Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-05 / 54. szám

1955 március 5-, szóink*! VíUaisaialc Teremtsenek rendet a mozik körül! Mezőhegyest parasztok a tavaszi munkák sikeréért A legnépszerűbb szórakozó hely varoson, község­iben, falu­ban — a mozi. Minden délu­tán és feste százan és ezren fű­nek a vászon elé, hogy két órán keresztül a hőssel együtt küzdje­nek talán épp azért a célért, melynek megvalósulása érdeké­ben a nap folyamán is munkál­kodtak. Nemcsak szórakozást nyújt a mozi, a művészetben való gyönyörködésre is lehető­séget ad. A legkisebb község film­színházának vásznán is klasszi­kus drámák, derűt és humort árasztó vígjátékok, operák, ope­rettek elevenednek meg estérői- cs-tére. Az embereket napi, vagy heti munkájuk után feloldja, fel­üdíti egy-egy kacagtató, vagy könnyekig megható filmtörténet. Sajnos, Békés megyében nem mindenütt látja el feladatát a mozi. A meglevő mozik a közönségnek csak bi­zonyos hányadát tudják kielégí­teni. Miért? A választ a közönség adja meg. A szerkesztőséghez érkezett e kénléshez kapcsolódó levelek egyhangúan mondják: kevés az előadás. Egyes jobb filmeket többször kellene vetíteni. Debre- ezeni Gábor — a sarkad! Dóizsa 'TSZ kovácsa — azt írja: nagy az -—érdeklődés. Sarkadon például amikor a »Kétszer kettő néha öt« című új magyar filmet mu­tatták be, annyian álltak belépő­jegyért sorba, hogy pénztárnyi­táskor ajtót törtek. (Mégsem ka­pott mindenki jegyet.) Hermann Terenoné így ír ugyancsak Sar­kadról: »Már előre félek, hogy a rövidesen műsorra kerülő »En (és a nagyapám« című filmet nem tudjuk gyermekeinkkel megnéz­ni, mert lehetetlen lesz jegyhez jutni«. Ha több előadás lenne, több jegyet adhatnának el, ke­vesebb ablakot és ajtót tömé­nek és többen láthatnának egy- egy filmet. (Elképzelhetetlen, hogy ráfizetés lenne!) Ezt a sar- kadi példát egész nyugodtan ál- „xalánosíthatjuk, hiszen Csorvás- ról és Zsadány-Fancsikáról is így' írnak (huszonhatan): »1952- ben településünket ellátták mozi­val, a zsadányi mozi hetente rendszeresen egy-két előadást tartott. 1954 októberétől kezdő­dően az előadásoknak ezt a szá­mát havi egyszeri előadásra csök­kentették. Mi tiltakoztunk ez el­len, írtunk a Népművelési Mi­nisztérium film-főosztályának, de intézkedés nem történt, még egy' írott sor válasz sem ér­kezett«. (Zsadány-Fanesika új te­lepülés, mintegy 300 lakossal Bé­kés megye északkeleti csücské­ben. Közigazgatásilag Zsadányhoz tartozik, igen jód járható kocsi­út melleit fekszik, őt és fél kilo­méterre Zsadánytól. A vetítőgép többszöri kiszá lítása nem okozna nehézséget.) egves he­nyi László stb.) ingyen enged be az előadásra, s ezen felül még durván is viselkedik a mozilá­togatókkal szemben. A gyomaiak pedig a mozi befogadó képessé­gére panaszkodnak. Gzeglédy Fe­renc írja; »Hetenként hat elő­adás van a gyomai Szabadság moziban, s csaknem minden es­te telt ház. Sőt, az is gyakori, hogy minden jegy elkel és sok néző csalódottan megy haza. Ezen kétféleképpen lehetne vál­toztatni : vagy több előadást kel­lene tartani, vagy »a ház oldalát kellene kirúgni«. A mozi néző­terét ugyanis meg lehetne for­dítani — ahol most gépház van, ott nézőtér, egy közfal kibontá­sával pedig a kis váróterem gépház lenne, s onnan a később létesítendő kertmoziba lehetne majd vetíteni. Két ajtó kivágá­sával két nagy várótermet is lé­tesíthetnének.