövetkezeti tagoknak azt az igyekezetét, "hogy bebizonyítsák a szövetke­zeti gazdálkodás fölényét. Számunkra természetesen az egyéniek munkája sem kö­zömbös. A szétaprózott, de összességét tekintve jelentős részt kitevő kisparaszti gazdaságok termésátlagától nagyban függ közélelinezésünk zavartalansága. Ennek figyelembe vételével irányítsák tanácsaink a Községekben a mezőgazdasági mun­kát/ A talaj előkészítése, a tavaszi búza, az árpa és más növények időbeni elvetésének biztosítása legyen erőpróbája újonnan alakult mezőgazdasági állandó’ bizottságainknak. Hívják segítségül a termelési bizottság tagjait. Együttes erő­vel tegyék lehetővé, hogy Községükben a fogatok ki legyenek használva, ne adódjon baj a vetőgépek és egyéb gazdasá­gi felszerelések kölcsönzésénél. De az egymás segítése ne korlátozódjon csupán a dol­gozó parasztokra. Ha saját munkájukat befejezték az álla­mi gazdaságok, gépi erővel is menjenek dolgozni a termelő- szövetkezetekbe és az egyénileg termelők földjére. Ugyanígy a közös gazdaságok is támogassák a dolgozó parasztokat ve­tőgépekkel, s ha keli, fogatokkal is. Az lebegjen mezőgazda­ságunk dolgozói előtt: bármit tesznek, népünk közös jólé­téért teszik. Magyarázzák ezt szüntelenül a kommunisták! Hasonlóan a párttagok feladata legyen elsősorban a felszabadulási ver­seny szorgalmazása. Az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek dolgozóit lelkesítsék adott szavuk tel­jesítésére és a Megyei Párt-végrehajtóbizottság dicsőséget je­lentő versenyzászlajának elnyerésére. A kora tavaszi munkákban, a mezőgazdasági termelés megalapozásában tegyenek ki magukért szakembereink, az agronómusok. tokozott figyelemmel segítsék és ellenőrizzék, hogy a talajelőkészítés és a vetés szakszerűen, az agrotech­nikai követelményeknek megfelelően legyen elvégezve. Jó irá­nyításukkal bizonyítsák be, hogy érdemesek a hizlalóimra. Mezőgazdaságunk dolgozói egységes kiállással tegyék le­hetővé, hogy minden talpalatnyi föld idejében be legyen vetve. Az eredmény nem marad el, együttes igyekezetük gyümölcse, a bő termés, növekvő jólétünk alapja lesz. így köszöntjiik a legszebb évfordulót A vállalásokhoz mérik a tetteket Most nem gyártják a cukrot a Sarkadi Cukorgyárban, mégis mozgalmas az élet. Javítják a gépi berendezést. Ez idő alatt történik a kínai kender feltá­rása is. A felszabadulás tiszteletére tett Ígéretnek ki hogyan tett eleget? — ez a kérdés gyakori mostaná­ban. A felszabadulási ünneptől egy hónapnyira vagyunk, ideje sűrűbben a vállalásokhoz mér­ni a tetteket. Itt Sarkadon Koszta Sándor szivattyús brigádját em­legetik az elsők között. Erre a negyedévre 50 kg bronzöntvény megtakarítását vállalták, teljesí­tettük is. Most újabb 20 kg-ra tettek felajánlást. Nem dolgozhat rosszul az a brigád, amelyiknek a vezetője 1954 végéig — öt éven át — 98 újítási javaslatot adott be, s abból hatvanat elfogad-i tak. A felszabadulási verseny ide­jére négy újítás beadását vállalta, hármat már elfogadtak, ö, az üzemi bizottság újítási felelőse, jó példát mutat. Az anyagtakarékosságot a gép­műhelynek is szívügyüknek te­kintik. Eredményük: 10 mázsa 73 kg vas, 150 kg keksz, 40 kg fa, 1 szál palló megtakarítása. Kapucza Ede elvtárs, műhely- rés z leg-cs oport vezető pontosan nyilvántartja kis könyvében: kik mennyi anyagot takarítottak meg A takarékoskodók közül ld. őri István öntő és Kiss János lakatos, műhelybizalmi neve találhat ó meg a legsűrűbben. Igyekeznek, haladnak, eredmé­nyeket érnek el a munkások a Sarkadi Cukorgyárban. Párosver- seny azonban nincs náluk. Pedig számosán versenyezhetnének az egyéni teljesítményben dolgozók és a brigádok is —, az sem] baj, ha más-más szakmabeliek. A gépműhelyben naponta ki­írják egy táblára a legjobb szá­zalékot elért dolgozók nevét, de a főző tartályok épületében lévő nagy, színes versenyhíradón csak néhány név van, a legfrissebb: eredményekkel. A többi felirat a cukorkampány idejéből való. megtalálható itt az RM, a Sze­rencsi Cukorgyár versenyvállalá­sa, de a Sarkadi Cukorgyárét! nem írták ki. Az üzem sajátossá­gait figyelem hévé ve. szükséges egyet-mást tenni az eredmények ismertetéséért, nem elég a han­gos híradó. És ez nemcsak egy elvtárs — Benda András — fel­adata csupán, hanem a gyár minden vezetőemberéé.