Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-05 / 54. szám

1955 március 5-, szóink*!

VíUaisaialc

Teremtsenek rendet a mozik körül! Mezőhegyest parasztok a tavaszi munkák sikeréért

A legnépszerűbb szórakozó hely

varoson, községiben, faluban — a mozi. Minden délután és feste százan és ezren fűnek a vászon elé, hogy két órán keresztül a hőssel együtt küzdjenek talán épp azért a célért, melynek megvalósulása érdekében a nap folyamán is munkálkodtak. Nemcsak szórakozást nyújt a mozi, a művészetben való gyönyörködésre is lehetőséget ad. A legkisebb község filmszínházának vásznán is klasszikus drámák, derűt és humort árasztó vígjátékok, operák, operettek elevenednek meg estérői- cs-tére. Az embereket napi, vagy heti munkájuk után feloldja, felüdíti egy-egy kacagtató, vagy könnyekig megható filmtörténet.

Sajnos, Békés megyében nem mindenütt látja el feladatát a mozi. A meglevő mozik a közönségnek csak bizonyos hányadát tudják kielégíteni. Miért? A választ a közönség adja meg.

A szerkesztőséghez érkezett

e kénléshez kapcsolódó levelek egyhangúan mondják: kevés az előadás. Egyes jobb filmeket többször kellene vetíteni. Debre- ezeni Gábor — a sarkad! Dóizsa 'TSZ kovácsa — azt írja: nagy az -—érdeklődés. Sarkadon például amikor a »Kétszer kettő néha öt« című új magyar filmet mutatták be, annyian álltak belépőjegyért sorba, hogy pénztárnyitáskor ajtót törtek. (Mégsem kapott mindenki jegyet.) Hermann Terenoné így ír ugyancsak Sarkadról: »Már előre félek, hogy a rövidesen műsorra kerülő »En (és a nagyapám« című filmet nem tudjuk gyermekeinkkel megnézni, mert lehetetlen lesz jegyhez jutni«. Ha több előadás lenne, több jegyet adhatnának el, kevesebb ablakot és ajtót tömének és többen láthatnának egy- egy filmet. (Elképzelhetetlen, hogy ráfizetés lenne!) Ezt a sar- kadi példát egész nyugodtan ál- „xalánosíthatjuk, hiszen Csorvás- ról és Zsadány-Fancsikáról is így' írnak (huszonhatan): »1952- ben településünket ellátták mozival, a zsadányi mozi hetente rendszeresen egy-két előadást tartott. 1954 októberétől kezdődően az előadásoknak ezt a számát havi egyszeri előadásra csökkentették. Mi tiltakoztunk ez ellen, írtunk a Népművelési Minisztérium film-főosztályának, de intézkedés nem történt, még egy' írott sor válasz sem érkezett«. (Zsadány-Fanesika új település, mintegy 300 lakossal Békés megye északkeleti csücskében. Közigazgatásilag Zsadányhoz tartozik, igen jód járható kocsiút melleit fekszik, őt és fél kilométerre Zsadánytól. A vetítőgép többszöri kiszá lítása nem okozna nehézséget.)

egves henyi László stb.) ingyen enged be az előadásra, s ezen felül még durván is viselkedik a mozilátogatókkal szemben. A gyomaiak pedig a mozi befogadó képességére panaszkodnak. Gzeglédy Ferenc írja; »Hetenként hat előadás van a gyomai Szabadság moziban, s csaknem minden este telt ház. Sőt, az is gyakori, hogy minden jegy elkel és sok néző csalódottan megy haza. Ezen kétféleképpen lehetne változtatni : vagy több előadást kellene tartani, vagy »a ház oldalát kellene kirúgni«. A mozi nézőterét ugyanis meg lehetne fordítani — ahol most gépház van, ott nézőtér, egy közfal kibontásával pedig a kis váróterem gépház lenne, s onnan a később létesítendő kertmoziba lehetne majd vetíteni. Két ajtó kivágásával két nagy várótermet is létesíthetnének.« A gyomai tanácsnak feltétlenül meg kell vizsgálnia ezt a javaslatot. Ha megvalósítható, cselekedni kell.

becsülettel megállja

helyét a munka frontján. Nem tűrhetik az illetékesek, hogy a megye népe egyes helyieken azért panaszkodjon, mert szórakozási és kulturális igénye csorbát szenved. Nem sok, amit tenni kell. Kár minden percért, sürgősen teremtsenek rendet megyénkben a mozik körül.