« A gyomai ta­nácsnak feltétlenül meg kell vizs­gálnia ezt a javaslatot. Ha meg­valósítható, cselekedni kell. becsülettel megállja helyét a munka frontján. Nem tűrhetik az illetékesek, hogy a megye népe egyes helyieken azért panaszkodjon, mert szórakozási és kulturális igénye csorbát szen­ved. Nem sok, amit tenni kell. Kár minden percért, sürgősen teremtsenek rendet megyénkben a mozik körül. (ö. T. L.) Mezőhegyes község egyént- } ges vetőmagot a gazdák, egy-j csutkatövet és április 30-ig el- leg dolgozó parasztjainak zö- j más közötti csere, vagy sza- I végzik a gyomirtást, kézi aca- me szétszórtan, a tanyavilág- badpiaci felvásárlás útján. Mi- | tolást. ban él. Ilyenkor a hepe-hupas, ért előnyös a tiszta, csávázott Á terv készítői azután kis­sáros dűlőutakon nehéz őket megközelíteni, mégis eljut hoz­zájuk a termelési bizottság, a tanács szava. Nagy munka vár ránk —be­szélgették korábban a mezőgaz­dasági állandó bizottság és a vetőmag időszerű mikor* gyűléseken és egyéni beszél­hasznáiaía, a talajelőkészítés Setés fájában ismertették a (szántás, simítózás, fogasolás), j j™1 lakok kozott a teend°- a tavaszi búza, zab, mák, bor­só korai vetése. Április 15-ig el kell végezni termelési bizottság tagjai. Kő- ; az őszi kalászosok hengerezé- zeleg a tavasz. Tennünk kell | sét, tömődött talajon a fogaso- valamit, hogy mindenkivel1 lást. A gyengén áttelelt vetése­Megyénk népe J megértessük a jó felkészülés fontosságát. A szót tett kö­vette. Munkatervet készítettek A terv tartalmazza, hogy mi­ként szerezhetik be a szüksé­Verseny a tsz-ben (Dán Lászlóné tudósító írja): Az orosházi Béke TSZ-ben a munkaverseny jelentőségéről, fontosságáról tavaly is sok esetben volt szó, de verseny mégsem volt, csak papíron. A tsz-tagok nem törődtek a ver­sennyel. Ez évben mégis lesz. A tsz vezetősége a versenyben kitűnt legjobb brigádot, mun­kacsapatot pénzzel jutalmazza. Első díj 100 forint, második díj 50 forint lesz. A versenyt havonta értékelik. két fejtrágyázzák. Leszedik a Nem minden termelő vetette el ősszel terv szerint a kenyér- nekvalót, ezért tavaszival pó­tolják azt. Húsz mázsa igényelt vetőmagból kevés van már a tanácsnál, elvitték a parasztok és vállalják, hogy A nemzetközi nőnap megyei előadói Siukovitx A nemzetközi nőnapot a me­gye községeiben vasárnap dél­után tartják meg. Az alábbiak­ban az ünnepi gyűlések előadói­nak neveit közöljük. Orosházán, Lsorváson és Békéscsabán köz­ponti, a többi községekben me­gyei előadók lesznek. Újkígyós: Arvavölgyi Jánosné. Gsanádapáca: Pagyoga Lajosné. Magvarbánhegves; Unyiatyinsz- ki Mátyásáé. Mezőhegyes: Blahut Jánosné. Reformátuskovácsháza: Vasas lstvánné. Battonya: Cserei Pálné. Bucsa: Kovács Károly né. Füzesgyarmat: Nagy Lajosáé. Já­P. Im­Köröstarcsa nosné. Körösladány: Nagy réné. Szarvas: Dióssi György. Kondoros: Bartolák Andrásáé. Csahacsiid: Gyulavári And­rásáé. Kétsoprony: Alexa Jánosné. Békéssámson: Kocsor Gáborné. Doboz: Gyebnár Jánosné. Csárdaszállás: Botyánszki Já­nosné. Gyoma: Boros Gáborné. Elek; Kvasz Mátyásáé. Okány: Vastag Pálné. Gyula: Vizsnyiczai Jánosné. Békéscsabán az ünnepséget március meg. mátveius 10-re földbe teszik az élet magvát A földművesszövetkezetben 12 vagon műtrágya van raktá­ron, a dolgozó parasztok bármi­kor vásárolhatnak. Ugyancsak megfelelő mennyiségű csávázó­szer áll rendelkezésükre. Alig várják a parasztok a jó idő beköszöntését, hogy meg­kezdhessék a termelésért