- g. ­Ünnepre készülnek a békéscsabai asszonyok Közeledik március 8ja, a nem­zetközi nőnap. Ebből az alka­lomból meglátogattuk az MNDSZ békéscsabai elnökségét, vajon ők hogyan készülnek erre a napra? A barátságos kis szobában Gycbnáe Jánosnó, la városi Ebben a munkában segítettek az asszonyok is. A Szőnyegszö­vőben most alakult meg az MNDSZ-szer vezet 140 új taggal. Segített ebben Aradszki Mihály, mint pártoliótag. A Vendéglátó- ipari vállalatnál 80 új tagot szer­A békéscsabai fiúgimnázium „Szabad líceumi“ előadássoro­zatának keretében, a Hazafias Népfront és a megyei népmű­velési osztály támogatásával munkásmozgalmi előadást és kiállítást rendez március 12-én, szombaton délután 8 órakor a MNDSZ új elnök# fogacl ben­nünket, alfl lelkesedéssel beszél1 az eredményekről. — Mint új elnök, csak 100 új tag betervezését mertem vál­lalni március 8-a tiszteletére — mondja. De eddig már veztek be Dési elvtárs segítsé­gével. A f orgácsolóban, a Tég­lagyárban az asszonyok verse­nyeznek a tagtoborzásban. A Ruhagyárban MNDSZ-műszakot tartanak. A férfiak, zenével és virággal köszöntik majd az Luther utcai kultúrotthonban „A békéscsabai munkásság és szegényparasztság helyzete a Horthy-korszakban“ címen. Előadó: Szobek András begyűj­tési miniszter. Az előadást szí­nes műsor követi. MN D S Z -asszonyokat m ár ci us 8-án. Nagy a készülődés a kicsiny szobában. Tóth Kálmánná elv­társnő már egy hete társadalmi munkában csinálja a megszám­lálhatatlan kendőket. Alig lát­szik ki a kék-fehérpettyes kendők halmaza közül. — Nem tudok annyit varrni — mondja —, hogy elég legyen. Már három vég anya­got felhasználtunk, de még min­dig kevés. Nem is csoda, csak a Békési Nyomdába 80 darabot vittek el. De a többi üzemek, tsz- ek asszonyai is ebben a kendőben akarnak ünnepelni. Március 7-én díszgyűlés lesz a Jókai Színházban. Ezen az ün­nepségen az új MNOSZ-tagoküd- vözlik és átadják ajándékukat a »tízéveseknek«: egy emlékla­pot jelvénnyel. Az ünnepségen az üzemi MNDSZ-szervezetek kö­zül a legjobbakat díszoklevéllel tüntetik ki. —K-né— 330 áj taggal szaporodott az MNDSZ csabai tábora Szobák András miniszter előadása Békéscsabán A tavasz Jölismert zaj vetett véget a téli csendnek február 22-én Köröstar- csán. Az erős, dübörgő hang még a legtávolabb eső házak falain is át­hatolt. Közeiről pedig csak úgy remegtette az ajtókat és az ablakokat. A gyermekekkel alig le­hetett bírni; örömujjon­gással futottak az utcá­ra. — Jönnek a trakto­rok!... Jönnek a traato- rokl... — kiáltották kó­rusban és ütemesen tap­soltak hozzá. A falu idősebbjei is felfigyeltek a zajra. A kiskapuból, vagy az ala­csony kerítés felett ki­kandikálva nézték a traktorok bevonulását a faluszéli brigádszállásra. Senki sem beszélt ró­la, de mindannyian a tavasz hírnökeiként fo­gadták a kékes füstöt okádó gépeket. Mosoly­gós arccal, szívükben meleg érzéssel lobogtat­ták kalapjukat, sapkáju­kat a csípős széltől pi­rosló arcú fiatal trak­torosok felé. Thurzó Gábor és Me­ző György elvtársak bri­gádjai tértek vissza a hónapokkal ezelőtt itt­hagyott brigádszállásra, a téli javításból kike­rült, üzemképes trakto­rokkal, ekékkel, kultivá- torokkal. »Akár kezdhetnénk is a munkát!« — mintha mondanák a brigádszál­hírnökei iás udvarán, a sziliek alatt példás rendben fel­sorakoztatott erőgépek és munkagépek. A múlt hét keddjén úgy is indultak ki Thur­zó Gábor elvtársék, hogy hozzálátnak a ha­tárban a munkához. De a nedves talaj miatt a kísérletnél nem jutottak tovább. Mező György elvtárs brigádja a Sza­badság TSZ több mint száz hold gabonájának fejtrágyázására kapott megbízatást. A szövet­kezeti tagok már elké­szítették a pétisót. A szórást Török Antal és Gulyás Imre elvtársak végzik majd, ha az idő engedi, a gépállomásra nemrégen érkezett új m űtrágyasz óró val. De a két brigád tagjai nem tétlenkednek addig sem, amíg nincs munka a határban. Akad ten­nivaló a brigádszállá­son. Berendezik a mű­helyt, rendbehozzák az üzemanyagtárolót, a raktárt, s nagy figye­lemmel ismét átnézik a gépeket. A főjavításból kikerülteket nap-nap után járatják. Vala­mennyit lezsírozzák, le­olajozzák és meghúzzák a meglazult csavarokat. Az ekékre pedig felte­szik az élet ekevasakat. Minden előkészületet megtesznek, hogy amint csak lehet, megkezdhes­sék a munkát a körös- tarcsai termelőszövetke­zetek és egyénileg gaz­dálkodók földjén.

Next

/
Thumbnails
Contents