(ö. T. L.)

Mezőhegyes község egyént- } ges vetőmagot a gazdák, egy-j csutkatövet és április 30-ig el- leg dolgozó parasztjainak zö- j más közötti csere, vagy sza- I végzik a gyomirtást, kézi aca- me szétszórtan, a tanyavilág- badpiaci felvásárlás útján. Mi- | tolást.

ban él. Ilyenkor a hepe-hupas, ért előnyös a tiszta, csávázott Á terv készítői azután kissáros dűlőutakon nehéz őket megközelíteni, mégis eljut hozzájuk a termelési bizottság, a tanács szava.

Nagy munka vár ránk —beszélgették korábban a mezőgazdasági állandó bizottság és a

vetőmag

időszerű

mikor* gyűléseken és egyéni beszélhasznáiaía,

a talajelőkészítés Setés fájában ismertették a (szántás, simítózás, fogasolás), j j™1 lakok kozott a teend°- a tavaszi búza, zab, mák, borsó korai vetése.

Április 15-ig el kell végezni

termelési bizottság tagjai. Kő- ; az őszi kalászosok hengerezé- zeleg a tavasz. Tennünk kell | sét, tömődött talajon a fogaso- valamit, hogy mindenkivel1 lást. A gyengén áttelelt vetéseMegyénk népe J

megértessük a jó felkészülés fontosságát. A szót tett követte.

Munkatervet készítettek

A terv tartalmazza, hogy miként szerezhetik be a szükséVerseny a tsz-ben

(Dán Lászlóné tudósító írja): Az orosházi Béke TSZ-ben a munkaverseny jelentőségéről, fontosságáról tavaly is sok esetben volt szó, de verseny mégsem volt, csak papíron. A tsz-tagok nem törődtek a versennyel. Ez évben mégis lesz. A tsz vezetősége a versenyben kitűnt legjobb brigádot, munkacsapatot pénzzel jutalmazza. Első díj 100 forint, második díj 50 forint lesz. A versenyt havonta értékelik.

két fejtrágyázzák. Leszedik a

Nem minden termelő vetette el ősszel terv szerint a kenyér- nekvalót, ezért tavaszival pótolják azt. Húsz mázsa igényelt

vetőmagból kevés van már a tanácsnál, elvitték a parasztok és vállalják, hogy

A nemzetközi nőnap megyei előadói

Siukovitx

A nemzetközi nőnapot a megye községeiben vasárnap délután tartják meg. Az alábbiakban az ünnepi gyűlések előadóinak neveit közöljük. Orosházán, Lsorváson és Békéscsabán központi, a többi községekben megyei előadók lesznek.

Újkígyós: Arvavölgyi Jánosné.

Gsanádapáca: Pagyoga Lajosné.

Magvarbánhegves; Unyiatyinsz- ki Mátyásáé.

Mezőhegyes: Blahut Jánosné.

Reformátuskovácsháza: Vasas lstvánné.

Battonya: Cserei Pálné.

Bucsa: Kovács Károly né.

Füzesgyarmat: Nagy Lajosáé.

JáP. ImKöröstarcsa nosné.

Körösladány: Nagy réné.

Szarvas: Dióssi György.

Kondoros: Bartolák Andrásáé.

Csahacsiid: Gyulavári Andrásáé.

Kétsoprony: Alexa Jánosné.

Békéssámson: Kocsor Gáborné.

Doboz: Gyebnár Jánosné.

Csárdaszállás: Botyánszki Jánosné.

Gyoma: Boros Gáborné.

Elek; Kvasz Mátyásáé.

Okány: Vastag Pálné.

Gyula: Vizsnyiczai Jánosné.

Békéscsabán az ünnepséget március meg.

mátveius 10-re földbe teszik az élet magvát

A földművesszövetkezetben 12 vagon műtrágya van raktáron, a dolgozó parasztok bármikor vásárolhatnak. Ugyancsak megfelelő mennyiségű csávázószer áll rendelkezésükre.

Alig várják a parasztok a jó idő beköszöntését, hogy megkezdhessék a termelésért folyó harcot. A battonyai és mezoko- váesházi gépállomások segítséget adnák ehhez. Vetőgépet kölcsönöznek.