folyó harcot. A battonyai és mezoko- váesházi gépállomások segít­séget adnák ehhez. Vetőgépet kölcsönöznek. A tanács minden igyekezeté­vel szorgalmazza a jó felkészü­lést, majd később a talajelő­készítést, ■ vetést, mert közsé­günk dolgozó parasztjai az el­sők között akarnak lenni a ta­vaszi munkák végzésében. Debreczeni Mihály • VB-elnök, Mezőhegyes, MNDSZ-élet A gyomai Dózsa Termelő- szövetkezet asszonyai február 18-án megemlékeztek a MNDSZ tízéves fennállásáról. Az évforduló alkalmából tea­honukban nagy segítséget je­lent majd, ha meg tuonaa varr­ni egy-egy gyermek-, vagy fel­nőtt-holmit. A tanfolyam hall­gatóinak minden szükséges estet rendeztek, amelyre olyan : eszközt rendelkezésükre bocsát asszonyokat is meghívtak, akik j Dimák Ferenc, a kultúrotthon nem tagjai a tsz-nek és az igazgatója — a mindenki Feri MNDSZ-nek. Ez a közös ta- j bácsija. Az asszonyok ennek lálkozás baráti kapcsolatukat mélyítette el. Másnap az MNDSZ tagjaiból és a DISZ- fiatalokból egy bizottság ala­kult és felkeresték a községi szociális otthont. Az asszonyok süteményt, a fiatalok dohányt és cigarettát ajándékoztak a szociális otthon idős lakóinak. Az orosházi járási kultúrott­a gondoskodásnak viszonzásá­ra most egy szép asztalterítőt hímeznek a kultúrotthonnak. Nem így van ez Csabacsü- dön. A tanács vezetői kevés segítséget adnak az asszonyok­nak, de még az is megtörté­nik, hogy nem engedik be az asszonyokat a már előzőleg ki­jelölt helyiségbe, mert szerin­tük az asszonyok rendetlenül és piszkosan hagyják a helyi­honban tavaly októberben sza- j séget. Nem sokkal jobb a hely- bás-varrás tanfolyam kezdődött zet Köröstarcsán sem, ahol a Szabó Ferencné irányításával, j kultúrotthon és az iskola igaz­A tanfolyamon 18 asszony vesz 7-én délután tartják j részt rendszeresen. Örömmel ! járnak ide, hiszen családi ott­gatói nem segítik az MNDSZ-t. Több megbecsülést érdemelnek az asszonyok. AZ ELSŐ PROSA (29) Irta: DER ENDRE séget abból a kevésből is, s jó ni keli sebesen! De mit? Odaad- vastag murkot rángatott ki a jam Tucának, hogy rejtse el az földből, ha Lupsánék jelent kéz- öreg körtefa odvába? (Mert en- tek érte, — hanem Leveliéknek nek a versnek olyan hely kell, pénzért számította, s gondosan hogy tovább lehessen olvasni a kiválasztotta a leghitványabba- szegénységnek!) Rábízhatom-e Ennyire szeretik lyeken a filmelőadásokat... Ilyen közön­ség nem érdemli meg, hogy ön­hibájától függetlenül károsodjon, saját akarata ellenére elmaradjon egyes jó filmek előadásairól. Nem teljesíthetetlen a közönség kíván­sága. Néhány nagy sikerrel biz­tató film előadásának szántát meg lehetne kétszerezni. Ha nemcsak a közönség, de az ille­tékesek is egyformán akarnák...! (Nincsenek legyőzhetetlen akadá­lyok.; Sajnos, vannak az említette­ken kívül más hibák is Zsadány- bói például azt írják, hogy a mozi üzemvezetője, amíg sokan jegyért tolonganak, egyeseket (Tóth András, Varjú Lajos, Dá­Leveli törzsőrmester cugoscipő- racktól, s reszkető lábam meg- kat most biztosan nem Túrára ezt a roppant titkot? je egyre közelebbről ropogtatta a csúszott egy nagyobb salakdara- répára éhes Leveli, hanem... ha- Milyen jó lenne, ha ilyen nagy salakot a hátam mögött, s érez- bon. Hasravágódtam, fejjel a nera mlán épp az ismeretlen fia- közös titkunk lenne Tucával, mi­iem, hogy a papírdarabok veri- kertajtó felé, s az iratok kicsa- takmberre. Azért pedig nagy