A tanács minden igyekezetével szorgalmazza a jó felkészülést, majd később a talajelőkészítést, ■ vetést, mert községünk dolgozó parasztjai az elsők között akarnak lenni a tavaszi munkák végzésében.

Debreczeni Mihály • VB-elnök, Mezőhegyes,

MNDSZ-élet

A gyomai Dózsa Termelő- szövetkezet asszonyai február 18-án megemlékeztek a MNDSZ tízéves fennállásáról. Az évforduló alkalmából teahonukban nagy segítséget jelent majd, ha meg tuonaa varrni egy-egy gyermek-, vagy felnőtt-holmit. A tanfolyam hallgatóinak minden szükséges

estet rendeztek, amelyre olyan : eszközt rendelkezésükre bocsát asszonyokat is meghívtak, akik j Dimák Ferenc, a kultúrotthon nem tagjai a tsz-nek és az igazgatója — a mindenki Feri MNDSZ-nek. Ez a közös ta- j bácsija. Az asszonyok ennek

lálkozás baráti kapcsolatukat mélyítette el. Másnap az MNDSZ tagjaiból és a DISZ- fiatalokból egy bizottság alakult és felkeresték a községi szociális otthont. Az asszonyok süteményt, a fiatalok dohányt és cigarettát ajándékoztak a szociális otthon idős lakóinak.

Az orosházi járási kultúrotta gondoskodásnak viszonzására most egy szép asztalterítőt hímeznek a kultúrotthonnak.

Nem így van ez Csabacsü- dön. A tanács vezetői kevés segítséget adnak az asszonyoknak, de még az is megtörténik, hogy nem engedik be az asszonyokat a már előzőleg kijelölt helyiségbe, mert szerintük az asszonyok rendetlenül és piszkosan hagyják a helyihonban tavaly októberben sza- j séget. Nem sokkal jobb a hely- bás-varrás tanfolyam kezdődött zet Köröstarcsán sem, ahol a Szabó Ferencné irányításával, j kultúrotthon és az iskola igazA tanfolyamon 18 asszony vesz 7-én délután tartják j részt rendszeresen. Örömmel

! járnak ide, hiszen családi ottgatói nem segítik az MNDSZ-t. Több megbecsülést érdemelnek az asszonyok.

AZ ELSŐ PROSA

(29)

Irta: DER ENDRE

séget abból a kevésből is, s jó ni keli sebesen! De mit? Odaad- vastag murkot rángatott ki a jam Tucának, hogy rejtse el az földből, ha Lupsánék jelent kéz- öreg körtefa odvába? (Mert en- tek érte, — hanem Leveliéknek nek a versnek olyan hely kell, pénzért számította, s gondosan hogy tovább lehessen olvasni a kiválasztotta a leghitványabba- szegénységnek!) Rábízhatom-e

Ennyire szeretik

lyeken a

filmelőadásokat... Ilyen közönség nem érdemli meg, hogy önhibájától függetlenül károsodjon, saját akarata ellenére elmaradjon egyes jó filmek előadásairól. Nem teljesíthetetlen a közönség kívánsága. Néhány nagy sikerrel biztató film előadásának szántát meg lehetne kétszerezni. Ha nemcsak a közönség, de az illetékesek is egyformán akarnák...! (Nincsenek legyőzhetetlen akadályok.;

Sajnos, vannak az említetteken kívül más hibák is Zsadány- bói például azt írják, hogy a mozi üzemvezetője, amíg sokan jegyért tolonganak, egyeseket (Tóth András, Varjú Lajos, DáLeveli törzsőrmester cugoscipő- racktól, s reszkető lábam meg- kat most biztosan nem Túrára ezt a roppant titkot?

je egyre közelebbről ropogtatta a csúszott egy nagyobb salakdara- répára éhes Leveli, hanem... ha- Milyen jó lenne, ha ilyen nagy salakot a hátam mögött, s érez- bon. Hasravágódtam, fejjel a nera mlán épp az ismeretlen fia- közös titkunk lenne Tucával, miiem, hogy a papírdarabok veri- kertajtó felé, s az iratok kicsa- takmberre. Azért pedig nagy kár & Ieűne kipróbálni, hogy

tekémtől nedvesen topádnak bo- podtak ingem hasitekan. A szív- Mic60<la tűz („bogott an- ”ekkora Klek van egy ilyen

romhoz a szivem tqjan. Csurom- veresem is elállt. Szerencsemre) nak a 6Zemében, micsoda hang- lányban!... Dehát... való-e épp víz lettem félperc alatt. Érez- csak a nyakamtájáig esett a pa- • v fekjvas; s miken ezeibel az iratokkal kísérletezni?

tem; nem gyerekjáték, amibe be- píresoinó. Előrehúzódzkodtam s , , Nem lehet! Nagyobb dolog ez anlecsöppentemi, s ki kell tartanom, mellemmel eltakarva, hátrasan- büszkeség, határtalan^ boldogság, nyk hogy hűséget próbálgassunk ha belepusztulok is! Mégis alig dltottom. A csendőr nem nézett ho?>* teUe,m valamit en is érte, s ve]e!

tudtam a lábamon állni, a hor- felem. Ettől minden erőm vissza- "^^J^akiknek a leTkS »Hova hát? A föld alá nem gasinam minduntalan össze akart nyertein. Jobb kezemmd vissza- . ’ , ^ rejthetem! Hopp, dehogyis nem!

csuklam, mintha zsenge fuzvesz- csúsztattam az írást az mg ala, bzom]azza az igaz szót, mint a „j„ csordakiíthoz U Fov ki

szóból lehne. Mi volt a kisérte- a köre közelébe, s könnyedét« föve’ fi88“re- száradt gémteíen 1«asú

ties világú, éjféli temetőcsatango- ugrottam talpra. A talpam égett Pedt io dje a zivatart... ^ ^ kút oldalában, egy vajaiban rejlás ehhez a pokolkínja helyzethez a rohanhatnéktól, mégis komóto- A zivatar meglepetésszerű tegettük pár éve a »bandánk« képest! Soha nem éreztem olyan san poroltam le nadrágomat, ki- gyorsasággal közeledett, s a fe- pers,eiyét. No, az most se rossz félelmet, soha olyan tehetetlen- nyomkodtam térdemből a meg-, jem felett készült kitörni. Zúgó jiejy j

nek és erőtlennek nem tapasz- hasadt bőr alól a. piszokkal ke- forgószél habart a szemembe- , ... . . ...

toltam magam, mint azokban a vert vércseppeket, s látszatra számba port-pernyét, pévát-szal- s meaemjtm m?nt a t.y/o s! percekben... nyugodtan indultam a kapu felé. ma szálat. A nap hirtelen a hőm- Nagyot villámíott megint. A vaA fejemet hirtelen megszorí- Arról meg voltam győződve, polygő felhők mögé menekült, kító fényllé, Tucát pülantoUaiI1 totto egy súlyos tenyér hátulról, hogy valamit sürgősen csinálnom a szél elől. Az égen hordóként meg a nádtetős kicsi ház rogy- Majd Leveli hüvelykujjának ba- kell az iratokkal, nem marad- görögtek a fellegek. Két tintáié- gyadt tornácán, amint névévé rátságtaian bütykét is élvezhet- hatnak a bugyrom begyében, kete borral telt hordó összegér- in teget, s miközben kékbe játszó tem: könyörtelenül nyomott ba- Könnyen lehetséges, hogy nem dűlt felettem; dőrgött. Össíecsat- fekete hajfonatát a szél tépdesi,

rackot a fejemre: véletlenül toppant be hozzánk tant abroncsuk nagyot szikrázott; kiált is valamit nekem. Ugv tét— Hogy ityeg a fityeg nagy- Leveli: sohse szokott átvisitálni villámíott... Hohó, azt már nem tem, mintha vak és «süket ’ennék,

legény? ígaz-e, hogy a lányok hozzánk, csak a cselédjük ugrott várhatom meg, amíg a hordók »Ha megharagszik, ha nem —•

i után tekeregsz? át néha az anyámhoz, répáért, megrepedt oldalából száz sugár- gondoltam — iszkolni kell a kútNem felelhettem, mert elper- petrezselyemért. Anyám minden bau zuhog a nyakam közé az a hoz, mégpedig egyedül.« » dűltem a fejemre nyomott ba- szomszédnak ingyen mérte a zöld- bizonyos tinta-bor. Valamit ten- (f olytatjuk)