kár & Ieűne kipróbálni, hogy tekémtől nedvesen topádnak bo- podtak ingem hasitekan. A szív- Mic60<la tűz („bogott an- ”ekkora Klek van egy ilyen romhoz a szivem tqjan. Csurom- veresem is elállt. Szerencsemre) nak a 6Zemében, micsoda hang- lányban!... Dehát... való-e épp víz lettem félperc alatt. Érez- csak a nyakamtájáig esett a pa- • v fekjvas; s miken ezeibel az iratokkal kísérletezni? tem; nem gyerekjáték, amibe be- píresoinó. Előrehúzódzkodtam s , , Nem lehet! Nagyobb dolog ez an­lecsöppentemi, s ki kell tartanom, mellemmel eltakarva, hátrasan- büszkeség, határtalan^ boldogság, nyk hogy hűséget próbálgassunk ha belepusztulok is! Mégis alig dltottom. A csendőr nem nézett ho?>* teUe,m valamit en is érte, s ve]e! tudtam a lábamon állni, a hor- felem. Ettől minden erőm vissza- "^^J^akiknek a leTkS »Hova hát? A föld alá nem gasinam minduntalan össze akart nyertein. Jobb kezemmd vissza- . ’ , ^ rejthetem! Hopp, dehogyis nem! csuklam, mintha zsenge fuzvesz- csúsztattam az írást az mg ala, bzom]azza az igaz szót, mint a „j„ csordakiíthoz U Fov ki szóból lehne. Mi volt a kisérte- a köre közelébe, s könnyedét« föve’ fi88“re- száradt gémteíen 1«asú ties világú, éjféli temetőcsatango- ugrottam talpra. A talpam égett Pedt io dje a zivatart... ^ ^ kút oldalában, egy vajaiban rej­lás ehhez a pokolkínja helyzethez a rohanhatnéktól, mégis komóto- A zivatar meglepetésszerű tegettük pár éve a »bandánk« képest! Soha nem éreztem olyan san poroltam le nadrágomat, ki- gyorsasággal közeledett, s a fe- pers,eiyét. No, az most se rossz félelmet, soha olyan tehetetlen- nyomkodtam térdemből a meg-, jem felett készült kitörni. Zúgó jiejy j nek és erőtlennek nem tapasz- hasadt bőr alól a. piszokkal ke- forgószél habart a szemembe- , ... . . ... toltam magam, mint azokban a vert vércseppeket, s látszatra számba port-pernyét, pévát-szal- s meaemjtm m?nt a t.y/o s! percekben... nyugodtan indultam a kapu felé. ma szálat. A nap hirtelen a hőm- Nagyot villámíott megint. A va­A fejemet hirtelen megszorí- Arról meg voltam győződve, polygő felhők mögé menekült, kító fényllé, Tucát pülantoUaiI1 totto egy súlyos tenyér hátulról, hogy valamit sürgősen csinálnom a szél elől. Az égen hordóként meg a nádtetős kicsi ház rogy- Majd Leveli hüvelykujjának ba- kell az iratokkal, nem marad- görögtek a fellegek. Két tintáié- gyadt tornácán, amint névévé rátságtaian bütykét is élvezhet- hatnak a bugyrom begyében, kete borral telt hordó összegér- in teget, s miközben kékbe játszó tem: könyörtelenül nyomott ba- Könnyen lehetséges, hogy nem dűlt felettem; dőrgött. Össíecsat- fekete hajfonatát a szél tépdesi, rackot a fejemre: véletlenül toppant be hozzánk tant abroncsuk nagyot szikrázott; kiált is valamit nekem. Ugv tét­— Hogy ityeg a fityeg nagy- Leveli: sohse szokott átvisitálni villámíott... Hohó, azt már nem tem, mintha vak és «süket ’ennék, legény? ígaz-e, hogy a lányok hozzánk, csak a cselédjük ugrott várhatom meg, amíg a hordók »Ha megharagszik, ha nem —• i után tekeregsz? át néha az anyámhoz, répáért, megrepedt oldalából száz sugár- gondoltam — iszkolni kell a kút­Nem felelhettem, mert elper- petrezselyemért. Anyám minden bau zuhog a nyakam közé az a hoz, mégpedig egyedül.« » dűltem a fejemre nyomott ba- szomszédnak ingyen mérte a zöld- bizonyos tinta-bor. Valamit ten- (f olytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents